eVitae

Nem mondhatom el senkinek

Címke archívum: video

Radnóti Miklós oly korban élt…

Radnóti MiklósRadnóti Miklós(1909-1944) május 5-én született, a náci-fasiszta-nyilas téboly sokmillió áldozatainak egyike. Halálának pontos napja és körülményei soha nem lesznek tisztázhatók, hiszen amikor már minden épeszű ember sejthette, hogy Hitler és birodalma bukni fog, akkor hágott csak igazán tetőpontjára a szabad rablástól és -gyilkolástól megrészegültek tobzódása: bárkit, bármikor lelőttek, agyonvertek úton, útfélen, bárhol. Ekkor már a kapkodó nácik is elhagyták a német precizitásra jellemző adminisztrációt, nem hogy buzgó magyar segéderőik.
.
Annyi erősen valószínűsíthető, hogy magyar “keretlegények” is serénykedtek a Radnóti körüli gyilkolásban, akik közül többeket a magyar állam közpénzen fizetett nemzeti sírhelyekkel tisztel meg, holott háborús bűnösök. És efölött (is) a “rendszerváltás” óta az összes magyar kormány (az összes politikai és társadalmi szereplővel karöltve) simán szemet huny. Csoda-e, ha nem érdekel többé már a Magyar Politikai Mocsár, se jobbra, se balra? (Közepe meg nincs is.)
.

Radnóti Miklós: Töredék (Hatodik ecloga)
.

[https://youtu.be/SLahbZtpk0s]
TÖREDÉK
.
Oly korban éltem én e földön,
mikor az ember úgy elaljasult,
hogy önként, kéjjel ölt, nemcsak parancsra,
s míg balhitekben hitt s tajtékzott téveteg,
befonták életét vad kényszerképzetek.
.
Oly korban éltem én e földön,
mikor besúgni érdem volt s a gyilkos,
az áruló, a rabló volt a hős, –
s ki néma volt netán s csak lelkesedni rest,
már azt is gyűlölték, akár a pestisest.
.
Oly korban éltem én e földön,
mikor ki szót emelt, az bujhatott,
s rághatta szégyenében ökleit, –
az ország megvadult s egy rémes végzeten
vigyorgott vértől és mocsoktól részegen.
.
Oly korban éltem én e földön,
mikor gyermeknek átok volt az anyja,
s az asszony boldog volt, ha elvetélt,
az élő írigylé a férges síri holtat,
míg habzott asztalán a sűrű méregoldat.
. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .
. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .
.
Oly korban éltem én e földön,
mikor a költő is csak hallgatott,
és várta, hogy talán megszólal ujra –
mert méltó átkot itt úgysem mondhatna más, –
a rettentő szavak tudósa, Ésaiás.
. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .
.
1944. május 19.
.

.
Fenti vers megírásának napján kapta kézhez Radnóti az újabb behívót újabb “munkaszolgálatra”. És másnap elindult oda, ahonnan már nem volt visszatérés.
.

Reklámok

Üzlet vs házasság

FilmÁprilis 29-én (1958) született Michelle Pfeiffer, ebből az alkalomból ideidézem egyik nevezetes filmjéből (The Fabulous Baker Boys (1989)/ Azok a csodálatos Baker fiúk) az egyik nevezetes jelenetét, amelyben a Makin’ Whoopee c. dalt énekli.
.
A filmben egy énekesnőt alakít, és mint ilyen, többször is énekel, különböző dalokat. Érdekesség, hogy amikor láttam a filmet, kételkedtem abban, hogy ő maga énekelne, ám kiderült, hogy mégis. Nem volt különösebb énekesi képzettsége, de a szerepre való felkészülésének egyik fontos részeként énekórákon képezte(tte) a hangját két hónapon keresztül. És a dalok előadásánál nem is annyira a kiemelkedő énektudása, hanem hangjából, megjelenéséből, játékából áradó erotikus kisugárzás fogja meg a nézőket, és hát igen, különösen a férfineműeket.

Michelle Pfeiffer 2007

Michelle Pfeiffer 2007

De női szemmel is rokonszenves, kedves, bájos embernek látszik, aki a jelek szerint (talán még) nem hódolt be a plasztikai sebészet őrületének, melynek eredményeként egyre borzalmasabb egyen-ábrázattal láthatók, előtte szintén egyéni bájjal rendelkező neves és kevésbé neves sztárok. (Merem remélni, hogy Pfeiffer természetesnek látszó arca nem egy rendkívül jó PS-nek köszönhető.)
.
Az itt hallható Makin’ Whoopee c. dal olyasmiről szól, hogy mi vár a férfira a mézeshetek (és ha volt egyáltalán: a szerelmi mámor) múltával: a hétköznapok mókuskereke, mint pl. a mosogatás, mosás, talán még a varrás is. A többi teendő felsorolása nyilván meghaladta e kis dalocska kereteit. (Továbbá: egyik házasság olyan, mint a másik – e tekintetben.).
.
És itt el vagyok bizonytalanodva, hogy egyáltalán jól értem-e a dal szövegét, ill. az interneten a róla található infókat, hiszen a dal születésekor, 1928-ban szerintem még Amerikában sem volt olyan előrehaladott az egyenjogúság, hogy egyáltalán felmerült volna akármelyik nem képviselőiben a férfiak ilyesfajta szerepvállalása az otthoni-családi robotból. Ha jól értem a háttérinfókat, eredendően nem is komolyan gondolták ezeket, mert valami komédiához írták ezt a dalt. Nyilván eleve röhejes dolog, hogy A Férfi az otthoni-családi teendőkből részt vállaljon – hiszen ilyesmire csak a nők alkalmasak, akik a cselédgén hordozói. Ebből kifolyólag a nők a hétköznapok földhözragadt mókuskerekét csakis élvezni tudják. Végül is férfiak írták a dalocskát (is), hát persze, hogy így gondolták. Ha még a “make whoopee” jelentését (tk. a szexuális együttlét csipkekendőbe csomagolt, azaz eufemisztikus kifejezése angolul) is figyelembe vesszük, akkor különös , hogy a dalocska mondókája mennyire emlékeztet Karinthy Frigyes egyik kis örökzöldségére:Házasság? Mi lenne más: egy üzlet. A férfi házassággal fizet a szexért, a nő szexszel fizet a házasságért.
.
Mindazonáltal, mielőtt a fentieket mind tudtam volna, azt hittem, hogy ez is csak egy szimpla erotikus töltetű dalocska a sok közül, pedig lám, nem is: komoly társadalmi kérdések szunnyadnak a mélyén 🙂
.

The Fabulous Baker Boys (1989) – Makin’ Whoopee Scene (6/11) | Movieclips[https://youtu.be/gQNFCRom7c0]
Makin’ Whoopee
.
Another bride, another June
Another sunny honeymoon
Another season, another reason
For makin’ whoopee
.
A lot of shoes, a lot of rice
The groom is nervous, he answers twice
It’s really killing, that he’s so willing
To make whoopee
.
Picture a little love nest
Down where the roses cling
Picture that same sweet love nest
Think what a year can bring
.
He’s washin’ dishes and baby clothes
He’s so ambitious, even sews
But don’t forget folks, that’s what you get folks
For makin’ whoopee
For makin’ whoopee
For makin’ whoopee
For makin’ whoopee
For makin’…whoopeeeeeeeeeeeeee
.
(1928)

————————- FOOT ———————

Források:(1)

  1. https://en.wikipedia.org/wiki/Michelle_Pfeiffer
  2. https://en.wikipedia.org/wiki/The_Fabulous_Baker_Boys
  3. https://hu.wikipedia.org/wiki/Azok_a_csod%C3%A1latos_Baker_fi%C3%BAk
  4. https://en.wikipedia.org/wiki/Makin%27_Whoopee
  5. https://idioms.thefreedictionary.com/make+whoopee
————–

Kép(ek)/videó(k) forráshelye(i):(a)

————–

Kapcsolódó posztok:(a)

————–

Megjegyzések:(a)

  • A fent hivatkozott weboldalak, képek, vidók a cikk írása idején elérhetőek voltak. Ha ez később nem így lenne, a “halott” linkekért felelősséget nem tudok vállalni – rajtam kívülálló okokból kifolyólag.

Költészet napja avagy nő, férfi, politika

Magyar költészet napjaÁprilis 11 a magyar költészet napja. További részleteket erről a magyar Wikipédia szócikkében találsz Kedves Olvasóm, de az (e pillanatban az) első mondat legfontosabb infóját ideidézem: “A magyar költészet napját Magyarországon 1964 óta József Attila születésnapján, április 11-én ünneplik.” Ezek szerint a világ más országaiban, más tájain valamikor máskor kezdték ünnepelni: vagy korábban, vagy későbben – erre sajnos a szócikk szerzői nem térnek ki. Ehhez képest, de egyébként is, különös hogy más nyelven nincs is szócikk erről a magyar ünnepről. Pedig a nagyvilágban nem volt “rendszerváltás”. Még. Egyáltalán: van-e a költészetnek világnapja? Már szinte mindennek van, lásd a magyar Wikipédia listáit, amely gyanúm szerint nem teljes és nem napra kész, legalábbis a magyar – érdemes az angolt (is) nézni inkább. Még a WC-nek is (World Toilet Day) van, mégpedig november 19-én, a nemzetközi férfinappal együtt. Khm. . . . Folytatás/More. . . »»

BÚÉK 2015 ¡Feliz año nuevo y olé!

new year 2015Egy év ismét letelt, jöhet a következő. Egy darabig még eltévesztjük az évszámot, aztán hozzászokunk az 5-öshöz.

Nekem a 2015-ös szám szimpatikusabb, talán mert osztható 5-tel. Nem mintha jelentene valamit 🙂 Még jó, hogy már nem nagyon használunk papíralapú naptárféleségeket, így azok csereberélésével nem kell bíbelődni. Talán az erdők se pusztulnak annyira emiatt. Van úgyis más, amitől fogyatkoznak.

Kikerestem most is egy témához illő dalocskát, így beszéljen az helyettem. Bár magyar változatot nem találtam, nem mintha nagyon kerestem volna. Cserébe van francia, angol, és ez a spanyol verzió. Szükség esetén javaslom a Google fordító használatát. Kapcsolódó (nem magyar nyelvű) információkhoz a lábjegyzetben felsorolt linkek vezetnek. Bővebben/More…»

Mocsárdal

https://en.wikipedia.org/wiki/Peat_Bog_SoldiersIdeiglenesen Kínában állomásozó Kedves Barátomtól kaptam a hírt, hogy a Roma Holocaust, a Pharrajimos 70. évfordulójának idei, Nehru parti megemlékezési eseményét szervezők körében felvetődött a Mocsárdal éneklése.

Napjainkra a mocsár számomra elsősorban a magyar politikai színjáték szinonimájává vált. A Mocsárdalról soha nem hallottam eddig, de különös érzés a Magyar Politikai Mocsár öl(el)ésében tudni, hogy ez egy antifasiszta-mozgalmi dal, mely 1933-ban, egy németországi náci munkatáborban született, ahova a nácik a birodalom politikai ellenségeit, a szocialistákat és kommunistákat gyűjtötték. A Wikipédia angol nyelvű szócikke további infókat is tartalmaz ( magyar fordítása – nem meglepő módon – nincs neki). A dal szövegének sokféle nyelven sokféle (rövidebb/hosszabb) változata van. Összegyűjtöttem pár nyelvi változatot ide, egy csokorba – ne kelljen újra keresgélni, ha netán később is szükség lenne rájuk. Az alábbi gyűjteményben a szövegek a videófelvételeken is hallható változatok: [Kattins ide a folytatáshoz… / Click to continue…]

Gerendás Péter

.
Gerendás PéterHír: Gerendás Péter is emigrál.(1)

Nyitott Facebook oldalán tette közzé Búcsúlevelét(2): “Búcsúlevél kicsit másképp……”

“A mocskos zsidózás, a nácik szerecsenmosdatása, a politika kufárkodása az emberek létező előítéleteivel, a már szinte természetes hétköznapi terminológiává lett bizonyos “zsidó háttéruralomról, zsidó bankárokról “ szóló hazugságok, összeesküvéselméletek és ezzel egyidejűleg a jól bevált bűnbakképzés általánossá válása , a folyamatos cigányozás, buzizás miatt régóta fontolgattam a távozást. “

Ehhez nem tudok mit hozzátenni. Csak azt tudom ismételni, ami 2010 áprilisa óta számomra is egyetlen értelmes célt jelent: vannak idők, mikor menni kell. [Tovább is van… / More…]

Esernyő

.
Tune in TomorrowAz élet egy szarzápor, és ha elkezd esni a mocsok, a legjobb esernyő a művészet.

Ismét egy film(1), amely egy újabb fenomenális mondattal ajándékozott meg. Érdekes, hogy mennyi hasonlóságot mutat a Kuplerájos filmmel. Ez is kellően kesze-kusza, nem nagyon találtam a fonalak kapcsolódásait, de nem is ébredett bennem olthatatlan vágy a felgombolyításukra. Az idézett mondat itt is a film zárójelenetében hangzik el, amit itt is csak véletlenül csíptem el, mivel ezt a filmet is a szokásos darabolós módszeremmel néztem: a reklámszüneteknek megfelelő ütemezésben.

A látott darabokból megtudtam a legfontosabb momentumokat: egy fiatal fiú (Keanu Reeves mint ~18 éves Martin) fülig belezúg a korban nem hozzáillő, ám csinos és ifjúlelkű nagynénikéjébe (Barbara Hershey mint ~32 éves Júlia néni). Ez, mint tudjuk, a társadalmi tudatba betonozott nemi sablonokba sehogy se passzolva örök izgalmas témaforrás. A másik főszereplő (Peter Falk mint Pedro bácsi) megsérti az albánok nemzeti érzéseit, akik ezért meg akarják ölni (vagy ilyesmi). E kisebbrendűségi komplexussal megspékelt nemzeti érzésből eredő problémakört napjaink Magyarországán élőben van szerencsénk tanulmányozni. Amúgy a film habkönnyű, bohókás, és zavaros. Utóbbit talán a film a filmben módszer bevetése is (f)okozhatja. [Tovább is van… / More…]

Márciusi tél Orbánnal és hóval

.

A természet nagyobb politikai érzék(enység)ről tett tanúságot, mint a társadalom: a magyar nemzeti ünnepre, március 15-ére telet hozott Magyarországnak. Nem kicsit. Nagyon. Amilyet még a naptári télre se. Így a természet adta meg a tartalomhoz tökéletesen illő formát.(1) Mi pedig Vörösmarty Mihály(2) verssoraival tehetjük e téli képet még teljesebbé:

Márciusi tél Magyarországon
Most tél van és csend és hó és halál.
A föld megőszült;
Nem hajszálanként, mint a boldog ember,
Egyszerre őszült az meg, mint az isten,
Ki megteremtvén a világot, embert,
E félig istent, félig állatot,
Elborzadott a zordon mű felett
És bánatában ősz lett és öreg.

Ha Magyarország 20 év alatt ilyen, egyre gyorsabb ütemben halad visszafelé a harmincas évekbe, akkor az 1800-as éveknek már szinte a küszöbén van.

Így talán praktikus, ha meghallgatjuk, elolvassuk a teljes verset(3) – az egésznek is van (vagy lesz) napi aktualitása:

Vörösmarty Mihály Előszó [vers]
[http://youtu.be/D4nfTdTtOJI]
Előadó: Sinkó László
Vörösmarty Mihály: Előszó
….
….Midőn ezt írtam, tiszta volt az ég.
Zöld ág virított a föld ormain.
Munkában élt az ember mint a hangya:
Küzdött a kéz, a szellem működött,
Lángolt a gondos ész, a szív remélt,
S a béke izzadt homlokát törölvén
Meghozni készült a legszebb jutalmat,
Az emberüdvöt, melyért fáradott.
Ünnepre fordúlt a természet, ami
Szép és jeles volt benne, megjelent.
.
….Öröm – s reménytől reszketett a lég,
Megszülni vágyván a szent szózatot,
Mely által a világot mint egy új, egy
Dicsőbb teremtés hangján üdvözölje.
….Hallottuk a szót. Mélység és magasság
Viszhangozák azt. S a nagy egyetem
Megszünt forogni egy pillantatig.
Mély csend lön, mint szokott a vész előtt.
A vész kitört. Vérfagylaló keze
Emberfejekkel lapdázott az égre,
Emberszivekben dúltak lábai.
Lélekzetétől meghervadt az élet,
A szellemek világa kialutt,
S az elsötétült égnek arcain
Vad fénnyel a villámok rajzolák le
Az ellenséges istenek haragját.
És folyton-folyvást ordított a vész,
Mint egy veszetté bőszült szörnyeteg.
Amerre járt, irtóztató nyomában
Szétszaggatott népeknek átkai
Sohajtanak fel csonthalmok közől;
És a nyomor gyámoltalan fejét
Elhamvadt várasokra fekteti.
Most tél van és csend és hó és halál.
A föld megőszült;
Nem hajszálanként, mint a boldog ember,
Egyszerre őszült az meg, mint az isten,
Ki megteremtvén a világot, embert,
E félig istent, félig állatot,
Elborzadott a zordon mű felett
És bánatában ősz lett és öreg.
.
….Majd eljön a hajfodrász, a tavasz,
S az agg föld tán vendéghajat veszen,
Virágok bársonyába öltözik.
Üvegszemén a fagy fölengedend,
S illattal elkendőzött arcain
Jókedvet és ifjuságot hazud:
Kérdjétek akkor ezt a vén kacért,
Hová tevé boldogtalan fiait?
.
(Baracska, 1850-1851 telén, télutóján)

————————- FOOT ———————

T-bolygó

Ejtsd: tébolygó.

Abból az alkalomból, hogy napjainkban űrkövek settenkedtek a Földlakók lakóhelyéül szolgáló sárgolyóbis (aka: T-bolygó) körül, szemléljük meg eme űrgoly(h)ót némi tér- és időtávlatból egy régi zeneszám jóvoltából:

[http://youtu.be/veBgI5mVZhY]
V’Moto Rock (Sztankay István) – A Gömb / The Globe, HD video
Kezdetben volt egy nagy korong
Lent a föld lapos s fent a csillagok
Alattunk lent az ördögök
Felettünk fent az angyalok
Így játszadoztak az emberek
Éltek és álmodtak, mi mást lehet
De néhány kíváncsi ezek felett
Valami újat keresgetett
Mert nem hitte el hogy nem lehet
A korong széléig merészkedett
Hátukon egy-egy nagy hátizsák
S csak gyűlt bele lassan az igazság
Mely súly alatt a korong szélei
Elkezdtek lassan gömbbé hajlani
Így hát egy helyre gyűlt a sok kíváncsi
Most együtt kell valami jót csinálni
Mert az angyalok fáztak az űrben fent
Az ördögök unták a pokolban lent
Hát összegyűltünk a felszínen
Hisz békésen elférhetnénk ennyien
.
[http://www.zeneszoveg.hu/dalszoveg/11623/v-motorock/a-gomb-zeneszoveg.html]

Már évekkel ez előtt is közel állt szívemhez  elsősorban a szövege, a dallammal és előadásmóddal alkotott tökéletes egysége. Több videóklip is található a  neten, a legtöbbje elég édeskés képvilágú, ezt a fentit találom a legjobbnak. Egy régebbi, magyarországi szolgáltatónál vezetett, ezért később politikai okokból elhagyott blogomba is behuzaloztam anno egy másik klipet: http://e-vita.blog.hu/2008/08/01/gomb De akkor erre a fentire még nem találtam rá.

Kutakodásaim közben olyan nyomra bukkantam, mintha a vers egy Helen Mallicoat nevű szerzőtől eredne, azonban kivételesen még nem sikerült találnom ezt kellően alátámasztó forrást, ahogyan azt sem, hogy ki is lehet ez a Helen Mallicoat.

————————- FOOT ———————

Megjegyzések:
(a) Utólag veszem csak észre, hogy a fent említett régi, elhagyott blogomban már elsütöttem a T-bolygó szóviccemet, némileg más téma kapcsán:
e-Vita: T-bolygó (http://e-vita.blog.hu/2009/03/28/t_bolygo) Ha esetleg átklikkelsz, Kedves Olvasóm, ott láthatod, hogy már akkor, 2009-ben se hittem, hogy a közeljövőben a politikai klíma változása élhetőbbé tenné számomra Magyarországot. Sajnos azóta se találtam emigráláshoz társa(ka)t. Mégis csak egyedül kell nekivágnom.

————–

Kapcsolódó postok:

Énekek

A Rózsa énekeiKissé furcsa, hogy az egyik, a nácik segedelmével teljhatalomhoz jutott fidesz kegyelméből működni tudó tévé csatorna épp most vetítette le A Rózsa énekei(1) c. filmet, pár nappal azután, hogy illegális militáns újnáci alakulatok masíroztak Budapest utcáin a “Becsület napja” fedőnevű magyar náci erődemonstráción, a magukat “demokratikus erőknek” fényező látványdemokraták jótékony szemhunyása révén háborítatlanul. (Nem az illegitim fidesz kormányt kell képmutató módon ostorozni náci segéderőinek parádéi miatt szüntelen, Kedves Olvasóm. Ahogyan a farkast is hiábavaló és nevetséges azért elmarasztalni, amiért bárányhúst eszik – mert hát hisz ez a vele született természete.)

Ha rosszhiszemű lennék, azt hinném, hogy a tévécsatorna fidesz-jobbik “sugallatra”, merő cinizmusból adta le. (Rosszhiszemű vagyok.) Folytatás »»

%d blogger ezt kedveli: