eVitae

Nem mondhatom el senkinek

Címke archívum: idézetek

Bank vs operációs rendszer

customerServiceDyslexia

Rövid verzió:
   Banki “tudástár”:  Android OS ≡ iOS

A hosszabb:

Amint említettem már, a bankom explicite is diktátorrá vált azáltal, hogy ezentúl kényszeríti ügyfeleit mobilapplikációjának használatára, azaz (új) okostelefon, mobilnet, ill. angol nyelv vásárlására, ill. tanulására – ha a jövőben szeretne interneten bankkártyával vásárolni. És teszi ezt az erős ügyfélhitelesítés elve ürügyén, az Európai Unióra kenve a dolgot (PSD2 irányelv)

Amint azt is jeleztem, hogy ezzel betelt a pohár, amibe a bank már éveg óta szorgosan töltögetett. Így hát felvettem a kesztyűt és elkezdtem a bankot “macerálni” (ha harc, hát legyen harc), azaz sorban tettem/teszem fel neki a mobilapplikációjával kapcsolatos kérdéseimet, amelyekre a honlapjukon és a Google játszóterén (aka Googleplay) a mobilapp weblapján választ egyáltalán nem, ill. ellentmondásos “infókat” találok. Az ügyfélszolgálatosoknak ezekre már csípőből kellene vágniuk a választ, pláne, ha diktátumot alkalmaznak ez ügyben. A kíváncsiság is ösztökél, hogy vajh mennyire vannak tisztában azzal, amit az ügyfélre akarnak kényszeríteni. Korábbi eseteim alapján nem fűzök reményeket a megfelelő, korrekt, kompetens válaszokhoz (de hát ki tudja, talán történhetnek csodák a banki ügyfélkezelésben).

Egyik sarkalatos kérdés az Android op.rendszer szükséges verziója, és a legellentmondásosabb “infókat” épp ezzel kapcsolatban találok a bank felületein. Ezért hát nekik szegeztem a kérdést (internetbankos felületen):

“T. Bank! Kérem tájékoztatásukat, hogy a *** Bank Mobilalkalmazás az Android OS pontosan milyen verziójával tud működni?
Köszönöm.
**** ****
2020.09.22″


Amikor megkaptam a “válaszukat” (emailben, mert az internetbankjuk csak az ügyfél->bank irányban alkalmas a “kommunikációra”), dobtam egy hátast a röhögéstől:

“Köszönjük, hogy hozzánk fordult kérdésével.
Megkeresésére válaszolva tájékoztatni szeretnénk, hogy iOS 9.0 operációs rendszerrel vagy annál magasabbal működik a *** Bank Mobilalkalmazás !
(2020.09.27)”

laugh
Tehát a bank saját mobilapplikációjukkal kapcsolatos ismeretei szerint: az Android OS azonos az iOS-sel.

Amúgy nem, (már) nem lepett meg, hogy a bank ügyfélszolgálatosai a minimális informatikai tájékozottsággal se rendelkeznek. Bár azon kissé meg lehet hökkenni, hogy ezek az alkalmazottak általában abból a fiatal korosztályból valók, akik már az anyatejjel szívják magukba a mobilkütyük ismeretét / használatát, szinte már újfajta végtagokként nőnek hozzájuk. Az lenne a minimális ismeret, hogy a mobilkütyük világa két fő operációs rendszer (e-diktátor) “felségterületére” oszlik: az egyik a kicsit zártkörű Android (Google), a másik a teljesen zártkörű iOS (Apple). A harmadik, a Windows elenyésző és kihalóban van (mobilkütyük esetében). (A Wikipédia szerint léteznek még egyéb apró-cseprő, ill. abbahagyott MOS-ek (Mobile Operating System) is.)

Egyik kedves családtagom, akinek szintén van bőséges tapasztalata a hozzá nem értő, tudatlan, diszlexiás ügyfélszolgálatos dolgozókkal, rögtön mondta, hogy én rontottam el a dolgot azzal, hogy nem szájbarágósan fogalmaztam, azaz Android OS helyett Android operációs rendszert kellett volna írnom. No de hát ezeknek a mobilhoz nőtt, rövidítésekkel kommunikáló korosztálynak annyit azért illene tudnia, hogy OS = Operating System = operációs rendszer. Hiszen magyar rövidítésével (OR) én még sehol se találkoztam. De hogy az Android OS -t valaki iOS-nek “fordítja”, az az e-idők legnevetségesebb esete.

Android_robotÍrhattam volna még nekik az operációs rendszer helyett a platformot is, de azzal talán még jobban összezavartam volna szegény ügyfélszolgálatost. Hiszen a platform sokkal általánosabb fogalom – még azt is hihette volna, hogy az Android platformon egy politikai pártot értek.

Másrészt, ha egyszer a banki diktátum az angol nyelv ismeretére is kiterjed, akkor az a minimum, hogy az “OS=Operating System” fogalmat angol néven is ismerik a bank dolgozói.

Persze – szintén a korábbi tapasztalatok alapján – lehetne “jóhiszeműen” arra is gondolni, hogy az ügyfélszolgálatos azon szolgáltatói elv alapján dolgozik, hogy az ügyfél csakis csonthülye lehet, aki nemhogy a választ, de még azt se tudja, mit kérdez, ezért ő a hülye ügyfél helyett okosan “kitalálja”, “korrigálja” a kérdést.

Rosszhiszeműen arra is gondolhatnók, hogy mivel az ügyfélszolgálatos az Android verziószámára nem tudta a választ, hát gondolt egyet, és az iOS-re adta a “választ”, mert arra valami csoda folytán tudta. Hogy a hülye ügyfél nem azt kérdezte, azt ugyan ki nem sz@rja le. Oszt jó napot.

Vagy: a mai fiatal dolgozók még munkájuk közben is a mobiljukhoz vannak nőve, így az ügyfélszolgálatos csak fél szemmel, szelektíven pillantott rá az egy egyszerű mondatból álló kérdésre, és az Android szó nem, csak az OS jutott el a megosztott tudatáig, mert figyelme nagyobbik része a fészen, instán, messengeren, stb. “osztozott”: csetelt, postolt mindenféle trendi, a munkához közesincs témákban. (Már ha lehet egyáltalán témákról beszélni ezeken a pár másodperces felületeken.) És ez esetben is mondható, hogy az ügyfelet, (és a munkát, a tudást) meg ki nem sz@rja le.

Ám manapság már arra is gondolhatunk, hogy nem élő, HI (Human Intelligence=”emberi intelligencia“), hanem AI (“Artificial Intelligence” = “mesterséges intelligencia“), azaz programozott robot-algoritmusok vannak a “vonal másik végén”, amiknek a fejlesztői is kissé slendriánul végzik a munkájukat (hiszen miért pont ők dolgoznának rendesen, nekik is nyilván van fészük, instájuk, stb., és különben is kinek kell az a sok munka – ennyi pénzért). Ámbár, ahogy állnak az ügyfélszolgálatok, ott a humán intelligenciát nem nehéz mesterségessel kissé feljebb tornázni.

Az talán nem is említésre méltó, hogy a “Köszönjük, hogy hozzánk fordult kérdésével.” udvariassági sablonmondat mekkora baromság, hiszen ha egy konkrét bank konkrét szolgáltatásával kapcsolatos konkrét kérdésem van, nyilván nem teszem azt fel pl. a sarki fűszeresnek. És fordítva: pl. egy vonatmenetrend felől se érdeklődöm a bank ügyfélszolgálatán. Bár lehet, hogy a sablonmondatot akkor is bemásolja a dolgozó(HI) vagy az automatikus levélgenerátor(AI). Kíváncsiságból ki kéne próbálni…

Az is bagatell a fő vonulathoz képest, hogy a bank elektronikus(!) ügyfélszolgálatának öt(!) napra volt szüksége ahhoz, hogy ezt a bődületesen rossz “választ” megadja.

A tájékoztatni szeretnénk túlfinomkodás is értelmetlen, hiszen már iskolában is tanították (persze ma már ki tudja?), hogy ha valamit épp csinálunk, akkor azt már nem szeretnénk tenni, hanem tesszük. A helyes fogalmazás: “tájékoztatjuk”, és ettől még nem udvariatlan. Pláne, hogy a legnagyobb udvariatlanságot, hogy nem a kérdésre válaszolnak, nem is érzékelik.

Nyilván a banknak (általában: a szolgáltatóknak) se érdeke, hogy olvasni tudó, hozzáértő, tudásvággyal rendelkező, munkájukra figyelő, (egyáltalán: dolgozó) alkalmazottakat fizessen – az interneten egy karikatúránál található elv alapján:

“Good customer service is rare. When something is rare, it is valuable. When something is valuable, it is expensive. Bad customer service is our way of helping our customers save money!” (Randy Glasbergen)

“A jó ügyfélszolgálat ritka. Ha valami ritka, akkor az értékes. Ha valami értékes, akkor az drága. Mi a rossz ügyfélszolgálatunkkal segítjük az ügyfeleinket, hogy pénzt spórolhassanak.”


Ezt a hitvallást talán ki is függeszthetnék a bankfiókokban, irodáikban, honlapjaikon. Így lenne fair.

Ámbár a legolcsóbb az lenne, ha egyáltalán nem tartanának fenn ügyfélszolgálatot.

De hát az meg ugyebár nem “komilfó”.

————————- FOOT ———————

Források:(1)

  1. https://en.wikipedia.org/wiki/Payment_Services_Directive – Wikipedia: Payment Services Directive (PSD2, Directive (EU) 2015/2366)
  2. https://en.wikipedia.org/wiki/Strong_customer_authentication – Wikipedia: Strong customer authentication (SCA)
  3. https://en.wikipedia.org/wiki/Mobile_operating_system – Wikipedia: Mobile operating system
  4. https://en.wikipedia.org/wiki/Android_(operating_system) – Wikipedia: Android
  5. https://en.wikipedia.org/wiki/IOS – Wikipedia: iOS
  6. https://www.glasbergen.com/gallery-search/?tag=customer%25service – Cartoonist Randy Glasbergen; itt meg lehet találni az idézethez tartozó karikatúrát. Az igen komoly szerzői jogi passzusok (FBI, 50000 dolláros büntetések) között csak a képekre (karikatúrákra) vonatkozóan találok tudnivalókat, de az egyes weboldalak linkjének használatára, ill. szöveges idézetekre nem. Hacsak nem értek félre valamit. Különben kopogtathat az FBI.
————–

Kép(ek)/videó(k) forráshelye(i):(a)

————–

Kapcsolódó posztok:(a)

————–

Megjegyzések:(a)

  • Általában igaz, hogy a megadott (különösen a Wikipedia) források közül az angol nyelvűek tartalmaznak átfogóbb, pontosabb, gazdagabb infókat, így aki elég jól ért angolul, azoknak érdemesebb azokba beleolvasgatni. A többiek pedig fejlesszék szorgosan angol nyelvtudásukat. Ez érvényes lehet német, spanyol, francia nyelvekre is. Különösen, ha nincs is az adott Wikipedia oldalnak magyar nyelvű megfelelője.
  • A fent hivatkozott weboldalak (, képek, videók) a cikk írása idején elérhetők voltak. Ha ez később nem így lenne, “halott” linkekért felelősséget nem tudok vállalni – rajtam kívülálló okokból kifolyólag. Ha egy videó/kép/cikk kedves a szívednek, jobb, ha mindjárt le is töltöd magadnak (csak magánhasználatra!), ki tudja mikor fog eltűnni a feltöltőnek, a szolgáltatónak, az e-Diktátoroknak köszönhetően.

Az Ember felfalja a Földet

Overpopulation

“Oly korban éltem én a földön,
mikor az ember egy fotelben ülve
rágcsált, sörözött, lazított, butult,
s mint akit magába új vízözön nyel,
bámulta saját vesztét mély közönnyel.”

(Orbán Ottó: Töredék)



Az Amerikai Természettudományi Múzeum (American Museum of Natural History) jóvoltából szembesülhetünk azzal, hogy az emberiség hogyan árasztotta el a Földet. A videót 2016.11.04-én publikálták, azóta csak rosszabbodott a helyzet.

History: Human Population Through Time
[https://www.youtube.com/watch?v=PUwmA3Q0_OE]
American Museum of Natural History, 2016.11.04

A videó végefelé ugyan megjelennek figyelmeztetések, tanácsok is, hogy miért és hogyan kéne az emberiségnek vigyáznia a Földanyára és saját magára, de mint tudjuk, az azóta eltelt 4 év folyamatainak tükrében, az emberiség nagy ívben tesz ezekre a tanácsokra és a világ sok-sok tudósa/szakértője által folyamatosan kongatott vészharangok hangjára. Folytatás/More. . . »»

2020

2020 (year) loadingTetszik ez a szám. Páros. Képileg is jól néz ki.
Olyan gömbölyű. Olyan egyszerű. Olyan ritmikus.
Ritkán van ilyen évszám. Ennél csak az 1010 volt jobb.
Főleg (korabeli) informatikus körökben.Gondolom, a számmisztika hívőinek is megvan a maguk véleménye.

Tényleg le vagyok maradva: a Google már tömegével hozza a 2020 (új)évi “Happy New Year” (továbbiakban: HNY) beütésű képeket, mondhatni Dunát lehetne velük rekeszteni. És elég sok jó (értsd: nekem tetsző) is van közöttük. Néhányat behuzaloztam ide: Folytatás/More. . . »»

Albert Einstein és a nők

Albert Einstein
1955. április 18-án (76 évesen) halt meg Albert Einstein. (Főleg a napokban felfedezett remek webhelynek, az ezenanapon.hu-nak köszönhetően vagyok képben a nevezetes napoknak, évfordulóknak.)
.
Ebből az alkalomból ideidézem a neki tulajdonított töméntelen mondások egyikét:

“Valakinek vagy a tudományra, vagy a családra van ideje, mindkettőre nem lehet.”

Folytatás/More. . . »»

Királyhegyi Pál és az auschwitzi gyors

Királyhegyi PálÁprilis 16.: a holokauszt magyarországi áldozatainak emléknapja (melynek ürügyén 2001 óta tartanak Magyarországon megemlékezést ezen a napon).

“A magyar kormányzat 2000-ben határozott arról, hogy április 16-a a holokauszt magyarországi áldozatainak emléknapja legyen: a náci megszállókkal együttműködő magyar közigazgatás és rendvédelem tagjai [1944-ben] ezen a napon kezdték meg az első gettók és gyűjtőtáborok felállítását a korabeli Magyarország kárpátaljai területén.” (hirado.hu)

“1944-ben ezen a napon kezdődött meg a gettósítás Északkelet-Magyarországon és Kárpátalján. Az első gettókat a következő településeken hozták létre: Beregszász, Felsővisó, Huszt, Kassa, Kisvárda, Máramarossziget, Mátészalka, Munkács, Nagyszőllős, Nyíregyháza, Sátoraljaújhely, Técső, Ungvár.
.
A példátlan gyorsasággal lezajlott gettósítás után mindössze néhány hét alatt, május közepe és július eleje között, a teljes vidéki zsidóságot Auschwitz-Birkenauba deportálták. A magyar vidék zsidóságára a birkenaui lágerben azonnali pusztulás várt. A csekély számú munkaképesnek ítélt ember közül is csak kevesen élték túl a megpróbáltatásokat: a magyar vidék többszázezres zsidóságából mindössze néhány tízezren tértek vissza.” (sfi.usc.edu)

Királyhegyi PálEbből az alkalomból ideidézem Királyhegyi Pált (1900.12. 27. – 1981.08.07.), akiről még csak a közelmúltban fedeztem fel, hogy ő is a leghitelesebb holokauszt tudósítók egyike, még ha nem is élőben, hanem offline (utólag, túlélőben) írta tudósításait. Sajnos életéről és munkásságáról/műveiről nem találtam tisztességes, átfogó életrajzot, információs oldalt (az interneten), műveinek elektronikus kiadásait sem (pedig ő is megérdemelné, ahogy Várnai Zseni), így csak az Első kétszáz évem c. önéletrajzi papírkönyvét elolvasva lehet követni – a hiteles forrásból – legalább az 1979 előtti életét. A könyv felhasználásával itt alább ezt az időszakot tekinthetjük át, a könyvből származó idézetekkel:
.
Folytatás/More. . . »»

E-diktátorok: Facebook

E-diktátorok: FacebookA másik blogomban e-cseteltem kissé a mesterséges intelligenciához (MI) (magyarul: artificial intelligence (AI) ) való ambivalens viszonyomat, így itt nem bocsátkozom ismétlésekbe, ellenben itt szemléltetem, (alátámasztom) ottani vélekedésemet.
.
A Facebook(FB) az egyik kitűnő példa arra, hogy a MI (pontosabban a szoftverfejlesztők, ill. az őket irányítók – akik mind emberek – szoftvertermékei) hogyan is igyekszik megfosztani az azokat használók tömegeit szabad akaratuktól.
.
Ez önmagában is háborgásra ad okot (egyes szabadságmániás egyéneknek, pl. nekem), de ahogy a kipattant, és egyre továbbgyűrűző botrány (a Cambridge Analytica a földgolyóbis közel 90 millió (ha nem több!) FB felhasználó mindenféle személyes adatát (közöttük pl. privát üzeneteiket) begyűjtötte saját manipulációs (és még ki tudja, milyen)) céljaira, még tetejébe (ha jól értem ezt az angol nyelvű cikket), akkor Mark Zuckerberg (fellengzősen?) a MI-vel takarózik, mintha azt nem is emberek készítenék, hanem valami önmagától születő és uralkodó, természetfölötti hatalom lenne. Pedig a MI nem más, mint szoftvertermékek(programkódok/algoritmusok) halmaza, amit az e-diktátorok minden igyekezetükkel misztifikálni igyekeznek, mely módszer a diktátorsághoz vezető út egyik alapköve: az embertömegek nehogy már szoftvergyártókat/-üzemeltetőket tegyenek felelőssé pl. adatlopásokért, vagy a rengeteg rejtett, vagy észlelhető hibáért, az általuk okozott károkért, hanem a megfoghatatlan, ismeretlen MIsztériumot, amihez embernek csak annyi köze lehet, hogy engedelmeskedik “neki”. . . . Folytatás/More. . . »»

Esernyő

.
Tune in TomorrowAz élet egy szarzápor, és ha elkezd esni a mocsok, a legjobb esernyő a művészet.

Ismét egy film(1), amely egy újabb fenomenális mondattal ajándékozott meg. Érdekes, hogy mennyi hasonlóságot mutat a Kuplerájos filmmel. Ez is kellően kesze-kusza, nem nagyon találtam a fonalak kapcsolódásait, de nem is ébredett bennem olthatatlan vágy a felgombolyításukra. Az idézett mondat itt is a film zárójelenetében hangzik el, amit itt is csak véletlenül csíptem el, mivel ezt a filmet is a szokásos darabolós módszeremmel néztem: a reklámszüneteknek megfelelő ütemezésben.

A látott darabokból megtudtam a legfontosabb momentumokat: egy fiatal fiú (Keanu Reeves mint ~18 éves Martin) fülig belezúg a korban nem hozzáillő, ám csinos és ifjúlelkű nagynénikéjébe (Barbara Hershey mint ~32 éves Júlia néni). Ez, mint tudjuk, a társadalmi tudatba betonozott nemi sablonokba sehogy se passzolva örök izgalmas témaforrás. A másik főszereplő (Peter Falk mint Pedro bácsi) megsérti az albánok nemzeti érzéseit, akik ezért meg akarják ölni (vagy ilyesmi). E kisebbrendűségi komplexussal megspékelt nemzeti érzésből eredő problémakört napjaink Magyarországán élőben van szerencsénk tanulmányozni. Amúgy a film habkönnyű, bohókás, és zavaros. Utóbbit talán a film a filmben módszer bevetése is (f)okozhatja. [Tovább is van… / More…]

Miért ide születtem?

Rozsnyai Ervinről nem sokat tudok. Még kevesebbet tudtam, mielőtt kezembe került egy kis könyvecskéje.(1)

Computer Clipart ImagesMár nem is tudom, honnan és hogyan jutottam hozzá, nem emlékszem. Valami véletlen lehetett, hiszen több okom is van a könyvek vásárlásáról és olvasásáról való leszokásra. A politikai helyzettől független (mondhatni szintaktikai) okok: nemigen van időm olvasni, és minek gyűjtögetni a cuccokat már erre a kis időre, amikor inkább ritkítani kellene.  És hát manapság az ember internetről olvas mindent, a digitálisban könnyebb keresni, idézeteket belőle kimásolni, a netpolgár legfeljebb csak szükség esetén nyomtatja ki, amibe aztán lelkiismeret furdalás nélkül lehet  firkálni, bejelölni,  belőle csak pár lapot útravalóul vinni, kisebbre hajtogatni,  stb. stb.

Lássuk be, az idő eljárt a hagyományos könyv fölött. Idő- és pénzmilliomosok luxusává lett.

És a (szemantikai) másik ok: a magyarországi politikai-társadalmi klíma számomra 2010 áprilisa óta nem elviselhető másképp, csak a magyar külvilág minél nagyobb körű kizárásával, azaz  belső emigrációval. Ezért próbálom – ahogy azt már többször emlegettem (és bizonyára még fogom is, hiába, Kedves Olvasóm, nehezen tudok már újat mondani Néked) magam távol tartani minden magyar nyelvű médiától, kortárs irodalomtól(?), művészettől(?).  És ha netán valami isteni csoda folytán mégis, fizikailag is emigrálhatnék a világ valamely legtávolabbi tája felé, arra az esetre  jobb minél kevesebb cuccal rendelkezni. Nemde? Bizonyára költözködtél már életedben Te is, Kedves Olvasóm, hát nem egy leányálom, igaz?

Book Clipart ImagesDe hogy a témafonalat folytassam: most valamelyik nap épp ritkítani szándékoztam a cuccokat, és épp a könyveket vizsgáltam, melyeket lehetne már most száműzni. Némelyik fölött röptében ítélkeztem akár olvasatlanul. Másokba (eddig még nem olvasottakba) belekukkantottam, illendőségből, hogy mégis mi esik áldozatul. Bár igaz, Kedves Olvasóm, hogy ez a hatékonyságot csökkenti, mert voltaképp csukott szemmel lehet csak igazán gyors ütemben selejtezni.

Nos hát így került a kezembe ez az elfekvő kis könyvecske. Belelapoztam a könyvbe, és meglepődve konstatáltam,  hogy milyen napi aktualitása van, holott a kb. 70 évvel ezelőtti őrületről írt. Nem magyarországi olvasó azt hihetné, hogy a múltat olvassa, nem a jelent (esetleg a jövőt). Többször letettem, minek nekem olyanról olvasni, amit itt élőben, gyakorlatban is tanulmányozhatok, ha akarok.  Ha nem, akkor is, akaratlanul is. Aztán újra és újra felvettem és olvasgattam. Érdekes, mintha könyvre is átterjedt volna a filmnézési szokásom: nem az elején kezdtem, hanem valahol középen, aztán a végén, aztán megint valahol az első harmadában. Pedig itt nincsenek reklámok, ami miatt kényszerítve lennék a szeletek össze-vissza való olvasására. Igaz, az egész olvasnivaló nem sok, sőt az se egybeszabott, hanem kicsi és pici írások gyűjteménye.

De hogy a lényegre térjek, és ne csigázzalak tovább, Kedves Olvasóm, mindaz, amit eddig ilyen szószátyár módon bevezettem, pusztán egy idézet. Egy jelenet, amely egy olyan kérdést vet fel a korabeli szemlélőben, ami bennem naponta felvetődik lassan 10 éve már: Úristen, miért ide születtem?

Egyszer a Margit-hídon, útban hazafelé, valami iszonyút láttam a villamosból. Sárgacsillagos menetoszlopot hajtottak fegyverese zöldinges kölykök, némelyikük tizenöt-tizenhat éves lehetett. Jobbára idősekből állt az oszlop, öregasszonyok batyuval a hátukon, férfiak bőrönddel, nehezen vonszolódnak. Itt-ott gyerekek motyóval a kezükben, egy kisfiú kerekes falovat szorongat, esett szürke verébarca mint vénembereké. Áll a villamos a szigeti bejárónál. A járdán közönség, ki hallgatagon bámészkodik, mások nevetgélnek, mutogatnak, nyelvet öltenek, tréfásan utánozzák a bicegők ellenállhatatlanul mulatságos imbolygását. Egy nő a bámészkodók közül, gyűlöletbe torzult arccal, letépi egy öregasszony válláról a kötött, rojtos nagykendőt. “Ne, adja vissza, kérem, kérem!” Az öregasszony sikoltozik, zöldinges kamasz vágódik oda, puskatussal derékon csapja. “Mozgás, rüfke!” Heherészés. A menet megkerül valamit, addig észre sem vettem: középkorú nő fekszik az oldalán a járda mellett, szeme nyitva, seszínű haja vértócsába lóg. “Hiába, ez a háború” – szólal meg mellettem bölcs félmosollyal egy filozofikus hajlamú kalauz-egyenruhás. Ütni szerettem volna, vagy hányni, vagy üvölteni. Úristen, miért ide születtem? Löktél volna inkább kódorgó állatnak az őserdőbe, vagy akárhová, te kétbalkezes vaksi úristen, te elmebajos, te aljas, te rohadék! – Pedig akkor még nem is tudtam megsemmisítő táborokról, gázkamrákról, Duna-parti sortüzekről.

Salamon András: Tell Your Children(2)
http://youtu.be/OKpznsxZews

________________________________________

(1) Rozsnyai Ervin: A bárka – Elbeszélések és más prózai írások ; 2011 a szerző kiadásában.

Rozsnyai Ervinről a neten se találok túl sok mindent. Elsőként Tamás Gáspár Miklós egy írását találtam: Egy kommunistaRozsnyai Ervin nyolcvanéves, 2006.06.29. http://www.nol.hu/archivum/archiv-409010 ; és bár TGM gondolatait fenntartással kell fogadni (abban az időben talán épp bősz liberális volt, ha jól tudom), de mégis leltem a cikkben pár továbbvezető információt, így tudtam meg, hogy a Marx Károly Társaság elnöke. Ez utóbbi társaság nyomában járva találtam még egy web-nyitott facebook oldalukat, és egy időszaki lapjuk webhelyét: http://www.dialektika.extra.hu/ . Ez utóbbi már lassan egy éve nem frissült, de lehet benne korábbi érdekes írásokat találni Rozsnyai Ervintől is, mint pl: A fasizmus tegnap és holnaphttp://www.dialektika.extra.hu/dialnov09.pdf

(2) Tell Your Children, (Meséld el gyermekeidnek…) 2007, rendező: Salamon András, 5 perces, fekete-fehér film; http://www.hdke.hu/oktatas/tananyag/holokauszt-emlekkozpont-oktatasi-segedanyaga-0  itt érdekes látni, hogy a kisfilm oktatási tananyag, és még érdekesebbek a kérdéseket böngészni. Azt hiszem, nem lennék képes ilyesfajta oktatáson részt venni. Nem érteném, ahogy sose értettem, hogy minek olyasmiről szóban hosszasan értekezni (elegánsabban szólva: verbálpettingelni), amit csakis szavak nélkül, képpel és valami aláfestő zenével és/vagy hangeffektekkel lehet kifejezni. Hiszen különben a szerző se szöveg nélküli filmet készített volna róla. Ez a  szavak nélküli képi sűrítmény öt perc alatt többet mond, mint sok-sok órán vagy oldalon át tartó szövegelés.

Őszintén

Utazom. BKV busz.

Munka után, hazafelé az ember meglehetősen kókadt.

Az egyik megállóban egy fiatal pár száll fel. A srácon fekete póló, és az elején valami szöveg. Nem látom az egészet, csak egy része nincs takarásban. De az a kevés felvillanyoz. Jól látom, amit látok? És mi lehet a szöveg többi része? Ismét próbálok diszkréten kíváncsiskodni, mint a múltkor. Most is kevés az idő, sietni kell. Pedig egész alig egy karnyújtásnyira vannak, de a srác nincs tekintettel a kíváncsiskodókra: a karjával takarja a póló nagy részét. Nem direkt, de hát fogódzkodnia is kell, és a leánykát is ölelgetnie. Lássuk csak be, ezek fontosabb dolgok, mint az én kíváncsiságom kielégítése.

De ismét nagyon ravasz módon kukkolok, így a szöveg nagy részévek már tisztában vagyok, a hiányzót meg kitalálom. Csak épp nem akarom még hinni, hogy tényleg az van ott. De máris le kell szállnom, annyit mégse áldozok a kíváncsiságom oltárán, hogy menjek még néhány megállót, hogy biztos lehessek abban, hogy mit olvastam. De most kissé mégis alábbhagyok a tapintattal, és leszállás közben még visszanézek, ugyanis a póló hátán is ugyanaz a szöveg. Hát igen. Ha valaki ilyen szöveget visel, annak vállalnia kell a bámész tekinteteket, sőt. Hiszen ilyen hitvallásféleséget azért visel az ember, hogy mindenki láthassa, nézhesse.

Hát képzeld Kedves Olvasóm, a srác a pólóján elől is, hátul is a következő szöveget viselte:

Értem hogy mit mondasz, de leszarom.

Értem, de leszarom

Bár eredendően nem kedvelem az ilyen drasztikus szavakat, de ha durvul a világ, előbb-utóbb mi is hozzádurvulunk. Ezért ez az ars poetica most nekem mindjárt mosolyra gyűrte orcámat. Nem tapintatos, nem cizellált mondat, de brutális őszintesége megfogott. (Az őszinteség többet ér bármilyen választékos, szépszavú hazugságnál.) A mondatnak óriási mélységei vannak, de most nem szállok alá. Végtelen verbálpettingeléshez kiváló alkalmat nyújt, de most nem élek e lehetőséggel sem. Talán majd máskor, máshol.

Inkább megkérdeztem Google Mestert, tud-e erről a hitvallásról valamit. S lőn. Hol másutt találtam volna meg a szülőhelyét? vagy csak felhasználását? – a Facebook-on. De úgy látszik, ez az eszme nem vonzza túlzottan az embereket, elég gyér a tartalom és az érdeklődő közönség is.

Pedig az őszinteség nagyon ritka és ezért nagyon értékes tulajdonság.

Bibliák

Kivételesen rövid leszek. Csak egy fantasztikus szösszenetet kívánok itt, magamnál is eltárolni:

Ha volna ateista Biblia, abban egyetlen szó állna: GONDOLKODJ! (1)

Ez a kép se kutya(2):

Valláskritika vs. szólásszabadság

Valláskritika vs. szólásszabadság

________________________________________

(1) Ateizmus Honlap: http://www.freeweb.hu/ateizmus/
(2) A képet innen vettem kölcsön, köszönet érte: http://revart.blogs.com/minister_of_rants/2006/10/poets_101406.html

%d blogger ezt szereti: