eVitae

Nem mondhatom el senkinek

Kategória archívok: Film

Orbán Oscar díja

Orbán KirályZseniális. Orbánnak csak gratulálni lehet, hogy ilyen jól kitalálta: 300+ milliót és nyilván mindenféle egyéb állami erőforrást rááldozott, hogy egy olyan film születhessen, amitől elájul a világ. És amelyik állam (kormánya) egy ilyen remek holokauszt filmmel ajándékozza meg a világot, az hogyan is lehetne “fasiszta jellegű”? Egy ilyen államról ugyan ki állíthatja, és ugyebár milyen alapon, hogy az “az Unió első fasiszta állama”? Nemde?

Amikor 2015 nyarán véletlenül belebotlottam a hírbe, hogy egy új magyar holokauszt-filmet mutatnak be valamelyik budapesti moziban, mindjárt kíváncsi is lettem, hogy vajon milyen film születhet egy olyan országban, ahol az aktuális szélsőjobbos politikai hatalom illegális fasiszta jellegű szervezetek hathatós támogatásával került egyeduralomra, és segítségükkel maradhat is e pozíciójában beláthatatlan ideig. Gyorsan jegyet is akartam mindjárt foglalni rá, hogy láthassam. De mindegyik előadásra minden jegy elkelt. Szerencsére, ahogy az hamarosan kiderült. Ugyanis jobb híján elkezdtem infókat keresgélni az interneten a filmről. És találtam is, nem is keveset. Így tudtam meg, hogy tulajdonképpen Orbán (és persze kiszolgálói) érdeme, hogy Magyarországon elkészülhetett ez az alkotás. Folytatás/More. . . »»

Reklámok

Esernyő

.
Tune in TomorrowAz élet egy szarzápor, és ha elkezd esni a mocsok, a legjobb esernyő a művészet.

Ismét egy film(1), amely egy újabb fenomenális mondattal ajándékozott meg. Érdekes, hogy mennyi hasonlóságot mutat a Kuplerájos filmmel. Ez is kellően kesze-kusza, nem nagyon találtam a fonalak kapcsolódásait, de nem is ébredett bennem olthatatlan vágy a felgombolyításukra. Az idézett mondat itt is a film zárójelenetében hangzik el, amit itt is csak véletlenül csíptem el, mivel ezt a filmet is a szokásos darabolós módszeremmel néztem: a reklámszüneteknek megfelelő ütemezésben.

A látott darabokból megtudtam a legfontosabb momentumokat: egy fiatal fiú (Keanu Reeves mint ~18 éves Martin) fülig belezúg a korban nem hozzáillő, ám csinos és ifjúlelkű nagynénikéjébe (Barbara Hershey mint ~32 éves Júlia néni). Ez, mint tudjuk, a társadalmi tudatba betonozott nemi sablonokba sehogy se passzolva örök izgalmas témaforrás. A másik főszereplő (Peter Falk mint Pedro bácsi) megsérti az albánok nemzeti érzéseit, akik ezért meg akarják ölni (vagy ilyesmi). E kisebbrendűségi komplexussal megspékelt nemzeti érzésből eredő problémakört napjaink Magyarországán élőben van szerencsénk tanulmányozni. Amúgy a film habkönnyű, bohókás, és zavaros. Utóbbit talán a film a filmben módszer bevetése is (f)okozhatja. [Tovább is van… / More…]

Száz év

Száz éve, 1912. szeptember 8-án született Gyarmati Fanni
Gyarmati Fanni köszöntése 100. születésnapján


Radnóti Miklós felesége, társa, segítője, ihletője.

[http://youtu.be/YqI3Q-sE36U]
Radnóti Miklós: Két karodban(2)
előadó: Ruttkai Éva
Két karodban ringatózom
csöndesen.
Két karomban ringatózol
csöndesen.
Két karodban gyermek vagyok,
hallgatag.
Két karomban gyermek vagy te,
hallgatlak.
Két karoddal átölelsz te,
ha félek.
Két karommal átölellek
s nem félek.
Két karodban nem ijeszt majd
a halál nagy
csöndje sem.
Két karodban a halálon,
mint egy álmon
átesem.
[1941. április 20.]

.

Szavakkal lehetetlen megfogalmazni, hogy hogyan érezhet az, akinek a szeretett társa azok közé soroltatott, akiket az élethez való joguktól a saját szülőhazájuk  megfosztott bő 60 éve, és felismerni, hogy ugyanaz az ország zavartalanul úton van visszafelé ugyanabba a sötét múltba. Amely pokol bugyrából a költő tudósította az utókort, talán senki se hitte volna, hogy milyen aktuálissá válik majd 60-70 év múlva. Újra. Magyarországon.

[http://youtu.be/SLahbZtpk0s]
Radnóti Miklós: Töredék(3)
Oly korban éltem én e földön,
mikor az ember úgy elaljasult,
hogy önként, kéjjel ölt, nemcsak parancsra,
s míg balhitekben hitt s tajtékzott téveteg,
befonták életét vad kényszerképzetek.
.
Oly korban éltem én e földön,
mikor besúgni érdem volt s a gyilkos,
az áruló, a rabló volt a hős, –
s ki néma volt netán s csak lelkesedni rest,
már azt is gyűlölték, akár a pestisest.
.
Oly korban éltem én e földön,
mikor ki szót emelt, az bujhatott,
s rághatta szégyenében ökleit, –
az ország megvadult s egy rémes végzeten
vigyorgott vértől és mocsoktól részegen.
.
Oly korban éltem én e földön,
mikor gyermeknek átok volt az anyja,
s az asszony boldog volt, ha elvetélt,
az élő írigylé a férges síri holtat,
míg habzott asztalán a sűrű méregoldat.
. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .
. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .
.
Oly korban éltem én e földön,
mikor a költő is csak hallgatott,
és várta, hogy talán megszólal ujra –
mert méltó átkot itt úgysem mondhatna más, –
a rettentő szavak tudósa, Ésaiás.
. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .
[1944. május 19.]

.

A Kohányi Társaság képviselői személyesen köszönthették Gyarmati Fannit 10 szál sárga, és egy szál kék rózsából álló csokorral, rajta az Amerikai Népszava logójának színeit jelképező szalagokkal. A csokorral együtt átnyújtottak az ünnepeltnek egy CD-t is, melyről az Amerikai Népszava főszerkesztője, Bartus László köszöntője és Radnóti versek hallgathatók meg.

Gyarmati Fanni köszöntése 100. születésnapjánA csokor(4)
.
Gyarmati Fanni köszöntése 100. születésnapjánAz üdvözlőkártya
.
Gyarmati Fanni köszöntése 100. születésnapjánA CD borítója
.

————————- FOOT ———————


Források:
(1) Gyarmati Fanni, Wikipédia: http://hu.wikipedia.org/wiki/Gyarmati_Fanni

(2)Radnóti Miklós: Két karodban, http://mek.niif.hu/01000/01018/01018.htm#cim43

(3)Radnóti Miklós: Töredék, http://mek.niif.hu/01000/01018/01018.htm#cim64

(4) A Kohányi Társaság fotói, https://picasaweb.google.com/106602346052926545232/GyarmatiFanniKoszontese2012

————–

Megjegyzések:
(a) Egy évvel ezelőtt is megemlékeztem Gyarmati Fanni születésnapjáról egy postban, lásd: Kilencvenkilenc. Ott is olvashatók-hallhatók versek, és a lábjegyzetben kapcsolódó infók, azokat itt most nem ismétlem meg, de egy kattintással könnyen át tudsz oda lépni, Kedves Olvasóm.

Salamon András: Tell Your Children
http://youtu.be/OKpznsxZews


(b) Egy korábbi, a Miért ide születtem? c. postomba is behuzalozott filmetűd mutatja meg tökéletesen, hogy a magyar társadalom mit se fejlődött: a Tell Your Children, (Meséld el gyermekeidnek…) 2007, rendező: Salamon András, 5 perces, fekete-fehér film; ott a lábjegyzetben – egy kattintás árán – olvasható a hozzá írt megjegyzésem, itt nem ismétlem meg.
.

————–

Kapcsolódó postok:

————————————–

Hűlt hely

http://www.clipartsfree.net/clipart/5378-tattered-umbrella-in-rain-clipart.htmlVégre esett. Eső is, és vele a hőmérséklet is. Estéről reggelre kb. 10 fokkal.
Előző este még olyan fullasztó volt a közelgő vihart is ígérő felhők által lepréselt forró levegő, hogy épp csak pihegni lehetett. Reggel nagy könnyebbség volt a felfrissült, esőmosta, szélmozgatta levegőből jó nagyokat harapni. Nem semmi volt ilyen több (talán 3?) héten át tartó sivatagi klímát kibírni.

.

https://evitae.files.wordpress.com/2012/07/mad2bmax.jpg?w=214Khttps://i0.wp.com/upload.wikimedia.org/wikipedia/en/5/5f/Waterworld.jpgezdem azt hinni, hogy az evolúció valamilyen újabb szakaszába érkezünk: aki a természet egyre szélsőségesebb változásait kibírja, az lesz a HS V2.0 (Homo Sapiens 2.0 verzió) ősanyja-ősapja, netán már gyermeke. És egyre elképzelhetőbbnek tartom az egyes sci-fi filmekben látott elvadult világot: Mad Max, Waterworld(1),stb.

A meleggel ellentétben, Budapestet sújtó másik csapásnak, Bruce Willisnek nincs hűlt helye, sőt. Valamilyen díszlettel esett tűzeset miatt a tervezettnél tovább kerülgethetjük. A Budapest.hu-n találtam ez egyetlen olyan webhelyet, ahol mintha folyamatosan nyomon lehetne követni, hogy a „A Good Day to Die Hard” című film forgatása miatt mikor, hol voltak/lesznek közlekedési akadályok.

Félfüllel hallottam, hogy 180 millió (más források szerint 150 millió ) forintot kap a (budapesti?) fidesz. Elvileg ez közpénz lenne amúgy, de hát ki tudja, hol landolnak ezek a pénzek? Vannak tippjeim. Ugye, mondtam, hogy milyen olcsó országot találtak az amerikai filmcsinálók. Ugyan hol találhattak volna olyan kormányt a világon, ahol bagóért hónapokra felfordulást okozhatnak az ország fővárosában, annak is fontos közlekedési csomópontjain. Igaz, nagyon is elképzelhető, hogy az amerikai filmcsinálók ennél többet fizetnek (valakiknek), csak hát az nem publikus. Magyarországon. Talán majd egyszer egy Wikileaks -típusú hírből megtudjuk.

Nem szívesen kukkantok bele a magyar média mocsarába, de a “mennyire olcsó Magyarország az amerikai filmeseknek” kérdés pontos összegszerűsége utáni forráskeresgéléskor kidobott egy érdekes hírt a Google: a Munkáspárt most (megint) hű, de jól odamondott… Hogy kinek is? Ez nem igazán derül ki. Hogy a Munkáspárt minek is tarja magát, számomra az se világos, hiszen a honlapján egyelőre nem találok megfelelő rovatot, mint pl. Rólunk, Küldetésünk, Hitvallásunk, vagy ilyesmi. Van viszont szervezeti szabályzat, és közvetlen link az anyagi támogatás mikéntjéhez. Hát, kéremszépen, ilyenek a magyarországi “komcsik”. A valósághoz közelebb áll, hogy ez a morzsapárt is, mint a (fidesz-jobbik kivételével) összes többi , kicsik és nagyok egyaránt, csak a látványra, rosszabb estben a megélhetésre hajt. A fidesz-jobbikot legalább ezen kívül még elvek is vezérlik (nem kicsit, nagyon): a gyűlölet, a bosszú, a vérszomj. Valamirevaló baloldali, pláne kommunista párt már rég látványos tüntetéseket szervezett volna a forgatási helyszínekre, ahol a világ kamerái, mikrofonjai is ott sertepertélnek, és így könnyen tudtára lehetne adni az USA-nak, a világnak, angolul, és egyéb világnyelveken (mert hát sajnos a világ még mindig nem ért magyarul), hogy mi is a probléma Magyarországon.

Viszont érdekes a talált nol.hu hír alatti kommentcsóvát pásztázni (persze a hánytál jó, ha kéznél van), mert pl. egy érdekes momentumot találtam: “Bruce Willis republikanus parti, es gyuloli a feketeket. Tobbszor megvadoltak rasszizmussal. Biztos ezert van most ekkora hatszele nalunk.” Ennek az állításnak a valóságtartalmához ismét egy kis forráskutatásra lenne szükség, de most nincs rá időm.  De nagyon is elképzelhető, hogy van benne valami. Egész mostanáig nem is gondoltam bele, hogy a mai Magyarország olyan sztárok, világhírességek számára kedvelt célország, akiktől a rasszista, fasiszta, náci eszmék nem állnak távol. Az is természetes, hogy egy, nácikat dédelgető fasiszta ország hasonszőrű a embereket hívja, látja szívesen. Bár nem biztos, hogy Bruce Willisnek döntő szava volt a helyszín megválasztásában, de el tudok játszani a gondolattal, hogy a filmcsináló főembereknek kijelentette, hogy ő csakis egy, a rasszizmust, fasizmust hivatalos állami szintre is emelő országban hajlandó forgatni, mert ott képes csak igazán hozni a formáját, az inspirálja csak igazán művészi önkifejezését.

És ilyen ország csak egyetlen van a világon a XXI. században: Magyarország.

Egy kis ízelítő a forgatási hangulatból, és itt még látni lehet, hogy Budapest (Magyarország) a forgatási környezet:

Bruce Willis Die Hard 5 shooting in Hungary
[http://youtu.be/qcVFomZ6iwA]

Legnagyobb sajnálatomra arról még nem tudlak örömmel tájékoztatni, Kedves Olvasóm, hogy már nekem is hűlt helyem van. De dolgozom rajta.
____________________________________________________
(1) Angolul értőknek: egy érdekes lista hasonló témájú filmekből, lehet válogatni belőlük, és találgatni, melyik csapás és mennyire közeli vagy távoli jövőben sújtja az emberiséget: List of apocalyptic and post-apocalyptic fiction: http://en.wikipedia.org/wiki/List_of_apocalyptic_and_post-apocalyptic_fiction

(2) Az esernyős kép forrása: http://www.clipartsfree.net/clipart/5378-tattered-umbrella-in-rain-clipart.html

Hétköznapi

Magyarországon bő tíz éve ciki dolog antifasisztának lenni – jeleztem legutóbb a Nem elég! c. postomban. Hogy nem tévedek nagyot, mások véleménye(1) is valószínűsíti (bár hej, be szívesebben tévednék inkább!):

“Manapság azonban nem trendi antifasisztának lenni, a filmnek tehát nincs dvd-kiadása. Úgyhogy nézzük inkább élőben. Előadások: minden nemzeti ünnepen az utcán.”

Ez a gondolat 2010 elején jelent meg az idézett webhelyen. Azóta bátran mondhatjuk (bár figyelmes szemlélő már azelőtt is mondhatta), hogy nem csak nemzeti ünnepen, hanem mindennap, nem csak ünnepnapokon, de hétköznapokon is a gyakorlatban, élőben vizsgálhatjuk (elszenvedhetjük) a múltat (újra). Magyarországon nem kell ahhoz történelmi könyveket, filmeket olvasni, nézni, hogy tudjuk, mi és hogyan történhetett az első fasizmus idején. Hát most mondd, Kedves Olvasóm, nem kurvára praktikus?
_____________________________________________

(1) Nézőzug, 2010.01.04.: Hétköznapi fasizmus  (aka A Night of Thoughts) (Обыкновенный фашизм- 1965), http://nezozug.prae.hu/index.php?bid=201&pid=2340

Hétköznapi fasizmus (Обыкновенный фашизм- 1965)“Már megint egy film, melynek a címe köznapi nyelvelemmé vált. Hát kell ennél nagyobb siker? Pedig a szakma ugyancsak furcsán nézett Mihail Rommra, hogy dokumentumfilmet forgatott le,…

Romm antifasiszta filmet csinált – de itt már rögtön meg kell állnunk, mert a film nem a fasizmusról, hanem a nácizmusról készült. Sok különbség ugyan nem volt közöttük (pláne a háború alatt), de azért mégis tisztában kell lenni azzal, hogy csak a népszerű történelmi ismeretterjesztés vonta össze a két fogalmat a könnyebb érthetőség kedvéért. Szóval Romm filmje inkább antináci, mintsem antifasiszta. Bár végül is – a kettő egykutya.

A Youtube-nak hála az interneten megnézhető, amíg csak szerzői jogi szempontok nem lesznek ismét fontosabbak a fasizmustól való elrettentésnél:

(2) Mihail Iljics Romm:

mint utolsó felvonás…

Valamikor rég, még Magyarország újnácisodása előtti időkben mindig csodálattal töltött el a budapesti Duna-part a Szabadság híd és Margit híd közötti szakasza. Különösen esti fényekkel feldíszítve ámultam szépségén. Mindig arra gondoltam, olyan, mint egy kis ékszerdoboz. Magyarország ékszerdoboza. Szemléltetésül közreadok itt egy fotósorozatot, hogy mennyire szép. Lehetne. Ha nem vetülne szépségére egy rémes, egyre növekvő árnyék:

Parlament, Lánchíd, Budavári Palota - esti fényei / Budapest: Parliament, Chaine Bridge, Buda Castle - at night

Parlament, Lánchíd, Budavári Palota – esti fényei / Budapest: Parliament, Chaine Bridge, Buda Castle – at night

Budapest: Budavári Palota fényei / Buda Castle at night

Budapest: Budavári Palota fényei / Buda Castle at night

Budapesti naplemente / Budapest sunset

Budapesti naplemente / Budapest sunset

Parlamenti fények / Budapest: Hungarian Parliament's lights

Parlamenti fények / Budapest: Hungarian Parliament’s lights

Manapság inkább ez a Margit híd alulnézetben a kedvesebb nézőpontom, ahol legalább takarásban van a beárnyékolt parlament:

Budapest, Margit híd este / Margit bridge at night

Budapest, Margit híd este / Margit bridge at night

Erről legalább egy kedves-különös francia film jut eszembe, a Lány a hídon(1), melyről már áradoztam néked, Kedves Olvasóm, az ismert politikai okok miatt 2010 áprilisa óta elhagyott, magyarországi szolgáltatónál vezetett egyik korábbi blogomban, a film legfantasztikusabb jelenetét és kísérőzenéjét is beépítve, ezért itt most nem ismétlem meg, egy kattintás, és máris ott vagy: Kedves Olvasóm(2)

Így, az asszociáció segítségével legalább azonnal máris országon kívül lehetek. Legalább lélekben, virtuálisan.

Itt most egy, szintén fantasztikus jelenetét, a Férfi és Nő első, különös találkozását láthatjuk, egy remek zenei aláfestéssel indítva, mely zeneszám szintén kedvenceim közé tartozik, és amelyről egy másik, ugyancsak a fenti okból elhagyott blogomban áradoztam, megajándékozva a Kedves Olvasómat kis gyűjteménnyel, több különféle változatot egy csokorba szedve: Quién será / Sway with me(3).

A zene aztán elhallgat, és a két főszereplő érdekes-különös beszélgetését hallhatjuk. Ha tudsz franciául, Kedves Olvasóm, akkor vagy a legelőnyösebb helyzetben – a szereplők eredeti hangon, franciául beszélnek. Ha értesz angolul, még akkor is jó neked, mert angolul van feliratozva. Egyébként ki vagy a szövegértés élvezetéből rekesztve, mindaddig, amíg egy lelkes, önzetlen és főleg ráérős netpolgár (esetleg Te, Kedves Olvasóm) el nem készíti a magyar feliratozást. Vagy amíg meg nem tanulsz franciául vagy angolul annyira, hogy értsed, Kedves Olvasóm. De addig is, talán szövegértés nélkül is érdemes megnézni e rövid jelenetet, mert a képi világ, a színészi játék, és a kezdő háttérzene mind együtt magában is tökéletes:

Girl on the Bridge (La fille sur le pont) – First Date
http://youtu.be/YXaZCx5RIEYhttp://youtu.be/NVO64Lq1wuw(5)

___________________________________
(1) A címe franciául: La fille sur le pont , és angolul: The Girl on the Bridge
(2) https://web.archive.org/web/20160120074043/http://evita.nolblog.hu/archives/2010/08/26/Kedves_Olvasom/
(3) http://e-vita.blog.hu/2008/06/28/quien_sera_sway_with_me
(4) (gyk: a post címe Madách Imre: Az ember tragédiája  c. művének Éva által mondott szövegére utal: Egy ugrás, mint utolsó felvonás… / S azt mondom: vége a komédiának.  Lásd: http://mek.niif.hu/00800/00849/html/01.htm)
(5) (Frissítés: 2012.06.26.) A szerzői jogokból nagyot kaszálóknak köszönhetően egyes videoklipek már nem találhatók meg újra, mondván, szerzői jogokat sért. Pedig egy film puszta reklámozásának hatása sehol sincs egy 5-7 perces (ízelítő) részlethez képest. Így én kérek elnézést, Kedves Olvasóm, ha a video már nem lenne lejátszható, mikor erre tévedsz. Ha észreveszem, akkor megpróbálok másikat találni helyette, de az állandó, visszamenőleges ellenőrzést és módosítást nem lehet győzni egyetlen ember erőforrásából. Esetleg segíthetsz azzal, hogy ilyen esetben küldesz egy üzenetet pl. az Impresszumban található módon.

2012

Felhívom a figyelmedet Kedves Olvasóm, hogy a legközelebbi aktuális világvége időpontja: 2012.12.21.(1)
Kívánom, hogy addig ezt a 2012-es évet ennek tudatában próbáld hasznosan, kellemesen tölteni 🙂

_________________________________________________
(1) (Hogy időzónák szerint ez pontosan hány órát és hány percet jelent, arról nincs információm.) A maja naptár szerinti időszámítás aktuális ciklusa 2012.12.21. napon véget ér. Ezt a tényt a világvége-bizniszben érdekelt, vagy unatkozó, vagy más téren kitűnni nem tudó, de hírnévre vágyó egyének igyekeznek saját javukra fordítani, és buzgón kongatják a vészharangot. Racionálisabb, józanabb egyének legfeljebb csak annyit mondhatnak: sose lehet tudni, majd meglátjuk.

A magyar embereknek természetesen nem kell izgulniuk, hiszen Magyarország Szeretet Nagy Vezére, Orbán Viktor szerint Magyarország meg tud állni a saját lábán, bármiféle világkatasztrófa esetén. Is. (Hacsak a Bankszövetség nem köp bele a levesbe. Ismét.)

Nyolcvan

Latinovits Zoltán, a “színészkirály” 1931. szeptember 9.-én született(1).Latinovits ZoltánMost lenne 80 éves, ha 45 évesen nem ért volna véget az élete.

Különös arra gondolni, hogy vajon mit gondolna, tenne, mondana napjaink – a harmincas éveket újjáélesztő – Magyarországán. Vajon ő is a szélsőjobbos tábort erősítené, aki a legutóbbi átkos rendszertől és kisszerű, tehetségtelen irigyeitől kapott sérelmekből táplálkozó féktelen bosszúvágyát úgy akarná kiélni, hogy a fasiszta, náci, nyilas eszméket és módszereket visszahozók sorait gyarapítaná?

Nem tudhatom.

Vajon beszállna-e ő is a legjobb kurva címért folytatott össznépi versenybe? Vajon tudna-e élni és hogyan ebben a sekélyesedő világban, ahol az érték egyedüli mércéje a pénz? Vajon tudna-e úgy idomulni e széteső világhoz, hogy tehetségét pl. mosópor-reklámban “kamatoztassa”?

Nem tudhatom.

Olyan fejtetőre állt országban élünk, olyan hihetetlen pálfordulások, köpönyegforgatások, olyan hányingert keltő ocsmányságok tanúi lehetünk immár 21. éve, amit a magamfajta még álmában se tudott volna elképzelni.

Ha valaki hű akar lenni önmagához, annak világgá kell mennie.

Vagy bele kell pusztulnia.

Radnóti Miklós: Nem tudhatom…(2)
előadó: Latinovits Zoltán
[http://youtu.be/fA5E2iu3enE]
Nem tudhatom, hogy másnak e tájék mit jelent,
nekem szülőhazám itt e lángoktól ölelt
kis ország, messzeringó gyerekkorom világa.
Belőle nőttem én, mint fatörzsből gyönge ága
s remélem, testem is majd e földbe süpped el.
Itthon vagyok. S ha néha lábamhoz térdepel
egy-egy bokor, nevét is, virágát is tudom,
tudom, hogy merre mennek, kik mennek az uton,
s tudom, hogy mit jelenthet egy nyári alkonyon
a házfalakról csorgó, vöröslő fájdalom.
Ki gépen száll fölébe, annak térkép e táj,
s nem tudja, hol lakott itt Vörösmarty Mihály,
annak mit rejt e térkép? gyárat s vad laktanyát,
de nékem szöcskét, ökröt, tornyot, szelíd tanyát,
az gyárat lát a látcsőn és szántóföldeket,
míg én a dolgozót is, ki dolgáért remeg,
erdőt, füttyös gyümölcsöst, szöllőt és sírokat,
a sírok közt anyókát, ki halkan sírogat,
s mi föntről pusztitandó vasút, vagy gyárüzem,
az bakterház s a bakter előtte áll s üzen,
piros zászló kezében, körötte sok gyerek,
s a gyárak udvarában komondor hempereg;
és ott a park, a régi szerelmek lábnyoma,
a csókok íze számban hol méz, hol áfonya,
s az iskolába menvén, a járda peremén,
hogy ne feleljek aznap, egy kőre léptem én,
ím itt e kő, de föntről e kő se látható,
nincs műszer, mellyel mindez jól megmutatható.
.
Hisz bűnösök vagyunk mi, akár a többi nép,
s tudjuk miben vétkeztünk, mikor, hol és mikép,
de élnek dolgozók itt, költők is bűntelen,
és csecsszopók, akikben megnő az értelem,
világít bennük, őrzik, sötét pincékbe bújva,
míg jelt nem ír hazánkra újból a béke ujja,
s fojtott szavunkra majdan friss szóval ők felelnek.
.
Nagy szárnyadat borítsd ránk virrasztó éji felleg.
.
[1944. január 17.]

.

Hátborzongatóan aktuális gondolatok (lám, a történelem hogyan ismétli önmagát)
Latinovits Zoltán a magyarságról(3)
Részlet a Sírás után c. filmből.
[http://youtu.be/w4wBcZ37kQA]
(Hungarian actor legend Zoltan Latinovits
talks about hungarian exist.)
Az ötödik pecsét cimű filmből részletek.(4)
30 másodperc után kezdődik Latinovits jelenete.
[http://youtu.be/4h_cSl4lKNg]
(Parts of the 1976 Hungarian film, The Fifth Seal)

.

A “királyi” páros
Ruttkai Éva – Latinovits Zoltán: Hol van az a nyár(5)
Békeffi István – Lajtai Lajos: A régi nyár c. operettből
[http://youtu.be/qO79y71h3v4]
Hol van az a nyár?
Hol a régi szerelem?
Hol van az a nyár?
Átsuhant a szívemen.
Hol van az a tűz,
ami karjaidba űz?
Hol van az a láz?
Hisz a szívünk csupa gyász!
.
Hol van az a nyár?
Hol a régi szerelem?
Jaj de messze jár!
Bánat ül a szívemen.
Közeleg a tél,
hull a fáról a levél.
Hol van az a nyár?!
Elsuhant már.
.
Szívemben a száz gyönyörű emlék,
elsárgul száz kicsi színes kép.
Egy forró május, egy édes nyár,
lepréselt sárga virágok már.
.
Hol van az a nyár?
Hol a régi szerelem?
Hol van az a nyár?
Átsuhant a szívemen.
Hol van az a tűz,
ami karjaidba űz?
Hol van az a láz?
Hisz a szívünk csupa gyász!
.
Hol van az a nyár?
Hol a régi szerelem?
Jaj de messze jár!
Bánat ül a szívemen.

________________________________________________
(1) Wikipedia: Latinovits Zoltán, http://hu.wikipedia.org/wiki/Latinovits_Zolt%C3%A1n
Egy másik gazdag forrás: Latinovits Zoltán, http://ruttkai-latinovits.comlu.com/latinovits.html (A fotót innen huzaloztam be, köszönet érte.)

(2) Radnóti Miklós: Nem tudhatomhttp://mek.niif.hu/01000/01018/01018.htm#cim56

(3) Sírás után: Latinovits, dokumentumfilm (2000, 31 perc, színes), rendező Szigethy Gábor http://www.hmdb.hu/hmdb/filmek/29144/siras-utan-latinovits.html
Egy másik részlet: http://youtu.be/aE3DBxlQ1xY (Néhány érdekes adalékkal: http://basahalom.blog.hu/2009/05/14/siras_utan)

(4) ‘Az ötödik pecsét‘ cimű filmből összeállított jelenetsor. A jelenetben szereplők: Latinovits Zoltán, Nagy Gábor, Horváth Sándor, Márkus László, Őze Lajos, Bencze Ferenc. ( Az elhangzó ‘kadaver’ szó jelentése : tetem. )

Egy másképp vágott részlet: Nyilaskeresztesek (2. rész), http://youtu.be/Z1wVqjATyXw
A 3. percnél kezdődik Latinovits jelenete, és a 4:35 percig tartó rész a fenti részletből hiányzik, pedig ez is sokatmondó és sajnos ma is szintén aktuális mondanivalót hordoz.
Wikipédia: “Az ötödik pecsét” 1976-ban bemutatott, színes, magyar film, amely Sánta Ferenc azonos című regénye alapján készült. Rendező: Fábri Zoltán http://hu.wikipedia.org/wiki/Az_%C3%B6t%C3%B6dik_pecs%C3%A9t_%28film%29

(5) A régi nyár: http://www.mnsz.eu/new/index.php?view=article&id=621

(6) Latinovits 80, kiskegyed.hu http://www.kiskegyed.hu/sztarok/portrek/latinovits-80-ruttkai-sosem-hitte-az-ongyilkossagot-110834.html

Összebútoroztam

Nem jó az embernek egyedül lenni” – szól az írás imigyen(1).
Ezzel, ebben a formában én ugyan vitába tudnék szállni alaposan, ha most ez lenne a fő témája e postnak. De mert mást akarok itt és most megosztani Véled, Kedves Olvasóm, ezért most ebbe nem megyek bele. Nagyon. Csak annyit jegyzek meg, hogy egyedül lenni jó. A szabadságnak egy igen felső fokát élvezhetjük az egyedüllét formájában.

Az egyre sűrűsödő világban ugyan hol lehetünk egyedül? Egy kis nyugalmat, csendet ugyan hol találhatunk? A wécében. Jó esetben.

Egy filmben pedig elhangzott egy, számomra emlékezetes mondat: “az egyedüllétben van valami méltóság(2). Hát bizony, ebben van igazság. Én pl. szeretem a magányt. Még akkor is, ha egyedül vagyok. (A magány és az egyedüllét definíciójába most szintén nem megyek bele. Nagyon.)

Please come inUgyanakkor el kell fogadnunk tényként, hogy egységben az erő(3), ami alatt olyasmi (is) értendő, hogy egységnyi idő alatt több ember mégis csak többet, eredményesebben tud tenni, mint egy. Bár ez is csak akkor igaz, ha az a több ember képes egymással együttműködni az adott cél  érdekében, és ehhez pluszként bejönnek olyan koordinációs-szervezési tennivalók, amik egyedül nem lennének. Tehát itt is elmondhatjuk: mindennek van előnye is, hátránya is.

Tulajdonképpen csak azt akarom mondani, hogy immár (szerencsére / sajnos) nem vagyok egyedül. Lehet, hogy már észre is vetted, Kedves Olvasóm: összebútoroztam egy szerzőtárssal, és immár a blogom kétszerzős. És a szerzőtársnak már az első cikke szép sikert ért el. Szebbet, mint eddig az enyéim. Hát istenem, előfordulhat,  hogy valaki jobb nálam. Egyszer 😀 .

Mindenesetre ez nem veszi kedvemet attól, hogy nyitott legyek újabb szerzőtársak befogadására. A blogomba befogadott szerzőtársak – hogy még otthonosabban érezhessék magukat – cikkei számára egy külön kategóriát is nyitottam: Idegen tollak. Főleg rajzolni tudó  (hivatásos, vagy amatőr grafikus, vagy ilyesmi) szerzőtársra van olthatatlan vágyam. Sajnos zsenge rajzolói képességem még ifjúkoromban elsorvadt (nem kellett volna hagyni), és most nagyon hiányzik. Próbálom ezt az űrt egyelőre a Google segítségével talált e-rajzokkal betölteni, de egyrészt nem szeretek idegen tollakkal ékeskedni, másrészt soha nem találom pontosan azt, amire szükségem lenne, harmadrészt általában nem könnyű megállapítani, hogy nem sértek-e meg szerzői jogokat. Ezért legalább mindig megadom a forrást, ahonnan “kölcsönveszem” őket.

Ezúton is tudatom az erre vetődő Kedves Olvasókkal: várom azon jól, gyorsan rajzoló “munkatársak” jelentkezését, akik esetenként, az elképzelésem alapján rajzolnának a postjaimhoz kis egyszerű, de sokatmondó karikatúrákat. Cserébe felkínálom a blog felületét, hogy a rajzoló társ népszerűsíthesse magát és munkáit itt is, akár egy oldaldobozban, de akár társszerzőként, rendszeres postok formájában. Kérlek, Kedves Olvasóm, segíts ilyen nettárs(ak) felkutatásában. Ha esetleg épp nem Te vagy az Igazi. Köszönöm.

______________________________________________________

(1) 1 Móz. 2,18.23 “És monda az Úr Isten: Nem jó az embernek egyedül lenni; szerzek néki segítő társat, hozzá illőt …http://www.freeweb.hu/ateizmus/ellent.html
(2) Elhangzott a Facérok (Singles, 1992) c. amerikai filmben (írta-rendezte: Cameron Crowe), Bridget Fonda (Janet Livermore) szájából. Angolul: “Being alone: there’s a certain dignity to it.http://en.wikiquote.org/wiki/Singles_%281992_film%29

[http://youtu.be/lo_6fbMDyrc]

(3) FR: L’union fait la force; NL: Eendracht maakt macht ; DE:Einigkeit gibt Stärke;  GE: ძალა ერთობაშია!  http://hu.wikipedia.org/wiki/Nemzeti_mott%C3%B3k_list%C3%A1ja

(4) A rajzot innen kölcsönöztem, köszönet érte: http://satisfiedbuddhist.blogspot.com/2010/11/open-door-for-others.html

Százegy

Kohányi TársaságMint a kiskutya. Ezennel már nem csak miattuk kedves számom a 101-es, hanem a Kohányi Társaság miatt is: a mai napon (2011.07.19.) láthatjuk az Amerikai Népszava oldalán (Magyarország rovat), hogy a számláló 101-et mutat. Orcám azonnal mosolyra gyűrődik mindkét okból.

Ha lassan is, ha piciny lépésekben is, de növekszik a száműzött szabad magyar sajtó túlélésének esélye egy szabad világ égisze alatt. Már csak  (minimum) 249 embert kell meggyőzni, hogy ezt az esélyt nem szabad veszendőbe hagyni. Húsz év alatt a demokrácia lehetőségét eltékozolta Magyarország – van miből tanulni.

http://youtu.be/qCpYiNZYRgM

A 101-es szám láttán nem tudok ellenállni az asszociációnak: a gonosz Szörnyella de Frász alakján áttűnik Orbán Viktor  képe, ahogy a megfélemlített,  menekülő 101 kiskutyát –  a demokratákat – üldözi. Kedves Olvasóm, ha megnézed pl. az ide behuzalozott filmrészleteket, mondd csak meg, vajon alaptalan-e a képzeletem játéka:

http://youtu.be/FVvwcgQpyqU

.

.

.

.

http://youtu.be/sZms0wGtWAU

<– Ebben az összeállításban az optimista végkifejletet is láthatjuk – az egyetlen mozzanatot, ahol nem találok a magyar valósággal rokonságot.

.

Ha majd a KT számlálója egy nullával többet mutat, egy másik nevezetes számot jelezve, arról is méltón meg kell majd emlékeznünk.
__________________________________________
Források:

Wikipedia – sajnos csak angol nyelven találtam tisztes, jól összefogott információs anyagokat:

  • 101 kiskutyaOne Hundred and One Dalmatians , http://en.wikipedia.org/wiki/One_Hundred_and_One_Dalmatians
    One Hundred and One Dalmatians, often abbreviated as 101 Dalmatians, is a 1961 American animated film produced by Walt Disney and based on the novel The Hundred and One Dalmatians by Dodie Smith. Seventeenth in the Walt Disney Animated Classics series, the film was originally released to theaters on January 25, 1961 by Buena Vista Distribution.
    A rajzfilm Walt Disney alkotása, mely Dodie Smith könyve alapján készült, és 1961-ben mutatták be először.
  • Szörnyella de FrászCruella de Vil, http://en.wikipedia.org/wiki/Cruella_de_Vil
%d blogger ezt kedveli: