eVitae

Nem mondhatom el senkinek

Címke archívum: video

Hogyan mossunk kezet zenére?


Washing hands with happy tap
Egyre nagyobb a termés a koronavírus mizéria humoros nézőpontjából is. Az alábbi videót most találtam, bár már jó egy hónapja megjelent, de sajnos az aktualitásából mit se vesztett. Bár azóta rohamosan romlott a helyzet, Iránban is, mégis hiszem, hogy a humor is segít a lélek, és a nevetőizmok karbantartásában. (Nekem jót tett.) És talán a folytonos kézmosás is könnyebben megy.

Danial Kheirkhah iráni színész talált ki egy, szerintem fantasztikusan mókás előadást. Tulajdonképp csak imitálja a kézmosást (víz és szappan nélkül), a zene ritmusára. Magyar vonatkozása is van, mert a zene Brahms 1. magyar tánca, és ez is megmelengetheti a magyar szíveket.

Iranian Artist, Danial Kheirkhah Uses Music to Show How to Wash Hands

[youtube https://www.youtube.com/watch?v=cB3ET6mD1LE]
Előadó: Danial Kheirkhah iráni színész
Zene: Brahms: 1. magyar tánc

Eredetileg az előadó Instagram felületén botlottam bele. Bár onnan is be lehet huzalozni (ágyazni) videót WordPress blogba, de nem tetszett az eredmény, mert egy csomó fölösleges cuccot is behoz (ahogy az egy agresszív e-diktátorhoz illik), elfoglalva az egész post hasznos felületét, és lényegében nem lehet testre szabni. (Amúgy is utálom a Facebookot.) Szerencsére a Youtube-on is megtaláltam, ami (egyelőre) sokkal rugalmasabb beágyazást biztosít.

————————- FOOT ———————

Források:(1)

  1. https://www.instagram.com/danial_kheirikhah/ – Instagram: Danial Kheirkhah
  2. https://www.youtube.com/watch?v=cB3ET6mD1LE – Danial Kheirkhah: hogyan mossunk kezet zenére?, Published: 2020.02.29.
  3. https://en.wikipedia.org/wiki/Hungarian_Dances_(Brahms) – wikipedia: Johannes Brahms: Magyar táncok
  4. http://kerekasztal.at/newsletter/2015/november-december-2015/johannes-brahms-magyar-tancok/
————–

Kép(ek)/videó(k) forráshelye(i):(a)

————–

Kapcsolódó posztok:(a)

————–

Megjegyzések:(a)

  • A fent hivatkozott weboldalak (, képek, videók) a cikk írása idején elérhetőek voltak. Ha ez később nem így lenne, “halott” linkekért felelősséget nem tudok vállalni – rajtam kívülálló okokból kifolyólag. Ha egy videó kedves a szívednek, jobb, ha mindjárt le is töltöd magadnak (csak magánhasználatra!), ki tudja mikor fog eltűnni a feltöltőnek vagy a Google-nak köszönhetően.

Koronavírus: miért Kínából?

Globe reading coronavirus newsRégóta fel-felmerült bennem az a kérdés, hogy vajon miért Ázsiából, de főképp Kínából indulnak világgá a “hagyományos”, ill. újabb fajta influenza és egyéb kórságok. Kedves Barátom okosan mondta, hogy azért, mert ott mindenféle (vad)állatot megesznek, (pl. a két fő gyanúsítottat: denevért, tobzoskát), amiket nem is úgy tisztítanak, sütnek, főznek, ahogyan az egészségügyileg kívánatos lenne.

Azóta az interneten is művelődtem vírusügyben (is). És tényleg. Találtam pl. két nagyon informatív videót. Mindkettőnél láthatunk és megrökönyödhetünk a leginkább Ázsiában honos un. “wet marketeken” uralkodó viszonyokon. Sajnos mindkét videó angolul beszél, de a képek magukért beszélnek (a karanténos életmódban lehet pl. angolul tanulni). A lejátszást úgy állítottam be, hogy mindjárt a legfontosabb kockáknál induljanak el, de vissza lehet lépni az elejére is az ismert módon.

Az első videó leírásából a fontos rész fordítása:

“A SARS és a COVID-19 is a koronavírusok családjába tartozik, és úgy néz ki, hogy mindkettő a hírhedt kínai vadállat-piacokról indult “világhódító” útjára. A szakértők már régóta figyelmeztetnek, hogy ezek a piacok, melyek betegségek lehetséges forrásai, újabb járványok kitörését teszik lehetővé. A piacok és a kapcsolódó vadállatkereskedelem (amiben óriási pénzek vannak) az alapvető problémája ezeknek a járványoknak. Amíg Kína ezt a gondot meg nem oldja, addig az ilyen (globálissá váló) vészhelyzetek bármikor adódhatnak. Újra meg újra.”

A videóban (kb. a 2 perctől) mutatnak és kommentálnak – többek között – a wuhani vadállatpiacon uralkodó minősíthetetlen állapotokat. Az állatok/ketrecek egymás hegyén hátán, a feljebb lévő állatok ürüléke, vizelete, esetleg egyéb testnedve simán rácsorog az alattuk lévőkre. A higiénia leginkább szóba se jöhet. Az, hogy sok védett, kihalóban lévő állatot is befognak(ki tudja, honnan), leölnek, adnak-vesznek, megesznek, csak hab a tortán. És mert hatalmas pénzek vannak ezek kereskedelmében, Kína megfelelő állami szereplői naná, hogy szemet hunynak, nyilván elegendő részesedésért cserébe. Sok kínai milliárdosnak lehet a vadállat-üzletben érdekeltsége. (Hm. Még hogy kommunizmus, hahaha. Kína kapitalistább akármelyik, bevallottan kapitalista országnál.)

És még Kína van megsértődve, hogy a “kínai vírus” kifejezés is szárnyra kapott, meg hogy egy dán napilap (Jyllands-Posten) karikatúrát adott közre, ahol a kínai zászló 1+4 csillaga a koronavírus szimbólumával cserélt helyet. Talán esetleg a saját háza táján kéne rendbe tenni a (vad)állatkereskedelmet, és főleg a piacok egészségügyi viszonyait, és akkor talán nem onnan fog szétszóródni a világ összes tája felé egy újabb pusztító járvány. Persze ebben nem csak Kína a hunyó, hiszen a többi ázsiai országban is virul a nedves piacok mocskos világa. Továbbá a világ többi része is ismeri ezeket a körülményeket, és mégse tesz semmit, hogy megváltozzon. Pedig a világ gazdasági-politikai hatalmasságai szoktak találni befolyásoló eszközöket, ha üzleti érdekeik úgy kívánják. (Ahogy Hitler tobzódása se egyedül Hitler bűne volt, hanem az egész világé. Ahogy minden azután következő kisebb-nagyobb népirtás is.)

A videó leírásában ugyan jelzik, hogy Kínában a népesség nagyobb része nem eszik vadállatokat, csak hát egy óriási népességnek a kisebb hányada se lehet elég kicsi. De nem csak evésről van szó, hanem bizonyos “alkatrészeik” mindenféle vélt vagy valós hatása miatt orvoslás, vagy egyéb, pl. ruházat készítése céljából. Pl. ezért ölik tömegesen a kihalófélben lévő tobzoskákat (pangolin). De lehetne sorolni vég nélkül még példákat, és nem csak Kínából.

Az emberiség vígan pusztítja saját élőhelyét, környezetét, saját magát, ami ugye nem mehet vég nélkül, amint azt – többek között – a COVID-19 és egyéb (eddig még némileg kevésbé világra törő) járvány is sejtetni engedi. Jegenyefák se nőnek az égig, mint az köztudott. Bár a Föld népessége mintha igen. De az se fokozódhat végtelenül, hogy egyre több ember él egyre szűkebb helyeken egymás hegyén-hátán, és közben felfalják a Földet.

A másik videóban az egyik szakértő(kb. a 3. percnél) ki is mondja: ez az anyatermészet bosszúja (Mother Nature revenge). Nem oly régen még iskolai tananyagok keretében is verte a mellét az emberiség, miszerint: az Ember legyőzte a természetet. Ugyan hogyan is győzhetne le olyasmit, aminek ő maga is része? Csak úgy, hogy saját magát is földbe döngöli egyúttal. Amilyen intelligens. Abban azért reménykedtem, hogy még nem az én életemben dől dugájába. Sose voltam szerencsés. De hogy hogyan lehet ennyire hülye az emberiség, pontosabban a gazdasági-politikai hatalom mindenkori birtokosai, azt nehéz elfogadni.

A következő videóban inkognitóban lévő újságírók kutatták a járvány lehetséges okait Hong Kong és Thailand nedves piacain. Ez kissé hosszú film, majdnem félórás. Kb. a 02:30 ill. később a 14:30 perctől kezdődnek a mondanivalómhoz passzoló részek, a nedves piacok állapotáról.


Érdemes az egészet végignézni, -hallgatni. Bár ki tudja, mi a jobb: ha szembenézünk a farkassal, vagy ha homokba dugjuk a fejünket. A leírásban olyan rémisztő gondolat van Gabriel Leung professzortól, hogy ide se írom a fordítását.

Források:(1)

  1. https://www.youtube.com/watch?v=TPpoJGYlW54 – Miért Kínából? – Wox video(angol): How wildlife trade is linked to coronavirus; Published: 2020.03.06.
  2. https://en.wikipedia.org/wiki/Wet_market – Wikipedia: Wet market (Nedves piac)
  3. https://www.dw.com/en/china-angry-over-coronavirus-cartoon-in-danish-newspaper/a-52196383 – Kína mérges a dán karikatúra miatt; dw.com, Published: 2020.01.30.
  4. https://en.wikipedia.org/wiki/Pangolin – Wikipedia: Pangolin
  5. https://hu.wikipedia.org/wiki/Tobzosk%C3%A1k – Wikipédia: Tobzoska
  6. https://www.youtube.com/watch?v=Y7nZ4mw4mXw – Újásígírók inkognitóban, és szakértők kutatják a nedves piacokon a koronavírus “bölcsőit”; Published: 2020.03.08.
————–

Kép(ek)/videó(k) forráshelye(i):(a)

————–

Kapcsolódó posztok:(a)

————–

Megjegyzések:(a)

  • Wet market: szó szerinti jelentése “nedves piac“. Jobb (sőt, semmilyen) magyar fordítását nem lelem. A név a hongkongi angolból származik. Hús- és halpiac, ahol helyben együtt vannak (még épp) élő, ill. már megölt, széttrancsírozott tengeri és (vad)állatok, húscafatok, belsőségek, egyéb állati részegységek, és nyilván mindenféle állati, rosszabb(?) esetben emberi testnedvek mixtúrája. És onnan az elnevezés, hogy a padlózata (ha van egyáltalán) állandóan nedves, érthető módon. Elvileg az állandó felmosástól is, de nem hinném, hogy a többségénél nagyon adnának a higiéniára, egészségvédelemre. Ha én vírus lennék, nekem ez maga lenne a Kánaán. Tulajdonképp nem is értem, hogy eddig még nagyobb baj nem tört rá onnan az egész emberiségre. Persze talán csak mostanra fokozódott annyira a globális jövés-menés, hogy bármilyen vírus játszva utazhat a jövők-menők “poggyászaként”.
  • A fent hivatkozott weboldalak (, képek, videók) a cikk írása idején elérhetőek voltak. Ha ez később nem így lenne, “halott” linkekért felelősséget nem tudok vállalni – rajtam kívülálló okokból kifolyólag.

Koronavírus, járulékos veszteségek: mozgáshiány

Evil Coronavirus
A koronavírus hasonlatos a Facebook-hoz: agresszív, nehéz ellene védekezni, a hagyományos kórságokat (e-csatornákat) földbe döngöli, és bezár-elzár egy szűkebb térbe (lakásba, karanténbe, e-felületre), ami járulékos bajokat okoz. Pl. mozgáshiányt.

Ha a rengeteg, mozgásszervi (reumatikus, ízületi) gondokkal küzdő ember életét a Covid meg is kíméli, cserébe állapotuk súlyosbodni, ill. az ilyen betegek száma jelentősen gyarapodni fog. Hiszen a Covid “házi őrizetére” vannak kárhoztatva, a lakásból nem, vagy alig ajánlott kimenni. Sok városlakónak nincs kertecskéje, ahol mozgásos tevékenységgel segíthet magán. Hirtelen megszűnt minden segítő kezelés: gyógytorna, masszázs, gyógyfürdő, ill. a szabadban történő több-kevesebb mozgás (séta, jövés-menés), a gyógykészítmények beszerzése is problémás lett.

Egy megoldás lehet: a lakásban találni arra alkalmas kisebb-nagyobb szögletet, ami alkalmas tornázáshoz. A lakás nagyságának és a benne lakók számának aránya jelentősen befolyásolhatja a lehetőségeket. Szóba jöhetne még a folyosó (ahol van), de ez a lakóközösség milyenségének is lehet függvénye. A szerencsésebbek az erkélyüket, teraszukat, vagy kertecskéjüket/udvarukat választhatják. A még szerencsésebbek saját edzőtermüket, uszodájukat, szigetüket. (Ccö. Méghogy pénzért nem lehet egészséget venni. Dehogynem.)

Sokunk mindenképp magunk is tehetünk a mozgáshiány negatív következményeinek enyhítésére. Tudod-e Kedves Olvasóm, hogy pl. az asztal, a konyhapult, szék, ülő(fitness)labda, ajtókeret, stb. milyen jól használhatók sporteszközként?

A leghasznosabb segítő a lakás-tornához (is) a zene, annak ritmusa viszi magával az embert, a fáradtságérzetet késlelteti. Korábban már beszéltem Seres Zoltánról, a talán egyetlen magyar hastáncos férfiról. Most véletlen belebotlottam az általam ritkán látogatott, hőn utált Facebookon egy hasznos kezdeményezésébe: videókra felvett torna-tánc gyakorlatokat lehet vele együtt végezni. Egyúttal derűt is sugároz, ami szintén nagyon kell manapság.

Ide alább behuzaloztam az egyik videót. (Kár, hogy a Youtube csatornára nem töltötte fel, mert azt könnyebb (lenne) behuzalozni. Az FB, ahogy az egy agresszív vírushoz illő, természetesen e tekintetben is nehezebben kezelhető: vért lehet izzadni az egyénibb beágyazással. A Youtube-on egyébként korábbról is rengeteg, különféle (gyógy)tornagyakorlatos video van fent, nehéz is kiválasztanunk a megfelelőket.)
facebook.com/zoltan.seres.378/videos/3064725503547483/
Seres Zoltán Shivendra: FB video
“Maradj otthon és bírd ki épségben egészségben!”

Néhány a többi videó közül, ezek FB belépés nélkül is elérhetők (e post írásakor):

Azt is jó tudni, hogy bizonyos Nagy Testvérek is törődnek a testünkkel (még ha nem is biztonságos, https csatornán); ezt a WHO egyik (angol nyelvű) ága-bogán találtam – szerintem ez is hasznos:
“Stay physically active during self-quarantine” – http://www.euro.who.int/en/health-topics/health-emergencies/coronavirus-covid-19/novel-coronavirus-2019-ncov-technical-guidance/stay-physically-active-during-self-quarantine
Folytatás/More. . . »»

Ilyen volt…

Music, melody, notes
Érdekes dolgokat találni netbóklászás közben. Zeneklipek között szörföltem, úgy botlottam bele az alábbi felvételbe.És akaratlanul a politika trutyijába tenyereltem, pedig a magyar mocsár teljesen hidegen hagy már rég. Sőt ma már kissé szégyellem is ez irányú korábbi naivitásomat-nyüzsgésemet, amikor azt hittem, a politikusok – legalább némelyike – az őket fizető választópolgárokért vannak.

Volt valaha rég egy házinénim, aki gyakorta mondogatta: “Most mondjátok meg, mennyi édes kisgyerek van, és mennyi ronda felnőtt. Hová(mivé) lesz idővel az a sok aranyos csöppség?” Ahogy öregecskedek, egyre többször jut eszembe ez a mondás, és egyre inkább értem, miről szól.hypocrite_devil_nice

A tizenegy éves Morvai Krisztinát elnézve ebben a klipben, újra eszembe jut a házinéni. A rondaság nem feltétlen fizikai értelemben vetődik fel, hiszen Morvai felnőttként is kifejezetten szépnek mondható, nyilván hála az anyai vonal (Fekete Klári) génjeinek (is). Bár az EP képviselőségi hízókúrája neki se tett jót alakilag. (Észrevetted már, Kedves Olvasóm, hogy az EP (legalábbis a magyar) képviselők mind jól elhíznak? Nyilván a rengeteg munkától, stressztől – lásd pl. Niedermüller Pétert, aki pedig kifejezetten sovány alkat. Volt. )

[http://youtu.be/eS0t-ekEJkA]
Ő még csak most tizennégy – LGT (Hang: 1973, Kép: 1974)
Zeneszerző: Barta Tamás
Szöveg: Adamis Anna
Előadja: Barta Tamás, Laux József, Presser Gábor, Somló Tamás
Közreműködik: Morvai Krisztina (11 évesen)
LGT: Ő még csak most 14
.
Nevét se tudom még, kezét se fogom még,
És csak azt tudom, hogy ő még csak most tizennégy.
A papa vigyáz rá, a mama vigyáz rá,
Nem tudja mi vár, mi vár, mi vár rá.
.
Én nem is figyelnék, és nem is nevetnék.
Ó, ha nem tudnám, hogy ő még csak most tizennégy.
Nem hisz a mesében – ez van a szemében,
Nem tudni mi van, mi van a fejében.
.
Ó, Nem neked való még az éjszaka,
Siess haza, vár a mama!
Ha későn érsz haza, nincsen vacsora,
Siess haza, vár a mama!
Ó, Nem neked való még az éjszaka,
Siess haza, vár a mama!
.
Ó, Nem neked való még az éjszaka,
Siess haza, vár a mama!
Ha későn érsz haza, nincsen vacsora.
.
Hiába keresnéd, hiába szeretnéd.
Erre azt mondja, hogy ő még csak most tizennégy.
Ha egyszer megnézed, tudja, hogy miért nézed,
Nevetve tovább, tovább, továbbmegy.
.
Ne nézz rám, ne nézz rám, ne nézz, ne nézz, ne nézz rám!
Ne várj rám, ne várj rám, ne várj, ne várj, ne várj rám!
Egy kis történelmi visszatekintés:
Morvai 11 years old Morvai morvai speeking Morvai duci

Folytatás/More. . . »»

Don’t Worry, Be Happy (Ihajja, tyuhajja)

Don't Worry, Be Happy
Sose aggódj semmin, csak mindig mondd: csíííz.
A szakadék felé vezető lejtőn menetelve is. Főleg, ha jobbat úgyse tehetsz.Az önszuggeszcióhoz remek segédletet nyújt az alábbi kis – nem új, de örök – dalocska.
Az előadás módja, résztvevői csak tovább fokozzák a segédanyag hatékonyságát.

[http://youtu.be/d-diB65scQU]
Don’t Worry, Be Happy (1988)
Előadja: Bobby McFerrin, Robin Williams, Bill Irwin
Bobby McFerrin: Don’t Worry, Be Happy
.
Here’s a little song I wrote
You might want to sing it note for note
Don’t Worry, Be Happy
In every life we have some trouble
But when you worry you make it double
Don’t Worry, Be Happy
Ain’t got no place to lay your head,
somebody came and took your bed
Don’t Worry, Be Happy
The landlord say your rent is late,
he may have to litigate
Don’t Worry, Be Happy
Ain’t got no cash, ain’t got no style,
ain’t got no gal to make you smile
Don’t Worry, Be Happy
Cause when you worry your face will frown
and that will bring everybody down
Don’t Worry, Be Happy

Folytatás/More. . . »»

Radnóti Miklós oly korban élt…

Radnóti Miklós
Radnóti Miklós(1909-1944) május 5-én született, a náci-fasiszta-nyilas téboly sokmillió áldozatainak egyike. Halálának pontos napja és körülményei soha nem lesznek tisztázhatók, hiszen amikor már minden épeszű ember sejthette, hogy Hitler és birodalma bukni fog, akkor hágott csak igazán tetőpontjára a szabad rablástól és -gyilkolástól megrészegültek tobzódása: bárkit, bármikor lelőttek, agyonvertek úton, útfélen, bárhol. Ekkor már a kapkodó nácik is elhagyták a német precizitásra jellemző adminisztrációt, nem hogy buzgó magyar segéderőik.
.
Annyi erősen valószínűsíthető, hogy magyar “keretlegények” is serénykedtek a Radnóti körüli gyilkolásban, akik közül többeket a magyar állam közpénzen fizetett nemzeti sírhelyekkel tisztel meg, holott háborús bűnösök. És efölött (is) a “rendszerváltás” óta az összes magyar kormány (az összes politikai és társadalmi szereplővel karöltve) simán szemet huny. Csoda-e, ha nem érdekel többé már a Magyar Politikai Mocsár, se jobbra, se balra? (Közepe meg nincs is.)
.

Radnóti Miklós: Töredék (Hatodik ecloga)
(Előadja: Keres Emil)
.

[https://youtu.be/SLahbZtpk0s]
[https://youtu.be/QDUqxYw3zt0]
TÖREDÉK
.
Oly korban éltem én e földön,
mikor az ember úgy elaljasult,
hogy önként, kéjjel ölt, nemcsak parancsra,
s míg balhitekben hitt s tajtékzott téveteg,
befonták életét vad kényszerképzetek.
.
Oly korban éltem én e földön,
mikor besúgni érdem volt s a gyilkos,
az áruló, a rabló volt a hős, –
s ki néma volt netán s csak lelkesedni rest,
már azt is gyűlölték, akár a pestisest.
.
Oly korban éltem én e földön,
mikor ki szót emelt, az bujhatott,
s rághatta szégyenében ökleit, –
az ország megvadult s egy rémes végzeten
vigyorgott vértől és mocsoktól részegen.
.
Oly korban éltem én e földön,
mikor gyermeknek átok volt az anyja,
s az asszony boldog volt, ha elvetélt,
az élő írigylé a férges síri holtat,
míg habzott asztalán a sűrű méregoldat.
. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .
. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .
.
Oly korban éltem én e földön,
mikor a költő is csak hallgatott,
és várta, hogy talán megszólal ujra –
mert méltó átkot itt úgysem mondhatna más, –
a rettentő szavak tudósa, Ésaiás.
. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .
.
1944. május 19.
.

.
Fenti vers megírásának napján kapta kézhez Radnóti az újabb behívót újabb “munkaszolgálatra”. És másnap elindult oda, ahonnan már nem volt visszatérés.
.

Üzlet vs házasság

Film
Április 29-én (1958) született Michelle Pfeiffer, ebből az alkalomból ideidézem egyik nevezetes filmjéből (The Fabulous Baker Boys (1989)/ Azok a csodálatos Baker fiúk) az egyik nevezetes jelenetét, amelyben a Makin’ Whoopee c. dalt énekli.
.
A filmben egy énekesnőt alakít, és mint ilyen, többször is énekel, különböző dalokat. Érdekesség, hogy amikor láttam a filmet, kételkedtem abban, hogy ő maga énekelne, ám kiderült, hogy mégis. Nem volt különösebb énekesi képzettsége, de a szerepre való felkészülésének egyik fontos részeként énekórákon képezte(tte) a hangját két hónapon keresztül. És a dalok előadásánál nem is annyira a kiemelkedő énektudása, hanem hangjából, megjelenéséből, játékából áradó erotikus kisugárzás fogja meg a nézőket, és hát igen, különösen a férfineműeket.

Michelle Pfeiffer 2007

Michelle Pfeiffer 2007

De női szemmel is rokonszenves, kedves, bájos embernek látszik, aki a jelek szerint (talán még) nem hódolt be a plasztikai sebészet őrületének, melynek eredményeként egyre borzalmasabb egyen-ábrázattal láthatók, előtte szintén egyéni bájjal rendelkező neves és kevésbé neves sztárok. (Merem remélni, hogy Pfeiffer természetesnek látszó arca nem egy rendkívül jó PS-nek köszönhető.)
.
Az itt hallható Makin’ Whoopee c. dal olyasmiről szól, hogy mi vár a férfira a mézeshetek (és ha volt egyáltalán: a szerelmi mámor) múltával: a hétköznapok mókuskereke, mint pl. a mosogatás, mosás, talán még a varrás is. A többi teendő felsorolása nyilván meghaladta e kis dalocska kereteit. (Továbbá: egyik házasság olyan, mint a másik – e tekintetben.) Folytatás/More. . . »»

Költészet napja avagy nő, férfi, politika

Magyar költészet napjaÁprilis 11 a magyar költészet napja. További részleteket erről a magyar Wikipédia szócikkében találsz Kedves Olvasóm, de az (e pillanatban az) első mondat legfontosabb infóját ideidézem: “A magyar költészet napját Magyarországon 1964 óta József Attila születésnapján, április 11-én ünneplik.” Ezek szerint a világ más országaiban, más tájain valamikor máskor kezdték ünnepelni: vagy korábban, vagy későbben – erre sajnos a szócikk szerzői nem térnek ki. Ehhez képest, de egyébként is, különös hogy más nyelven nincs is szócikk erről a magyar ünnepről. Pedig a nagyvilágban nem volt “rendszerváltás”. Még. Egyáltalán: van-e a költészetnek világnapja? Már szinte mindennek van, lásd a magyar Wikipédia listáit, amely gyanúm szerint nem teljes és nem napra kész, legalábbis a magyar – érdemes az angolt (is) nézni inkább. Még a WC-nek is (World Toilet Day) van, mégpedig november 19-én, a nemzetközi férfinappal együtt. Khm. . . . Folytatás/More. . . »»

BÚÉK 2015 ¡Feliz año nuevo y olé!

new year 2015Egy év ismét letelt, jöhet a következő. Egy darabig még eltévesztjük az évszámot, aztán hozzászokunk az 5-öshöz.

Nekem a 2015-ös szám szimpatikusabb, talán mert osztható 5-tel. Nem mintha jelentene valamit 🙂 Még jó, hogy már nem nagyon használunk papíralapú naptárféleségeket, így azok csereberélésével nem kell bíbelődni. Talán az erdők se pusztulnak annyira emiatt. Van úgyis más, amitől fogyatkoznak.

Kikerestem most is egy témához illő dalocskát, így beszéljen az helyettem. Bár magyar változatot nem találtam, nem mintha nagyon kerestem volna. Cserébe van francia, angol, és ez a spanyol verzió. Szükség esetén javaslom a Google fordító használatát. Kapcsolódó (nem magyar nyelvű) információkhoz a lábjegyzetben felsorolt linkek vezetnek. Bővebben/More…»

Mocsárdal

https://en.wikipedia.org/wiki/Peat_Bog_SoldiersIdeiglenesen Kínában állomásozó Kedves Barátomtól kaptam a hírt, hogy a Roma Holocaust, a Pharrajimos 70. évfordulójának idei, Nehru parti megemlékezési eseményét szervezők körében felvetődött a Mocsárdal éneklése.

Napjainkra a mocsár számomra elsősorban a magyar politikai színjáték szinonimájává vált. A Mocsárdalról soha nem hallottam eddig, de különös érzés a Magyar Politikai Mocsár öl(el)ésében tudni, hogy ez egy antifasiszta-mozgalmi dal, mely 1933-ban, egy németországi náci munkatáborban született, ahova a nácik a birodalom politikai ellenségeit, a szocialistákat és kommunistákat gyűjtötték. A Wikipédia angol nyelvű szócikke további infókat is tartalmaz ( magyar fordítása – nem meglepő módon – nincs neki). A dal szövegének sokféle nyelven sokféle (rövidebb/hosszabb) változata van. Összegyűjtöttem pár nyelvi változatot ide, egy csokorba – ne kelljen újra keresgélni, ha netán később is szükség lenne rájuk. Az alábbi gyűjteményben a szövegek a videófelvételeken is hallható változatok: [Kattins ide a folytatáshoz… / Click to continue…]

%d blogger ezt szereti: