eVitae

Nem mondhatom el senkinek

Címke archívum: könyv

Királyhegyi Pál és az auschwitzi gyors

Királyhegyi PálÁprilis 16.: a holokauszt magyarországi áldozatainak emléknapja (melynek ürügyén 2001 óta tartanak Magyarországon megemlékezést ezen a napon).

“A magyar kormányzat 2000-ben határozott arról, hogy április 16-a a holokauszt magyarországi áldozatainak emléknapja legyen: a náci megszállókkal együttműködő magyar közigazgatás és rendvédelem tagjai [1944-ben] ezen a napon kezdték meg az első gettók és gyűjtőtáborok felállítását a korabeli Magyarország kárpátaljai területén.” (hirado.hu)

“1944-ben ezen a napon kezdődött meg a gettósítás Északkelet-Magyarországon és Kárpátalján. Az első gettókat a következő településeken hozták létre: Beregszász, Felsővisó, Huszt, Kassa, Kisvárda, Máramarossziget, Mátészalka, Munkács, Nagyszőllős, Nyíregyháza, Sátoraljaújhely, Técső, Ungvár.
.
A példátlan gyorsasággal lezajlott gettósítás után mindössze néhány hét alatt, május közepe és július eleje között, a teljes vidéki zsidóságot Auschwitz-Birkenauba deportálták. A magyar vidék zsidóságára a birkenaui lágerben azonnali pusztulás várt. A csekély számú munkaképesnek ítélt ember közül is csak kevesen élték túl a megpróbáltatásokat: a magyar vidék többszázezres zsidóságából mindössze néhány tízezren tértek vissza.” (sfi.usc.edu)

Királyhegyi PálEbből az alkalomból ideidézem Királyhegyi Pált (1900.12. 27. – 1981.08.07.), akiről még csak a közelmúltban fedeztem fel, hogy ő is a leghitelesebb holokauszt tudósítók egyike, még ha nem is élőben, hanem offline (utólag, túlélőben) írta tudósításait. Sajnos életéről és munkásságáról/műveiről nem találtam tisztességes, átfogó életrajzot, információs oldalt (az interneten), műveinek elektronikus kiadásait sem (pedig ő is megérdemelné, ahogy Várnai Zseni), így csak az Első kétszáz évem c. önéletrajzi papírkönyvét elolvasva lehet követni – a hiteles forrásból – legalább az 1979 előtti életét. A könyv felhasználásával itt alább ezt az időszakot tekinthetjük át, a könyvből származó idézetekkel:
.
Folytatás/More. . . »»

Reklámok

Illatos álmok

Book Clipart ImagesMit csináljak a könyvekkel?
Mint azt már jó párszor mondtam, Kedves Olvasóm, 2010-től legfontosabb teendőm a csomagolás. Amely cselekvés involválja (ezt mondhatnám magyarul is, de az nem olyan elegáns) a selejtezést is, hiszen kevesebb cuccból kevesebb csomag képződik, nemde?
Már a múltkor szóltam ennek kapcsán a könyvekről, most ismét napirendre kerültek. Mert hát mit is csináljak a kiselejtezett könyvekkel?
Könyvet kidobni hulladékként? Még ha szelektíven is? Ez lenne a legegyszerűbb megoldás, de valahogy berzenkedik ellene a lelkem. ( Hiába no, az én ereimben is csörgedezik értelmiségi vér. Is. ) Pedig hallottunk már olyat, hogy bezúztak könyveket.

Természetszerűleg vetődik fel bennem az antikvárium gondolata. De hol lehet olyat találni, aminek a nyitvatartása nem ütközik egy bérrabszolga munkaidejével?

Tulajdonképpen szokás szerint hülye vagyok, mit vesződöm velük, kirakhatnám a kuka tetejére, oszt jó napot. Hátha van a guberálók között is entellektüel, Clip art of a colorful stack of nine books.aki jobb híján nem csak a testi, de szellemi táplálékát is így tudja csak beszerezni. Esetleg ő majd megtalálja a módját, hogy vevőt találjon rá. Végülis valószínűleg csak pénzileg szegény, cserébe viszont “szabad” ideje van bőven. Hja kérem, nem lehet mindene egyszerre az embernek.

Dolgoztattam egy kicsit Google Mestert antikvárium ügyben, és találtam is egyet, ami hétvégén is üzemel, és megközelítése is elég kedvező. Azért biztonságból még üresjáratban, előre rákérdeztem náluk, hogy hogy is megy ez. Javasolta a antikvár-boltos, csináljak listát, és csak azt vigyem be nekik, mert hát előfordulhat, hogy nem kell nekik a cuccom, és ne cipekedjek hiába. Ez nagyon praktikus gondolat, na de hát hol van egy bérrabszolgának ideje házi katalógust csinálnia a sok könyvéről?

Mit tegyek? Egyik Kedves Barátomnak (KB) panaszkodtam ez ügyben, hátha lenne valami ötlete, hogy esetleg hova lehetne legalább adományként elsózni. KB (lévén ő is már e-generáció) lazán legyintett: ugyan, ki olvas manapság már (papíralapú) könyveket? Neki is problémát okoznak a sajátjai, hogy mit csináljon velük. Igaza van. A mai bizonytalan és rohanó világban a könyv luxust jelent. Kell(ene) idő az elolvasásukhoz, és hely (elég nagy lakás) a tárolásukhoz, és egy cseléd, a takarításukhoz. Mindhárom inkább a gazdagabbak kiváltsága. És a mai világban sose lehet tudni, mikor kell költözködni, mindent hátrahagyni. Könnyen hajléktalanná és/vagy hontalanná válhat a magamfajta szegényebb idegenszívű.

No egy szó mint száz, a papíralapú könyvektől (nagy részüktől) meg kellene szabadulnom. De mit csináljak velük? Csak útban vannak, csak porosodnak, csak a gond van velük.

Az illatos kertEgyik alkalommal úgyis arra volt dolgom, hát gondoltam, beviszek próbaképpen a fentebb említett antikváriumba pár olyan könyvet, amiben biztos vagyok, hogy fogyasztóképes. A szex örökzöld téma.  A legutóbbi rendszerváltás óta ránk dőlt szép új világban pedig egyre keresettebb mentális drog a misztika, okkultizmus, ezotéria meg ilyesmik. Ezekre cuppan a nép manapság. Így hát a packba tettem a két nyerőnek tartott könyvet: Muhammad an-Nefzawi: Az illatos kert(1) és Krúdy Gyula: Álmoskönyv/Tenyérjóslások könyve(2). Ez utóbbi megvásárlása annak idején részemről tévedés volt, azt hittem, lehet benne olyasmi is, ami egy hithű materialistát is érdekelhet. Az előbbit (akkori) fiatal koromnak tudom be, amikor az embert még érdeklik a biológiának ilyen specifikus szakterületei. Egyébként mindkét könyv szép és tartós kivitelű. Az Illatos kert különösen szép kívül és belül is. Töreki Ferenc(3) “szemléltető” rajzaira inkább a művészi, mint a pornó jelző illik. Mivel mindegyik rajz mindent megmutat a maga pőre valóságában, ezért ide nem rakhatom be ízelítő mintának egyiket se, mert még feljelent valami buzgó e-llenségem, hogy a blogomat nem soroltam be a felnőtt, korhatáros kategóriába, és ha erre tévedne valami e-gyerek, hát akkor az jól meg lenne rontva.

Az illatos kertTe meg, Kedves Olvasóm, felnőtt lévén, úgyis tudod, miről szólhatnak a képek, hát minek szkennelgessek potyára, nem igaz?

A többi pár könyv szerintem se igazán nyerő. Mutatom az épp műszakban lévő boltosnak (antikváriusnak?) a könyveket. Kicsit vizslatja őket, és már adja is vissza: nem kellenek(b). A fenébe! Ha ezek se kellenek, akkor mit fogok csinálni a többi, tényleg olvasásra és tartós birtoklásra érdemes könyvemmel?

Ha esetleg tudsz valamit tanácsolni “levetett” könyvek elhelyezése ügyében, Kedves Olvasóm, köszönettel fogadom.https://i1.wp.com/ia.media-imdb.com/images/M/MV5BMTM2NjEyNzk2OF5BMl5BanBnXkFtZTcwNjcxNjUyMQ@@._V1._SY317_.jpg

Gondoltam már arra is, hogy ha végképp nem találok más megoldást, hát jártomban-keltemben, pontosabban: úton-útfélen “elveszítek” majd egy-egy könyvemet. Metrón, buszon, villamoson,  taxiban, boltokban – ilyesmi. ( Színházba, moziba, koncertekre, fesztiválokra, tüntetésekre, egyéb tömegrendezvényekre 2010 tavasza óta nem járok, így némileg szűkösek a lehetőségeim. Hacsak nem jönne megint a Cirque du Soleil. Esetleg Leonard Cohen(4).) Úgy tennék, mint Tim Robbins (Andy Dufresne) A remény rabjai (The Shawshank Redemption)(5) c. filmben. Ő az alagút ásásakor keletkezett törmeléktől szabadult meg suttyomban apránként a börtönudvaron, a zsebéből kiszórogatva szorgosan.

Bár nekem már nincs annyi időm, mint neki volt.
————————- FOOT ———————

Források:

(1) Muhammad an-Nefzawi: Az illatos kert (Medicina Könyvkiadó, 1983, vászonkötés) http://moly.hu/konyvek/muhammad-an-nefzawi-az-illatos-kert (itt felhívom a figyelmet a kommentcsóvára, mely több infóval és idézettel is segíti az érdeklődőt, hogy a könyv mibenlétéről benyomást szerezhessen)

(2) Krúdy Gyula: Álmoskönyv/Tenyérjóslások könyve (Szépirodalmi Könyvkiadó, 1983, vászonkötés) http://www.antikvarium.hu/ant/book.php?konyv-cim=almoskonyv-tenyerjoslasok-konyve&ID=22326

(3) Töreki Ferenc, alkalmazott grafikus (Nemesvita, 1922. november 17.– ) http://artportal.hu/lexikon/muveszek/toreky_ferenc

(4) Leonard Cohen, http://www.leonardcohen.com/ca

(5) A remény rabjai(a) (The Shawshank Redemption), http://en.wikipedia.org/wiki/The_Shawshank_Redemption (Érdekesség: a filmet a magyar származású Frank Darabont rendezte)

(6)A képek forrásai:

————–

Megjegyzések:

(a) A remény rabjai egyike azon kevés filmeknek, amelyeket fantasztikusaknak tartok.

(b) Nem tudhatom, miért nem kellettek a könyveim. Akár esetleg az is lehet az elutasítás oka, hogy mindegyik könyv még az előző, “komcsi” átkosban látta meg a napvilágot, és ennek az antikváriumnak az ilyesmi ciki dolog. Ki tudja. Manapság minden elképzelhető.

————–

Kapcsolódó postok:

%d blogger ezt kedveli: