eVitae

Nem mondhatom el senkinek

Címke archívum: film

Üzlet vs házasság

FilmÁprilis 29-én (1958) született Michelle Pfeiffer, ebből az alkalomból ideidézem egyik nevezetes filmjéből (The Fabulous Baker Boys (1989)/ Azok a csodálatos Baker fiúk) az egyik nevezetes jelenetét, amelyben a Makin’ Whoopee c. dalt énekli.
.
A filmben egy énekesnőt alakít, és mint ilyen, többször is énekel, különböző dalokat. Érdekesség, hogy amikor láttam a filmet, kételkedtem abban, hogy ő maga énekelne, ám kiderült, hogy mégis. Nem volt különösebb énekesi képzettsége, de a szerepre való felkészülésének egyik fontos részeként énekórákon képezte(tte) a hangját két hónapon keresztül. És a dalok előadásánál nem is annyira a kiemelkedő énektudása, hanem hangjából, megjelenéséből, játékából áradó erotikus kisugárzás fogja meg a nézőket, és hát igen, különösen a férfineműeket.

Michelle Pfeiffer 2007

Michelle Pfeiffer 2007

De női szemmel is rokonszenves, kedves, bájos embernek látszik, aki a jelek szerint (talán még) nem hódolt be a plasztikai sebészet őrületének, melynek eredményeként egyre borzalmasabb egyen-ábrázattal láthatók, előtte szintén egyéni bájjal rendelkező neves és kevésbé neves sztárok. (Merem remélni, hogy Pfeiffer természetesnek látszó arca nem egy rendkívül jó PS-nek köszönhető.)
.
Az itt hallható Makin’ Whoopee c. dal olyasmiről szól, hogy mi vár a férfira a mézeshetek (és ha volt egyáltalán: a szerelmi mámor) múltával: a hétköznapok mókuskereke, mint pl. a mosogatás, mosás, talán még a varrás is. A többi teendő felsorolása nyilván meghaladta e kis dalocska kereteit. (Továbbá: egyik házasság olyan, mint a másik – e tekintetben.).
.
És itt el vagyok bizonytalanodva, hogy egyáltalán jól értem-e a dal szövegét, ill. az interneten a róla található infókat, hiszen a dal születésekor, 1928-ban szerintem még Amerikában sem volt olyan előrehaladott az egyenjogúság, hogy egyáltalán felmerült volna akármelyik nem képviselőiben a férfiak ilyesfajta szerepvállalása az otthoni-családi robotból. Ha jól értem a háttérinfókat, eredendően nem is komolyan gondolták ezeket, mert valami komédiához írták ezt a dalt. Nyilván eleve röhejes dolog, hogy A Férfi az otthoni-családi teendőkből részt vállaljon – hiszen ilyesmire csak a nők alkalmasak, akik a cselédgén hordozói. Ebből kifolyólag a nők a hétköznapok földhözragadt mókuskerekét csakis élvezni tudják. Végül is férfiak írták a dalocskát (is), hát persze, hogy így gondolták. Ha még a “make whoopee” jelentését (tk. a szexuális együttlét csipkekendőbe csomagolt, azaz eufemisztikus kifejezése angolul) is figyelembe vesszük, akkor különös , hogy a dalocska mondókája mennyire emlékeztet Karinthy Frigyes egyik kis örökzöldségére:Házasság? Mi lenne más: egy üzlet. A férfi házassággal fizet a szexért, a nő szexszel fizet a házasságért.
.
Mindazonáltal, mielőtt a fentieket mind tudtam volna, azt hittem, hogy ez is csak egy szimpla erotikus töltetű dalocska a sok közül, pedig lám, nem is: komoly társadalmi kérdések szunnyadnak a mélyén 🙂
.

The Fabulous Baker Boys (1989) – Makin’ Whoopee Scene (6/11) | Movieclips[https://youtu.be/gQNFCRom7c0]
Makin’ Whoopee
.
Another bride, another June
Another sunny honeymoon
Another season, another reason
For makin’ whoopee
.
A lot of shoes, a lot of rice
The groom is nervous, he answers twice
It’s really killing, that he’s so willing
To make whoopee
.
Picture a little love nest
Down where the roses cling
Picture that same sweet love nest
Think what a year can bring
.
He’s washin’ dishes and baby clothes
He’s so ambitious, even sews
But don’t forget folks, that’s what you get folks
For makin’ whoopee
For makin’ whoopee
For makin’ whoopee
For makin’ whoopee
For makin’…whoopeeeeeeeeeeeeee
.
(1928)

————————- FOOT ———————

Források:(1)

  1. https://en.wikipedia.org/wiki/Michelle_Pfeiffer
  2. https://en.wikipedia.org/wiki/The_Fabulous_Baker_Boys
  3. https://hu.wikipedia.org/wiki/Azok_a_csod%C3%A1latos_Baker_fi%C3%BAk
  4. https://en.wikipedia.org/wiki/Makin%27_Whoopee
  5. https://idioms.thefreedictionary.com/make+whoopee
————–

Kép(ek)/videó(k) forráshelye(i):(a)

————–

Kapcsolódó posztok:(a)

————–

Megjegyzések:(a)

  • A fent hivatkozott weboldalak, képek, vidók a cikk írása idején elérhetőek voltak. Ha ez később nem így lenne, a “halott” linkekért felelősséget nem tudok vállalni – rajtam kívülálló okokból kifolyólag.
Reklámok

Orbán Oscar díja

Orbán KirályZseniális. Orbánnak csak gratulálni lehet, hogy ilyen jól kitalálta: 300+ milliót és nyilván mindenféle egyéb állami erőforrást rááldozott, hogy egy olyan film születhessen, amitől elájul a világ. És amelyik állam (kormánya) egy ilyen remek holokauszt filmmel ajándékozza meg a világot, az hogyan is lehetne “fasiszta jellegű”? Egy ilyen államról ugyan ki állíthatja, és ugyebár milyen alapon, hogy az “az Unió első fasiszta állama”? Nemde?

Amikor 2015 nyarán véletlenül belebotlottam a hírbe, hogy egy új magyar holokauszt-filmet mutatnak be valamelyik budapesti moziban, mindjárt kíváncsi is lettem, hogy vajon milyen film születhet egy olyan országban, ahol az aktuális szélsőjobbos politikai hatalom illegális fasiszta jellegű szervezetek hathatós támogatásával került egyeduralomra, és segítségükkel maradhat is e pozíciójában beláthatatlan ideig. Gyorsan jegyet is akartam mindjárt foglalni rá, hogy láthassam. De mindegyik előadásra minden jegy elkelt. Szerencsére, ahogy az hamarosan kiderült. Ugyanis jobb híján elkezdtem infókat keresgélni az interneten a filmről. És találtam is, nem is keveset. Így tudtam meg, hogy tulajdonképpen Orbán (és persze kiszolgálói) érdeme, hogy Magyarországon elkészülhetett ez az alkotás. Folytatás/More. . . »»

Énekek

A Rózsa énekeiKissé furcsa, hogy az egyik, a nácik segedelmével teljhatalomhoz jutott fidesz kegyelméből működni tudó tévé csatorna épp most vetítette le A Rózsa énekei(1) c. filmet, pár nappal azután, hogy illegális militáns újnáci alakulatok masíroztak Budapest utcáin a “Becsület napja” fedőnevű magyar náci erődemonstráción, a magukat “demokratikus erőknek” fényező látványdemokraták jótékony szemhunyása révén háborítatlanul. (Nem az illegitim fidesz kormányt kell képmutató módon ostorozni náci segéderőinek parádéi miatt szüntelen, Kedves Olvasóm. Ahogyan a farkast is hiábavaló és nevetséges azért elmarasztalni, amiért bárányhúst eszik – mert hát hisz ez a vele született természete.)

Ha rosszhiszemű lennék, azt hinném, hogy a tévécsatorna fidesz-jobbik “sugallatra”, merő cinizmusból adta le. (Rosszhiszemű vagyok.) Folytatás »»

Illatos álmok

Book Clipart ImagesMit csináljak a könyvekkel?
Mint azt már jó párszor mondtam, Kedves Olvasóm, 2010-től legfontosabb teendőm a csomagolás. Amely cselekvés involválja (ezt mondhatnám magyarul is, de az nem olyan elegáns) a selejtezést is, hiszen kevesebb cuccból kevesebb csomag képződik, nemde?
Már a múltkor szóltam ennek kapcsán a könyvekről, most ismét napirendre kerültek. Mert hát mit is csináljak a kiselejtezett könyvekkel?
Könyvet kidobni hulladékként? Még ha szelektíven is? Ez lenne a legegyszerűbb megoldás, de valahogy berzenkedik ellene a lelkem. ( Hiába no, az én ereimben is csörgedezik értelmiségi vér. Is. ) Pedig hallottunk már olyat, hogy bezúztak könyveket.

Természetszerűleg vetődik fel bennem az antikvárium gondolata. De hol lehet olyat találni, aminek a nyitvatartása nem ütközik egy bérrabszolga munkaidejével?

Tulajdonképpen szokás szerint hülye vagyok, mit vesződöm velük, kirakhatnám a kuka tetejére, oszt jó napot. Hátha van a guberálók között is entellektüel, Clip art of a colorful stack of nine books.aki jobb híján nem csak a testi, de szellemi táplálékát is így tudja csak beszerezni. Esetleg ő majd megtalálja a módját, hogy vevőt találjon rá. Végülis valószínűleg csak pénzileg szegény, cserébe viszont “szabad” ideje van bőven. Hja kérem, nem lehet mindene egyszerre az embernek.

Dolgoztattam egy kicsit Google Mestert antikvárium ügyben, és találtam is egyet, ami hétvégén is üzemel, és megközelítése is elég kedvező. Azért biztonságból még üresjáratban, előre rákérdeztem náluk, hogy hogy is megy ez. Javasolta a antikvár-boltos, csináljak listát, és csak azt vigyem be nekik, mert hát előfordulhat, hogy nem kell nekik a cuccom, és ne cipekedjek hiába. Ez nagyon praktikus gondolat, na de hát hol van egy bérrabszolgának ideje házi katalógust csinálnia a sok könyvéről?

Mit tegyek? Egyik Kedves Barátomnak (KB) panaszkodtam ez ügyben, hátha lenne valami ötlete, hogy esetleg hova lehetne legalább adományként elsózni. KB (lévén ő is már e-generáció) lazán legyintett: ugyan, ki olvas manapság már (papíralapú) könyveket? Neki is problémát okoznak a sajátjai, hogy mit csináljon velük. Igaza van. A mai bizonytalan és rohanó világban a könyv luxust jelent. Kell(ene) idő az elolvasásukhoz, és hely (elég nagy lakás) a tárolásukhoz, és egy cseléd, a takarításukhoz. Mindhárom inkább a gazdagabbak kiváltsága. És a mai világban sose lehet tudni, mikor kell költözködni, mindent hátrahagyni. Könnyen hajléktalanná és/vagy hontalanná válhat a magamfajta szegényebb idegenszívű.

No egy szó mint száz, a papíralapú könyvektől (nagy részüktől) meg kellene szabadulnom. De mit csináljak velük? Csak útban vannak, csak porosodnak, csak a gond van velük.

Az illatos kertEgyik alkalommal úgyis arra volt dolgom, hát gondoltam, beviszek próbaképpen a fentebb említett antikváriumba pár olyan könyvet, amiben biztos vagyok, hogy fogyasztóképes. A szex örökzöld téma.  A legutóbbi rendszerváltás óta ránk dőlt szép új világban pedig egyre keresettebb mentális drog a misztika, okkultizmus, ezotéria meg ilyesmik. Ezekre cuppan a nép manapság. Így hát a packba tettem a két nyerőnek tartott könyvet: Muhammad an-Nefzawi: Az illatos kert(1) és Krúdy Gyula: Álmoskönyv/Tenyérjóslások könyve(2). Ez utóbbi megvásárlása annak idején részemről tévedés volt, azt hittem, lehet benne olyasmi is, ami egy hithű materialistát is érdekelhet. Az előbbit (akkori) fiatal koromnak tudom be, amikor az embert még érdeklik a biológiának ilyen specifikus szakterületei. Egyébként mindkét könyv szép és tartós kivitelű. Az Illatos kert különösen szép kívül és belül is. Töreki Ferenc(3) “szemléltető” rajzaira inkább a művészi, mint a pornó jelző illik. Mivel mindegyik rajz mindent megmutat a maga pőre valóságában, ezért ide nem rakhatom be ízelítő mintának egyiket se, mert még feljelent valami buzgó e-llenségem, hogy a blogomat nem soroltam be a felnőtt, korhatáros kategóriába, és ha erre tévedne valami e-gyerek, hát akkor az jól meg lenne rontva.

Az illatos kertTe meg, Kedves Olvasóm, felnőtt lévén, úgyis tudod, miről szólhatnak a képek, hát minek szkennelgessek potyára, nem igaz?

A többi pár könyv szerintem se igazán nyerő. Mutatom az épp műszakban lévő boltosnak (antikváriusnak?) a könyveket. Kicsit vizslatja őket, és már adja is vissza: nem kellenek(b). A fenébe! Ha ezek se kellenek, akkor mit fogok csinálni a többi, tényleg olvasásra és tartós birtoklásra érdemes könyvemmel?

Ha esetleg tudsz valamit tanácsolni “levetett” könyvek elhelyezése ügyében, Kedves Olvasóm, köszönettel fogadom.https://i1.wp.com/ia.media-imdb.com/images/M/MV5BMTM2NjEyNzk2OF5BMl5BanBnXkFtZTcwNjcxNjUyMQ@@._V1._SY317_.jpg

Gondoltam már arra is, hogy ha végképp nem találok más megoldást, hát jártomban-keltemben, pontosabban: úton-útfélen “elveszítek” majd egy-egy könyvemet. Metrón, buszon, villamoson,  taxiban, boltokban – ilyesmi. ( Színházba, moziba, koncertekre, fesztiválokra, tüntetésekre, egyéb tömegrendezvényekre 2010 tavasza óta nem járok, így némileg szűkösek a lehetőségeim. Hacsak nem jönne megint a Cirque du Soleil. Esetleg Leonard Cohen(4).) Úgy tennék, mint Tim Robbins (Andy Dufresne) A remény rabjai (The Shawshank Redemption)(5) c. filmben. Ő az alagút ásásakor keletkezett törmeléktől szabadult meg suttyomban apránként a börtönudvaron, a zsebéből kiszórogatva szorgosan.

Bár nekem már nincs annyi időm, mint neki volt.
————————- FOOT ———————

Források:

(1) Muhammad an-Nefzawi: Az illatos kert (Medicina Könyvkiadó, 1983, vászonkötés) http://moly.hu/konyvek/muhammad-an-nefzawi-az-illatos-kert (itt felhívom a figyelmet a kommentcsóvára, mely több infóval és idézettel is segíti az érdeklődőt, hogy a könyv mibenlétéről benyomást szerezhessen)

(2) Krúdy Gyula: Álmoskönyv/Tenyérjóslások könyve (Szépirodalmi Könyvkiadó, 1983, vászonkötés) http://www.antikvarium.hu/ant/book.php?konyv-cim=almoskonyv-tenyerjoslasok-konyve&ID=22326

(3) Töreki Ferenc, alkalmazott grafikus (Nemesvita, 1922. november 17.– ) http://artportal.hu/lexikon/muveszek/toreky_ferenc

(4) Leonard Cohen, http://www.leonardcohen.com/ca

(5) A remény rabjai(a) (The Shawshank Redemption), http://en.wikipedia.org/wiki/The_Shawshank_Redemption (Érdekesség: a filmet a magyar származású Frank Darabont rendezte)

(6)A képek forrásai:

————–

Megjegyzések:

(a) A remény rabjai egyike azon kevés filmeknek, amelyeket fantasztikusaknak tartok.

(b) Nem tudhatom, miért nem kellettek a könyveim. Akár esetleg az is lehet az elutasítás oka, hogy mindegyik könyv még az előző, “komcsi” átkosban látta meg a napvilágot, és ennek az antikváriumnak az ilyesmi ciki dolog. Ki tudja. Manapság minden elképzelhető.

————–

Kapcsolódó postok:

%d blogger ezt kedveli: