eVitae

Nem mondhatom el senkinek

Kategória archívok: Történelem

Mocsárdal

https://en.wikipedia.org/wiki/Peat_Bog_SoldiersIdeiglenesen Kínában állomásozó Kedves Barátomtól kaptam a hírt, hogy a Roma Holocaust, a Pharrajimos 70. évfordulójának idei, Nehru parti megemlékezési eseményét szervezők körében felvetődött a Mocsárdal éneklése.

Napjainkra a mocsár számomra elsősorban a magyar politikai színjáték szinonimájává vált. A Mocsárdalról soha nem hallottam eddig, de különös érzés a Magyar Politikai Mocsár öl(el)ésében tudni, hogy ez egy antifasiszta-mozgalmi dal, mely 1933-ban, egy németországi náci munkatáborban született, ahova a nácik a birodalom politikai ellenségeit, a szocialistákat és kommunistákat gyűjtötték. A Wikipédia angol nyelvű szócikke további infókat is tartalmaz ( magyar fordítása – nem meglepő módon – nincs neki). A dal szövegének sokféle nyelven sokféle (rövidebb/hosszabb) változata van. Összegyűjtöttem pár nyelvi változatot ide, egy csokorba – ne kelljen újra keresgélni, ha netán később is szükség lenne rájuk. Az alábbi gyűjteményben a szövegek a videófelvételeken is hallható változatok: [Kattins ide a folytatáshoz… / Click to continue…]

Szenes Hanna és Szép Ernő

Szenes Hanna Szép ErnőA Kohányi Társaság Szenes Hanna és Szép Ernő születésének évfordulója alkalmából emlékezik és emlékeztet 2014.07.17., csütörtök 18-19 órakor. Részletek a Kohányi Társaság web-nyitott Facebook oldalán találhatók, mely bejelentkezés nélkül is olvasható. [Kattins ide a folytatáshoz… / Click to continue…]

Széles Gábor náci példaképe

Széles GábotA szélsőjobbosok egyetlen becsülendő vonása: nyíltan vállalják, hogy tényleg azok, amiknek látszanak.

Véletlenül botlottam Széles Gábor tudományos igényű, fizikai és történelmi adalékokkal dúsított alábbi postjába a Facebookon (szerencsére nem kell ahhoz az FB zártkörű, ugyanakkor csupalyuk szénakazlába beregisztrálni-belépni ahhoz, hogy részesülhessünk a nagyszerű mű nyújtotta élvezetben.) [Tovább is van… / More…]

Vissza Ázsiába

Magyarország: “itt felejtett középkor”. Ki hinné, hogy 110 év múlva kb. ugyanott tart az ország, mint amikor Ady Endre fakadt ki az akkori magyar politikai kupleráj miatt a “Menjünk vissza Ázsiába” c., a Nagyváradi Naplóban 1902. január 31-én megjelent írásában. Magyarul az elektronikus könyvtárban elolvasható: http://mek.oszk.hu/05500/05551/html/adypr0183.html

Khm. Már hallom is napjaink nácijainak ítéletét: Ady Endre idegenszívű, magyarellenes, hazaáruló, meg ilyesmi.

Nem lehet eléggé megköszönni S.Balogh Évának, hogy Ady háborgásait az angolul értők (vagyis a nagyvilág) számára is elérhetővé tette, a múlt és jelenkori magyar politikai mocsárról szóló, rendkívül tartalmas tudósításai keretében.

Endre Ady: “Let us go back to Asia” (1902), https://hungarianspectrum.wordpress.com/2013/03/24/endre-ady-let-us-go-back-to-asia-1902/

Many thanks to Eva S. Balogh for her great work.

Hungarian Spectrum

A friend called my attention to an article written by Endre Ady, the great Hungarian poet, in 1902. For those of you not familiar with Ady’s work, I ought say a few words about him. He came from an impoverished Calvinist petty noble family. The house he was born in was no different from those of the Romanian and Hungarian peasants in Érmindszent, today called Adyfalva in Hungarian and Ady Endre in Romanian. After he studied law for a while in Debrecen he became a journalist, but he left the city soon after. The town later became the symbol of backwardness in his poetry. He moved to Nagyvárad (Oradea) which in those days was considered to be a small but lively cultural center. I might add that Nagyvárad in those days had a very large Jewish population. About 15,000 out of the total population of 60,000. It was here that…

View original post 996 további szó

Énekek

A Rózsa énekeiKissé furcsa, hogy az egyik, a nácik segedelmével teljhatalomhoz jutott fidesz kegyelméből működni tudó tévé csatorna épp most vetítette le A Rózsa énekei(1) c. filmet, pár nappal azután, hogy illegális militáns újnáci alakulatok masíroztak Budapest utcáin a “Becsület napja” fedőnevű magyar náci erődemonstráción, a magukat “demokratikus erőknek” fényező látványdemokraták jótékony szemhunyása révén háborítatlanul. (Nem az illegitim fidesz kormányt kell képmutató módon ostorozni náci segéderőinek parádéi miatt szüntelen, Kedves Olvasóm. Ahogyan a farkast is hiábavaló és nevetséges azért elmarasztalni, amiért bárányhúst eszik – mert hát hisz ez a vele született természete.)

Ha rosszhiszemű lennék, azt hinném, hogy a tévécsatorna fidesz-jobbik “sugallatra”, merő cinizmusból adta le. (Rosszhiszemű vagyok.) Folytatás »»

Evita: hatvan

http://upload.wikimedia.org/wikipedia/commons/thumb/4/44/Evita_color.jpg/173px-Evita_color.jpg Hatvan éve, 1952. július 26-án halt meg Eva (Evita) Perón(1). Ezt véletlenül, egy AN blogtárs postjának címéből(2) tudtam meg. És mert netes nevem némi rokonságot mutat Argentína legendájának a nevével, érdeklődve futottam át az cikkbe foglalt információkon.  És ha már így belebotlottam, hát utánanéztem még a Wikipédián(1) és egy Google találati helyen(3) is.

Ha hihetünk a történetíróknak (manapság, mikor Magyarországon épp átírják a történelmet a fasisztoid hatalom szájaíze szerint, már mindent fenntartással kell fogadni), Eva Perón nagyon különös, ellentmondásos ember lehetett. Az nagy érdeme, hogy az argentin nők 1947-től választójogot kaptak. (Bár valószínűleg továbbra is főként férfiakat választottak a politikai pozíciókba.)

Érdekesen fogalmaz(a) a bloggertárs (egy korábbi, 1945-ös esemény kapcsán): “Hálából Peron október 21-én titokban feleségül veszi Evat.” Ez is kérdéses, hogy mennyire igaz. De elképzelhető. Végül is a házasság is csak egy üzlet. Nem igaz, Kedves Olvasóm?

Állítólag a szegényeken és éhezőkön kívánt segíteni a gazdagokat óriási adományokra sarkallva, miközben ő maga hódolt a luxusnak – vajon milyen pénzekből finanszírozta? :

“Halála után négyszáz kosztüm és ruha, hatszáz kalap, 1.250.000 font értékű ékszer, valamint olyan nemes-szőrme bundák és keppek maradtak utána, melyek 3500 munkás egyhavi bérével voltak egyenértékűek.”

Egyetlen dolog kétségtelennek tűnik: politikai marketingben rendkívül tehetséges volt, tudott a tömegekre hatni, maga köré mítoszt teremteni, személye iránt rajongást kelteni. A jelek szerint a jövőre nézvést is maradandóan. Úgy vélem, ezt az adottságát sokkal rosszabb célok szolgálatába is állíthatta volna. Így mégis inkább a pozitív irányba billen a mérleg. Bár ki tudja, mikor jön egy újabb politikai irányvonal, amely “leleplezi” Evita Perón eddig nem ismert sötét oldalát. Az angol nyelvű Wikipedia(1) oldalon találhatunk erre utaló jeleket is.

Meglepő, hogy csak 33 évet élt, de rövid élete annál sűrűbb volt. Ebben  emlékeztet József Attilára. Többet éltek 30 év alatt, mint az emberek többsége háromszor annyi idő során.

A másik forrásból(3) megtudhatjuk, hogy ennek az egész országot átható mítosznak az eredményeként Evita Perón holtteste 20 évig bolyongott a világban. Ez azért nem semmi.

Ezek után egy kis privát: már netéletem elején (valamikor az őskorban) elkezdtem preferálni, majd egyre inkább használni az e-Vita nicknevet. Nagyon elégedett vagyok ezzel az ötletemmel azóta is, mert többfenekű kifejezés. A netes vitákra (fórumok, kommentek) is utal, az online életet is jelezheti, és még a rendes polgári nevem is benne rejlik.  Sajnos egyes helyeken, mint pl. itt a WP-n nem fogadják el a névben a kötőjelet. Az eVita név pedig már szinte mindenütt foglalt, és nem is tartalmazza azt a pluszt, azt az unikumot, amire vágyom, és nem utolsó sorban, ilyen rövid nevet sok szolgáltató nem is enged. Ilyen külső kényszerekből kifolyólag kellett pár egyéb mutánst létrehoznom különféle szolgáltatásokra való regisztráláskor, mint pl. eVitae, e-Vitae. És érdekes, utána tudtam meg, hogy a vitae(b) is ugyanazt jelenti, mint a vita (latinul).

Mindenesetre bármelyik névvariánsra keresel, Kedves Olvasóm, a Google találataiban az nem mind én vagyok 🙂
Bár, ha jól látom, eléggé túltengek 🙂

_____________________________________________
(1)  http://hu.wikipedia.org/wiki/Evita_Per%C3%B3n
Angolul értőknek inkább a sokkal gazdagabb angol változatot ajánlom: http://en.wikipedia.org/wiki/Eva_Per%C3%B3n
(2) http://hessenwinkel.wordpress.com/2012/07/27/a-szent-politikus-evita-60-eve-halt-meg/
(3) http://www.mult-kor.hu/20120727_eva_peron_testenek_20_eves_odusszeiaja

_____________________________________________
(a) Köszönöm a kedves BloggerTársnak hessenwinkelnek, hogy felhívta a figyelmemet egy fogalmazási hibámra, minek következtében két bekezdésem tévesen ok-okozati összefüggésben is értelmezhető.  Az egyik bekezdésem az azt követő másik előzményének fogható fel. Ezért korrigálnom kell magamat: a két bekezdés ok-okozati összefüggésben nem áll egymással, sőt az események időrendiségével sem korrelálnak. Mondhatni: csapongtam egy kicsit az események között. Ugyanis számomra a történeti sorrendiségtől függetlenül meghökkentő kijelentés, hogy egy férfi a politikai (vagy akármilyen) karrierjét segítő nőt hálából vesz feleségül. Nem is tudom… talán kéne egy külön kis postot írnom erről, mintsem itt ragozzam ezt még egy kicsit tovább…
(b) Köszönöm egy Kedves Olvasómnak/Kommentelőmnek, hogy elhelyezte a latin nyelvtudásomhoz vezető út első aprócska alapkövét 🙂 Ezek szerint a vitae a vita birtokos esete (genitive).

Hétköznapi

Magyarországon bő tíz éve ciki dolog antifasisztának lenni – jeleztem legutóbb a Nem elég! c. postomban. Hogy nem tévedek nagyot, mások véleménye(1) is valószínűsíti (bár hej, be szívesebben tévednék inkább!):

“Manapság azonban nem trendi antifasisztának lenni, a filmnek tehát nincs dvd-kiadása. Úgyhogy nézzük inkább élőben. Előadások: minden nemzeti ünnepen az utcán.”

Ez a gondolat 2010 elején jelent meg az idézett webhelyen. Azóta bátran mondhatjuk (bár figyelmes szemlélő már azelőtt is mondhatta), hogy nem csak nemzeti ünnepen, hanem mindennap, nem csak ünnepnapokon, de hétköznapokon is a gyakorlatban, élőben vizsgálhatjuk (elszenvedhetjük) a múltat (újra). Magyarországon nem kell ahhoz történelmi könyveket, filmeket olvasni, nézni, hogy tudjuk, mi és hogyan történhetett az első fasizmus idején. Hát most mondd, Kedves Olvasóm, nem kurvára praktikus?
_____________________________________________

(1) Nézőzug, 2010.01.04.: Hétköznapi fasizmus  (aka A Night of Thoughts) (Обыкновенный фашизм- 1965), http://nezozug.prae.hu/index.php?bid=201&pid=2340

Hétköznapi fasizmus (Обыкновенный фашизм- 1965)“Már megint egy film, melynek a címe köznapi nyelvelemmé vált. Hát kell ennél nagyobb siker? Pedig a szakma ugyancsak furcsán nézett Mihail Rommra, hogy dokumentumfilmet forgatott le,…

Romm antifasiszta filmet csinált – de itt már rögtön meg kell állnunk, mert a film nem a fasizmusról, hanem a nácizmusról készült. Sok különbség ugyan nem volt közöttük (pláne a háború alatt), de azért mégis tisztában kell lenni azzal, hogy csak a népszerű történelmi ismeretterjesztés vonta össze a két fogalmat a könnyebb érthetőség kedvéért. Szóval Romm filmje inkább antináci, mintsem antifasiszta. Bár végül is – a kettő egykutya.

A Youtube-nak hála az interneten megnézhető, amíg csak szerzői jogi szempontok nem lesznek ismét fontosabbak a fasizmustól való elrettentésnél:

(2) Mihail Iljics Romm:

Kilencvenkilenc

Gyarmati Fanni, Radnóti Miklós felesége, társa, segítője, ihletője 1912. szeptember 8-án született(1).

Radnóti Miklós és felesége,  Gyarmati Fanni.

Radnóti Miklós és felesége, Gyarmati Fanni.

.
Csodálatos versek megszületését köszönhetjük kettőjüknek

[http://youtu.be/exUCFLdIpA8]
Radnóti Miklós: Tétova óda(2)
előadó: Szilágyi Tibor
Mióta készülök, hogy elmondjam neked
szerelmem rejtett csillagrendszerét;
egy képben csak talán, s csupán a lényeget.
De nyüzsgő s áradó vagy bennem, mint a lét,
és néha meg olyan, oly biztos és örök,
mint kőben a megkövesült csigaház.
A holdtól cirmos éj mozdul fejem fölött
s zizzenve röppenő kis álmokat vadász.
S még mindig nem tudom elmondani neked,
mit is jelent az nékem, hogy ha dolgozom,
óvó tekinteted érzem kezem felett.
Hasonlat mit sem ér. Felötlik s eldobom.
És holnap az egészet ujra kezdem,
mert annyit érek én, amennyit ér a szó
versemben s mert ez addig izgat engem,
míg csont marad belőlem s néhány hajcsomó.
Fáradt vagy s én is érzem, hosszú volt a nap, –
mit mondjak még? a tárgyak összenéznek
s téged dicsérnek, zeng egy fél cukordarab
az asztalon és csöppje hull a méznek
s mint színarany golyó ragyog a teritőn,
s magától csendül egy üres vizespohár.
Boldog, mert véled él. S talán lesz még időm,
hogy elmondjam milyen, mikor jöttödre vár.
Az álom hullongó sötétje meg-megérint,
elszáll, majd visszatér a homlokodra,
álmos szemed búcsúzva még felémint,
hajad kibomlik, szétterül lobogva,
s elalszol. Pillád hosszú árnya lebben.
Kezed párnámra hull, elalvó nyírfaág,
de benned alszom én is, nem vagy más világ,
S idáig hallom én, hogy változik a sok
rejtelmes, vékony, bölcs vonal
……………………………….hűs tenyeredben..
[1943. május 26.]
[http://youtu.be/NHo0pxm6KDE]
Radnóti Miklós: Levél a hitveshez(3)
előadó: Gáti József
zene: Arrival to earth
A mélyben néma, hallgató világok,
üvölt a csönd fülemben s felkiáltok,
de nem felelhet senki rá a távol,
a háborúba ájult Szerbiából
s te messze vagy. Hangod befonja álmom,
s szivemben nappal ujra megtalálom,
hát hallgatok, míg zsong körém felállván
sok hűvös érintésü büszke páfrány.
.
Mikor láthatlak ujra, nem tudom már,
ki biztos voltál, súlyos, mint a zsoltár,
s szép mint a fény és oly szép mint az árnyék,
s kihez vakon, némán is eltalálnék,
most bujdokolsz a tájban és szememre
belülről lebbensz, így vetít az elme;
valóság voltál, álom lettél ujra,
kamaszkorom kútjába visszahullva
.
féltékenyen vallatlak, hogy szeretsz-e?
s hogy ifjuságom csúcsán, majdan, egyszer,
a hitvesem leszel, – remélem ujra
s az éber lét útjára visszahullva
tudom, hogy az vagy. Hitvesem s barátom, –
csak messze vagy! Túl három vad határon.
S már őszül is. Az ősz is ittfelejt még?
A csókjainkról élesebb az emlék;
.
csodákban hittem s napjuk elfeledtem,
bombázórajok húznak el felettem;
szemed kékjét csodáltam épp az égen,
de elborult s a bombák fönt a gépben
zuhanni vágytak. Ellenükre élek, –
s fogoly vagyok. Mindent, amit remélek
fölmértem s mégis eltalálok hozzád;
megjártam érted én a lélek hosszát,
.
s országok útjait; bíbor parázson,
ha kell, zuhanó lángok közt varázslom
majd át magam, de mégis visszatérek;
ha kell, szívós leszek, mint fán a kéreg,
s a folytonos veszélyben, bajban élő
vad férfiak fegyvert s hatalmat érő
nyugalma nyugtat s mint egy hűvös hullám:
a 2 x 2 józansága hull rám.
.
[Lager Heidenau, Žagubica fölött a hegyekben,
1944. augusztus-szeptember]

.

Gyarmati Fannit 99. születésnapja alkalmából a Kohányi Társaság kilenc szál sárga rózsából álló csokorral köszöntötte.

A Kohányi Társaság köszöntötte Gyarmati Fannit

___________________________________
(1) Száz éve született Radnóti Miklós. A Magyar Tudományos Akadémia Könyvtárának kiállítása, 2009. május 5. http://radnoti.mtak.hu/hu/13.htm
(2) Radnóti Miklós: Tétova óda, http://mek.niif.hu/01000/01018/01018.htm#cim52
(3) Radnóti Miklós: Levél a hitveshez, http://mek.niif.hu/01000/01018/01018.htm#cim66
(4) A fotót innen kölcsönöztem, köszönet érte: http://www.holokausztmagyarorszagon.hu/index.php?section=1&chapter=14_1_3&type=pic
(5) Wikipédia: Radnóti Miklós, http://hu.wikipedia.org/wiki/Radn%C3%B3ti_Mikl%C3%B3s
(6) Amerikai Népszava: A Kohányi Társaság köszöntötte Radnóti Miklós özvegyét, http://nepszava.com/2011/09/uncategorized/a-kohanyi-tarsasag-koszontotte-radnoti-miklos-ozvegyet.html
___________________________________
Vajon mit gondolhat Gyarmati Fanni afelől, hogy Magyarország ismét fasiszta-náci erők kénye-kedvének van kiszolgáltatva? Vajon tudja-e, hogy Magyarország nyilas tömeggyilkosokat (közöttük Radnóti Miklós gyilkosait) közpénzen fenntartott díszsírhelyekkel tisztel meg?

Talán jobb, ha nem is tudja.

Náci himnusz Magyarországon

Néhány gondolat a német himnusz ürügyén(1)

A szegedi botrányos eset kapcsán legtöbben azzal foglalkoznak, hogy véletlenül vagy szándékosan játszották-e a kenu-világbajnokságon a német himnusz náci változatát. Sajnos számos jel mutat arra, hogy az utóbbi történt, de most nem erről szeretnék írni. Hanem magáról a német himnuszról, illetve a német himnusz történetéről, mert az is nagyon tanulságos. Leginkább emlékezetből írok; inkább csak a versidézeteknek nézek utána. Ha valahol tévednék, örömmel veszem, ha az olvasó korrigálni fog. Akármelyik nép vagy nemzet nevében, mert lesz itt nemcsak német, de osztrák, magyar, horvát és ki tudja még, hányféle egyéb vonatkozás.

A német himnusz szövege, a Deutschlandlied, vagy Lied der Deutschen (a németek éneke) August Heinrich Hoffmann von Fallersleben alkotása, aki azt 1841-ben, az akkoriban egyébként brit fennhatóság alá tartozó Helgoland szigetén írta. Germanisztikával foglalkozó egyetemi tanár és megveszekedett német nacionalista volt, aki öregkorában explicit gyűlöletbeszédeket fogalmazott a franciák ellen. Nyelvészként megállta a helyét, de a német irodalomnak kevés nála jelentéktelenebb alakja van. A Deutschlandlied mellett leginkább gyermekversei maradtak fenn; a német gyerekek ma is kívülről fújják és éneklik az Alle Vögel sind schon da (Itt van már minden madár) kezdetű örökbecsűt. Olyan, mintha a magyar himnuszt nem Kölcsey, hanem – dehogy akarom én emlékét bántani; Isten nyugosztalja – Pósa Lajos, Az én újságom boldogult szerkesztője írta volna. A Deutschlandlied első versszaka:

Deutschland, Deutschland über alles,
Über alles in der Welt,
Wenn es stets zu Schutz und Trutze
Brüderlich zusammenhält,
Von der Maas bis an die Memel,
Von der Etsch bis an den Belt –
Deutschland, Deutschland über alles,
Über alles in der Welt!

A probléma az első két sorral van, amelyek magyarul ennyit tesznek: “Németország, Németország mindenek felett, mindenek felett a világon.” Ezt szövegkörnyezetéből kiragadva úgy is érthetjük – és a náci értelmezés valóban ez is volt -, hogy Németországnak joga van arra, hogy az egész világ ura legyen. Elolvasva azonban az egész első versszakot, világos, hogy Hoffmann von Fallersleben – aki ettől függetlenül egy utolsó szemét nacionalista volt – nem ezt akarta mondani, hanem azt, hogy számára (vagy hogy egy igaz német számára) Németország mindennél előbbre való. Nem feltétlenül más országokkal szemben, hanem Németország ügye bármilyen egyéb üggyel szemben. A 19. század közepén reálisan fel sem merülhetett, hogy – az akkor még igencsak széttagolt –  Németország maga alá rendelje az egész világot.

A nácik természetesen visszaéltek a Deutschlandlied első strófájával; tulajdonképpen ugyanazt követték el vele, mint a mi nyilasaink a történelmi árpádsávos zászlóval. Ezért 1945 után tisztességes német ember nem énekelhette az első versszakot. A többi versszakot azonban a németek többsége nem tudta kívülről (ugyan hányan tudják ma Magyarországon hibátlanul elmondani az egész Himnuszt?).

A megoldás végül 1952-ben Theodor Heuss köztársasági elnök és Konrad Adenauer kancellár közötti egyeztetésben született meg: Heuss – kissé kelletlenül, mert ő inkább egy teljesen új himnuszt szeretett volna – elfogadta Adenauernek azt a javaslatát, hogy az első helyett a harmadik versszak legyen a himnusz szövege. Úgy tartja a szóbeszéd (több német barátomtól hallottam, de a konkrét esetnek nem sikerült nyomára jutnom), hogy a botrány akkor tört ki, amikor ezt első ízben akarták alkalmazni egy köztársasági elnöki ünnepségen úgy, hogy a himnuszt a résztvevők énekelték volna. Kiderült ugyanis, hogy Heusson kívül szinte senki nem tudja kívülről a harmadik versszakot, amely imigyen hangzik:

Einigkeit und Recht und Freiheit
Für das deutsche Vaterland!
Danach lasst uns alle streben
Brüderlich mit Herz und Hand!
Einigkeit und Recht und Freiheit
Sind des Glückes Unterpfand –
Blüh im Glanze dieses Glückes,
Blühe, deutsches Vaterland!

Ezzel aztán tényleg nincs semmi baj; majdnem pontosan a liberális demokrácia alapvetése (Hoffmann von Fallersleben szélsőséges nacionalista létére liberális is volt; akkoriban ez a furcsa kombináció is létezett). Különösen érdekes az első sor: az “Einigkeit” jelentése “egyetértés”, “egység”, de akár “megegyezés” is – ugye milyen ismerősen csengenek a magyar fülnek napjainkban ezek a szavak? A “Recht” jelentése “jog”, a “Freiheit”-é “szabadság”. Figyelemre méltó, hogy mivé torzult fél évszázad folyamán a francia forradalom jelszava, a “Liberté, egalité, fraternité” (szabadság, egyenlőség, testvériség). Szabadság? Na jó, legyünk szabadok. Egyenlőség? Á, dehogyis vagyunk egyenlőek, viszont majd meg fogunk egyezni (ma Magyarországon azt mondanánk, majd nemzeti együttműködünk). Testvériség, szolidaritás? Ugyan már, ha az elesett, a rászoruló követelne, vagy akár csak kérne valamit, majd találkozunk a bíróságon, és vitánkat eldönti a jog. Nem adok én semmit a testvéremnek, amire nem kényszerít a törvény.

No persze, a frankfurti Paulskirche 1848-as “forradalma” még gyenge utánzata se volt az 1789-es francia forradalomnak. Csakhogy a mai németek ennek tudatában is vannak. Ha valaki elvetődik Frankfurtba, feltétlenül nézze meg a Paulskirchét. Nem műemlékként vagy építészeti alkotásként, mert úgy semmi különös, hanem belülről, az 1848-as forradalom múzeumaként. A falakon freskószerűen láthatók az 1848-as forradalom alakjai. Mintha nálunk Kossuthot, Petőfit vagy Vasvárit ábrázolnák. De nem ám abban a hazug, idealizált, patetikus formában, ahogyan nálunk a márciusi ifjakat szokták megjelenteni (Petőfi a Nemzeti Múzeum lépcsőjén – fel se mert volna állni oda, hiszen állítólag tériszonya volt; hazudik az emléktábla, tanúk bizonyítják, hogy Egressy Gábor szavalta ott a Nemzeti Dalt). Hanem hihetetlen öngúnnyal (amelyből árad az 1848-as német forradalom tulajdonképpeni jelentéktelenségének és mesterkéltségének elismerése), de mégis szeretettel (kicsit sárga, kicsit savanyú, de a mienk). Ha majd egyszer nálunk meri valaki így ábrázolni úgynevezett nemzeti hőseinket, és attól nem tör ki azonnal botrány, az illető nem lesz idegenszívű és hazaáruló, akkor fogunk megérkezni Európába. (Továbbá akkor, ha majd mindenki magától jobbra áll a metró mozgólépcsőjén, de ez már egy másik történet.)

Visszatérve a német himnuszra, annak persze dallama is van. Amit nem kisebb zeneszerző, mint “a majdnem magyar” Joseph Haydn (akinek szülőhelye, Rohrau a Lajta nyugati partja közelében, néhány kilométerre az akkori osztrák-magyar határtól, úgy tíz kilométerre a Fertő tó északi csücskétől fekszik, és aki élete legaktívabb éveit Fertődön, az Esterházy-kastélyban töltötte) komponált 1797-ben egy horvát népdal alapján (a “horvát” itt nem feltétlenül mai értelemben vett horvátot, hanem a magyar-német nyelvi határ mentén szórványosan található szláv nyelvjárások valamelyikét jelenti). A népdal (“Vjutro rano se ja stanem” – “Korán reggel felkelek“) az akkori Nyugat-Magyarországról, Burgenlandból származik. A császárhimnusz eredeti szövege, amely mindvégig az Osztrák-Magyar Monarchia himnusza is volt:

Gott erhalte Franz, den Kaiser,
Unsern guten Kaiser Franz!
Lange lebe Franz, der Kaiser,
In des Glückes hellstem Glanz!
Ihm erblühen Lorbeerreiser,
Wo er geht, zum Ehrenkranz!
Gott erhalte Franz, den Kaiser,
Unsern guten Kaiser Franz!

(Isten tartsa meg Ferencet, a császárt, stb.; persze amikor új császár jött, a szövegen módosítottak.) Mindegyik változatnak több versszaka is volt; nagyon elgondolkoztató például az alábbi, 1849-ből (a magyar szabadságharc kegyetlen leverésének évéből!) származó strófa:

Deutsche, Ungarn und Dalmaten,
Slav’, Lombarde und Kroat,
Seien einig im Berathen
Und auch einig in der That!
Um dem Vaterland zu geben
Neuen Glanz und neuen Ruhm –
Mit vereinter Kraft erstreben
Wir ein mächtig Kaiserthum.

(Németek, magyarok, dalmátok, szlávok, lombardok és horvátok legyenek egységesek a tanácskozásban és legyenek egységesek a tettben is! Egyesült erővel törekszünk egy hatalmas császárságra, hogy a hazának új fényt és hírnevet adjunk.) A szeparatista nemzeti törekvéseket olykor brutálisan elnyomó monarchia bizony alapvetően liberális és antinacionalista volt, és – mint a császárhimnusznak, a néphimnusznak (Volkshymne), vagy még inkább népek himnuszának ez a versszaka is mutatja – megpróbált szembeszegülni a nacionalista nagynémet törekvésekkel, ezekkel éppen a multinacionális és multikulturális monarchia eszméjét szegezve szembe. Lássuk be, hogy a labancok utódai már akkor is sokkal haladóbbak, liberálisabbak és európaibbak voltak, mint a kurucokéi. De a nyakas magyar rendekkel II. József se bírt.

Hoffmann von Fallersleben, a nagynémet törekvések egyik zászlóvivője alighanem tudatosan írta a Deutschlandliedet úgy, hogy az Haydn zenéjére, a császárhimnuszra énekelhető legyen (1797-ben még létezett a Német-Római Birodalom; a császárhimnusz eredetileg nem az osztrák, hanem a német-római császár himnusza volt).

De van egy másik vers is, amely – véletlenül-e vagy se – szintén csaknem hibátlanul énekelhető Haydn zenéjére. Johannes R. Becher írta; az első versszaka:

Auferstanden aus Ruinen
Und der Zukunft zugewandt,
Laß uns dir zum Guten dienen,
Deutschland, einig Vaterland.
Alte Not gilt es zu zwingen,
Und wir zwingen sie vereint,
Denn es muß uns doch gelingen,
Daß die Sonne schön wie nie
Über Deutschland scheint.

Ismerős? Igen, az NDK himnusza volt, persze nem Haydn, hanem Hanns Eisler zenéjével. Aki ebben a szövegben bármi kivetni valót talál, az tökéletesen elfogult: “A romokból feltámadva és a jövőnek szentelve, hadd szolgáljunk téged a jó érdekében, Németország, egységes hazánk” stb.) Milyen szép gesztus is lett volna, ha 1990-ben az egységes Németország akként módosította volna himnuszát, hogy Haydn zenéjét és Hoffmann von Fallersleben Deutschlandliedjének harmadik versszakát megtartva, azt kiegészítik Johannes R. Becher versének első strófájával.

Volt is ilyen javaslat. De lesöpörték. Nem azért, mert Becher sztálinista volt. Valóban az volt, de attól még az NDK-himnusz szövegében semmi kifogásolnivalót nem lehetett találni. Hanem azért, mert 1990-ben sokan úgy gondolták, hogy az NDK-s hagyományt mindenestül kell megsemmisíteni. Pedig ha bölcsek lettek volna, onnan is lehetett volna értékeket átvenni. Talán nem is keveset. És szimbólumként akár a himnusz egy versszakát is.

De a bölcsesség csak a legritkább esetben a politikusok sajátja. Így van ez még Németországban is. A politikusok legtöbbje csak győzni akar. És a hatalmat megtartani. Az értékek nem számítanak.

Hát ennyi jutott eszembe a német himnuszról.
_______________________________________
(1) Idegen tollak: fenti írás teljes egészében egy kedves vendégszerzőmtől származik. Kérésemre hozzájárult ahhoz, hogy a blogomba befogadva gazdagíthassam vele a netközösséget.  Köszönet érte. eVitae.

Roma Holokauszt Emléknapja 2011

2011.08.02. kedden Budapesten, a Duna Nehru partján a Roma Holokauszt Emlékműnél emlékeztek civil szervezetek és magánszemélyek a Roma Holokauszt (Porajmos / Porrajmos / Pharrajimos) magyarországi áldozataira.

Rövid beszédet mondott Daróczi Ágnes és Iványi Gábor, utalva a múlt jelenkori aktualitásaira is.Roma Holokauszt Emléknapja 2011

A közelmúlt roma-gyilkosságok áldozatairól is szólt az emlékezés. Roma Holokauszt Emléknapja 2011

.

Az emlékműnél civil szervezetek elhelyezték koszorúikat, virágaikat
Phralipe Független Cigány Szervezet
, Magyar Antifasiszta Liga (MAL), Open Society Foundations, és a Kohányi Társaság.

Kohányi Társaság Kohányi Társaság
.

Sok magánszemély – közöttük fiatalok, gyerekek – is virágokkal, mécsesek gyújtásával emlékezett.
Kakukktojásként egy hivatásos politikai szervezet, a Lehet Más a Politika (LMP) frakciója is jelen volt és koszorúzott.LMP

Videók
Daróczi Ágnes (Phralipe Független Cigány Szervezet)
Iványi Gábor (Metodista lelkész)
Koszorúk, virágok elhelyezése
http://youtu.be/yosWG5NltiM http://youtu.be/11jdFjSLq8E
%d blogger ezt kedveli: