eVitae

Nem mondhatom el senkinek

Címke archívum: internet

Internet Archívum vs. kikukázott nolblogok

logo_wayback_210x77Legutóbb panaszkodtam/morgolódtam egy kiadósat, amiért egy magyar blogszolgáltató (Népszabadság Online: nolblog.hu) nemes egyszerűséggel a szemétbe dobott egy csomó magyar szellemi értéket, mely több év alatt halmozódott fel az egyes blogokban postok (cikkek), multimédiás anyagok, és kommentek formájában. Ezek között voltak hivatásos írók, publicisták blogjai, ill. dokumentumgyűjtemények is. Én a “mezei”, “hobbi”-blogolók “termékeit” is értéknek tartom, amelyek akár szociológiai és egyéb tanulmányok/kutatások anyagául is szolgálhatnak. De Magyarország egy gazdag ország, megengedheti magának a pazarlást szellemi téren. Is. Vagy csak egyszerűen a szélsőjobbos teljhatalom akar minden “komcsi” maradványt végképp eltörölni, ahogy a rendszerváltáskor első lépésként a népet is törölték (az ország nevéből /is/, később persze a köztársaságot is).

Persze az un. baloldal se marad el a szélsőjobbtól, lásd a baloldalinak látszó Kapcsolat.hu-n létrejött blogger- és egyéb közösségek szétverése, ott is több éves szellemi értéket radíroztak le, pikk-pakk. Hogy ezeknek milyen indítékaik vannak ilyesmire, arra nincs más ötletem, mint hogy talán üzleti és egyéb marakodás, talán személyi kultusz (és minden más) fontosabb, mint a tömegbázis építése ill. megtartása. Sajnos akkor még az Internet Archívum sem lehetett olyan fejlett, hogy el tudta volna menteni a törlés előtti állapotot legalább időnként.

Még szerencse, hogy Amerika (US) olyan gazdag ország, hogy megengedheti magának a magyarok által szemétbe dobott értékek megmentését is. Megtaláltam néhány, a Népszabadság új gazdái által kikukázott blog teljes archivált anyagát, és majdnem úgy lehet bennük navigálni, mint a hajdani, eredeti helyükön. Legjobban természetesen annak örülök, hogy az én evita.nolblog.hu blogom is közöttük van, így egyelőre nem kell a migrálás sziszifuszi munkájával vesződnöm. Örömömben rögtön utaltam is egy szerény összeget támogatásul (aka: donáció) az Internet Archívum gazdáinak. Mert ők megérdemlik.

Persze biztosan vannak olyan, főleg külső helyekre mutató linkek, melyek az archív helyről nem működnek (pl. találtam egy ilyen youtube linket a Kedves Olvasóm c. postomban), ám lehet, hogy később még ezt is megoldják.

Ebben a WP blogomban már át is írtam a régi nolblogomra mutató linkeket az Internet Archívumba mutatókra, de még a többi e-helyem átfésülése hátra van.

Íme néhány, a fentiek szerint megmentett nolblogok közül:

Ezúton is nagy köszönet az Internet Archívum gazdáinak, fenntartóinak.

Many thanks Internet Archive (archive.org) for saving intellectual (historical, documantary, literature, etc.) e-values.
————————- FOOT ———————

Reklámok

R.I.P nolblog.hu

R.I.P. nolblog.huHát ennyi volt. Kis késéssel szembesültem vele, hogy a nolblog.hu (új? régi? gazdája) “kihúzta a dugót”. A nolblog.hu a (lassan halódó, “komcsi”) Népszabadság napilap egyik ingyenes online szolgáltatása volt 2006-2016 között. Állítólag 2015.12.31-én tette közzé az Mworks Print Zrt., hogy 2016.01.31-én megnyomja a “kikapcs” gombot (most, csak ennek révén hallottam e cégről először – ha még érdekelne a magyar mocsár, és lenne fölösleges pénzem, utánanéznék a “tulajdonosi, érdekeltségi kapcsolatainak” potom 16256 forintért, vagy ha az időbőség zavarával küzdenék, addig kutakodnék a neten, amíg ingyen is összelapátolnám az infókat). 2016.02.01-én meg is nyomta, majd valami okból kifolyólag 8 óra múlva a webhely (szerver?) újraéledt, hogy másnap, február 2-án délután végleg eltávozzék az élők sorából. Ezek szerint nem volt könnyű halála. A kivégzőosztagnak is okozhatott kellemetlen órákat. Folytatás/More. . . »»

A Mikulás is az NSA-nak dolgozik…?

NSA EmployeeNSAnta Of The Month” (azaz: a hónap dolgozója az Amerikai Nemzetbiztonsági Hivatalban) felirattal kaptam egy képet egy e-társtól, mely kép A Mikulást (aka: Télapó) ábrázolja, ölében laptoppal. A képen további felirat is van: “He sees you when you’re sleeping he knows when you’re awake he knows if you’ve been bad or good“. (A központozást hanyagolta a kép alkotója, bár az angol nyelv ezt eleve ritkábban alkalmazza.) Azaz: lát, amikor alszol, tudja, mikor vagy ébren, tudja, ha jól viselkedsz, vagy ha rosszalkodsz. Tehát az a mesebeli elem, amivel (akivel) gyerekkorunkban ámítottak, napjainkra a mindenféle kormányok nemzetbiztonsági hivatalaiban ölt valódi testet azzal a különbséggel, hogy a jó viselkedés jutalmaként nem kapunk ajándékot. Bővebben

Hólyag

A bliszteres olló rejtélye

Eredetileg komoly (értsd: drágább) terméket keresek egyik megszokott (bevált) internetes beszerzési helyemen: festékkazettát és festékpatront. Ezúttal is sikeresen(a), hiszen a szóbanforgó webáruház(1) épp erre specializálódott.

Scissors / ollóÉs ha már ott járok, szétnézek az e-raktárban, van-e még valami, amire szükségem lenne(b). És lőn: olló. Régóta vágyat érzek egy egyszerű, nagyobb méretű (hosszabb vágóélű) papírvágó ollóra, de hát csak egy árva ollóért nem veszem nyakamba a várost, még a netet se.

http://3.bp.blogspot.com/_gJ3_S9zxVPk/TMb-tuS678I/AAAAAAAAGYM/lDIdmOpfD10/s320/Anita+1.jpg

Talán ilyen?(5)

Nosza, most több legyet egy csapásra: társítsunk a nyomtatókellékekhez egy ollót is. Igen ám, de az e-raktárban megjelenő ollók “bliszteres ollók“. Ez a nevük. Megtorpanok. Mégis milyen olló lehet a bliszteres? Ha a nevében van benne, akkor nyilván valami alapvető attribútum. Bizonyára valami speciális olló, amivel mondjuk valamilyen mintát lehet vágni (pl. cikk-cakkot) a munka tárgyába. Bár az olló fotóján(c) semmi nem mutatja, hogy nem közönséges olló, de láttunk már olyat, hogy nem azt kapom, amit látok. (Lásd: “szimbolikus fotó”.)

Ha már valószínűleg nem olyan az olló, amilyen nekem kell, hát legalább tudjam meg, milyen. A tudásszomj mindig is sajátom volt. Az internetes vásárlás nagy előnye, hogy a web, e végtelen információceán, kézre esik. Hát lássuk, Google Mester mit tud. Keresőkulcs: “bliszteres”, esetleg csak “bliszter”. Hoz is szórványos magyar nyelvű találatot, melyek alapján pislákolni kezd némi fény az alagút végén. A talált információkból már éledezik a gyanú, hogy a bliszteres jelző nem a terméké, hanem a csomagolásé. Egyik találat(2) meg is nyugtat, hogy nem csak én vagyok ilyen műveletlen vásárló.

https://i1.wp.com/upload.wikimedia.org/wikipedia/commons/0/0a/Smlp6860.jpg

Vízhólyag

Az igazi fényt az angol nyelvű találat deríti árnyékos elmémre: a Wikipedia “Blister(3) szócikkéből belémvillan: hát persze, hólyag! Ahonnan egyenes út vezet a “Blister pack” (Bliszteres csomagolás)(4) részletes, precíz leírásához. (Nem lepődöm meg, hogy egyik szócikknek sincs magyar megfelelője. Magyarország polgárainak bokrosabb teendőik vannak: az önsorsrontás.)

A kezdeti tudatlanságomat értetlenkedés váltja fel: a vásárlónak vajh mennyire életbevágó, hogy milyen csomagolásban van egy olyan egyszerű termék, mint egy, amúgy közönséges olló? Hiszen pl. a tintapatronnál sem írják a termék nevébe (se), hogy “bliszteres”, vagy “zacskós”, vagy dobozos. Fontosabb lenne tudnom az olló méretét, azt az infót bezzeg nem lelem, hogy a specifikációban megadott hosszméret vajon csak a vágó rész (él) hossza-e, vagy a teljes eszközé – fogó inkluzíve. (Nagyon nem mindegy.)

Végül ezen már nem akadok fenn – minden eshetőségre a legnagyobb méretet választom. Az újonnan szerzett tudással felvértezve a “bliszteres” ollót is beklikkelem a kosárba, megy a megrendelés, jön a visszaigazolás. Majd nemsokára az értesítés, hogy mehetek is érte.  Megyek is, mert sürgős. Nem az olló. A festékpatron. Hab a tortán: az olló, amit adnak, nem is bliszteres. Bár pontosan úgy néz ki, mint a weboldalukon lévő képen, de azon mégse látszik egyértelműen, hogy “burokban született-e”. Felötlik bennem, hogy szóvá tegyem-e, hogy a bliszteres jelző fölöslegesen rabolta az időmet (bár kétségtelenül gazdagodtam e tudással), ráadásul nem olyan terméket kaptam, amilyet rendeltem, így felmerülhet a fogyasztó megtévesztésének tényállása is. De mert nagyon sietek, és hát végül is a lényeget, az ollót nem érinti a probléma, ezért ott helyben (előkelőbben: on the spot) nem kezdek kekeckedni. Csak utólag, emailben reklamálok egy másik, a “vásárlói élményemet”(d) jobban rontó problémához csatolva.

A kedves ügyfélmenedzser manapság szokatlan ügyfélbarátságról tett tanúbizonyságot: szinte azonnal válaszolt, kifogástalan, udvarias stílusban, elfogadható magyarázattal. Kiderült: valószínűleg ők sincsenek teljesen tisztában a bliszteres szó jelentésével, így aztán lehetőségem volt friss tudásomat máris tovább adni.

Már nem tudom az eredeti állapottal szemléltetni (bizonyítani), ahogyan az ollók mindegyike “bliszteres olló” elnevezéssel szerepelt a weblapon (csak az ollókhoz vezető webcím őrzi még a nyomát), mert a “kekeckedésem” hatására azonnal korrigálták az összes nevet, kihagyva belőle a bliszteres jelzőt, mielőtt még lefotózhattam volna. Már nem is hittem, hogy még létezhet ilyen kereskedői magatartás, amely a gyakorlatban bizonyítja, hogy az ügyfél az első, és nem csak marketingdumában szerepel üres frázisként. Azóta se tudok magamhoz térni az elragadtatástól. Ha módomban állna, én ezt a boltot valami nagy-nagy jutalomban, díjban, szponzorálásban részesíteném.

Az már egészen más lapra tartozik, hogy erre a csomagolási módra a magyar  csomagolási szakzsargonba miért kellett átvenni az angol szót, fonetikusan. Hiszen kivételesen van neki frappáns és szemléletes magyar megfelelője: hólyagos. De ez bizonyára nem olyan előkelő, mint a “bliszteres”, és az ügyfél is jobban tiszteli az olyan szolgáltató szakmaiságát, aki számára ismeretlen szakkifejezésekkel “kommunikál”. Nemde? (Rögvalóra fordítva: az ügyfél így jobban ki van szolgáltatva, ami e szép új világ gazdaságának alapvető mozgatórugója.)
laugh
A fentiek végkicsengéseként gondoljunk csak bele, Kedves Olvasóm, ha a fenti e-raktárban “hólyagos olló” nevű termékekre bukkanok…

————————- FOOT ———————

Források:
(1)
http://www.webaruhaz.hu/x-ollo-16-cm-bliszteres-rozsdamentes.html
http://www.webaruhaz.hu/media/catalog/product/cache/1/image/265×265/00accd221056ef753e7ea045f056dbb3/D/1/D16_1.jpg
(2) http://www.gyakorikerdesek.hu/kultura-es-kozosseg__muveszetek__1851340-mit-jelent-az-hogy-bliszteres-radir
(3) http://en.wikipedia.org/wiki/Blister
(4) http://en.wikipedia.org/wiki/Blister_pack
(5) http://anitalittlestitches.blogspot.hu/2010/10/anitas-antique-scissors-are-available.html
http://3.bp.blogspot.com/_gJ3_S9zxVPk/TMb-tuS678I/AAAAAAAAGYM/lDIdmOpfD10/s320/Anita+1.jpg
(6) “Herótom van” – mondjuk, ha valamiből vagy valakiből elegünk van, torkig vagyunk vele. A kifejezés a pesti argóba a jiddisből került át. http://7torony.hu/content.php?c=23989

————–

Megjegyzések:

(a) Nagy szó ez a mai világban: megtalálni ugyanazt a boltot, ugyanott, nemhogy ugyanolyan, hanem még jobb minőségben (kínálat, ügyfélbarátság) – mint hónapokkal, sőt 1-2 évvel korábban. Ezt hívják megbízhatóságnak, ami sok más jó dologgal együtt kiveszőben – már nincs marketingértéke. Ma állítólag az ügyfél azt szereti, ha évente, havonta, hetente, naponta valami újhoz kell hozzászoknia (pl. mosószer, sampon, stb.), újat kell megtanulnia (pl. műszaki eszköz, szoftver, stb.)

(b) Talán már mondtam Néked, Kedves Olvasóm,valahol, valamikor, hogy a honlapok, webszájtok kritikus gyenge pontja, sőt hiányossága a keresési, szűrési lehetőség, pedig gyorsuló világunk legfontosabb paramétere, hogy az ügyfél (különösen a netes) a keresett (egységnyi) információt mennyi idő alatt találja meg. Talán be kéne vezetni egy e-mértékegységet, pl. info/sec, és a honlapok, webszájtok egy fontos jellemző adata lehetne, mint pl. a látogatók, letöltések száma. Persze az utóbbiakhoz hasonlóan ez se egy precíz adat lenne, hiszen többféle, a webgazdán kívülálló tényezőtől (pl. aktuális sávszélességtől) is függhet a művelet, de mégis lehetne valami közelítő, átlagolt értéket behatárolni. Ehhez aztán szemfüles haszonlesők megint kitalálnának valami adminisztratív pénznyelő – auditáló, hitelesítő – intézményeket, amik esetleg “sikerdíj” fejében “pontosabb” (értsd: az ügyfélnek kedvezőbb) értékeket tudnának megállapítani. Esetünkben a szóbanforgó webáruház e tekintetben is a kevés kivételhez tartozik: a felületén keresni többféleképpen, kézbesimulóan, gyorsan, hatékonyan, célirányosan lehet.

(c) Felhívom a szemfüles e-cenzorok figyelmét, hogy a cikk a mondanivaló szemléltetéséhez nélkülözhetetlen “termékmegjelenítést” tartalmaz, nem pedig reklámot.

(d)Vásárlói élmény“: ez is azon újkeletű, trendivé nyomatott kifejezések egyike, amelyektől herótom van(6). Nekem ne élményem legyen, hanem pontosan olyan termékem, amilyenre szükségem van. De mert ilyesmit a gyártók, kereskedők nem képesek nyújtani, hát kitalálták helyette az “élményt”. Ha élményre vágyom, akkor zenét hallgatok, filmet nézek, kirándulok, világgá megyek. De nem vásárolni. Legközelebb bemegyek egy boltba, és azt mondom: két kiló élményt kérek.

————–

Kapcsolódó postok:

Stop ACTA!

ACTA elleni tiltakozás képei, Budapest, 2012.02.11.
Protest against ACTA in Budapest 11/02/2012 – photos

STOP ACTA STOP ACTA
.
.

Fotóalbum/Photo album:

Stop ACTA Budapest

https://picasaweb.google.com/eVitAlbum/StopACTABudapest

ACTA ellen: Budapest

ACTA elleni tiltakozás képei, Budapest, 2012.02.11.

ACTA tiltakozás Budapest

Fotóalbum:

https://picasaweb.google.com/eVitAlbum/ACTAEllenBudapest

__________________________________________
(Kitűzők jelezték: az Amerikai Népszava (Kohányi Társaság) is képviseltette magát.)

Nagy Testvér

A Google a fiókjaiba (így tehát a Gmail-be is) történő belépéshez két lépcsős azonosítást vezetett be, egyelőre még önkéntes jelleggel, de máris eléggé erőszakosan próbál rákényszeríteni. Kevésbé rafinált netpolgárok talán ki se tudják kerülni.

Nem különösebben váltott ki nagy hírverést, pedig az adataik miatt esetleg aggódó felhasználók számára fontos lehet, hogy immár magyarul is használható a Google fiókok kétlépcsős azonosítása, mellyel személyes adatainkat, üzeneteinket a korábbinál nagyobb biztonságba helyezhetjük.[…]Mindennek használata egyelőre nem kötelező, de erősen ajánlott, ha tartunk tőle, hogy illetéktelenek belépnek személyes, sokszor rendkívül érzékeny adatokat is tartalmazó levelezésünkbe.(1)

InternetbiztonságEz azt jelenti, hogy Google Mesternek meg kell adnunk egy mobiltelefonszámunkat, melyre SMS-ben egy egyszerhasználatos kódot (tokennek is nevezik) küld, melyet szintén be kell gépelnünk, mint előzőleg a szokásos gmail-es jelszavunkat. És csak ezután tudunk belépni pl. a Gmail-es postafiókunkba. Hasonló módszert alkalmaznak a bankok is, náluk azonban inkább még több lépcső is lehetséges.

Először és mindenek előtt: saját és nettársaik biztonságára ügyelő, felelős netpolgár nem írkál “rendkívül érzékeny adatokat” e-levélbe. Se. És semmilyen webes felületre se. Egy email bármikor, bárhova kikerülhet sokféle módon, a küldő-továbbító szándékától függetlenül is, pl. figyelmetlenségből, netbiztonsági ismeretek hiányából, és persze gonosz ármányból kifolyólag is. Ha pedig a netpolgár van olyan balga, hogy rendkívül érzékeny adatokat küldözget emailben, többszörös titkosítás nélkül, akkor meg is érdemli, hogy megszívja. Bár ilyenkor egy – vagy több – másik, magára egyébként vigyázni tudó nettársát is a netkalózok elé lökheti prédának, ami már inkább a bűncselekmény gyanúját is felvetheti: a tudtunk nélkül senki se küldözgethesse érzékeny adatainkat emailben, egyáltalán a weben, és seholse.

Másodszor: egy mobiltelefon-számnál érzékenyebb adat alig elképzelhető: a mobilszám megadásával jobban ki se szolgáltathatjuk magunkat: mobilunk amennyire segítőnk, annyira lehet árulónk is. Lehallgathatók leszünk, térben és időben minden lépésünk megfigyelhető lesz. A Google ezzel olyan, egymással könnyedén összekapcsolható információk óriási halmazát  tárolhatja rólunk, amihez képest az eddigi adatbázisa nudli. Pedig az se piskóta. Már most is jobban járunk, ha bele se gondolunk, hogy a Földlakók nagy része “rendkívül érzékeny adatokat” helyez(ett) tömegével a Google kezeibe, önként és dalolva. Elképzelni se tudjuk, hogy a világ személyes adataiból mekkora adatbázis állhat a rendelkezésére.

A Google pedig biztonságilag nem is említhető egy lapon egy banki szolgáltatással. A rendszere tele van hibákkal, lukakkal, folyamatosan futó kocsi alatt cserélik a kerekeket, sőt az alvázat, de esetenként az egész karosszériát, így bármikor adódhat olyan technikai malőr – ahogy volt is már többször -, hogy a fejlesztők-üzemeltetők félrenyúlnak, elfelejtenek valamit, és máris nyilvánossá válhat bármilyen anyagunk a Google bármelyik szolgáltatásából.

A Google egyes szolgáltatása kifejezetten gagyi, pl. a docs, de a picasa is messze van még a tökélytől. A Google folyton pofozgatja hol egyiket, hol másikat. Eközben bármilyen hiba adódhat, és ráadásul a Google is a most trendi “mindent mindennel” összehuzalozás kényszerét igyekszik lenyomni a torkunkon, hogy csak egyetlen indentitással (felhasználó azonosó/név/ & jelszó) használjunk mindent. Ha netán kötelezővé teszi a mobilos azonosítási lépcsőt, az a személyiségi jogba való indokolatlan, pofátlan belegázolás lesz, amit a nettársadalomnak nem szabadna hagynia. És még ott van az árukapcsolás is: kényszerít, hogy legyen mobiltelefonom, lehetőleg egy olyan külön, csak a  Google-hoz dedikálva, csak a Google miatti bejelentkezéshez használandó telefonszámmal (SIM kártyával), amely készüléket/SIM-et egyébként nem használnék semmi másra, nem tartanám bekapcsolva folyvást.
___________________________________
(1) “Fokozta a Gmail biztonságát a Google“: http://biztonsagportal.hu/fokozza-a-gmail-biztonsagat-a-google-20110715.html
(2) Angolul a Google Helpben további részletek: “Getting started with 2-step verificationhttp://www.google.com/support/accounts/bin/static.py?page=guide.cs&guide=1056283&topic=1056284
(3) 10 tanács a biztonságosabb internetezéshez, angolul: “10 Tips To Improve Your Internet Security“: http://loginhelper.com/internet/10-tips-improve-internet-security/

Fenti kép eredeti lelőhelye: http://www.flickr.com/photos/66963159@N00/84504259/

%d blogger ezt kedveli: