eVitae

Nem mondhatom el senkinek

Címke archívum: diktatúra

Banki szolgáltatás: non plus ultra


A bankom évek óta bosszant csapnivaló ügyfélkezelésével, kesze-kusza, ellentmondásos “információival”, és hibáktól hemzsegő, nehezen átlátható webes felületeivel. Ám most szinte naponta teszi, elsősorban az Európai Uniónak köszönhető erős ügyfélhitelesítést előíró (PSD2)  irányelve alapján megvalósított, az interneten történő bankkártyás vásárlás folyamatának technikai újítása miatt.

Ezt az én bankom nemes egyszerűséggel úgy oldotta meg, hogy kényszeríti az ügyfeleit okostelefon és mobilnet használatára, sőt az angol nyelv ismeretére is. Vagyis diktátumként, választási lehetőség nélkül. Pontosabban “választhatja” azt az ügyfél, hogy nem vásárolhat interneten bankkártyával. (Erről a témakörről egy másik postban részletesen is háborogni fogok.)

A koronát (stílszerűen korunk kórjához) végül az a banki levél tette fel, melyben ez áll:
“Köszönjük, hogy a ***** Bankot választotta és a közelmúltban szerződést kötött a ***** Bank Mobilalkalmazás használatára. Reméljük, hogy minden gördülékenyen és az elvárásainak megfelelően történt.”

Első reakcióm egy nagy kacaj volt, hiszen ez már annyira abszurd (non plus ultra), Eldobom az agyamathogy tovább fokozni a bank hülyeségeit már talán lehetetlen. Ugyanis nem tudok róla, hogy fent nevezett mobilalkalmazásra szerződést kötöttem volna, akár a közel-, akár a régmúltban, sőt ez a jövőben sem áll szándékomban. Így természetesen azt se jelenthetem ki, hogy “minden gördülékenyen és az elvárásaimnak megfelelően történt”, hiszen az elvárásaim között az szerepel, hogy tudtom és közreműködésem nélkül senki, semmilyen szolgáltató ne kössön velem szerződést. Csodálkozásom kifejezése után kértem a banktól a számomra ismeretlen szerződés iratát. Ámbár lehet, hogy ha a bank úgy gondolja, hogy tudtomon kívül köthet velem szerződést, akkor nyilván a szerződés iratához sincs semmi közöm. Még nem jött válasz, elképzelhető, hogy az ügyfélkezelésük hatalmas kuplerájában nehéz eligazodniuk.

Vagy: azóta is próbálják értelmezni a mondataimat. Ugyanis sokszor fordult már elő, hogy a kérdéseimre adott válaszaik az sejttették, mintha a bank ügyfélkapcsolati alkalmazottai diszlexiások lennének. Talán olcsóbb a banknak így, mintha hozzáértő, kvalifikált dolgozókat alkalmaznának ilyen munkakörben (is).

Nos, hát nem is tudom, mit is mondhatnék még. Lehet, hogy az ügyfélre erőszakolt “okos megoldások” olyan irányba “fejlődnek”, ahol az ügyfélre már nincs is szükség (csak a pénzére). Azaz a szolgáltatók már meg se keresik/kérdezik az ügyfelet, hogy akar-e ilyen vagy olyan szolgáltatást (szerződést kötni velük), és a gyanútlan ügyfél csak valamikor, véletlenül, de legkésőbb a kiszámlázott díjakból tudja meg, hogy “szerződést kötött” a közel- vagy a régmúltban. Oszt jó napot.

A hátralévő idő(m)ben már nem akartam volna bankot váltani, pláne, hogy más bankokkal is voltak már afférjaim, és amúgy is elég macerás minden szolgáltatóváltás. De most meginogtam. Ám előbb felkészülök a bankkal folytatandó, várhatóan többmenetes csörtére – halmozott packázásait mégse hagyhatom szó nélkül.

Mert hát “Tűrte Miklós, tűrte, ameddig tűrhette” Folytatás/More . . . »»

SS fesztivál Németországban

blindfolded
Április 20. Hitler születésnapja (1889). Ez jó alkalom a neonáciknak (csipkelelkűek számára: nemzeti radikálisoknak) nagyszabású gyűlést tartani, ahol megerősíthetik ill. továbbfejleszthetik magukat és egymást eszmeiségükben, módszereikben, összetartásukban, szervezeti hálózatukban. Pláne, ha ezt háborítatlanul tehetik, amit akár még a hitükben, céljaikban, igazukban(?) való megerősítésnek is vehetnek.
.
2018. április 20-21. (péntek-szombat), Ostritz, Németország:
.
Hitler születésnapjánShield and Sword” (“SS”; “Pajzs és kard”) nevű fesztivált szerveznek Hitler, ill. eszméinek követői: neonácik, és egyéb szélsőjobbosok, nemzeti radikálisok. Folytatás/More. . . »»

Királyhegyi Pál és az auschwitzi gyors

Királyhegyi PálÁprilis 16.: a holokauszt magyarországi áldozatainak emléknapja (melynek ürügyén 2001 óta tartanak Magyarországon megemlékezést ezen a napon).

“A magyar kormányzat 2000-ben határozott arról, hogy április 16-a a holokauszt magyarországi áldozatainak emléknapja legyen: a náci megszállókkal együttműködő magyar közigazgatás és rendvédelem tagjai [1944-ben] ezen a napon kezdték meg az első gettók és gyűjtőtáborok felállítását a korabeli Magyarország kárpátaljai területén.” (hirado.hu)

“1944-ben ezen a napon kezdődött meg a gettósítás Északkelet-Magyarországon és Kárpátalján. Az első gettókat a következő településeken hozták létre: Beregszász, Felsővisó, Huszt, Kassa, Kisvárda, Máramarossziget, Mátészalka, Munkács, Nagyszőllős, Nyíregyháza, Sátoraljaújhely, Técső, Ungvár.
.
A példátlan gyorsasággal lezajlott gettósítás után mindössze néhány hét alatt, május közepe és július eleje között, a teljes vidéki zsidóságot Auschwitz-Birkenauba deportálták. A magyar vidék zsidóságára a birkenaui lágerben azonnali pusztulás várt. A csekély számú munkaképesnek ítélt ember közül is csak kevesen élték túl a megpróbáltatásokat: a magyar vidék többszázezres zsidóságából mindössze néhány tízezren tértek vissza.” (sfi.usc.edu)

Királyhegyi PálEbből az alkalomból ideidézem Királyhegyi Pált (1900.12. 27. – 1981.08.07.), akiről még csak a közelmúltban fedeztem fel, hogy ő is a leghitelesebb holokauszt tudósítók egyike, még ha nem is élőben, hanem offline (utólag, túlélőben) írta tudósításait. Sajnos életéről és munkásságáról/műveiről nem találtam tisztességes, átfogó életrajzot, információs oldalt (az interneten), műveinek elektronikus kiadásait sem (pedig ő is megérdemelné, ahogy Várnai Zseni), így csak az Első kétszáz évem c. önéletrajzi papírkönyvét elolvasva lehet követni – a hiteles forrásból – legalább az 1979 előtti életét. A könyv felhasználásával itt alább ezt az időszakot tekinthetjük át, a könyvből származó idézetekkel:
.
Folytatás/More. . . »»

E-diktátorok: Facebook

E-diktátorok: FacebookA másik blogomban e-cseteltem kissé a mesterséges intelligenciához (MI) (magyarul: artificial intelligence (AI) ) való ambivalens viszonyomat, így itt nem bocsátkozom ismétlésekbe, ellenben itt szemléltetem, (alátámasztom) ottani vélekedésemet.
.
A Facebook(FB) az egyik kitűnő példa arra, hogy a MI (pontosabban a szoftverfejlesztők, ill. az őket irányítók – akik mind emberek – szoftvertermékei) hogyan is igyekszik megfosztani az azokat használók tömegeit szabad akaratuktól.
.
Ez önmagában is háborgásra ad okot (egyes szabadságmániás egyéneknek, pl. nekem), de ahogy a kipattant, és egyre továbbgyűrűző botrány (a Cambridge Analytica a földgolyóbis közel 90 millió (ha nem több!) FB felhasználó mindenféle személyes adatát (közöttük pl. privát üzeneteiket) begyűjtötte saját manipulációs (és még ki tudja, milyen)) céljaira, még tetejébe (ha jól értem ezt az angol nyelvű cikket), akkor Mark Zuckerberg (fellengzősen?) a MI-vel takarózik, mintha azt nem is emberek készítenék, hanem valami önmagától születő és uralkodó, természetfölötti hatalom lenne. Pedig a MI nem más, mint szoftvertermékek(programkódok/algoritmusok) halmaza, amit az e-diktátorok minden igyekezetükkel misztifikálni igyekeznek, mely módszer a diktátorsághoz vezető út egyik alapköve: az embertömegek nehogy már szoftvergyártókat/-üzemeltetőket tegyenek felelőssé pl. adatlopásokért, vagy a rengeteg rejtett, vagy észlelhető hibáért, az általuk okozott károkért, hanem a megfoghatatlan, ismeretlen MIsztériumot, amihez embernek csak annyi köze lehet, hogy engedelmeskedik “neki”. . . . Folytatás/More. . . »»

Utolsó?

Ahogy elolvastam a címet: “Internetkorlátozás Európa utolsó diktatúrájában(1) megállt pillanatra az ütőm. Az internet az egyetlen lehetőségem – egyelőre – hogy legalább lélekben távol lehessek Magyarországtól. Ha ezt elvágják, akkor tényleg meg leszek lőve. Bár, jelenleg talán még mondhatjuk: még mindig jobb, ha nem le. Igaz, Kedves Olvasóm?

Alekszandr LukasenkoA következő pillanatban látom ám, hogy ez a számítástechnikai szakmai lap mégse politizálhat direkt módon, különösen nem magyar vonatkozásban, hiszen egy szakmai újság is csak a fidesz-médiatörvény kegyelméből üzemelhet, nemde bár? Így aztán egyelőre még kicsit megnyugodtam: még nem Magyarországról szól a hír. Megtudtam, hogy Fehéroroszországban(2), avagy Belarusz Köztársaságban (a legutóbbi magyar átkos idején használt nevén: Belorussziában) Alexander Lukashenko (Alekszandr Lukasenko) jóvoltából egészen csinos kis diktatúra-féleség van, persze a demokrácia köntösébe öltöztetve, ahogy az a fejlett XXI. sz. haladott szemléletű Európájához, és a még fejlettebb világához illendő. És ahogy most belenézek a Wikipédiás oldalakba, látom, hogy nem a magyar nép az egyedüli, akinek az ilyen diktatúra-féleségek kedvére valók, hiszen lám, Lukasenkót is teljhatalommal ruházta fel népe, több, mint 80%-osan. Sőt, lassan 10 éve e népnek így jó. Annak a néhány szabadságmániásnak meg bakfitty – a nép akarata szent dolog! Talán ott a nácik se rúgnak labdába. Bár ki tudja. Valami antiszemita megnyilvánulással megvádolták Lukasenkót – lehetséges, hogy a két szél összeér?(3) Nem tudhatjuk. Csak aki ott él, az tudhat erről többet. Ahogy a Magyarországon folyó képtelenségekről se igen tud a világ (vagy nem akar tudni).

Orbán ViktorMindenesetre Lukasenkó egyelőre még nem törölte országa nevéből a köztársaság szót. Viszont nem lehet szabadon internetezni. Se. Azt hiszem, a két Szeretett Nagy Vezérnek van mit tanulnia egymástól.

Azt gondolom, Magyarországnak minden esélye megvan arra, hogy ő legyen Európa utolsó diktatúrája. Sőt, az utolsó utáni is. A nép akaratából.

_________________________________________________

(1) http://computerworld.hu/internetkorlatozas-europa-utolso-diktaturajaban-20120103.html
(2) Fehéroroszország / Belarusz Köztársaság / Belorusszia:

  • http://hu.wikipedia.org/wiki/Feh%C3%A9roroszorsz%C3%A1g
  • Angolul tudóknak inkább most is a sokkal komplexebb, összeszedettebb angol nyelvű oldalt ajánlom: http://en.wikipedia.org/wiki/Belarus Milyen jellemző, hogy a magyar oldalon az angol “Emberi jogok” szakasznak nincs (annak sincs) megfelelője! Sőt angolul ennek még külön oldala is van: Human rights in Belarus http://en.wikipedia.org/wiki/Human_rights_in_Belarus . Úgy tűnik, Magyarországon olyannyira rendben vannak az emberi jogok, (vagy annyira nem fontosak), hogy a Wikipédiának nincs se angol (“Human rights in Hungary“) se magyar (“Emberi jogok Magyarországon“) nyelvű ilyen oldala. Hát akkor azt hiszem, minden rendben. Nem igaz, Kedves Olvasóm? Ez is egy érdekes projekt lehetne, hogy a magyar, angol, esetleg egyéb nyelvű oldalakat összehasonlítva milyen szemlélet- esetleg egyéb különbségek vonhatók le az érintett téma valószínűleg anyanyelvi szerzői között.

(3) Ott legalább a szélekből kettő van. Magyarországon csak a jobboldalnak van széle. Sőt, csak az van neki. Baloldalnak meg nem hogy széle nincs, de még közepe se nagyon. Csak nácik, vagy azokhoz közelállók emlegetik folyton a (nem létező) magyar szélsőbalt, hogy saját magukról eltereljék a figyelmet, hogy így kisebbíthessék a náci veszélyt, ami az ő 20 éves szorgos munkájuknak köszönhető. És a kómában lévő, csecsemőlelkű ballibes-demokrata istenadta meg szépen be is szopja, és máris a (nem létező) szélsőbalról verbálpettingel, a nácik-fasiszták legnagyobb örömére, akik így továbbra is zavartalanul építgethetik a szebb jövőt.

%d blogger ezt szereti: