eVitae

Nem mondhatom el senkinek

Kategória archívok: Történelem

Ki olvas ma papírról?

emoji reading book
“Ki olvas ma papírról?” – teszi fel a magabiztos, szinte költőinek csengő kérdést egy Kedves Hűséges Olvasóm (-Kommentelőm, -Követőm).Nos, hát a válasz nem olyan egyszerű, Kedves Olvasóm. Annak, aki nem (csak?) tudományos irodalmat/publikációkat olvas, vagy enyhébb megfogalmazásban: akinek nem adatott meg a tudományos munkában/életben való tartós mélymerülés, hanem (helyette? kompenzációként?) kissé színesebb (lenne) az olvasási igénye.

Sajnos akármennyire is terjedőben van az ekönyv, és akármennyire is átszoktam már én magam is rájuk – ehhez képest túl sokszor botlok olyan könyv címébe, hivatkozásába, ami valami miatt felkelti az érdeklődésemet, ámde égen-földön (értsd: Google-szerte) sehol se lelem (még) az elektronikus kiadását.
Lássunk két konkrét példát:

  • Királyhegyi Pál: Első kétszáz évem – jó, jó, ez kissé régi már, és politikailag is kevésbé kívánatos téma, így még csak-csak megértem. (Még a MEK-ben sincs benne az író maga.)
  • Thomas Piketty: A ​tőke a 21. században (Capital in the Twenty-First Century) – ez azonban már napjaink könyvei között van (még). Igaz, az amazon.com-on ott van angolul, de hát a téma elég speciális ahhoz, hogy angol tudásom ne legyen elég a szükséges megértéséhez. (A francia nyelvvel pedig nem kerültem közelebbi viszonyba.) Hiszen még az se biztos, hogy magyarul eléggé megérteném. Bár a fordítás közbeékelődése miatt ilyen fontos könyveket inkább eredetiben kell olvasni, az a biztos. Jobb, ha inkább magam erejéből értek félre valamit. És a papírkiadás nekem kissé drága ahhoz, hogy annyiért esetleg meg se értsem eléggé.
    .
    Talán Magyarországon nincs olyan tőkés, aki napjaink kapitalizmusát, tőké(se)it bíráló könyv elektronikus változatába (is) invesztálna. Esetleg ilyen kis országban nem is lenne rá elég kereslet – polgárai könnyedebb műfajokra vannak rácuppan(tat)va (főzőcskézés, valóságsók, bulvár, tévésorozatok).Man with money bag
  • Thomas Piketty: Tőke és ideológia (Capital and Ideology) – ez még túl friss, hiszen az angol fordítás is még csak a jövőbeli múltban lesz megjelenve. Viszont franciául kapható Mo-n is, de az is csak papírkiadásban.

.
Ami még érdekes, hogy szerintem az ekönyvek nem (annyira) olcsóbbak, mint amennyire a józan paraszti ész gondolná, hiszen az előállítási, de főleg a terjesztési költségük vélhetően számottevően kisebbek. De hát nyilván így tudja az ekönyv az érintett tőké(s)t még jobban hizlalni. Folytatás/More. . . »»

Radnóti Miklós oly korban élt…

Radnóti Miklós
Radnóti Miklós(1909-1944) május 5-én született, a náci-fasiszta-nyilas téboly sokmillió áldozatainak egyike. Halálának pontos napja és körülményei soha nem lesznek tisztázhatók, hiszen amikor már minden épeszű ember sejthette, hogy Hitler és birodalma bukni fog, akkor hágott csak igazán tetőpontjára a szabad rablástól és -gyilkolástól megrészegültek tobzódása: bárkit, bármikor lelőttek, agyonvertek úton, útfélen, bárhol. Ekkor már a kapkodó nácik is elhagyták a német precizitásra jellemző adminisztrációt, nem hogy buzgó magyar segéderőik.
.
Annyi erősen valószínűsíthető, hogy magyar “keretlegények” is serénykedtek a Radnóti körüli gyilkolásban, akik közül többeket a magyar állam közpénzen fizetett nemzeti sírhelyekkel tisztel meg, holott háborús bűnösök. És efölött (is) a “rendszerváltás” óta az összes magyar kormány (az összes politikai és társadalmi szereplővel karöltve) simán szemet huny. Csoda-e, ha nem érdekel többé már a Magyar Politikai Mocsár, se jobbra, se balra? (Közepe meg nincs is.)
.

Radnóti Miklós: Töredék (Hatodik ecloga)
(Előadja: Keres Emil)
.

[https://youtu.be/SLahbZtpk0s]
[https://youtu.be/QDUqxYw3zt0]
TÖREDÉK
.
Oly korban éltem én e földön,
mikor az ember úgy elaljasult,
hogy önként, kéjjel ölt, nemcsak parancsra,
s míg balhitekben hitt s tajtékzott téveteg,
befonták életét vad kényszerképzetek.
.
Oly korban éltem én e földön,
mikor besúgni érdem volt s a gyilkos,
az áruló, a rabló volt a hős, –
s ki néma volt netán s csak lelkesedni rest,
már azt is gyűlölték, akár a pestisest.
.
Oly korban éltem én e földön,
mikor ki szót emelt, az bujhatott,
s rághatta szégyenében ökleit, –
az ország megvadult s egy rémes végzeten
vigyorgott vértől és mocsoktól részegen.
.
Oly korban éltem én e földön,
mikor gyermeknek átok volt az anyja,
s az asszony boldog volt, ha elvetélt,
az élő írigylé a férges síri holtat,
míg habzott asztalán a sűrű méregoldat.
. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .
. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .
.
Oly korban éltem én e földön,
mikor a költő is csak hallgatott,
és várta, hogy talán megszólal ujra –
mert méltó átkot itt úgysem mondhatna más, –
a rettentő szavak tudósa, Ésaiás.
. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .
.
1944. május 19.
.

.
Fenti vers megírásának napján kapta kézhez Radnóti az újabb behívót újabb “munkaszolgálatra”. És másnap elindult oda, ahonnan már nem volt visszatérés.
.

SS fesztivál Németországban

blindfolded
Április 20. Hitler születésnapja (1889). Ez jó alkalom a neonáciknak (csipkelelkűek számára: nemzeti radikálisoknak) nagyszabású gyűlést tartani, ahol megerősíthetik ill. továbbfejleszthetik magukat és egymást eszmeiségükben, módszereikben, összetartásukban, szervezeti hálózatukban. Pláne, ha ezt háborítatlanul tehetik, amit akár még a hitükben, céljaikban, igazukban(?) való megerősítésnek is vehetnek.
.
2018. április 20-21. (péntek-szombat), Ostritz, Németország:
.
Hitler születésnapjánShield and Sword” (“SS”; “Pajzs és kard”) nevű fesztivált szerveznek Hitler, ill. eszméinek követői: neonácik, és egyéb szélsőjobbosok, nemzeti radikálisok. Folytatás/More. . . »»

Királyhegyi Pál és az auschwitzi gyors

Királyhegyi PálÁprilis 16.: a holokauszt magyarországi áldozatainak emléknapja (melynek ürügyén 2001 óta tartanak Magyarországon megemlékezést ezen a napon).

“A magyar kormányzat 2000-ben határozott arról, hogy április 16-a a holokauszt magyarországi áldozatainak emléknapja legyen: a náci megszállókkal együttműködő magyar közigazgatás és rendvédelem tagjai [1944-ben] ezen a napon kezdték meg az első gettók és gyűjtőtáborok felállítását a korabeli Magyarország kárpátaljai területén.” (hirado.hu)

“1944-ben ezen a napon kezdődött meg a gettósítás Északkelet-Magyarországon és Kárpátalján. Az első gettókat a következő településeken hozták létre: Beregszász, Felsővisó, Huszt, Kassa, Kisvárda, Máramarossziget, Mátészalka, Munkács, Nagyszőllős, Nyíregyháza, Sátoraljaújhely, Técső, Ungvár.
.
A példátlan gyorsasággal lezajlott gettósítás után mindössze néhány hét alatt, május közepe és július eleje között, a teljes vidéki zsidóságot Auschwitz-Birkenauba deportálták. A magyar vidék zsidóságára a birkenaui lágerben azonnali pusztulás várt. A csekély számú munkaképesnek ítélt ember közül is csak kevesen élték túl a megpróbáltatásokat: a magyar vidék többszázezres zsidóságából mindössze néhány tízezren tértek vissza.” (sfi.usc.edu)

Királyhegyi PálEbből az alkalomból ideidézem Királyhegyi Pált (1900.12. 27. – 1981.08.07.), akiről még csak a közelmúltban fedeztem fel, hogy ő is a leghitelesebb holokauszt tudósítók egyike, még ha nem is élőben, hanem offline (utólag, túlélőben) írta tudósításait. Sajnos életéről és munkásságáról/műveiről nem találtam tisztességes, átfogó életrajzot, információs oldalt (az interneten), műveinek elektronikus kiadásait sem (pedig ő is megérdemelné, ahogy Várnai Zseni), így csak az Első kétszáz évem c. önéletrajzi papírkönyvét elolvasva lehet követni – a hiteles forrásból – legalább az 1979 előtti életét. A könyv felhasználásával itt alább ezt az időszakot tekinthetjük át, a könyvből származó idézetekkel:
.
Folytatás/More. . . »»

Mocsárdal

https://en.wikipedia.org/wiki/Peat_Bog_SoldiersIdeiglenesen Kínában állomásozó Kedves Barátomtól kaptam a hírt, hogy a Roma Holocaust, a Pharrajimos 70. évfordulójának idei, Nehru parti megemlékezési eseményét szervezők körében felvetődött a Mocsárdal éneklése.

Napjainkra a mocsár számomra elsősorban a magyar politikai színjáték szinonimájává vált. A Mocsárdalról soha nem hallottam eddig, de különös érzés a Magyar Politikai Mocsár öl(el)ésében tudni, hogy ez egy antifasiszta-mozgalmi dal, mely 1933-ban, egy németországi náci munkatáborban született, ahova a nácik a birodalom politikai ellenségeit, a szocialistákat és kommunistákat gyűjtötték. A Wikipédia angol nyelvű szócikke további infókat is tartalmaz ( magyar fordítása – nem meglepő módon – nincs neki). A dal szövegének sokféle nyelven sokféle (rövidebb/hosszabb) változata van. Összegyűjtöttem pár nyelvi változatot ide, egy csokorba – ne kelljen újra keresgélni, ha netán később is szükség lenne rájuk. Az alábbi gyűjteményben a szövegek a videófelvételeken is hallható változatok: [Kattins ide a folytatáshoz… / Click to continue…]

Szenes Hanna és Szép Ernő

Szenes Hanna Szép ErnőA Kohányi Társaság Szenes Hanna és Szép Ernő születésének évfordulója alkalmából emlékezik és emlékeztet 2014.07.17., csütörtök 18-19 órakor. Részletek a Kohányi Társaság web-nyitott Facebook oldalán találhatók, mely bejelentkezés nélkül is olvasható. [Kattins ide a folytatáshoz… / Click to continue…]

Széles Gábor náci példaképe

Széles GábotA szélsőjobbosok egyetlen becsülendő vonása: nyíltan vállalják, hogy tényleg azok, amiknek látszanak.

Véletlenül botlottam Széles Gábor tudományos igényű, fizikai és történelmi adalékokkal dúsított alábbi postjába a Facebookon (szerencsére nem kell ahhoz az FB zártkörű, ugyanakkor csupalyuk szénakazlába beregisztrálni-belépni ahhoz, hogy részesülhessünk a nagyszerű mű nyújtotta élvezetben.) [Tovább is van… / More…]

Vissza Ázsiába

Magyarország: “itt felejtett középkor”. Ki hinné, hogy 110 év múlva kb. ugyanott tart az ország, mint amikor Ady Endre fakadt ki az akkori magyar politikai kupleráj miatt a “Menjünk vissza Ázsiába” c., a Nagyváradi Naplóban 1902. január 31-én megjelent írásában. Magyarul az elektronikus könyvtárban elolvasható: http://mek.oszk.hu/05500/05551/html/adypr0183.html

Khm. Már hallom is napjaink nácijainak ítéletét: Ady Endre idegenszívű, magyarellenes, hazaáruló, meg ilyesmi.

Nem lehet eléggé megköszönni S.Balogh Évának, hogy Ady háborgásait az angolul értők (vagyis a nagyvilág) számára is elérhetővé tette, a múlt és jelenkori magyar politikai mocsárról szóló, rendkívül tartalmas tudósításai keretében.

Endre Ady: “Let us go back to Asia” (1902), https://hungarianspectrum.wordpress.com/2013/03/24/endre-ady-let-us-go-back-to-asia-1902/

Many thanks to Eva S. Balogh for her great work.

Hungarian Spectrum

A friend called my attention to an article written by Endre Ady, the great Hungarian poet, in 1902. For those of you not familiar with Ady’s work, I ought say a few words about him. He came from an impoverished Calvinist petty noble family. The house he was born in was no different from those of the Romanian and Hungarian peasants in Érmindszent, today called Adyfalva in Hungarian and Ady Endre in Romanian. After he studied law for a while in Debrecen he became a journalist, but he left the city soon after. The town later became the symbol of backwardness in his poetry. He moved to Nagyvárad (Oradea) which in those days was considered to be a small but lively cultural center. I might add that Nagyvárad in those days had a very large Jewish population. About 15,000 out of the total population of 60,000. It was here that…

View original post 996 további szó

Énekek

A Rózsa énekeiKissé furcsa, hogy az egyik, a nácik segedelmével teljhatalomhoz jutott fidesz kegyelméből működni tudó tévé csatorna épp most vetítette le A Rózsa énekei(1) c. filmet, pár nappal azután, hogy illegális militáns újnáci alakulatok masíroztak Budapest utcáin a “Becsület napja” fedőnevű magyar náci erődemonstráción, a magukat “demokratikus erőknek” fényező látványdemokraták jótékony szemhunyása révén háborítatlanul. (Nem az illegitim fidesz kormányt kell képmutató módon ostorozni náci segéderőinek parádéi miatt szüntelen, Kedves Olvasóm. Ahogyan a farkast is hiábavaló és nevetséges azért elmarasztalni, amiért bárányhúst eszik – mert hát hisz ez a vele született természete.)

Ha rosszhiszemű lennék, azt hinném, hogy a tévécsatorna fidesz-jobbik “sugallatra”, merő cinizmusból adta le. (Rosszhiszemű vagyok.) Folytatás »»

Evita: hatvan

Eva Perón, upload.wikimedia.org...173px-Evita_color.jpgHatvan éve, 1952. július 26-án halt meg Eva (Evita) Perón(1). Ezt véletlenül, egy AN blogtárs postjának címéből(2) tudtam meg. És mert netes nevem némi rokonságot mutat Argentína legendájának a nevével, érdeklődve futottam át az cikkbe foglalt információkon.  És ha már így belebotlottam, hát utánanéztem még a Wikipédián(1) és egy Google találati helyen(3) is.

Ha hihetünk a történetíróknak (manapság, mikor Magyarországon épp átírják a történelmet a fasisztoid hatalom szájaíze szerint, már mindent fenntartással kell fogadni), Eva Perón nagyon különös, ellentmondásos ember lehetett. Az nagy érdeme, hogy az argentin nők 1947-től választójogot kaptak. (Bár valószínűleg továbbra is főként férfiakat választottak a politikai pozíciókba.)

Érdekesen fogalmaz(a) a bloggertárs (egy korábbi, 1945-ös esemény kapcsán): “Hálából Peron október 21-én titokban feleségül veszi Evat.” Ez is kérdéses, hogy mennyire igaz. De elképzelhető. Végül is a házasság is csak egy üzlet. Nem igaz, Kedves Olvasóm?

Állítólag a szegényeken és éhezőkön kívánt segíteni a gazdagokat óriási adományokra sarkallva, miközben ő maga hódolt a luxusnak – vajon milyen pénzekből finanszírozta? :

“Halála után négyszáz kosztüm és ruha, hatszáz kalap, 1.250.000 font értékű ékszer, valamint olyan nemes-szőrme bundák és keppek maradtak utána, melyek 3500 munkás egyhavi bérével voltak egyenértékűek.”

Egyetlen dolog kétségtelennek tűnik: politikai marketingben rendkívül tehetséges volt, tudott a tömegekre hatni, maga köré mítoszt teremteni, személye iránt rajongást kelteni. A jelek szerint a jövőre nézvést is maradandóan. Úgy vélem, ezt az adottságát sokkal rosszabb célok szolgálatába is állíthatta volna. Így mégis inkább a pozitív irányba billen a mérleg. Bár ki tudja, mikor jön egy újabb politikai irányvonal, amely “leleplezi” Evita Perón eddig nem ismert sötét oldalát. Az angol nyelvű Wikipedia(1) oldalon találhatunk erre utaló jeleket is.

Meglepő, hogy csak 33 évet élt, de rövid élete annál sűrűbb volt. Ebben  emlékeztet József Attilára. Többet éltek 30 év alatt, mint az emberek többsége háromszor annyi idő során.

A másik forrásból(3) megtudhatjuk, hogy ennek az egész országot átható mítosznak az eredményeként Evita Perón holtteste 20 évig bolyongott a világban. Ez azért nem semmi.

Ezek után egy kis privát: már netéletem elején (valamikor az őskorban) elkezdtem preferálni, majd egyre inkább használni az e-Vita nicknevet. Nagyon elégedett vagyok ezzel az ötletemmel azóta is, mert többfenekű kifejezés. A netes vitákra (fórumok, kommentek) is utal, az online életet is jelezheti, és még a rendes polgári nevem is benne rejlik.  Sajnos egyes helyeken, mint pl. itt a WP-n nem fogadják el a névben a kötőjelet. Az eVita név pedig már szinte mindenütt foglalt, és nem is tartalmazza azt a pluszt, azt az unikumot, amire vágyom, és nem utolsó sorban, ilyen rövid nevet sok szolgáltató nem is enged. Ilyen külső kényszerekből kifolyólag kellett pár egyéb mutánst létrehoznom különféle szolgáltatásokra való regisztráláskor, mint pl. eVitae, e-Vitae. És érdekes, utána tudtam meg, hogy a vitae(b) is ugyanazt jelenti, mint a vita (latinul).

Mindenesetre bármelyik névvariánsra keresel, Kedves Olvasóm, a Google találataiban az nem mind én vagyok 🙂
Bár, ha jól látom, eléggé túltengek 🙂

_____________________________________________
(1)  http://hu.wikipedia.org/wiki/Evita_Per%C3%B3n
Angolul értőknek inkább a sokkal gazdagabb angol változatot ajánlom: http://en.wikipedia.org/wiki/Eva_Per%C3%B3n
(2) http://hessenwinkel.wordpress.com/2012/07/27/a-szent-politikus-evita-60-eve-halt-meg/
(3) http://www.mult-kor.hu/20120727_eva_peron_testenek_20_eves_odusszeiaja

_____________________________________________
(a) Köszönöm a kedves BloggerTársnak hessenwinkelnek, hogy felhívta a figyelmemet egy fogalmazási hibámra, minek következtében két bekezdésem tévesen ok-okozati összefüggésben is értelmezhető.  Az egyik bekezdésem az azt követő másik előzményének fogható fel. Ezért korrigálnom kell magamat: a két bekezdés ok-okozati összefüggésben nem áll egymással, sőt az események időrendiségével sem korrelálnak. Mondhatni: csapongtam egy kicsit az események között. Ugyanis számomra a történeti sorrendiségtől függetlenül meghökkentő kijelentés, hogy egy férfi a politikai (vagy akármilyen) karrierjét segítő nőt hálából vesz feleségül. Nem is tudom… talán kéne egy külön kis postot írnom erről, mintsem itt ragozzam ezt még egy kicsit tovább…
(b) Köszönöm egy Kedves Olvasómnak/Kommentelőmnek, hogy elhelyezte a latin nyelvtudásomhoz vezető út első aprócska alapkövét 🙂 Ezek szerint a vitae a vita birtokos esete (genitive).

%d blogger ezt szereti: