eVitae

Nem mondhatom el senkinek

Kategória archívok: Társadalom

á-Lom

bad dream

Arra ébredtem, hogy álmodom.

Ritkán fordul elő, hogy élesen bennem maradnak még ébren is az álomképek, sőt hogy az ébredés pillanatában szinte még tovább él bennem az álom, és pár pillanatig még mintha folytatódna. És még később is elég jól fel tudom idézni.

Vonaton utaztam, valamiféle társasággal valahová. Hogy kikkel és hová, az nem derült ki. De fontos úticél lehetett, és valamilyen nagyobb úti cókmók (poggyász) is játszott. A vonat utolsó vagonjában voltunk. Elég sokan utaztak. Egyszercsak valamiért előrefelé indultam a szerelvényen azzal, hogy majd visszatérek. Mintha valamit vagy valakit nagyon kerestem volna. Ám nem leltem rá. Így megfordultam és elindultam hátra. De nem találtam vissza.  Hiába kerestem az útitársakat is, nem voltak sehol. Pedig ők tudták csak a célt, én nem.

Közben a vonat is megállt, de nem derült ki, hogy végállomás-e, vagy indul-e tovább. És az útitársak vajon leszálltak? Sehol se látom őket. Ijedtség fogott el, Passenger running after trainhogy most valami ismeretlen helyen vagyok, azt se tudom, hova menjek, leszálljak-e, vagy se. Kérdezgettem másokat, hiába. Egyszer csak azt vettem észre, hogy a vonaton már nincs senki. Kinéztem a vonatból, és ott se volt senki, és azt se láttam, hogy ez milyen állomás. Tök egyedül vagyok. Egy kihalt bolygón?

Amúgy introvertált lévén nekem nem okoz gondot a “távolságtartás”, az egyedüllét, sőt. Ám az álomban valahogy az egész ijesztő volt. És erre ébredtem, a félelemre, hogy most mi lesz. A járvány jelei, képei (maszk, stb.) az álomban nem szerepeltek. És nyilván nem volt mobiltelefonom se, se “okos”, se normális, hiszen fel se merült, hogy elővegyem. Az ébredés pillanataiban még éreztem a szorongást, a félelmet. Bár ez hamar elmúlt, a kellemetlen érzés még eltartott egy darabig.

Ilyesfajta ébredésem nem túl sűrűn, de többször előfordul. Az álomképek nagyon ritkán “jönnek” át az ébrenlétbe. Legtöbbször valami elől menekülök, és a páni félelemmel ébredek. Legtöbbször erős fejfájással.

Az álomfejtőknek érdekes téma lehet az ilyesmi, de én nem szoktam vele foglalkozni – más fontosabb dolgaim is vannak. Mondjuk Freud ezirányú ötleteire pláne nem lennék kíváncsi.

Jó régen már elmélkedtem az álom mibenlétéről egy másik blogomban, ahol elmondtam már: szerintem az álmok az agy lomtalanításának a produkciói. Afféle (n)agytakarítás. Amint e blog URL-jének a végén az ékezetmentesített blogcím is mutatja: a-lom.

Álmok kapcsán (főleg ilyesfajta ébredéseknél) rendszerint eszembe jut még az alábbi vers is:

 

Karinthy Frigyes: Álom

Álmomban csónakon futottam
És kihajoltam
Tizenhat éves voltam
És csónakom fehér vízen szaladt
láttam egy várost a víz alatt.
És láttam erdőt a levegőben
És láttam kísértetet lepedőben.
S távol a kék és tiszta eget
És csillagokat és fellegeket.

És kinyujtottam a körmöm
Ezer méter hosszúra
És karmoltam a felhőt, úgy-e fura?
De én látni akartam
És egy csillagot lekapartam.
De mögötte az ég kiszakadt és szétfolyt
S belőle genny és aludt vér folyt.
S acsarkodva téptem az eget
És éreztem folyni vért, ragadót és meleget.

Ordítva felébredtem
Hát a mellemet martam,
Kiszakítottam, felkapartam

És folyt a vér –
Több, mint amennyit álom,
Több, mint amennyit élet,
Több, mint amennyit egy kis dal megér.

————————- FOOT ———————

Források:(1)

  1. http://mek.niif.hu/00700/00718/00718.htm#5 – Karinthy Frigyes: Álom
  2. https://en.wikipedia.org/wiki/Dream – Wikipedia: Dream
  3. https://en.wikipedia.org/wiki/Sigmund_Freud – Sigmund Freud
————–

Kép(ek)/videó(k) forráshelye(i):(a)

————–

Kapcsolódó posztok:(a)

————–

Megjegyzések:(a)

  • Általában igaz, hogy a megadott (különösen a Wikipedia) források közül az angol nyelvűek tartalmaznak átfogóbb, pontosabb, gazdagabb infókat, így aki elég jól ért angolul, azoknak érdemesebb azokba beleolvasgatni. A többiek pedig fejlesszék szorgosan angol nyelvtudásukat. Ez érvényes lehet német, spanyol, francia nyelvekre is. Különösen, ha nincs is az adott Wikipedia oldalnak magyar nyelvű megfelelője. Ha pedig csak magyar van, hát akkor így jártunk.
  • A fent hivatkozott weboldalak (, képek, videók) a cikk írása idején elérhetők voltak. Ha ez később nem így lenne, “halott” linkekért felelősséget nem tudok vállalni – rajtam kívülálló okokból kifolyólag. Ha egy videó/kép/cikk kedves a szívednek, jobb, ha mindjárt le is töltöd magadnak (csak magánhasználatra!), ki tudja mikor fog eltűnni a feltöltőnek, a szolgáltatónak, az e-Diktátoroknak köszönhetően.

Legyen a Horváth-kertben

Törőcsik Mari

Törőcsik Mari
(1935.11.23.-2021.04.16.)

Igen, én is kedveltem. Őt is. Ahogy a közel- és távolabbi múltban elmentek közül sokakat.

Lassan elfogynak a (szín)művészek. Is. Csak celebek, sztárok, sztárocskák, influenszerek maradnak és termelődnek, akik legalább a reklámokban lennének jók, de hát a bárgyú reklámokban is csak bugyután lehet “játszani”. Lassacskán nem is nagyon érdemes maradni ebben a gagyisodó, őrülő világban. A sötétedő jövőt meg ne is említsük. Persze amíg az embernek még van valami dolga, terve, addig csak-csak kéricsél még valamennyi időt. És még egy kicsit, és még… Mindenesetre Törőcsik Mari az alábbi játékával feltétlenül átfüröszti a lelkemet egy adag derűvel. Köszönet érte.


[http://youtu.be/QCLqPX90qK4]

Legyen a Horváth-kertben Budán
(Lajtai Lajos és Békeffi István: A régi nyár)
Előadja: Törőcsik Mari

Legyen a Horváth-kertben
.
[Beszegődtem ma két hete,
pesztrának szép az élete.
Tologat egy gyerek kocsit,
jobbra-balra kacsint kicsit.]
Van egy édes csinos bakám,
csillag van a piros nyakán,
ha rám tekint már rögtön dalol a szív,
szombaton kap kimenőt, és idehív.
.
Legyen a Horváth kertben Budán!
Szombaton este fél 8 után.
Kiszól a színkörből a zene,
ragyog az édes két szép szeme.
Legyen a Horváth kertben Budán!
Szombaton este fél 8 után.
Mikor az első csillag kigyúl,
kicsike babám hozzám simul.
.
Nem tolok már gyerek kocsit!
Jött egy úr ki kopasz kicsit.
Azt mondta, ha halgatna rám,
még színésznő lehet talán.
Iskolába cipelt el ő,
frajla lettem, előkelő!
A karrier felé de rögös az út,
mostmár a fiatalúr ad randevút.
.
Legyen a Horváth kertben Budán!
Szombaton este fél 8 után.
Kiszól a színkörből a zene,
ragyog az édes két szép szeme.
Legyen a Horváth kertben Budán!
Szombaton este fél 8 után.
Mikor az első csillag kigyúl,
kicsike babám hozzám simul.
.
Revüsztár lettem nagy nevű,
az életem te vagy revü!
Táncos görlök, rivalda fény,
és véget ért a kis regény.
Hogyha hallom ott lent a jazzt,
lábam máris remegni kezd!
És odalent ragyogó a hangulat,
tehát most fújják velem hölgyek, urak!
.
Legyen a Horváth kertben Budán!
Szombaton este fél 8 után.
Kiszól a színkörből a zene,
ragyog az édes két szép szeme.
Legyen a Horváth kertben Budán!
Szombaton este fél 8 után.
Mikor az első csillag kigyúl,
kicsike babám hozzám simul.

————————- FOOT ———————

Források:(1)

  1. https://hu.wikipedia.org/wiki/T%C3%B6r%C5%91csik_Mari – Törőcsik Mari
  2. https://hu.wikipedia.org/wiki/A_r%C3%A9gi_ny%C3%A1r_(operett) – A régi nyár
————–

Kép(ek)/videó(k) forráshelye(i):(a)

————–

Kapcsolódó posztok:(a)

————–

Megjegyzések:(a)

  • Általában igaz, hogy a megadott (különösen a Wikipedia) források közül az angol nyelvűek tartalmaznak átfogóbb, pontosabb, gazdagabb infókat, így aki elég jól ért angolul, azoknak érdemesebb azokba beleolvasgatni. A többiek pedig fejlesszék szorgosan angol nyelvtudásukat. Ez érvényes lehet német, spanyol, francia nyelvekre is. Különösen, ha nincs is az adott Wikipedia oldalnak magyar nyelvű megfelelője. Ha pedig csak magyar van, hát akkor így jártunk.
  • A fent hivatkozott weboldalak (, képek, videók) a cikk írása idején elérhetők voltak. Ha ez később nem így lenne, “halott” linkekért felelősséget nem tudok vállalni – rajtam kívülálló okokból kifolyólag. Ha egy videó/kép/cikk kedves a szívednek, jobb, ha mindjárt le is töltöd magadnak (csak magánhasználatra!), ki tudja mikor fog eltűnni a feltöltőnek, a szolgáltatónak, az e-Diktátoroknak köszönhetően.

Bank vs dyslexia

Customer Service DyslexiaEredetileg csak a bank mobilapplikációjának működéséhez szükséges (hw/sw) Követelmény(ek)re és az Engedélyekre voltam kíváncsi a Google játszóterén, lássuk mit akar a bank rám kényszeríteni. És ha már ott jártam, belekukkantottam a kommentcsóvába is; tanulságos lehet, hogy mennyi problémát jeleznek az ügyfelek, és a bank ezekre hogyan reagál. Mit mondjak: több, mint tanulságos.
(Előre bocsájtom, hogy szándékosan nem adok meg pontos linket az app oldalára, ill. a képeken is kitakartam a bank nevét, mert még jól beperelne hitelrontásért. Hiába maga a banki termék, ill. ügyfélkezelés a leghitelesebb hitelrontás, de egy bankkal szemben nem lenne esélyem, úgy hiszem. Amúgy elég netjártas és ügyes netpolgár az implicit infók alapján is rálelhet, de hát én abban, ugye, ártatlan vagyok.)
Annak azért örülök, hogy a bankom nyíltan is felvállalja, hogy diszlexiás dolgozókat alkalmaz, teljesen publikus felületen:GooglePlay_comments_dyslexia_time
Ez annyira lenyűgöző, hogy érdemes szövegesen is ideidézni:
Ügyfél kommentje:

2020. augusztus 3.
Használhatatlan annyira lassú. Folyamatosan hibaüzeneteket küld. A nem teljesült megbízások nem törölhetők a rendszerből pl. érdekmúlás miatt. A ****-nél ezt képtelenek megoldani. Nagyon gyenge alkalmazás. Ma ez már elfogadhatatlan. Megoldás a bankváltás!”

Bank “válasza”:

2019. január 7.
Nagyon örülünk, hogy elnyerte tetszését az alkalmazás. Üdvözlettel: **** Bank”

Az ügyfél kommentjének és a bank válaszának dátumát összevetve újabb kérdések merülnek fel:

  1. “Banki humán robotmunkásoknak” az a feladatuk, hogy korábbi “válaszok” közül véletlenszerűen másoljanak át új ügyfél-kommentekhez “új válaszokat”? Így ez esetben sem szükséges a dolgozó olvasási-szövegértési képessége. (Több ideje marad munkaidőben mobilkütyüzni: fészelni, instázni, csetelni, posztolni, stb.)
  2. A bank robot-algoritmusa (aka AI “mesterséges intelligencia”) végzi ugyanezt? Ha nem véletlenszerűség a működési elv, hanem “intelligens” szövegelemzés, akkor ez esetben még felvetődhet az algoritmusokat készítő szoftveresek trehány munkavégzése is, elvégre nekik is kell munkaidőben fészelni, instázni, stb.
  3. A Google játszóterének “intelligens” algoritmusai kutyulják össze-vissza a kommenteket és az eredetileg hozzájuk tartozó válaszokat? Elvégre a Google fejlesztői is csak “dolgozók”, akiknek szintén kell munkaidőben fészelni, instázni, stb. Ámbár az ő fizetésük vélhetően kevésbé teszi indokolttá a “kinek kell az a sok munka ennyi pénzért” attitűdöt. De a bank ekkor se mentesíthető: kellene látnia a komment-válasz folyam katyvaszát. Feltéve persze, ha nem humán ill. mesterséges robotokra van bízva a felület oly módon, hogy azt nem is kell nézniük/olvasgatniuk/elemezniük, hanem látatlanban generálnak “válaszokat” egyik vagy másik kommenthez, ráadásul utóbbiakat is csak véletlenszerűen kiválasztva. Ezt a hiedelmemet az is erősíti, hogy komoly, konkrét problémákat jelző kommentek lazán válasz nélkül maradnak 1-1 “megválaszolt” között.
  4. Esetleg a banki (humán-, ill. szoftver-) robotok időutazók, és ide-oda ugrálnak az időben, ki tudja milyen elv alapján?
  5. Több ötletem nincs. Egyelőre.

Nem kell különösebben kutakodni ahhoz, hogy lássuk: nem egyszeri vagy nagy ritkán előforduló botlásról van szó, hanem rendszeresnek mondhatóról. Néhány további példa az “időutazásra”, melyek szinte rögtön a szemem elé kerültek:

Ügyfél / Bank: 2020.10.06 / 2020.01.08

GooglePlay_comments_time_


Ügyfél / Bank: 2020.09.16 / 2019.10.02GooglePlay_comments_time
Ügyfél / Bank: 2020.06.24 / 2016.03.11GooglePlay_comments_time
Azért lehet ezt még fokozni, azaz hab a tortán:
GooglePlay_comments_osztjonapot
Ez a “válasz” szerintem ezt jelenti: kritikádat, panaszodat ki nem sz@rja le. Nekünk nem vagy fontos, van elég ügyfelünk, te nem számítasz, mehetsz másik bankhoz, oszt jó napot.

Még hogy “tetszés“. Egy program (applikáció, szoftver) nem cipő, hogy eléggé számítson, hogy tetszik-e (színe, formája), bár annál is az elsődleges szempont mégis az, hogy egyáltalán járni lehessen benne. Persze itt is bejátszhat a banki diszlexia: a szövegből (ha egyáltalán elolvasták) nem fogják fel, hogy működési, funkcionális, és igen, ügyfélkezelési problémákról szól, nem pedig pl. a programfelület díszítő elemeiről.

Azt még el lehetne fogadni, hogy nincs elég erőforrásuk a gyorsan szaporodó kommentek (mindegyikére és érdemben) válaszolni, ill. arról nem tehetnek, ha mégis a Google “intelligenciája” kutyválja össze a válaszokat, dátumokat. De akkor valami infót erről is oda kéne rakni a játszótér app oldalára, és talán meg is lehetne fogalmazni úgy, hogy az ne legyen (olyan nagyon) égő a bankra, se Google Őfelségére. Persze ha ennyire nem győzik a melót, akkor talán nem kéne új ás újabb ügyfelekre kivetni a hálójukat. No de persze, a pénzü(n)k az naná hogy kell nekik. Addig is, amíg tűrjük/bírjuk a bank packázásait.

A fenti anomáliák tükrében az információhiányos, marketinges frázisok pufogtatása nem hogy nevetséges, de hiteltelen is:

“ÚJDONSÁGOK
Figyelem, figyelem! A mobilalkalmazás még jobb lett! Folyamatosan azon dolgozunk, hogy a legjobb banki élményt nyújtsuk, és a visszajelzéseket is figyelembe véve most(*) frissítettük az appot. Fedezze fel az újdonságokat:
• Utaljon különböző devizanemekben a Devizautalás menüben!
• (**)A Díjnet már elérhető a *** Bank Mobilalkalmazásból is! Egyszerűen kezelheti számláit: Kapcsolja díjnet felhasználóját a mobilalkalmazáshoz, majd fizesse számláit akár értéknaposan is.
• (***) Kisebb fejlesztések is történtek.”
  • (*) A “most” szócskának csak úgy lenne értelme, ha biztosan tudnánk, hogy ez mikorra vonatkozik (mikori a banki bejegyzés frissítésének dátuma), hiszen ha most (2020.10.07. 16:06:42) nézem az oldalt, akkor alul a “További információ” (lényegi) szakaszban a “Frissítve” adat 2020.06.23.-t mutat, ami a fenti komment és válasz anomáliákat is tekintve, erősen kérdésessé teszi a “most” szó banki értelmezését. Bár így sablonmondatként minden időpillanatra érvényes, még akkor is, ha jó ideje nincs is semmilyen app-frissítés, és nem kell folyton aktualizálni mondjuk egy “utolsó frissítés dátuma” adatot. (Kinek kell az a sok munka. Bár egy egyszerű szöveggeneráló algoritmussal alig lenne vele teendő, csak a dátum-paramétert kellene megadni, vagy még azt se, mert az aktuális timestamp-et a programnyelvek automatikusan bele tudják rakni pl. egy beépített függvényhívással (function).)laughingMan
  • (**) A Díjnetről szó esik a fenti 2020.06.24-i kommentben, amire a bank 2016.03.11-én (tehát a múltban!) válaszolt
  • (***) A “kisebb” információtartalmát talán nem is kell ecsetelnem.


Mit mondjak, talán a banki élménynek mégis részesei lehetünk: annyira nevetséges ez az egész, hogy akár halálra is röhöghetjük magunkat.

————————- FOOT ———————

Források:(1)

  1. https://en.wikipedia.org/wiki/Payment_Services_Directive – Wikipedia: Payment Services Directive (PSD2, Directive (EU) 2015/2366)
  2. https://en.wikipedia.org/wiki/Strong_customer_authentication – Wikipedia: Strong customer authentication (SCA)
————–

Kép(ek)/videó(k) forráshelye(i):(a)

————–

Kapcsolódó posztok:(a)

————–

Megjegyzések:(a)

  • Általában igaz, hogy a megadott (különösen a Wikipedia) források közül az angol nyelvűek tartalmaznak átfogóbb, pontosabb, gazdagabb infókat, így aki elég jól ért angolul, azoknak érdemesebb azokba beleolvasgatni. A többiek pedig fejlesszék szorgosan angol nyelvtudásukat. Ez érvényes lehet német, spanyol, francia nyelvekre is. Különösen, ha nincs is az adott Wikipedia oldalnak magyar nyelvű megfelelője.
  • A fent hivatkozott weboldalak (, képek, videók) a cikk írása idején elérhetők voltak. Ha ez később nem így lenne, “halott” linkekért felelősséget nem tudok vállalni – rajtam kívülálló okokból kifolyólag. Ha egy videó/kép/cikk kedves a szívednek, jobb, ha mindjárt le is töltöd magadnak (csak magánhasználatra!), ki tudja mikor fog eltűnni a feltöltőnek, a szolgáltatónak, az e-Diktátoroknak köszönhetően.

Bank vs operációs rendszer

customerServiceDyslexia

Rövid verzió:
   Banki “tudástár”:  Android OS ≡ iOS

A hosszabb:

Amint említettem már, a bankom explicite is diktátorrá vált azáltal, hogy ezentúl kényszeríti ügyfeleit mobilapplikációjának használatára, azaz (új) okostelefon, mobilnet, ill. angol nyelv vásárlására, ill. tanulására – ha a jövőben szeretne interneten bankkártyával vásárolni. És teszi ezt az erős ügyfélhitelesítés elve ürügyén, az Európai Unióra kenve a dolgot (PSD2 irányelv)

Amint azt is jeleztem, hogy ezzel betelt a pohár, amibe a bank már éveg óta szorgosan töltögetett. Így hát felvettem a kesztyűt és elkezdtem a bankot “macerálni” (ha harc, hát legyen harc), azaz sorban tettem/teszem fel neki a mobilapplikációjával kapcsolatos kérdéseimet, amelyekre a honlapjukon és a Google játszóterén (aka Googleplay) a mobilapp weblapján választ egyáltalán nem, ill. ellentmondásos “infókat” találok. Az ügyfélszolgálatosoknak ezekre már csípőből kellene vágniuk a választ, pláne, ha diktátumot alkalmaznak ez ügyben. A kíváncsiság is ösztökél, hogy vajh mennyire vannak tisztában azzal, amit az ügyfélre akarnak kényszeríteni. Korábbi eseteim alapján nem fűzök reményeket a megfelelő, korrekt, kompetens válaszokhoz (de hát ki tudja, talán történhetnek csodák a banki ügyfélkezelésben).

Egyik sarkalatos kérdés az Android op.rendszer szükséges verziója, és a legellentmondásosabb “infókat” épp ezzel kapcsolatban találok a bank felületein. Ezért hát nekik szegeztem a kérdést (internetbankos felületen):

“T. Bank! Kérem tájékoztatásukat, hogy a *** Bank Mobilalkalmazás az Android OS pontosan milyen verziójával tud működni?
Köszönöm.
**** ****
2020.09.22″


Amikor megkaptam a “válaszukat” (emailben, mert az internetbankjuk csak az ügyfél->bank irányban alkalmas a “kommunikációra”), dobtam egy hátast a röhögéstől:

“Köszönjük, hogy hozzánk fordult kérdésével.
Megkeresésére válaszolva tájékoztatni szeretnénk, hogy iOS 9.0 operációs rendszerrel vagy annál magasabbal működik a *** Bank Mobilalkalmazás !
(2020.09.27)”

laugh
Tehát a bank saját mobilapplikációjukkal kapcsolatos ismeretei szerint: az Android OS azonos az iOS-sel.

Amúgy nem, (már) nem lepett meg, hogy a bank ügyfélszolgálatosai a minimális informatikai tájékozottsággal se rendelkeznek. Bár azon kissé meg lehet hökkenni, hogy ezek az alkalmazottak általában abból a fiatal korosztályból valók, akik már az anyatejjel szívják magukba a mobilkütyük ismeretét / használatát, szinte már újfajta végtagokként nőnek hozzájuk. Az lenne a minimális ismeret, hogy a mobilkütyük világa két fő operációs rendszer (e-diktátor) “felségterületére” oszlik: az egyik a kicsit zártkörű Android (Google), a másik a teljesen zártkörű iOS (Apple). A harmadik, a Windows elenyésző és kihalóban van (mobilkütyük esetében). (A Wikipédia szerint léteznek még egyéb apró-cseprő, ill. abbahagyott MOS-ek (Mobile Operating System) is.)

Egyik kedves családtagom, akinek szintén van bőséges tapasztalata a hozzá nem értő, tudatlan, diszlexiás ügyfélszolgálatos dolgozókkal, rögtön mondta, hogy én rontottam el a dolgot azzal, hogy nem szájbarágósan fogalmaztam, azaz Android OS helyett Android operációs rendszert kellett volna írnom. No de hát ezeknek a mobilhoz nőtt, rövidítésekkel kommunikáló korosztálynak annyit azért illene tudnia, hogy OS = Operating System = operációs rendszer. Hiszen magyar rövidítésével (OR) én még sehol se találkoztam. De hogy az Android OS -t valaki iOS-nek “fordítja”, az az e-idők legnevetségesebb esete.

Android_robotÍrhattam volna még nekik az operációs rendszer helyett a platformot is, de azzal talán még jobban összezavartam volna szegény ügyfélszolgálatost. Hiszen a platform sokkal általánosabb fogalom – még azt is hihette volna, hogy az Android platformon egy politikai pártot értek.

Másrészt, ha egyszer a banki diktátum az angol nyelv ismeretére is kiterjed, akkor az a minimum, hogy az “OS=Operating System” fogalmat angol néven is ismerik a bank dolgozói.

Persze – szintén a korábbi tapasztalatok alapján – lehetne “jóhiszeműen” arra is gondolni, hogy az ügyfélszolgálatos azon szolgáltatói elv alapján dolgozik, hogy az ügyfél csakis csonthülye lehet, aki nemhogy a választ, de még azt se tudja, mit kérdez, ezért ő a hülye ügyfél helyett okosan “kitalálja”, “korrigálja” a kérdést.

Rosszhiszeműen arra is gondolhatnók, hogy mivel az ügyfélszolgálatos az Android verziószámára nem tudta a választ, hát gondolt egyet, és az iOS-re adta a “választ”, mert arra valami csoda folytán tudta. Hogy a hülye ügyfél nem azt kérdezte, azt ugyan ki nem sz@rja le. Oszt jó napot.

Vagy: a mai fiatal dolgozók még munkájuk közben is a mobiljukhoz vannak nőve, így az ügyfélszolgálatos csak fél szemmel, szelektíven pillantott rá az egy egyszerű mondatból álló kérdésre, és az Android szó nem, csak az OS jutott el a megosztott tudatáig, mert figyelme nagyobbik része a fészen, instán, messengeren, stb. “osztozott”: csetelt, postolt mindenféle trendi, a munkához közesincs témákban. (Már ha lehet egyáltalán témákról beszélni ezeken a pár másodperces felületeken.) És ez esetben is mondható, hogy az ügyfelet, (és a munkát, a tudást) meg ki nem sz@rja le.

Ám manapság már arra is gondolhatunk, hogy nem élő, HI (Human Intelligence=”emberi intelligencia“), hanem AI (“Artificial Intelligence” = “mesterséges intelligencia“), azaz programozott robot-algoritmusok vannak a “vonal másik végén”, amiknek a fejlesztői is kissé slendriánul végzik a munkájukat (hiszen miért pont ők dolgoznának rendesen, nekik is nyilván van fészük, instájuk, stb., és különben is kinek kell az a sok munka – ennyi pénzért). Ámbár, ahogy állnak az ügyfélszolgálatok, ott a humán intelligenciát nem nehéz mesterségessel kissé feljebb tornázni.

Az talán nem is említésre méltó, hogy a “Köszönjük, hogy hozzánk fordult kérdésével.” udvariassági sablonmondat mekkora baromság, hiszen ha egy konkrét bank konkrét szolgáltatásával kapcsolatos konkrét kérdésem van, nyilván nem teszem azt fel pl. a sarki fűszeresnek. És fordítva: pl. egy vonatmenetrend felől se érdeklődöm a bank ügyfélszolgálatán. Bár lehet, hogy a sablonmondatot akkor is bemásolja a dolgozó(HI) vagy az automatikus levélgenerátor(AI). Kíváncsiságból ki kéne próbálni…

Az is bagatell a fő vonulathoz képest, hogy a bank elektronikus(!) ügyfélszolgálatának öt(!) napra volt szüksége ahhoz, hogy ezt a bődületesen rossz “választ” megadja.

A tájékoztatni szeretnénk túlfinomkodás is értelmetlen, hiszen már iskolában is tanították (persze ma már ki tudja?), hogy ha valamit épp csinálunk, akkor azt már nem szeretnénk tenni, hanem tesszük. A helyes fogalmazás: “tájékoztatjuk”, és ettől még nem udvariatlan. Pláne, hogy a legnagyobb udvariatlanságot, hogy nem a kérdésre válaszolnak, nem is érzékelik.

Nyilván a banknak (általában: a szolgáltatóknak) se érdeke, hogy olvasni tudó, hozzáértő, tudásvággyal rendelkező, munkájukra figyelő, (egyáltalán: dolgozó) alkalmazottakat fizessen – az interneten egy karikatúránál található elv alapján:

“Good customer service is rare. When something is rare, it is valuable. When something is valuable, it is expensive. Bad customer service is our way of helping our customers save money!” (Randy Glasbergen)

“A jó ügyfélszolgálat ritka. Ha valami ritka, akkor az értékes. Ha valami értékes, akkor az drága. Mi a rossz ügyfélszolgálatunkkal segítjük az ügyfeleinket, hogy pénzt spórolhassanak.”


Ezt a hitvallást talán ki is függeszthetnék a bankfiókokban, irodáikban, honlapjaikon. Így lenne fair.

Ámbár a legolcsóbb az lenne, ha egyáltalán nem tartanának fenn ügyfélszolgálatot.

De hát az meg ugyebár nem “komilfó”.

————————- FOOT ———————

Források:(1)

  1. https://en.wikipedia.org/wiki/Payment_Services_Directive – Wikipedia: Payment Services Directive (PSD2, Directive (EU) 2015/2366)
  2. https://en.wikipedia.org/wiki/Strong_customer_authentication – Wikipedia: Strong customer authentication (SCA)
  3. https://en.wikipedia.org/wiki/Mobile_operating_system – Wikipedia: Mobile operating system
  4. https://en.wikipedia.org/wiki/Android_(operating_system) – Wikipedia: Android
  5. https://en.wikipedia.org/wiki/IOS – Wikipedia: iOS
  6. https://www.glasbergen.com/gallery-search/?tag=customer%25service – Cartoonist Randy Glasbergen; itt meg lehet találni az idézethez tartozó karikatúrát. Az igen komoly szerzői jogi passzusok (FBI, 50000 dolláros büntetések) között csak a képekre (karikatúrákra) vonatkozóan találok tudnivalókat, de az egyes weboldalak linkjének használatára, ill. szöveges idézetekre nem. Hacsak nem értek félre valamit. Különben kopogtathat az FBI.
————–

Kép(ek)/videó(k) forráshelye(i):(a)

————–

Kapcsolódó posztok:(a)

————–

Megjegyzések:(a)

  • Általában igaz, hogy a megadott (különösen a Wikipedia) források közül az angol nyelvűek tartalmaznak átfogóbb, pontosabb, gazdagabb infókat, így aki elég jól ért angolul, azoknak érdemesebb azokba beleolvasgatni. A többiek pedig fejlesszék szorgosan angol nyelvtudásukat. Ez érvényes lehet német, spanyol, francia nyelvekre is. Különösen, ha nincs is az adott Wikipedia oldalnak magyar nyelvű megfelelője.
  • A fent hivatkozott weboldalak (, képek, videók) a cikk írása idején elérhetők voltak. Ha ez később nem így lenne, “halott” linkekért felelősséget nem tudok vállalni – rajtam kívülálló okokból kifolyólag. Ha egy videó/kép/cikk kedves a szívednek, jobb, ha mindjárt le is töltöd magadnak (csak magánhasználatra!), ki tudja mikor fog eltűnni a feltöltőnek, a szolgáltatónak, az e-Diktátoroknak köszönhetően.

Banki szolgáltatás: non plus ultra


A bankom évek óta bosszant csapnivaló ügyfélkezelésével, kesze-kusza, ellentmondásos “információival”, és hibáktól hemzsegő, nehezen átlátható webes felületeivel. Ám most szinte naponta teszi, elsősorban az Európai Uniónak köszönhető erős ügyfélhitelesítést előíró (PSD2)  irányelve alapján megvalósított, az interneten történő bankkártyás vásárlás folyamatának technikai újítása miatt.

Ezt az én bankom nemes egyszerűséggel úgy oldotta meg, hogy kényszeríti az ügyfeleit okostelefon és mobilnet használatára, sőt az angol nyelv ismeretére is. Vagyis diktátumként, választási lehetőség nélkül. Pontosabban “választhatja” azt az ügyfél, hogy nem vásárolhat interneten bankkártyával. (Erről a témakörről egy másik postban részletesen is háborogni fogok.)

A koronát (stílszerűen korunk kórjához) végül az a banki levél tette fel, melyben ez áll:
“Köszönjük, hogy a ***** Bankot választotta és a közelmúltban szerződést kötött a ***** Bank Mobilalkalmazás használatára. Reméljük, hogy minden gördülékenyen és az elvárásainak megfelelően történt.”

Első reakcióm egy nagy kacaj volt, hiszen ez már annyira abszurd (non plus ultra), Eldobom az agyamathogy tovább fokozni a bank hülyeségeit már talán lehetetlen. Ugyanis nem tudok róla, hogy fent nevezett mobilalkalmazásra szerződést kötöttem volna, akár a közel-, akár a régmúltban, sőt ez a jövőben sem áll szándékomban. Így természetesen azt se jelenthetem ki, hogy “minden gördülékenyen és az elvárásaimnak megfelelően történt”, hiszen az elvárásaim között az szerepel, hogy tudtom és közreműködésem nélkül senki, semmilyen szolgáltató ne kössön velem szerződést. Csodálkozásom kifejezése után kértem a banktól a számomra ismeretlen szerződés iratát. Ámbár lehet, hogy ha a bank úgy gondolja, hogy tudtomon kívül köthet velem szerződést, akkor nyilván a szerződés iratához sincs semmi közöm. Még nem jött válasz, elképzelhető, hogy az ügyfélkezelésük hatalmas kuplerájában nehéz eligazodniuk.

Vagy: azóta is próbálják értelmezni a mondataimat. Ugyanis sokszor fordult már elő, hogy a kérdéseimre adott válaszaik az sejttették, mintha a bank ügyfélkapcsolati alkalmazottai diszlexiások lennének. Talán olcsóbb a banknak így, mintha hozzáértő, kvalifikált dolgozókat alkalmaznának ilyen munkakörben (is).

Nos, hát nem is tudom, mit is mondhatnék még. Lehet, hogy az ügyfélre erőszakolt “okos megoldások” olyan irányba “fejlődnek”, ahol az ügyfélre már nincs is szükség (csak a pénzére). Azaz a szolgáltatók már meg se keresik/kérdezik az ügyfelet, hogy akar-e ilyen vagy olyan szolgáltatást (szerződést kötni velük), és a gyanútlan ügyfél csak valamikor, véletlenül, de legkésőbb a kiszámlázott díjakból tudja meg, hogy “szerződést kötött” a közel- vagy a régmúltban. Oszt jó napot.

A hátralévő idő(m)ben már nem akartam volna bankot váltani, pláne, hogy más bankokkal is voltak már afférjaim, és amúgy is elég macerás minden szolgáltatóváltás. De most meginogtam. Ám előbb felkészülök a bankkal folytatandó, várhatóan többmenetes csörtére – halmozott packázásait mégse hagyhatom szó nélkül.

Mert hát “Tűrte Miklós, tűrte, ameddig tűrhette” Folytatás/More . . . »»

Hímnem, nőnem, COVID-19

grammar_fr_book
A Francia Akadémia döntött: a COVID-19 nevű betegség nőnemű. Azaz a helyes – névelős – használata: “la COVID-19”

Ezzel szeretne véget vetni annak a sajnálatosan hibás (hímnemű: “le COVID-19“) használatnak, mely a médiában és a közbeszédben terjedt el:

“It is perhaps not too late to give this acronym back the gender it should have.” (thelocal.fr: Covid-19 is officially feminine, say French language guardians, 2020.05.11)
“Talán még nem túl késő visszaadni ennek a rövidítésnek azt a nemet, mely megilleti.”

Döntését azzal indokolta: a COVID a (koronavírus okozta: COrona VIrus Disease) betegség rövidítése, és mivel a betegség franciául “la maladie“, mely nőnemű, így nyilvánvalóan a rövidítése is nőnemű kell, hogy legyen. Kristálytiszta logika.

Hogy mégis miért kezdték a népek (tévesen) hímnemben használni, arra is van magyarázat: a betegség kórokozója (ill. maga a vírus) hímnemű: “le (corona)virus“.  Folytatás/More . . . »»

Férfiasan pikáns Facebook emoji

hoops_hmEsetem a pénisznek látszó Facebook emojival…

Talán már mondtam itt-ott, Kedves Olvasóm, hogy utálom a Facebook-ot, és bár hiányzik belőlem a csordaösztön, ám mégis kénytelen vagyok többé-kevésbé követni a nyájat, mert egyre inkább csak ott lehet megtalálni bizonyos infókat, pl. most a járvánnyal kapcsolatban az országot vezénylő politikusok, ill. kutatók, szakértők is csak oda raknak fel tájékoztatókat, ismertetőket, videókat.

Szerencsés esetben legalább értenek annyira hozzá, hogy FB oldaluk web-nyitott legyen, azaz FB belépés nélkül is lehessen olvasni, és a keresőmotorokkal is megtalálhatók legyenek. Rosszabb esetben sajnos ez nem érdekli őket, így csak az FB által bezárt felületeken lehet hozzájuk jutni, utólag rájuk keresni meg lényegében lehetetlen. Mai, trendi szóval azt is mondhatnók, hogy Facebook Őfelsége e-karanténba zárja a világ egyre nagyobb részét. Folytatás/More. . . »»

Járulékos veszteségek: karanténkilók, elhízás

fat_boy_feasting_on_eatingA címben szereplő “veszteség” itt nyilván áttételesen értendő – valójában a kilók gyarapodásából eredő közvetett, elsősorban egészségügyi (és esztétikai, gazdasági, stb.) veszteségekről van szó.
Ahogy várható volt, a járvány miatti kényszerű helyhez kötöttségből, bezártságból adódó mozgáshiány elhízást is eredményez. A világ szerencsésebb(?) tájain élő népesség nagy része amúgy is túlsúlyos már, sőt kifejezetten elhízott (és ez azon kevés következmények egyike, amiről az elkényelmesedett, ellustult emberek saját maguk tehetnek).

“A statisztikai hivatal (Coldiretti) szerint az olaszok a karantén alatt legalább két kilót híztak átlagosan…” (duol.hu, 2020.05.05)

Ifop-közvéleménykutatás szerint “a férfiak 56, a nőknek pedig 58 százaléka hízott, a férfiak 2,7, míg a nők általában 2,3 kilót, átlagosan két és fél kilót szedtek fel. A reprezentatív felmérésben 18 évnél idősebb Franciaország területén élőket kérdeztek meg.” (hu.euronews.com, 2020.05.07)

Folytatás/More. . . »»

Nyájimmunitás vs Covid-19

sheeps_hiding_wolfAmi engem illet, sose volt bennem csordaösztön, mindig is outsider voltam, “kilógtam a sorból” – sose bíztam a nyájban. Nekem a távolságtartás mindig is az egyik fő (velemszületett? szerzett?) attitűdöm volt, régtől fogva, már a koronavírus előtti időkben is. (Ennek persze megvan a maga előnye/hátránya is. Manapság inkább előnynek tűnik.)

Erről jut eszembe, hogy a BC (“before Christ” /Krisztus előtt/ – a naptárszámításban használatos jelölés) ma már használható lehetne akár a “Before Covid-19” vagy “Before Coronivus” értelemben is. Jelentősége talán vetekedhet Krisztus születésével.

A nyájimmunitás egyike azon új fogalmaknak, melyekkel való ismeretségem a koronavírusnak köszönhető. Még amikor a világ azt hitte, hogy csak Kínát sújtja a járvány, ill. amikor a magyarországi lakosok még reménykedhettek, hogy megússzák, én már monitoroztam sűrűn az erről szóló, főleg angol nyelvű híreket, és közben az addig általam  még ismeretlen “herd immunity” kifejezésbe botlottam egyre sűrűbben, és tippelgettem a megfelelő magyar fordítását: csorda immunitás? Éreztem hogy a “csorda” nem túl kifinomult szó (a hordát meg ne is említsük), de akkor még nem leltem rá a magyar nyájimmunitás szóra, ami – ahogy később kiderült – már korábbról elfogadottnak tűnt a védőoltásokhoz kapcsolódóan.

(Érdekes lenne tudni, hogy a nyáj szónak miért van szelídebb akusztikája, mint a csordának. Biztos van rá magyarázat, de ez nem tartozik e post tárgyához.)  Folytatás/More . . . »»

Koronavírus: visszatérek én

Sick earth with mask.jpg

[…] oltás nélkül a COVID-19 vélhetően nem fog az első SARS vírushoz hasonlóan eltűnni, sokkal valószínűbb az, hogy újra és újra fellángoló járványokkal kell számolnunk a következő években.[…] A kínai kutatók véleménye egybevág a tudományos konszenzussal, mely szerint a COVID-19 évről évre vissza fog majd térni.
(Forrás: Index.hu(2020.04.28) Kínai kutatók szerint a koronavírus minden évben visszatér majd
)

.

Mit is mondhatnék? Most aztán jól megnyugodtam. Hallgassunk inkább egy kis zenét.

Korda György – Visszatérek én
[https://youtu.be/4_WxQJYcWss]
.
Blum József – Vándor Kálmán:
.
Hűvös a szád,
de a csókod az ég.
Kár lenne így búcsúzni még.
Miért küldesz el?
Közöttünk nincs vége még,
szeretlek én,
jobban, mint rég.
.
Visszatérek én,
hiába űzöl el,
s átkarollak majd,
ahogy a tűz ölel.
Úgy követlek én,
akár az árnyék és a fény,
nem lehetsz másé,
csak az enyém!
.
Minden szó,
ami szépet igér
elkopott már,
keveset ér.
Úgy szeretném,
ha nekem mégis hinnél,
s megértenél,
felejtenél.
.
Visszatérek én.
hiába űzöl el,
s átkarollak majd,
ahogy a tűz ölel.
Úgy követlek én,
akár az árnyék és a fény,
nem lehetsz másé,
csak az enyém!
.
Visszatérek én,
hiába űzöl el,
s átkarollak majd,
ahogy a tűz ölel.
Lázas éjszakák
emléke folyton visszajár,
nem lehetsz másé,
csak az enyém!
.
Lázas éjszakák
emléke folyton visszajár,
nem lehetsz másé,
csak az enyém!
Nem lehetsz másé,
csak az enyém!
Nem lehetsz másé,
csak az enyém!
<span>%d</span> blogger ezt szereti: