eVitae

Nem mondhatom el senkinek

Kategória archívok: Kultúra

á-Lom

bad dream

Arra ébredtem, hogy álmodom.

Ritkán fordul elő, hogy élesen bennem maradnak még ébren is az álomképek, sőt hogy az ébredés pillanatában szinte még tovább él bennem az álom, és pár pillanatig még mintha folytatódna. És még később is elég jól fel tudom idézni.

Vonaton utaztam, valamiféle társasággal valahová. Hogy kikkel és hová, az nem derült ki. De fontos úticél lehetett, és valamilyen nagyobb úti cókmók (poggyász) is játszott. A vonat utolsó vagonjában voltunk. Elég sokan utaztak. Egyszercsak valamiért előrefelé indultam a szerelvényen azzal, hogy majd visszatérek. Mintha valamit vagy valakit nagyon kerestem volna. Ám nem leltem rá. Így megfordultam és elindultam hátra. De nem találtam vissza.  Hiába kerestem az útitársakat is, nem voltak sehol. Pedig ők tudták csak a célt, én nem.

Közben a vonat is megállt, de nem derült ki, hogy végállomás-e, vagy indul-e tovább. És az útitársak vajon leszálltak? Sehol se látom őket. Ijedtség fogott el, Passenger running after trainhogy most valami ismeretlen helyen vagyok, azt se tudom, hova menjek, leszálljak-e, vagy se. Kérdezgettem másokat, hiába. Egyszer csak azt vettem észre, hogy a vonaton már nincs senki. Kinéztem a vonatból, és ott se volt senki, és azt se láttam, hogy ez milyen állomás. Tök egyedül vagyok. Egy kihalt bolygón?

Amúgy introvertált lévén nekem nem okoz gondot a “távolságtartás”, az egyedüllét, sőt. Ám az álomban valahogy az egész ijesztő volt. És erre ébredtem, a félelemre, hogy most mi lesz. A járvány jelei, képei (maszk, stb.) az álomban nem szerepeltek. És nyilván nem volt mobiltelefonom se, se “okos”, se normális, hiszen fel se merült, hogy elővegyem. Az ébredés pillanataiban még éreztem a szorongást, a félelmet. Bár ez hamar elmúlt, a kellemetlen érzés még eltartott egy darabig.

Ilyesfajta ébredésem nem túl sűrűn, de többször előfordul. Az álomképek nagyon ritkán “jönnek” át az ébrenlétbe. Legtöbbször valami elől menekülök, és a páni félelemmel ébredek. Legtöbbször erős fejfájással.

Az álomfejtőknek érdekes téma lehet az ilyesmi, de én nem szoktam vele foglalkozni – más fontosabb dolgaim is vannak. Mondjuk Freud ezirányú ötleteire pláne nem lennék kíváncsi.

Jó régen már elmélkedtem az álom mibenlétéről egy másik blogomban, ahol elmondtam már: szerintem az álmok az agy lomtalanításának a produkciói. Afféle (n)agytakarítás. Amint e blog URL-jének a végén az ékezetmentesített blogcím is mutatja: a-lom.

Álmok kapcsán (főleg ilyesfajta ébredéseknél) rendszerint eszembe jut még az alábbi vers is:

 

Karinthy Frigyes: Álom

Álmomban csónakon futottam
És kihajoltam
Tizenhat éves voltam
És csónakom fehér vízen szaladt
láttam egy várost a víz alatt.
És láttam erdőt a levegőben
És láttam kísértetet lepedőben.
S távol a kék és tiszta eget
És csillagokat és fellegeket.

És kinyujtottam a körmöm
Ezer méter hosszúra
És karmoltam a felhőt, úgy-e fura?
De én látni akartam
És egy csillagot lekapartam.
De mögötte az ég kiszakadt és szétfolyt
S belőle genny és aludt vér folyt.
S acsarkodva téptem az eget
És éreztem folyni vért, ragadót és meleget.

Ordítva felébredtem
Hát a mellemet martam,
Kiszakítottam, felkapartam

És folyt a vér –
Több, mint amennyit álom,
Több, mint amennyit élet,
Több, mint amennyit egy kis dal megér.

————————- FOOT ———————

Források:(1)

  1. http://mek.niif.hu/00700/00718/00718.htm#5 – Karinthy Frigyes: Álom
  2. https://en.wikipedia.org/wiki/Dream – Wikipedia: Dream
  3. https://en.wikipedia.org/wiki/Sigmund_Freud – Sigmund Freud
————–

Kép(ek)/videó(k) forráshelye(i):(a)

————–

Kapcsolódó posztok:(a)

————–

Megjegyzések:(a)

  • Általában igaz, hogy a megadott (különösen a Wikipedia) források közül az angol nyelvűek tartalmaznak átfogóbb, pontosabb, gazdagabb infókat, így aki elég jól ért angolul, azoknak érdemesebb azokba beleolvasgatni. A többiek pedig fejlesszék szorgosan angol nyelvtudásukat. Ez érvényes lehet német, spanyol, francia nyelvekre is. Különösen, ha nincs is az adott Wikipedia oldalnak magyar nyelvű megfelelője. Ha pedig csak magyar van, hát akkor így jártunk.
  • A fent hivatkozott weboldalak (, képek, videók) a cikk írása idején elérhetők voltak. Ha ez később nem így lenne, “halott” linkekért felelősséget nem tudok vállalni – rajtam kívülálló okokból kifolyólag. Ha egy videó/kép/cikk kedves a szívednek, jobb, ha mindjárt le is töltöd magadnak (csak magánhasználatra!), ki tudja mikor fog eltűnni a feltöltőnek, a szolgáltatónak, az e-Diktátoroknak köszönhetően.

Legyen a Horváth-kertben

Törőcsik Mari

Törőcsik Mari
(1935.11.23.-2021.04.16.)

Igen, én is kedveltem. Őt is. Ahogy a közel- és távolabbi múltban elmentek közül sokakat.

Lassan elfogynak a (szín)művészek. Is. Csak celebek, sztárok, sztárocskák, influenszerek maradnak és termelődnek, akik legalább a reklámokban lennének jók, de hát a bárgyú reklámokban is csak bugyután lehet “játszani”. Lassacskán nem is nagyon érdemes maradni ebben a gagyisodó, őrülő világban. A sötétedő jövőt meg ne is említsük. Persze amíg az embernek még van valami dolga, terve, addig csak-csak kéricsél még valamennyi időt. És még egy kicsit, és még… Mindenesetre Törőcsik Mari az alábbi játékával feltétlenül átfüröszti a lelkemet egy adag derűvel. Köszönet érte.


[http://youtu.be/QCLqPX90qK4]

Legyen a Horváth-kertben Budán
(Lajtai Lajos és Békeffi István: A régi nyár)
Előadja: Törőcsik Mari

Legyen a Horváth-kertben
.
[Beszegődtem ma két hete,
pesztrának szép az élete.
Tologat egy gyerek kocsit,
jobbra-balra kacsint kicsit.]
Van egy édes csinos bakám,
csillag van a piros nyakán,
ha rám tekint már rögtön dalol a szív,
szombaton kap kimenőt, és idehív.
.
Legyen a Horváth kertben Budán!
Szombaton este fél 8 után.
Kiszól a színkörből a zene,
ragyog az édes két szép szeme.
Legyen a Horváth kertben Budán!
Szombaton este fél 8 után.
Mikor az első csillag kigyúl,
kicsike babám hozzám simul.
.
Nem tolok már gyerek kocsit!
Jött egy úr ki kopasz kicsit.
Azt mondta, ha halgatna rám,
még színésznő lehet talán.
Iskolába cipelt el ő,
frajla lettem, előkelő!
A karrier felé de rögös az út,
mostmár a fiatalúr ad randevút.
.
Legyen a Horváth kertben Budán!
Szombaton este fél 8 után.
Kiszól a színkörből a zene,
ragyog az édes két szép szeme.
Legyen a Horváth kertben Budán!
Szombaton este fél 8 után.
Mikor az első csillag kigyúl,
kicsike babám hozzám simul.
.
Revüsztár lettem nagy nevű,
az életem te vagy revü!
Táncos görlök, rivalda fény,
és véget ért a kis regény.
Hogyha hallom ott lent a jazzt,
lábam máris remegni kezd!
És odalent ragyogó a hangulat,
tehát most fújják velem hölgyek, urak!
.
Legyen a Horváth kertben Budán!
Szombaton este fél 8 után.
Kiszól a színkörből a zene,
ragyog az édes két szép szeme.
Legyen a Horváth kertben Budán!
Szombaton este fél 8 után.
Mikor az első csillag kigyúl,
kicsike babám hozzám simul.

————————- FOOT ———————

Források:(1)

  1. https://hu.wikipedia.org/wiki/T%C3%B6r%C5%91csik_Mari – Törőcsik Mari
  2. https://hu.wikipedia.org/wiki/A_r%C3%A9gi_ny%C3%A1r_(operett) – A régi nyár
————–

Kép(ek)/videó(k) forráshelye(i):(a)

————–

Kapcsolódó posztok:(a)

————–

Megjegyzések:(a)

  • Általában igaz, hogy a megadott (különösen a Wikipedia) források közül az angol nyelvűek tartalmaznak átfogóbb, pontosabb, gazdagabb infókat, így aki elég jól ért angolul, azoknak érdemesebb azokba beleolvasgatni. A többiek pedig fejlesszék szorgosan angol nyelvtudásukat. Ez érvényes lehet német, spanyol, francia nyelvekre is. Különösen, ha nincs is az adott Wikipedia oldalnak magyar nyelvű megfelelője. Ha pedig csak magyar van, hát akkor így jártunk.
  • A fent hivatkozott weboldalak (, képek, videók) a cikk írása idején elérhetők voltak. Ha ez később nem így lenne, “halott” linkekért felelősséget nem tudok vállalni – rajtam kívülálló okokból kifolyólag. Ha egy videó/kép/cikk kedves a szívednek, jobb, ha mindjárt le is töltöd magadnak (csak magánhasználatra!), ki tudja mikor fog eltűnni a feltöltőnek, a szolgáltatónak, az e-Diktátoroknak köszönhetően.

Nemzetközi táncnap 2020

Tango dancersMa van a nemzetközi táncnap. 1982-től kezdve ünneplik világszerte sokféle rendezvény keretében.
.
Ennek ürügyén megosztom Véled, Kedves Olvasóm egyik, régóta legkedvesebb zenémet & videóklipemet, melynek címe tökéletesen kifejezi a tánc keresztrejtvényhez hasonlatos lényegét: a tánc a vízszintes vágyak függőleges kifejeződése.
.
Vannak olyan hiedelmek, hogy ezt eredetileg George Bernard Shaw mondta először, de az internetes források ezt sem megerősíteni, sem cáfolni nem tudják. Egyébként is úgy gondolom, hogy ez a gondolat bárkiben megfogalmazódhat(ott), aki szeret táncolni. Persze ez a definíció leginkább csak a páros táncokra érvényes, és ezen belül is legfőképpen a táncok királyára (királynőjére?), a tangóra. Az efféle páros táncok lényegében előjátéknak is tekinthetők egy párkapcsolat szövődéséhez ill. szorosabbá válásához.

Vertical Expression of Horizontal Desire – The Bellamy Brothers featuring Freddy Fender
[https://youtu.be/OIx7EyqlqVY]
When she asked me to dance I said, No No…”I have two left feet.
And then she took my hand and whispered a song so sweet
And she said, “Hold me as close as you can ’til my bodies on fire.”
It’s just a vertical expression of horizontal desire.
.
Nuestro amor se contó
Como el agua sobre el acero
Y no puedo explicar
La manera como te quiero,
Y la música toca
El calor aumenta más alto.
Es una vértica expresión,
Un deseo horizontal.
[In English:
So we moved like water bein’ poured over polished steel
And I really can’t translate the way she made me feel
And the music played on and the mercury just went higher
It’s just a vertical expression of horizontal desire.]

.
We did the samba, the mambo
The tango, the two-step while we romanced
.
Con el compás abrazando
Nos fuimos sin saber por qué
[In English:
And when the music got fast
We just held to each other and slow danced.]

.
I took nothing for granted but I wished I could stay all night
Y al llegar a su casa ella apagó la luz.
[In English:
And as we walked in to her place she reached out to dim the light]

.
She said, “Dance with me darlin’ ’til the moon and the stars retire.”
It’s just a vertical expression of horizontal desire.
.
Es una vértica expression un deseo horizontal.
.
[In English:
It’s just a vertical expression of horizontal desire]

.
Musixmatch.com

Folytatás/More. . . »»

Nekem 8 (Nothing to Lose)


laughPointingJavaslatom derülésre vágyóknak. Mert a humor úgy kell a léleknek, mint testnek a kenyér, különösen borongós időkben.
Egyik kedvenc filmem a Nekem 8 (Nothing to Lose), melyben a humor játssza a főszerepet. Pazar az eredeti alapötlet, a kiszámíthatatlan helyzetkomikumok sorjázása, fantasztikus a két fő- és mellékszereplők játéka. Különösen alkalmas a lélek derítésére (pl. koronavírusos) nehéz időkben, csak ajánlani tudom mindenkinek.
A teljes filmet a szerzői jogokra (ill. azok haszonélvezőinek érdekeire) éberen őrködő e-Diktátor(Google) Youtube csatornáin nem találtam, csak az ide behuzalozott részletét, ami a filmen belül külön is a kedvencem:

Nothing to Lose The Security Guard Scene
[youtube https://www.youtube.com/watch?v=2XEanIUhJ4M]
(A teljes filmben kb. a 62. [01:02:00] perctől kezdődik.)

Folytatás/More. . . »»

Hogyan mossunk kezet zenére?


Washing hands with happy tap
Egyre nagyobb a termés a koronavírus mizéria humoros nézőpontjából is. Az alábbi videót most találtam, bár már jó egy hónapja megjelent, de sajnos az aktualitásából mit se vesztett. Bár azóta rohamosan romlott a helyzet, Iránban is, mégis hiszem, hogy a humor is segít a lélek, és a nevetőizmok karbantartásában. (Nekem jót tett.) És talán a folytonos kézmosás is könnyebben megy.

Danial Kheirkhah iráni színész talált ki egy, szerintem fantasztikusan mókás előadást. Tulajdonképp csak imitálja a kézmosást (víz és szappan nélkül), a zene ritmusára. Magyar vonatkozása is van, mert a zene Brahms 1. magyar tánca, és ez is megmelengetheti a magyar szíveket.

Iranian Artist, Danial Kheirkhah Uses Music to Show How to Wash Hands

[youtube https://www.youtube.com/watch?v=cB3ET6mD1LE]
Előadó: Danial Kheirkhah iráni színész
Zene: Brahms: 1. magyar tánc

Folytatás/More. . . »»

Don’t Worry, Be Happy (Ihajja, tyuhajja)

Don't Worry, Be Happy
Sose aggódj semmin, csak mindig mondd: csíííz.
A szakadék felé vezető lejtőn menetelve is. Főleg, ha jobbat úgyse tehetsz.Az önszuggeszcióhoz remek segédletet nyújt az alábbi kis – nem új, de örök – dalocska.
Az előadás módja, résztvevői csak tovább fokozzák a segédanyag hatékonyságát.

[http://youtu.be/d-diB65scQU]
Don’t Worry, Be Happy (1988)
Előadja: Bobby McFerrin, Robin Williams, Bill Irwin
Bobby McFerrin: Don’t Worry, Be Happy
.
Here’s a little song I wrote
You might want to sing it note for note
Don’t Worry, Be Happy
In every life we have some trouble
But when you worry you make it double
Don’t Worry, Be Happy
Ain’t got no place to lay your head,
somebody came and took your bed
Don’t Worry, Be Happy
The landlord say your rent is late,
he may have to litigate
Don’t Worry, Be Happy
Ain’t got no cash, ain’t got no style,
ain’t got no gal to make you smile
Don’t Worry, Be Happy
Cause when you worry your face will frown
and that will bring everybody down
Don’t Worry, Be Happy

Folytatás/More. . . »»

Ki olvas ma papírról?

emoji reading book
“Ki olvas ma papírról?” – teszi fel a magabiztos, szinte költőinek csengő kérdést egy Kedves Hűséges Olvasóm (-Kommentelőm, -Követőm).Nos, hát a válasz nem olyan egyszerű, Kedves Olvasóm. Annak, aki nem (csak?) tudományos irodalmat/publikációkat olvas, vagy enyhébb megfogalmazásban: akinek nem adatott meg a tudományos munkában/életben való tartós mélymerülés, hanem (helyette? kompenzációként?) kissé színesebb (lenne) az olvasási igénye.

Sajnos akármennyire is terjedőben van az ekönyv, és akármennyire is átszoktam már én magam is rájuk – ehhez képest túl sokszor botlok olyan könyv címébe, hivatkozásába, ami valami miatt felkelti az érdeklődésemet, ámde égen-földön (értsd: Google-szerte) sehol se lelem (még) az elektronikus kiadását.
Lássunk két konkrét példát:

  • Királyhegyi Pál: Első kétszáz évem – jó, jó, ez kissé régi már, és politikailag is kevésbé kívánatos téma, így még csak-csak megértem. (Még a MEK-ben sincs benne az író maga.)
  • Thomas Piketty: A ​tőke a 21. században (Capital in the Twenty-First Century) – ez azonban már napjaink könyvei között van (még). Igaz, az amazon.com-on ott van angolul, de hát a téma elég speciális ahhoz, hogy angol tudásom ne legyen elég a szükséges megértéséhez. (A francia nyelvvel pedig nem kerültem közelebbi viszonyba.) Hiszen még az se biztos, hogy magyarul eléggé megérteném. Bár a fordítás közbeékelődése miatt ilyen fontos könyveket inkább eredetiben kell olvasni, az a biztos. Jobb, ha inkább magam erejéből értek félre valamit. És a papírkiadás nekem kissé drága ahhoz, hogy annyiért esetleg meg se értsem eléggé.
    .
    Talán Magyarországon nincs olyan tőkés, aki napjaink kapitalizmusát, tőké(se)it bíráló könyv elektronikus változatába (is) invesztálna. Esetleg ilyen kis országban nem is lenne rá elég kereslet – polgárai könnyedebb műfajokra vannak rácuppan(tat)va (főzőcskézés, valóságsók, bulvár, tévésorozatok).Man with money bag
  • Thomas Piketty: Tőke és ideológia (Capital and Ideology) – ez még túl friss, hiszen az angol fordítás is még csak a jövőbeli múltban lesz megjelenve. Viszont franciául kapható Mo-n is, de az is csak papírkiadásban.

.
Ami még érdekes, hogy szerintem az ekönyvek nem (annyira) olcsóbbak, mint amennyire a józan paraszti ész gondolná, hiszen az előállítási, de főleg a terjesztési költségük vélhetően számottevően kisebbek. De hát nyilván így tudja az ekönyv az érintett tőké(s)t még jobban hizlalni. Folytatás/More. . . »»

Radnóti Miklós oly korban élt…

Radnóti Miklós
Radnóti Miklós(1909-1944) május 5-én született, a náci-fasiszta-nyilas téboly sokmillió áldozatainak egyike. Halálának pontos napja és körülményei soha nem lesznek tisztázhatók, hiszen amikor már minden épeszű ember sejthette, hogy Hitler és birodalma bukni fog, akkor hágott csak igazán tetőpontjára a szabad rablástól és -gyilkolástól megrészegültek tobzódása: bárkit, bármikor lelőttek, agyonvertek úton, útfélen, bárhol. Ekkor már a kapkodó nácik is elhagyták a német precizitásra jellemző adminisztrációt, nem hogy buzgó magyar segéderőik.
.
Annyi erősen valószínűsíthető, hogy magyar “keretlegények” is serénykedtek a Radnóti körüli gyilkolásban, akik közül többeket a magyar állam közpénzen fizetett nemzeti sírhelyekkel tisztel meg, holott háborús bűnösök. És efölött (is) a “rendszerváltás” óta az összes magyar kormány (az összes politikai és társadalmi szereplővel karöltve) simán szemet huny. Csoda-e, ha nem érdekel többé már a Magyar Politikai Mocsár, se jobbra, se balra? (Közepe meg nincs is.)
.

Radnóti Miklós: Töredék (Hatodik ecloga)
(Előadja: Keres Emil)
.

[https://youtu.be/SLahbZtpk0s]
[https://youtu.be/QDUqxYw3zt0]
TÖREDÉK
.
Oly korban éltem én e földön,
mikor az ember úgy elaljasult,
hogy önként, kéjjel ölt, nemcsak parancsra,
s míg balhitekben hitt s tajtékzott téveteg,
befonták életét vad kényszerképzetek.
.
Oly korban éltem én e földön,
mikor besúgni érdem volt s a gyilkos,
az áruló, a rabló volt a hős, –
s ki néma volt netán s csak lelkesedni rest,
már azt is gyűlölték, akár a pestisest.
.
Oly korban éltem én e földön,
mikor ki szót emelt, az bujhatott,
s rághatta szégyenében ökleit, –
az ország megvadult s egy rémes végzeten
vigyorgott vértől és mocsoktól részegen.
.
Oly korban éltem én e földön,
mikor gyermeknek átok volt az anyja,
s az asszony boldog volt, ha elvetélt,
az élő írigylé a férges síri holtat,
míg habzott asztalán a sűrű méregoldat.
. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .
. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .
.
Oly korban éltem én e földön,
mikor a költő is csak hallgatott,
és várta, hogy talán megszólal ujra –
mert méltó átkot itt úgysem mondhatna más, –
a rettentő szavak tudósa, Ésaiás.
. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .
.
1944. május 19.
.

.
Fenti vers megírásának napján kapta kézhez Radnóti az újabb behívót újabb “munkaszolgálatra”. És másnap elindult oda, ahonnan már nem volt visszatérés.
.

Üzlet vs házasság

Film
Április 29-én (1958) született Michelle Pfeiffer, ebből az alkalomból ideidézem egyik nevezetes filmjéből (The Fabulous Baker Boys (1989)/ Azok a csodálatos Baker fiúk) az egyik nevezetes jelenetét, amelyben a Makin’ Whoopee c. dalt énekli.
.
A filmben egy énekesnőt alakít, és mint ilyen, többször is énekel, különböző dalokat. Érdekesség, hogy amikor láttam a filmet, kételkedtem abban, hogy ő maga énekelne, ám kiderült, hogy mégis. Nem volt különösebb énekesi képzettsége, de a szerepre való felkészülésének egyik fontos részeként énekórákon képezte(tte) a hangját két hónapon keresztül. És a dalok előadásánál nem is annyira a kiemelkedő énektudása, hanem hangjából, megjelenéséből, játékából áradó erotikus kisugárzás fogja meg a nézőket, és hát igen, különösen a férfineműeket.

Michelle Pfeiffer 2007

Michelle Pfeiffer 2007

De női szemmel is rokonszenves, kedves, bájos embernek látszik, aki a jelek szerint (talán még) nem hódolt be a plasztikai sebészet őrületének, melynek eredményeként egyre borzalmasabb egyen-ábrázattal láthatók, előtte szintén egyéni bájjal rendelkező neves és kevésbé neves sztárok. (Merem remélni, hogy Pfeiffer természetesnek látszó arca nem egy rendkívül jó PS-nek köszönhető.)
.
Az itt hallható Makin’ Whoopee c. dal olyasmiről szól, hogy mi vár a férfira a mézeshetek (és ha volt egyáltalán: a szerelmi mámor) múltával: a hétköznapok mókuskereke, mint pl. a mosogatás, mosás, talán még a varrás is. A többi teendő felsorolása nyilván meghaladta e kis dalocska kereteit. (Továbbá: egyik házasság olyan, mint a másik – e tekintetben.) Folytatás/More. . . »»

Királyhegyi Pál és az auschwitzi gyors

Királyhegyi PálÁprilis 16.: a holokauszt magyarországi áldozatainak emléknapja (melynek ürügyén 2001 óta tartanak Magyarországon megemlékezést ezen a napon).

“A magyar kormányzat 2000-ben határozott arról, hogy április 16-a a holokauszt magyarországi áldozatainak emléknapja legyen: a náci megszállókkal együttműködő magyar közigazgatás és rendvédelem tagjai [1944-ben] ezen a napon kezdték meg az első gettók és gyűjtőtáborok felállítását a korabeli Magyarország kárpátaljai területén.” (hirado.hu)

“1944-ben ezen a napon kezdődött meg a gettósítás Északkelet-Magyarországon és Kárpátalján. Az első gettókat a következő településeken hozták létre: Beregszász, Felsővisó, Huszt, Kassa, Kisvárda, Máramarossziget, Mátészalka, Munkács, Nagyszőllős, Nyíregyháza, Sátoraljaújhely, Técső, Ungvár.
.
A példátlan gyorsasággal lezajlott gettósítás után mindössze néhány hét alatt, május közepe és július eleje között, a teljes vidéki zsidóságot Auschwitz-Birkenauba deportálták. A magyar vidék zsidóságára a birkenaui lágerben azonnali pusztulás várt. A csekély számú munkaképesnek ítélt ember közül is csak kevesen élték túl a megpróbáltatásokat: a magyar vidék többszázezres zsidóságából mindössze néhány tízezren tértek vissza.” (sfi.usc.edu)

Királyhegyi PálEbből az alkalomból ideidézem Királyhegyi Pált (1900.12. 27. – 1981.08.07.), akiről még csak a közelmúltban fedeztem fel, hogy ő is a leghitelesebb holokauszt tudósítók egyike, még ha nem is élőben, hanem offline (utólag, túlélőben) írta tudósításait. Sajnos életéről és munkásságáról/műveiről nem találtam tisztességes, átfogó életrajzot, információs oldalt (az interneten), műveinek elektronikus kiadásait sem (pedig ő is megérdemelné, ahogy Várnai Zseni), így csak az Első kétszáz évem c. önéletrajzi papírkönyvét elolvasva lehet követni – a hiteles forrásból – legalább az 1979 előtti életét. A könyv felhasználásával itt alább ezt az időszakot tekinthetjük át, a könyvből származó idézetekkel:
.
Folytatás/More. . . »»

<span>%d</span> blogger ezt szereti: