eVitae

Nem mondhatom el senkinek

Címke archívum: web

R.I.P nolblog.hu

R.I.P. nolblog.huHát ennyi volt. Kis késéssel szembesültem vele, hogy a nolblog.hu (új? régi? gazdája) “kihúzta a dugót”. A nolblog.hu a (lassan halódó, “komcsi”) Népszabadság napilap egyik ingyenes online szolgáltatása volt 2006-2016 között. Állítólag 2015.12.31-én tette közzé az Mworks Print Zrt., hogy 2016.01.31-én megnyomja a “kikapcs” gombot (most, csak ennek révén hallottam e cégről először – ha még érdekelne a magyar mocsár, és lenne fölösleges pénzem, utánanéznék a “tulajdonosi, érdekeltségi kapcsolatainak” potom 16256 forintért, vagy ha az időbőség zavarával küzdenék, addig kutakodnék a neten, amíg ingyen is összelapátolnám az infókat). 2016.02.01-én meg is nyomta, majd valami okból kifolyólag 8 óra múlva a webhely (szerver?) újraéledt, hogy másnap, február 2-án délután végleg eltávozzék az élők sorából. Ezek szerint nem volt könnyű halála. A kivégzőosztagnak is okozhatott kellemetlen órákat. Folytatás/More. . . »»

AN fagyi

AN_fagyiNyár van, hőség. Ezért (vagy ennek ellenére?) nincs az rendjén, hogy az Amerikai Népszavának a nyitóoldala fagyos.

Miután ismét hosszas kihagyás után ismét írtam egyet, a Szendvicset, szokásomhoz híven kíváncsian átkattintok a nepszava.com-ra, ellenőrizni, hogy az Amerikai Népszava webhelyén – ahova a blogom be van huzalozva (köszönet érte) – befrissült-e már.

Egy-egy új postom után ez még egy plusz izgalmat jelent, ugyanis a WordPress automatizmusa kissé ráérősen teszi meg ezt a szívességet. Bár még nem volt elég erőforrásom sose, hogy bemérjem a pontos késleltetési időt, ámde eddigi megfigyeléseim szerint mintha egy egész nap is eltelne, mire az új postom átfrissül az AN-re. Hát, végül is, Amerika messze van, nemde, Kedves Olvasóm? (Térben is, időben is, hogy társadalmi-politikai vonatkozásokat ne is említsek.)

Ámde most egy egész másfajta, új típusú jelenség fogad: megdermedve látom, hogy az AN június 10. óta nem frissült. Megáll bennem az ütő: mi történhetett? [Tovább is van… / More…]

Amerikai Népszava: no comment

Amerikai NépszavaAz internet alapvető életeleme az interaktivitás. Az első perctől kezdve azt szeretem benne, hogy gyors, közvetlen kommunikációra, visszajelzésre ad lehetőséget.

Persze, ennek is ára van, ahogyan mindennek: az előnyök és hátrányok  együtt járnak. És ahogy általában, a mérleg serpenyőjébe kell tennünk a pozitívumokat és negatívumokat, és úgy eldönteni, hogy a lehetőségeket mire, hogyan használjuk.

Én nem tudom elképzelni az e-életemet a direkt, azonnali  visszajelzés lehetősége nélkül (email, komment, üzenet, stb. formájában). Hogy régi, nehézkes módon, papíralapú “adathordozón” adjam közre a gondolataimat? Az ilyen egyirányú közlés olyan lenne nekem, mintha az asztalfiókom számára írnék. Bármit is írok bárhol, várom és örömmel fogadom a visszajelzéseket. (Más kérdés, hogy az egyre szaporodó e-csatornákon a folyamatos oda-visszajelzést már nehezen lehet győzni erőforrásokkal.) Nem csak úgy öncélúan szeretem az interaktivitást, hanem mert sokat segít az információgyűjtésben, új ismeretek szerzésében, gondolataim csiszolásában, a véleményem igazolásában, vagy épp felülvizsgálatában  (főképpen az enyémtől eltérő véleményekkel ütköztetve fejleszti a vita- és érvelési készséget, ezért különösen szeretem a viták lehetőségét).

Természetesen egészen más-más a helyzet egy szerény forgalmú webhely (mint e blog), ill. egy nagy forgalmú hírportál esetén. Utóbbinál az e-szemetelők, a nem tolerálható durva, öncélú, alapvető emberi normákba ütköző megnyilvánulások magas száma komoly moderálási feladatot jelent, számottevő adminisztrációs erőforrást igényel.

Megértem Bartus László indokait technikai szempontból, de még az elvieket is. Épp olyan értelmetlen a magyar politikai mocsár reménytelen dolgain rágózni vég nélkül (akár hírek, akár publikációk, akár kommentcsóva formájában), ahogyan lukas vödörbe vizet meregetni. Pláne, ha a vödör nemhogy csak lukas, de egyáltalán nincs is feneke. És tudom, milyen, ha a hosszas, hiábavaló meregetésbe egyszer csak belefárad a meregető, és a vödörrel ellentétben betelik a pohár, mondván: elég volt! [Tovább is van… / More…]

Hólyag

A bliszteres olló rejtélye

Eredetileg komoly (értsd: drágább) terméket keresek egyik megszokott (bevált) internetes beszerzési helyemen: festékkazettát és festékpatront. Ezúttal is sikeresen(a), hiszen a szóbanforgó webáruház(1) épp erre specializálódott.

Scissors / ollóÉs ha már ott járok, szétnézek az e-raktárban, van-e még valami, amire szükségem lenne(b). És lőn: olló. Régóta vágyat érzek egy egyszerű, nagyobb méretű (hosszabb vágóélű) papírvágó ollóra, de hát csak egy árva ollóért nem veszem nyakamba a várost, még a netet se.

http://3.bp.blogspot.com/_gJ3_S9zxVPk/TMb-tuS678I/AAAAAAAAGYM/lDIdmOpfD10/s320/Anita+1.jpg

Talán ilyen?(5)

Nosza, most több legyet egy csapásra: társítsunk a nyomtatókellékekhez egy ollót is. Igen ám, de az e-raktárban megjelenő ollók “bliszteres ollók“. Ez a nevük. Megtorpanok. Mégis milyen olló lehet a bliszteres? Ha a nevében van benne, akkor nyilván valami alapvető attribútum. Bizonyára valami speciális olló, amivel mondjuk valamilyen mintát lehet vágni (pl. cikk-cakkot) a munka tárgyába. Bár az olló fotóján(c) semmi nem mutatja, hogy nem közönséges olló, de láttunk már olyat, hogy nem azt kapom, amit látok. (Lásd: “szimbolikus fotó”.)

Ha már valószínűleg nem olyan az olló, amilyen nekem kell, hát legalább tudjam meg, milyen. A tudásszomj mindig is sajátom volt. Az internetes vásárlás nagy előnye, hogy a web, e végtelen információceán, kézre esik. Hát lássuk, Google Mester mit tud. Keresőkulcs: “bliszteres”, esetleg csak “bliszter”. Hoz is szórványos magyar nyelvű találatot, melyek alapján pislákolni kezd némi fény az alagút végén. A talált információkból már éledezik a gyanú, hogy a bliszteres jelző nem a terméké, hanem a csomagolásé. Egyik találat(2) meg is nyugtat, hogy nem csak én vagyok ilyen műveletlen vásárló.

https://i1.wp.com/upload.wikimedia.org/wikipedia/commons/0/0a/Smlp6860.jpg

Vízhólyag

Az igazi fényt az angol nyelvű találat deríti árnyékos elmémre: a Wikipedia “Blister(3) szócikkéből belémvillan: hát persze, hólyag! Ahonnan egyenes út vezet a “Blister pack” (Bliszteres csomagolás)(4) részletes, precíz leírásához. (Nem lepődöm meg, hogy egyik szócikknek sincs magyar megfelelője. Magyarország polgárainak bokrosabb teendőik vannak: az önsorsrontás.)

A kezdeti tudatlanságomat értetlenkedés váltja fel: a vásárlónak vajh mennyire életbevágó, hogy milyen csomagolásban van egy olyan egyszerű termék, mint egy, amúgy közönséges olló? Hiszen pl. a tintapatronnál sem írják a termék nevébe (se), hogy “bliszteres”, vagy “zacskós”, vagy dobozos. Fontosabb lenne tudnom az olló méretét, azt az infót bezzeg nem lelem, hogy a specifikációban megadott hosszméret vajon csak a vágó rész (él) hossza-e, vagy a teljes eszközé – fogó inkluzíve. (Nagyon nem mindegy.)

Végül ezen már nem akadok fenn – minden eshetőségre a legnagyobb méretet választom. Az újonnan szerzett tudással felvértezve a “bliszteres” ollót is beklikkelem a kosárba, megy a megrendelés, jön a visszaigazolás. Majd nemsokára az értesítés, hogy mehetek is érte.  Megyek is, mert sürgős. Nem az olló. A festékpatron. Hab a tortán: az olló, amit adnak, nem is bliszteres. Bár pontosan úgy néz ki, mint a weboldalukon lévő képen, de azon mégse látszik egyértelműen, hogy “burokban született-e”. Felötlik bennem, hogy szóvá tegyem-e, hogy a bliszteres jelző fölöslegesen rabolta az időmet (bár kétségtelenül gazdagodtam e tudással), ráadásul nem olyan terméket kaptam, amilyet rendeltem, így felmerülhet a fogyasztó megtévesztésének tényállása is. De mert nagyon sietek, és hát végül is a lényeget, az ollót nem érinti a probléma, ezért ott helyben (előkelőbben: on the spot) nem kezdek kekeckedni. Csak utólag, emailben reklamálok egy másik, a “vásárlói élményemet”(d) jobban rontó problémához csatolva.

A kedves ügyfélmenedzser manapság szokatlan ügyfélbarátságról tett tanúbizonyságot: szinte azonnal válaszolt, kifogástalan, udvarias stílusban, elfogadható magyarázattal. Kiderült: valószínűleg ők sincsenek teljesen tisztában a bliszteres szó jelentésével, így aztán lehetőségem volt friss tudásomat máris tovább adni.

Már nem tudom az eredeti állapottal szemléltetni (bizonyítani), ahogyan az ollók mindegyike “bliszteres olló” elnevezéssel szerepelt a weblapon (csak az ollókhoz vezető webcím őrzi még a nyomát), mert a “kekeckedésem” hatására azonnal korrigálták az összes nevet, kihagyva belőle a bliszteres jelzőt, mielőtt még lefotózhattam volna. Már nem is hittem, hogy még létezhet ilyen kereskedői magatartás, amely a gyakorlatban bizonyítja, hogy az ügyfél az első, és nem csak marketingdumában szerepel üres frázisként. Azóta se tudok magamhoz térni az elragadtatástól. Ha módomban állna, én ezt a boltot valami nagy-nagy jutalomban, díjban, szponzorálásban részesíteném.

Az már egészen más lapra tartozik, hogy erre a csomagolási módra a magyar  csomagolási szakzsargonba miért kellett átvenni az angol szót, fonetikusan. Hiszen kivételesen van neki frappáns és szemléletes magyar megfelelője: hólyagos. De ez bizonyára nem olyan előkelő, mint a “bliszteres”, és az ügyfél is jobban tiszteli az olyan szolgáltató szakmaiságát, aki számára ismeretlen szakkifejezésekkel “kommunikál”. Nemde? (Rögvalóra fordítva: az ügyfél így jobban ki van szolgáltatva, ami e szép új világ gazdaságának alapvető mozgatórugója.)
laugh
A fentiek végkicsengéseként gondoljunk csak bele, Kedves Olvasóm, ha a fenti e-raktárban “hólyagos olló” nevű termékekre bukkanok…

————————- FOOT ———————

Források:
(1)
http://www.webaruhaz.hu/x-ollo-16-cm-bliszteres-rozsdamentes.html
http://www.webaruhaz.hu/media/catalog/product/cache/1/image/265×265/00accd221056ef753e7ea045f056dbb3/D/1/D16_1.jpg
(2) http://www.gyakorikerdesek.hu/kultura-es-kozosseg__muveszetek__1851340-mit-jelent-az-hogy-bliszteres-radir
(3) http://en.wikipedia.org/wiki/Blister
(4) http://en.wikipedia.org/wiki/Blister_pack
(5) http://anitalittlestitches.blogspot.hu/2010/10/anitas-antique-scissors-are-available.html
http://3.bp.blogspot.com/_gJ3_S9zxVPk/TMb-tuS678I/AAAAAAAAGYM/lDIdmOpfD10/s320/Anita+1.jpg
(6) “Herótom van” – mondjuk, ha valamiből vagy valakiből elegünk van, torkig vagyunk vele. A kifejezés a pesti argóba a jiddisből került át. http://7torony.hu/content.php?c=23989

————–

Megjegyzések:

(a) Nagy szó ez a mai világban: megtalálni ugyanazt a boltot, ugyanott, nemhogy ugyanolyan, hanem még jobb minőségben (kínálat, ügyfélbarátság) – mint hónapokkal, sőt 1-2 évvel korábban. Ezt hívják megbízhatóságnak, ami sok más jó dologgal együtt kiveszőben – már nincs marketingértéke. Ma állítólag az ügyfél azt szereti, ha évente, havonta, hetente, naponta valami újhoz kell hozzászoknia (pl. mosószer, sampon, stb.), újat kell megtanulnia (pl. műszaki eszköz, szoftver, stb.)

(b) Talán már mondtam Néked, Kedves Olvasóm,valahol, valamikor, hogy a honlapok, webszájtok kritikus gyenge pontja, sőt hiányossága a keresési, szűrési lehetőség, pedig gyorsuló világunk legfontosabb paramétere, hogy az ügyfél (különösen a netes) a keresett (egységnyi) információt mennyi idő alatt találja meg. Talán be kéne vezetni egy e-mértékegységet, pl. info/sec, és a honlapok, webszájtok egy fontos jellemző adata lehetne, mint pl. a látogatók, letöltések száma. Persze az utóbbiakhoz hasonlóan ez se egy precíz adat lenne, hiszen többféle, a webgazdán kívülálló tényezőtől (pl. aktuális sávszélességtől) is függhet a művelet, de mégis lehetne valami közelítő, átlagolt értéket behatárolni. Ehhez aztán szemfüles haszonlesők megint kitalálnának valami adminisztratív pénznyelő – auditáló, hitelesítő – intézményeket, amik esetleg “sikerdíj” fejében “pontosabb” (értsd: az ügyfélnek kedvezőbb) értékeket tudnának megállapítani. Esetünkben a szóbanforgó webáruház e tekintetben is a kevés kivételhez tartozik: a felületén keresni többféleképpen, kézbesimulóan, gyorsan, hatékonyan, célirányosan lehet.

(c) Felhívom a szemfüles e-cenzorok figyelmét, hogy a cikk a mondanivaló szemléltetéséhez nélkülözhetetlen “termékmegjelenítést” tartalmaz, nem pedig reklámot.

(d)Vásárlói élmény“: ez is azon újkeletű, trendivé nyomatott kifejezések egyike, amelyektől herótom van(6). Nekem ne élményem legyen, hanem pontosan olyan termékem, amilyenre szükségem van. De mert ilyesmit a gyártók, kereskedők nem képesek nyújtani, hát kitalálták helyette az “élményt”. Ha élményre vágyom, akkor zenét hallgatok, filmet nézek, kirándulok, világgá megyek. De nem vásárolni. Legközelebb bemegyek egy boltba, és azt mondom: két kiló élményt kérek.

————–

Kapcsolódó postok:

Hello world!

Ezen a napon hoztam létre ezt a blogomat, pontosabban lefoglaltam a szolgáltatónál a blogom nevét. Mindeddig a WordPressről (továbbiakban: WP) csak annyit tudtam, hogy létezik. Az első “élményem” az volt, hogy a WP mindjárt egy bejegyzést (magyarul: post) fűzött a blogba, automatikusan, a szerény “Szia, világ” (Hello world) címmel. Pár alapvető eligazítást tartalmaz ez a post, természetesen angolul, aki nem tud ennyit angolul, az megszívja, vagy elegánsabban: bekaphatja. Bár lehetséges, hogy ha a kezdő WP blogger valahol azonnal megtalálja a nyelvi beállításokat, akkor magyarul is megkaphatja ezt a szöveget, de ahogy elnézem, a “magyar nyelvű” felületek inkább öszvérhez hasonlatosak, mert csak 1-1 részük van magyarul, de amint egy kicsit is elkezdünk a WP mélyebb bugyraiba alászállni, úgy fogyatkoznak a magyarra fordított szövegek, és egyre szaporodnak a magyar és angol szövegeket vegyesen mutató oldalak, végül hamarosan már csak angolt láthatunk.

Ezért, Kedves Olvasóm, jobban jársz, ha a WP tanulást ízibe összekötöd az angolul tanulással. Nem kell megijedni, egy másik fülön kinyitod a Google fordítót, és próbálod a durva fordításból kitalálni, hogy miről van szó. Tudom még ajánlani a neten sokfelé található, angol tanulására hatékonyan használható webhelyeket. Szótárakból is sokat lehet tanulni, ajánlom pl:

  • SZTAKI szótár: http://szotar.sztaki.hu/index.hu.jhtml – bár talán megérett volna némi korszerűsítésre, de még így is jól használható. Nyilván itt sincs pénz a fejlesztésre.

Kicsit már haladóbbaknak angol-angol szótárak:

  • Webster’s Dictionary: http://www.webster-dictionary.org/ – a lehető legegyszerűbb, legpraktikusabb felülettel, semmi fölösleges csicsamicsa, semmi izgő-mozgó, lassító és figyelmet szétkenő bigyó;
  • Cambridge Dictionaries Online: http://dictionary.cambridge.org – sajnos az utóbbi időben mindenféle villogó+mozgó reklámok kezdték elnyomni az eredeti funkciókat, tartalmakat, nyilván a pénzbevételt növelendő, az ember egy kis önneveléssel tud csak arra a tartalomra koncentrálni, amiért egyáltalán odamegy;
  • Webster’s Online Dictionary: http://www.websters-online-dictionary.org/ ez nevében bár hasonlít az elsőre, de mégis eléggé más, a felület sokkal csicsásabb, bizonyos szempontból sokkal többet nyújt, pl. többnyelvű, és az keresett szóhoz egy komplex infóhalmazt szed össze, cserébe viszont általában lassan töltődnek be / frissülnek az oldalai.;

Úgy gondolom, megőrzöm a WP-től kapott első post szövegét, nem szeretek kidobni semmit, hátha jó lesz még valamire:

Welcome to WordPress.com. After you read this, you should delete and write your own post, with a new title above. Or hit Add New on the left (of the admin dashboard) to start a fresh post.

Here are some suggestions for your first post.

  1. You can find new ideas for what to blog about by reading the Daily Post.
  2. Add PressThis to your browser. It creates a new blog post for you about any interesting  page you read on the web.
  3. Make some changes to this page, and then hit preview on the right. You can alway preview any post or edit you before you share it to the world.

Talán majd később lefordítom magyarra, ha nagyon ráérek.  De az is lehet, hogy valahol amúgyis megvan már magyarul. A WP egy slukkra még egy mintakommenttel is kedveskedett  “One Response to Hello world!” címmel, “Mr WordPress“-nek nevezve magát. (Figyeled, Kedves Olvasóm, a WordPress – is – férfinemű. Vajon miért is?) Mindjárt e post alatt  tekinthető meg e mintakomment.

A továbbiakban most egyelőre utat kell vágnom a WP dzsungelében, hogy megtaláljam ill. alkalmazzam azokat az eszközöket, melyekre vágyom ill. melyeket a WP rendelkezésünkre bocsájt, és megküzdjek ezek várható korlátaival. (Az ingyenességnek is megvan az ára, amit fizetnünk kell, csak nem pénzben, hanem időben és kompromisszumban.)

%d blogger ezt kedveli: