Kapitalizmus lesz jövőre is

Meghökkenve észleltem netbóklászásom közepette a Thomas Piketty Wikipedia oldalon a 2020-as évszámot.

Hirtelen meginogtam magamban: ennyire lelassultam vénségemre, hogy lemaradtam volna az évváltásról? Amiről úgy hittem eddig, hogy kb. másfél hónap múlva lenne esedékes?

Az előző, 2019-es évben ragadtam volna, miközben a világ már egy évvel tovább lépett?

Hm. Akkor most húzzak bele? No de utolérhetem-e a (gyorsuló) időt valaha? Bár nem is tudom. Egyáltalán, érdemes lenne ezt az egyre sötétedő jövőt utolérni (lásd: klímaváltozás, süllyedő városok, szigetek, kihaló állat- és növényvilág, sivatagosodás, tűzvészek, árvizek, vízhiány, stb…)?

Hogy tisztábban lássak, (szemüveg helyett) a továbbvezető linkeken lépegettem, és felderengett, hogy (csak?) a Wikipédián a jövő elkezdődött, azaz a jelek szerint a wikimunkások előre (is) dolgoznak, azaz ott már 2020-at (is) írnak (most 2019 novembere van). A Piketty: Capital and Ideology oldal sem igazán oszlatta el a ködöt:

Mindenesetre eddigi angol tudásom szerint a Published múlt időre utal, így itt a múlt és jövő összecsúszásáról is beszélhetnénk. Bár ki tudja. Lehet, hogy e téren is lemaradtam, amilyen gyorsan változik minden, talán az angol nyelvtan is, és/vagy speciális kifejezések születtek a jövőbeli múltra. Khm. Ezt talán abba is hagyom, mert már belegabalyodok az idősíkokba.

Inkább megyek vissza a jövőbe.
Vagy előre a múltba.
————————- FOOT ———————

Források:(1)

1. https://en.wikipedia.org/wiki/Thomas_Piketty
2. https://en.wikipedia.org/wiki/Capital_and_Ideology

————–

Kapcsolódó posztok:(a)

• https://evitae.wordpress.com/category/tarsadalom/kapitalizmus/

————–

Megjegyzések:(a)

• A fent hivatkozott weboldalak (, képek, vidók) a cikk írása idején elérhetőek voltak. Ha ez később nem így lenne, a “halott” linkekért felelősséget nem tudok vállalni – rajtam kívülálló okokból kifolyólag.

Radnóti Miklós oly korban élt…

Radnóti Miklós(1909-1944) május 5-én született, a náci-fasiszta-nyilas téboly sokmillió áldozatainak egyike. Halálának pontos napja és körülményei soha nem lesznek tisztázhatók, hiszen amikor már minden épeszű ember sejthette, hogy Hitler és birodalma bukni fog, akkor hágott csak igazán tetőpontjára a szabad rablástól és -gyilkolástól megrészegültek tobzódása: bárkit, bármikor lelőttek, agyonvertek úton, útfélen, bárhol. Ekkor már a kapkodó nácik is elhagyták a német precizitásra jellemző adminisztrációt, nem hogy buzgó magyar segéderőik.
.
Annyi erősen valószínűsíthető, hogy magyar “keretlegények” is serénykedtek a Radnóti körüli gyilkolásban, akik közül többeket a magyar állam közpénzen fizetett nemzeti sírhelyekkel tisztel meg, holott háborús bűnösök. És efölött (is) a “rendszerváltás” óta az összes magyar kormány (az összes politikai és társadalmi szereplővel karöltve) simán szemet huny. Csoda-e, ha nem érdekel többé már a Magyar Politikai Mocsár, se jobbra, se balra? (Közepe meg nincs is.)
.

Radnóti Miklós: Töredék (Hatodik ecloga) (Előadja: Keres Emil) . [https://youtu.be/SLahbZtpk0s] [https://youtu.be/QDUqxYw3zt0]

TÖREDÉK . Oly korban éltem én e földön, mikor az ember úgy elaljasult, hogy önként, kéjjel ölt, nemcsak parancsra, s míg balhitekben hitt s tajtékzott téveteg, befonták életét vad kényszerképzetek. . Oly korban éltem én e földön, mikor besúgni érdem volt s a gyilkos, az áruló, a rabló volt a hős, – s ki néma volt netán s csak lelkesedni rest, már azt is gyűlölték, akár a pestisest. . Oly korban éltem én e földön, mikor ki szót emelt, az bujhatott, s rághatta szégyenében ökleit, – az ország megvadult s egy rémes végzeten vigyorgott vértől és mocsoktól részegen. . Oly korban éltem én e földön, mikor gyermeknek átok volt az anyja, s az asszony boldog volt, ha elvetélt, az élő írigylé a férges síri holtat, míg habzott asztalán a sűrű méregoldat. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . Oly korban éltem én e földön, mikor a költő is csak hallgatott, és várta, hogy talán megszólal ujra – mert méltó átkot itt úgysem mondhatna más, – a rettentő szavak tudósa, Ésaiás. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 1944. május 19. .

.
Fenti vers megírásának napján kapta kézhez Radnóti az újabb behívót újabb “munkaszolgálatra”. És másnap elindult oda, ahonnan már nem volt visszatérés.
.

A nyár biztos jele

A csokit könnyen tudom nélkülözni az étrendemből, különös tekintettel arra, hogy nem igazán szeretem, mert nekem túl tömény állagában és édességében. Egyetlen kivétel a Pocket Coffee (PC), amire pár éve rácuppantam, és vonzódásom hozzá egyre intenzívebbé vált.
.
Tulajdonképpen a PC nem is igazán csoki, hanem kicsi, vékony falú “csokidobozka”, melyben folyékony kávé rejlik, ezért is kell egyben bekapni. Olyasféle, mint pl. a konyakos meggyes bonbon, csak jobb. Nem vagyok kávéfüggő sem, de így együtt, egy falatnyi csoki egy nyelet kávéval, hát mit mondjak, számomra vetekszik a sütifélék élvezetével.
.
A függéstől az óv meg, hogy a nyár közeledtével, ahogy a hőmérséklet emelkedik, a PC eltűnik a boltokból. Először nem tudtam mire vélni ezt az eltűnést, gondoltam, hogy ezzel a termékkel is úgy járok, mint sok mással: miután megkedveltem, a gyártással leállnak – nyilván mert olyan kicsi rá a kereslet, hogy nem éri meg termelni/forgalmazni. Hát igen, az élet számomra már csak ilyen: mindig kilógok a sorból, soha nem azt kedvelem, amit a többség. De amúgy is az a divat manapság, hogy bármiféle terméket, szolgáltatást ripsz-ropsz beszüntetnek, másikra cserélnek, valami olyasféle téveszmétől vezérelve, hogy a népek mindig az újdonságra cuppannak, nem érdekes, hogy az akár rosszabb mint a régi, a lényeg, hogy új név, új márka, új csilivili csomagolás, na meg persze agresszív reklám-hadjárat, és a nép máris rá van gerjesztve az újdonságra, no meg különben se tudja már megvenni a régit, mert az már nincs.
.
Ámde a PC-re az őszi hűvösödéssel egyszer csak ismét rábukkantam. Magamtól nem jöttem rá, hogy a következő tavasszal miért tűnik el újra – egy kereskedőtől kaptam meg a választ: a melegben a csokiburok könnyen megpuhul, megolvad, a kávé kifolyhat, így meleg időben, meleg tájakon nem forgalmazzák. (Azóta már a Wikipeda infói között is megtaláltam a konkrét – igencsak hosszú szünetelési tartamot: április-november.) Nos, ez tényleg logikus, és nyilván nem érné meg a mezei vásárlónak azt a többletköltséget kifizetnie, ami esetleg hűtőpultos tárolásból/árusításból adódna, nem beszélve a szállítás-rakodás problémájáról. Valószínűnek tartom, hogy bizonyos helyeken, melyek nem a plebs, hanem a gazdagok számára vannak fenntartva, megoldott a hűtési probléma, megfelelő felár ellenében.
.
Mindenesetre mióta már így kiokosodtam, a tavasz közeledtével igyekszem bespájzolni ebből a 18 darabos csomagból, és próbálom beosztani őszig.

Ez a kép még optikai csalódást is okoz ráadásként

Kollégák, barátok, családtagok már tudják, hogy tavasz tájékán PC vadászat az egyik fő vásárlási ténykedésem, így ők is besegítenek. Különösen, mert Magyarországon csak az 5 ill. a 18 db-os kiszereléssel találkoztam eddig, és az előbbi jóval drágább egy darabra vetítve. (Bár az interneten keresgélve az Amazonnál jóval többféle kiszerelésben is létezik, a youtube-on pedig egy 32-eset is látni – de ezek vélhetően elérhetetlenek egy magyar földhöz ragadt polgár számára.) No és a PC amúgy is a drágább csokifélékhez tartozik, és a 18 darabos is csak egy üzletláncban szokott a legkedvezőbb (néha-néha akciós) árú lenni. És annyira nem lettem függő, hogy bármekkora árat adjak érte.
.
Igen ám, csakhogy most váratlanul Magyarországra áprilisban(!) beszökött, mit beszökött, betört a nyár, és nem is akármilyen nyár, hanem harminc fokos kánikula, és tartósnak is ígérkezik. Így most itt állok nyárvíz idején PC nélkül, felkészületlenül. Jó hosszú lesz a nélkülözés őszig. Ha egyáltalán lesz még ősz. És tél. Manapság már ebben se lehetünk biztosak. Hiszen a tavasz is kimaradt. Mindazonáltal emiatt nem fogok az északi sarkra emigrálni. Se a délire. Mert nagyon hidegben élni kevésbé szeretek, mint PC nélkül. Bár ki tudja, meddig lesz hideg a sarkokon is… Manapság már semmi sem biztos.
.
Jobb híján e postomban örökítem meg egyetlen legkedvesebb csokiféleségemet, ezeket a képeket nézegetve nosztalgiázok – talán a következő novemberig. Talán bizonytalan ideig,

Üzlet vs házasság

Április 29-én (1958) született Michelle Pfeiffer, ebből az alkalomból ideidézem egyik nevezetes filmjéből (The Fabulous Baker Boys (1989)/ Azok a csodálatos Baker fiúk) az egyik nevezetes jelenetét, amelyben a Makin’ Whoopee c. dalt énekli.
.
A filmben egy énekesnőt alakít, és mint ilyen, többször is énekel, különböző dalokat. Érdekesség, hogy amikor láttam a filmet, kételkedtem abban, hogy ő maga énekelne, ám kiderült, hogy mégis. Nem volt különösebb énekesi képzettsége, de a szerepre való felkészülésének egyik fontos részeként énekórákon képezte(tte) a hangját két hónapon keresztül. És a dalok előadásánál nem is annyira a kiemelkedő énektudása, hanem hangjából, megjelenéséből, játékából áradó erotikus kisugárzás fogja meg a nézőket, és hát igen, különösen a férfineműeket.

Michelle Pfeiffer 2007

De női szemmel is rokonszenves, kedves, bájos embernek látszik, aki a jelek szerint (talán még) nem hódolt be a plasztikai sebészet őrületének, melynek eredményeként egyre borzalmasabb egyen-ábrázattal láthatók, előtte szintén egyéni bájjal rendelkező neves és kevésbé neves sztárok. (Merem remélni, hogy Pfeiffer természetesnek látszó arca nem egy rendkívül jó PS-nek köszönhető.)
.
Az itt hallható Makin’ Whoopee c. dal olyasmiről szól, hogy mi vár a férfira a mézeshetek (és ha volt egyáltalán: a szerelmi mámor) múltával: a hétköznapok mókuskereke, mint pl. a mosogatás, mosás, talán még a varrás is. A többi teendő felsorolása nyilván meghaladta e kis dalocska kereteit. (Továbbá: egyik házasság olyan, mint a másik – e tekintetben.).
.
És itt el vagyok bizonytalanodva, hogy egyáltalán jól értem-e a dal szövegét, ill. az interneten a róla található infókat, hiszen a dal születésekor, 1928-ban szerintem még Amerikában sem volt olyan előrehaladott az egyenjogúság, hogy egyáltalán felmerült volna akármelyik nem képviselőiben a férfiak ilyesfajta szerepvállalása az otthoni-családi robotból. Ha jól értem a háttérinfókat, eredendően nem is komolyan gondolták ezeket, mert valami komédiához írták ezt a dalt. Nyilván eleve röhejes dolog, hogy A Férfi az otthoni-családi teendőkből részt vállaljon – hiszen ilyesmire csak a nők alkalmasak, akik a cselédgén hordozói. Ebből kifolyólag a nők a hétköznapok földhözragadt mókuskerekét csakis élvezni tudják. Végül is férfiak írták a dalocskát (is), hát persze, hogy így gondolták. Ha még a “make whoopee” jelentését (tk. a szexuális együttlét csipkekendőbe csomagolt, azaz eufemisztikus kifejezése angolul) is figyelembe vesszük, akkor különös , hogy a dalocska mondókája mennyire emlékeztet Karinthy Frigyes egyik kis örökzöldségére: “Házasság? Mi lenne más: egy üzlet. A férfi házassággal fizet a szexért, a nő szexszel fizet a házasságért. ”
.
Mindazonáltal, mielőtt a fentieket mind tudtam volna, azt hittem, hogy ez is csak egy szimpla erotikus töltetű dalocska a sok közül, pedig lám, nem is: komoly társadalmi kérdések szunnyadnak a mélyén 🙂
.

The Fabulous Baker Boys (1989) – Makin’ Whoopee Scene (6/11) | Movieclips[https://youtu.be/gQNFCRom7c0]

Makin’ Whoopee . Another bride, another June Another sunny honeymoon Another season, another reason For makin’ whoopee . A lot of shoes, a lot of rice The groom is nervous, he answers twice It’s really killing, that he’s so willing To make whoopee . Picture a little love nest Down where the roses cling Picture that same sweet love nest Think what a year can bring . He’s washin’ dishes and baby clothes He’s so ambitious, even sews But don’t forget folks, that’s what you get folks For makin’ whoopee For makin’ whoopee For makin’ whoopee For makin’ whoopee For makin’…whoopeeeeeeeeeeeeee . (1928)

————————- FOOT ———————

Források:(1)

1. https://en.wikipedia.org/wiki/Michelle_Pfeiffer
2. https://en.wikipedia.org/wiki/The_Fabulous_Baker_Boys
3. https://hu.wikipedia.org/wiki/Azok_a_csod%C3%A1latos_Baker_fi%C3%BAk
4. https://en.wikipedia.org/wiki/Makin%27_Whoopee
5. https://idioms.thefreedictionary.com/make+whoopee

————–

Kép(ek)/videó(k) forráshelye(i):(a)

• https://upload.wikimedia.org/wikipedia/commons/thumb/7/70/Michelle_Pfeiffer_2007.jpg/192px-Michelle_Pfeiffer_2007.jpg
• https://www.youtube.com/watch?v=gQNFCRom7c0
• https://www.youtube.com/watch?v=5cUIuAq5ZeQ

————–

Kapcsolódó posztok:(a)

• https://e-vitae.blogspot.hu/2018/05/a-hazassag-szentsege.html
• https://evitae.wordpress.com/tag/film-2/
• https://evitae.wordpress.com/tag/video/
• https://evitae.wordpress.com/tag/music/
• https://evitae.wordpress.com/tag/zene/
• https://evitae.wordpress.com/tag/gender-2/

————–

Megjegyzések:(a)

• A fent hivatkozott weboldalak, képek, vidók a cikk írása idején elérhetőek voltak. Ha ez később nem így lenne, a “halott” linkekért felelősséget nem tudok vállalni – rajtam kívülálló okokból kifolyólag.

SS fesztivál Németországban

Április 20. Hitler születésnapja (1889). Ez jó alkalom a neonáciknak (csipkelelkűek számára: nemzeti radikálisoknak) nagyszabású gyűlést tartani, ahol megerősíthetik ill. továbbfejleszthetik magukat és egymást eszmeiségükben, módszereikben, összetartásukban, szervezeti hálózatukban. Pláne, ha ezt háborítatlanul tehetik, amit akár még a hitükben, céljaikban, igazukban(?) való megerősítésnek is vehetnek.
.
2018. április 20-21. (péntek-szombat), Ostritz, Németország:
.
Hitler születésnapján “Shield and Sword” (“SS”; “Pajzs és kard”) nevű fesztivált szerveznek Hitler, ill. eszméinek követői: neonácik, és egyéb szélsőjobbosok, nemzeti radikálisok.
.
Az SS fesztivál egyik szervezője Thorsten Heise, a nyíltan idegengyűlölő és antiszemita NPD párt türingiai vezetője.
.
Egész Európából várják a résztvevőket az SS fesztiválra, kb. 1000-1200 főre számítanak.
.
A hatóságok állítólag azért nem tilthatják be a rendezvényt, mert az magánterületen zajlik. (Hm. Ezek szerint ha valaki a saját tulajdonú házában pl. atombombát fabrikál, azzal se lehet gond.) Így csak az alkoholfogyasztást tiltották be, ami szintén a logika ellen való, hiszen az ivászat is magánterületen történne.
.
Ostritz: ~2300 lakosú kisváros a német-lengyel határtól ~50 méterre, Szászország (Saxony) tartományban. Érdekessége még, hogy vasútállomása (Krzewina Zgorzelecka) a lengyelországi Krzewina faluban van – a II. világháború “területi rendezéseinek” egyik fura eredményeképp. A város a fesztivál idején teljesen kihalt, a lakók vagy elmentek a városból, vagy bezárkóztak. Többen a neonácik és a radikális baloldaliak közötti összecsapástól (is) félnek.

Krzewina Zgorzelecka állomás egy Zittau felé tartó ODEG vonattal

Ez a fotó magában is megérne egy misét: ekkora ellentét, mely az ócska, rendesen omladozó épület, és a csili-vili, futurisztikus vonat között feszül, különös gondolatok ébresztésére alkalmas.
.
Ostritz, ill. annak Neisseblick nevű szállodája vélhetően(?) inkább üzleti okokból vált az SS fesztivál színterévé, mint egyéb indítékból. A szálloda tulajdonosa, Hans-Peter Fischer szerint pusztán pénzügyi okai vannak, hogy helyt ad az SS fesztiválnak, ill. részvevőinek, mivel a térségben nehezen megy az üzlet, ezért minden fizető vendéget kénytelen fogadni, mert amúgy ő nem annyira náci érzelmű (csak kicsit). Érdekes lenne tudni, hogy baloldali radikálisokat is fogadna-e fizető vendégekként.
.
Egy helyszíni tudósítás szerint lengyel és magyar szélsőjobbos szervezetek is felállították a standjukat, de cseh és orosz nyelven beszélő résztvevőket is lehetett hallani. Ez azért érdekes, mert Hitler ezen országok mindegyikét lenyelte, széttiporta (az akkori Szovjetuniót csak részben). Érdekes, hogy ezeknek a “nemzeti radikálisoknak” nem terjed odáig a mély nacionalista önérzetük, hogy ne feküdjenek össze az országaikat romba döntő Hitler követőivel. Még az sem zavarja őket, hogy a német szervezők szerint a határ lengyelországi oldalán lévő városok “ideiglenesen lengyel közigazgatás alatt vannak”, ill. hogy olyan zenész is van az előadók között, aki a lengyel nacionalisták kigúnyolásáról ismert. (Ez azt bizonyítja, hogy a (szélső)jobbos eszmeiség nagyobb összetartó erő, mint a balos-liberális.)
.
Sok résztvevő a pólóján ilyen feliratokkal tette közzé “hitvallását”: “Keepers of the race”, “White is my favourite colour” and “Adolf was the best”. (“A faj őrzője”, “Kedvenc színem a fehér”, “Adolf volt a legjobb”).
.
Az SS fesztivál a rendezői szerint
– politikai rendezvény, és mint ilyenhez, a német alkotmány szerint törvényes joguk van
– merő véletlenségből kifolyólag esik Hitler születésnapjára
Ezekre a kijelentésekre talán a “no comment”, vagy “köszönjük, mi is jót nevettünk” a megfelelő reakció.
.
Egyetlen pozitívum: két ellendemonstrációt is tartottak: Peace Festival (International Meeting Place of St. Marinenthal (IBZ)), és “Right Does Not Rock” (“Rechts rockt nicht“, a Die Linke párt szervezésében). Ezeknek ~3-4000 részvetője volt, köztük anarchista csoportok képviselői, ill. a lengyel baloldali Razem párt tagjai. De hát mit ér ez, ha állami szinten legjobb esetben is csak elfordítják fejüket azok, akik igazán tehetnek ellene, kimondatlanul jóváhagyva, bátorítva létezésüket, tetteiket, céljaikat.
.
A szélsőjobbos AfD (Alternative für Deutschland, a harmadik legnagyobb német parlamenti párt) a 2017-es választásokon ezen a vidéken, ebben a városban kapta a legnagyobb támogatást.
.
Az NPD pártot legutóbb 2016-ban megpróbálták betiltatni, de a német szövetségi alkotmánybíróság ezt visszautasította, mondván, hogy a párt “szimpatizál” ugyan a náci eszmékkel, és céljai ugyan alkotmánysértőek, de oly kicsinyke és jelentéktelen, hogy szinte nem is létezik (állami/szövetségi szinten), így hát nem jelenthet komoly veszélyt a demokráciára. Még akkor se, ha a helyi-tagállami önkormányzatokban(!) és 2014-től az Európai Parlamentben(! – Udo Voigt) is ott vannak. Khm. Tehát az NPD hivatalosan mesebeli: létezik is, meg nem is. Eddigi ismereteim szerint mintha Hitler is kicsiben kezdte volna anno. De ha kicsit tanulmányozzuk az NPD betiltására irányuló eddigi betiltatási próbálkozásokat (2001, 2011, 2012, 2016), itt a sikertelenség pikánsabb okait is megtaláljuk (összefonódások titkosszolgálattal, állami hivatal(nok)okkal), és esetleges kezdeti csodálkozásunkat inkább már cinikus mosoly válthatja fel. (Feltéve, ha az angol nyelvű Wikipedia infói viszonylag helytállóak.) Vélhetően a német nyelvű változat ill. források tanulmányozása pontosítaná jobban a történéseket, így e témában a németül tudóké az előny. Német nyelven még két külön Wikipedia szócikke is van a két betiltatási “hullámnak”: NPD-Verbotsverfahren (2001–2003) ill. NPD-Verbotsverfahren (2013–2017).
.
A lengyel neonácik titokban saját eseményt (“Night of Identity“) szerveztek Dzierżoniów mellett, de a lengyel biztonsági és rendőri szervek ezt megakadályozták, a “Club 28” (vélhetően neonáci csoport) két vezetőjét a fasizmus népszerűsítése és faji, nacionalista alapú gyűlöletkeltés vádjával letartóztatták. (Hm. Lám, ilyen egyszerű is lehet?)
.
Mindent összevetve nem lehetek optimista: Hitler utódainak nincs/nem lesz különösen nehéz dolguk. A demokrácia emlőin könnyen fel tud növekedni egy-egy diktátor, ahogy az már bebizonyosodott.
.
————————- FOOT ———————

Források:(1)

1. https://de.wikipedia.org/wiki/Ostritz
2. https://en.wikipedia.org/wiki/National_Democratic_Party_of_Germany
3. https://www.mail.com/int/entertainment/lifestyle/8430320-german-town-braces-neo-nazi-concert-hitlers-birthd.html#.1272-stage-ss1-1
4. https://en.wikipedia.org/wiki/Ostritz
5. http://en.brinkwire.com/279417/neo-nazi-ss-festival-countered-by-peace-rally-on-hitlers-birthday/
6. http://www.ostpol.de/beitrag/5156-when-the-nazis-enter-town
7. https://www.theguardian.com/world/2018/apr/20/german-town-braces-for-arrival-of-neo-nazis-music-festival-hitler-birthday-ostritz
8. https://en.wikipedia.org/wiki/The_Left_(Germany)
9. https://en.wikipedia.org/wiki/Alternative_for_Germany
10. https://www.theguardian.com/world/2017/jan/17/germany-s-top-court-rules-against-ban-on-far-right-ndp
11. https://en.wikipedia.org/wiki/List_of_members_of_the_European_Parliament,_2014%E2%80%9319
12. https://de.wikipedia.org/wiki/NPD-Verbotsverfahren_(2001%E2%80%932003)
13. https://de.wikipedia.org/wiki/NPD-Verbotsverfahren_(2013%E2%80%932017)
14. https://www.9news.com.au/world/2018/04/22/08/38/neo-nazi-germany-rock-festival-adolf-hitler-birthday
15. https://www.nurphoto.com/it/gallery/142000
16. https://www.usatoday.com/story/news/world/2018/04/20/neo-nazi-ss-festival-hitlers-birthday-countered-peace-rally/535316002/

————–

Kép(ek) forráshelye(i):(a)

• https://www.google.com/ncr
• https://commons.wikimedia.org/wiki/File:Bahnhof_Krzewina_Zgorzelecka.jpg

————–

Kapcsolódó posztok:(a)

• https://evitae.wordpress.com/tag/fasizmus/

————–

Megjegyzések:(a)

• Minden infót a felsorolt forrásokból vettem, azok helytállóságáért nem tudok felelősséget vállalni. Ha valami tévesen lenne a leírtakban (pl. félreértettem az idegen nyelvi infókat), köszönettel veszem a hibajelzéseket.
• A fent hivatkozott weboldalak a cikk írása idején elérhetőek voltak. Ha ez később nem így lenne, a “halott” linkekért felelősséget nem tudok vállalni.

Albert Einstein és a nők

1955. április 18-án (76 évesen) halt meg Albert Einstein. (Főleg a napokban felfedezett remek webhelynek, az ezenanapon.hu-nak köszönhetően vagyok képben a nevezetes napoknak, évfordulóknak.)
.
Ebből az alkalomból ideidézem a neki tulajdonított töméntelen mondások egyikét:

“Valakinek vagy a tudományra, vagy a családra van ideje, mindkettőre nem lehet.”

.
Nos, ezt is nagyon bölcsen felismerte, és még az őszinteségéről is képet kaphatunk. Nem csoda, ha a magánélete elég kesze-kusza volt, mint minden zseninek, ill. az emberiség valamilyen maradandót alkotó, esetleg egyéb jelentős cselekedetek által a társadalmi tudatban fennmaradó egyedének. Mert nem csak a tudomány esetében, hanem a művészetféleségek területén is teljes embert kíván, ha valaki nem csak operatív jellegű (kisegítő) tennivalókkal elégszik meg, hanem valami újat akar alkotni, válaszok után kutakodni a soha el nem fogyó miértekre (lásd még: szenvedély). (A politika színterét inkább hagyjuk most – az egy másfajta kategória.)
.
Képzeld csak el, Kedves Olvasóm, hogy egy egyenlet megoldása, új részecske felfedezése, stb. már majdnem megvan, vagy egy vers, festmény, stb. kezd összeállni, de felhívnak, hogy a gyerek az iskolában belázasodott, és azonnal szaladnod kell(ene) érte: a hosszú órák gondolatmenetét, kísérletezését, stb. félbehagyni, otthagyni csapot papot, és még az se biztos, hogy mikor folytathatod. Nos, hát így nem lehet nagy dolgokat felfedezni, alkotni, de még kisebbeket is nehezen. Nem véletlen, hogy a “nagy emberek” döntő többsége férfi, aki mindig találhat cselédet (anya, feleség, barátnő, egyéb nőrokon), aki a családi, otthoni teendők terhétől mentesíti.
.
Egy nőnek nincs ilyen szerencséje, elvétve találhat férfit, aki kiváltaná (vagy akár csak részben tehermentesítené) a családi, otthoni robot alól. Ha még nem mondtam volna: az élet igazságtalan a nőkkel, kegyetlen választás elé állítva őket: vagy szakmai fejlődés / tudományos / művészi alkotás (gyakran euforikus, nagyléptékű, szárnyaló) öröme, vagy a gyerek, a család földszintes, jó esetben mindennapos mikroboldogsága. Hacsak nem kőgazdag, hogy pénzzel meg tudja oldani a kettős helytállást, de kicsi gyerek, vagy jólfejlett birtoklási vággyal, macsó fennsőbbségtudattal megáldott férfi mellett még ez is necces.
.
.
Einsteinről, munkásságáról netszerte rengeteg infó található. A Wikipédia szócikkével érdemes kezdeni. Az angol nyelvű oldal szerintem teljesebb és rendszerezettebb a magyarnál, ahogy az többnyire szokott lenni, persze úgy könnyű, ha sokkalta több ember tudja menedzselni az egyik nyelvű oldalt, mint a másikat.
.

Fentiekre való tekintettel emlékezzünk meg Einstein feleségeiről is, akiknek vélhetően nagy szerepük volt abban, hogy férjük a tudománynak szentelhette életét.

Mileva Marić .

Elsa Löwenthal .

————————- FOOT ———————

Források:(1)

1. https://en.wikipedia.org/wiki/Albert_Einstein
2. https://hu.wikipedia.org/wiki/Albert_Einstein
3. https://hu.wikipedia.org/wiki/Mileva_Mari%C4%87
4. https://en.wikipedia.org/wiki/Elsa_Einstein
5. https://www.citatum.hu/szerzo/Albert_Einstein/7?r=6
6. http://ezenanapon.hu/

————–

Kép(ek) forráshelye(i):(a)

• http://blog-sin-dioses.blogspot.hu/2015/03/cien-anos-de-la-relatividad-de-albert.html
• https://upload.wikimedia.org/wikipedia/commons/thumb/d/d3/Albert_Einstein_Head.jpg/180px-Albert_Einstein_Head.jpg
• https://upload.wikimedia.org/wikipedia/commons/thumb/4/4c/Mileva_Maric.jpg/211px-Mileva_Maric.jpg
• https://commons.wikimedia.org/wiki/File:Bundesarchiv_Bild_102-00486A,_Elsa_Einstein.jpg

————–

Kapcsolódó posztok:(a)

• https://evitae.wordpress.com/2013/03/08/cselednap/
• https://evitae.wordpress.com/2013/03/15/a-csalad-cseledje/

————–

Megjegyzések:(a)

• A fent hivatkozott weboldalak a cikk írása idején elérhetőek voltak. Ha ez később nem így lenne, a “halott” linkekért felelősséget nem tudok vállalni.

Királyhegyi Pál és az auschwitzi gyors

Április 16.: a holokauszt magyarországi áldozatainak emléknapja (melynek ürügyén 2001 óta tartanak Magyarországon megemlékezést ezen a napon).

“A magyar kormányzat 2000-ben határozott arról, hogy április 16-a a holokauszt magyarországi áldozatainak emléknapja legyen: a náci megszállókkal együttműködő magyar közigazgatás és rendvédelem tagjai [1944-ben] ezen a napon kezdték meg az első gettók és gyűjtőtáborok felállítását a korabeli Magyarország kárpátaljai területén.” (hirado.hu)

“1944-ben ezen a napon kezdődött meg a gettósítás Északkelet-Magyarországon és Kárpátalján. Az első gettókat a következő településeken hozták létre: Beregszász, Felsővisó, Huszt, Kassa, Kisvárda, Máramarossziget, Mátészalka, Munkács, Nagyszőllős, Nyíregyháza, Sátoraljaújhely, Técső, Ungvár.
.
A példátlan gyorsasággal lezajlott gettósítás után mindössze néhány hét alatt, május közepe és július eleje között, a teljes vidéki zsidóságot Auschwitz-Birkenauba deportálták. A magyar vidék zsidóságára a birkenaui lágerben azonnali pusztulás várt. A csekély számú munkaképesnek ítélt ember közül is csak kevesen élték túl a megpróbáltatásokat: a magyar vidék többszázezres zsidóságából mindössze néhány tízezren tértek vissza.” (sfi.usc.edu)

Ebből az alkalomból ideidézem Királyhegyi Pált (1900.12. 27. – 1981.08.07.), akiről még csak a közelmúltban fedeztem fel, hogy ő is a leghitelesebb holokauszt tudósítók egyike, még ha nem is élőben, hanem offline (utólag, túlélőben) írta tudósításait. Sajnos életéről és munkásságáról/műveiről nem találtam tisztességes, átfogó életrajzot, információs oldalt (az interneten), műveinek elektronikus kiadásait sem (pedig ő is megérdemelné, ahogy Várnai Zseni), így csak az Első kétszáz évem c. önéletrajzi papírkönyvét elolvasva lehet követni – a hiteles forrásból – legalább az 1979 előtti életét. A könyv felhasználásával itt alább ezt az időszakot tekinthetjük át, a könyvből származó idézetekkel:
.

E-diktátorok: Facebook

A másik blogomban e-cseteltem kissé a mesterséges intelligenciához (MI) (magyarul: artificial intelligence (AI) ) való ambivalens viszonyomat, így itt nem bocsátkozom ismétlésekbe, ellenben itt szemléltetem, (alátámasztom) ottani vélekedésemet.
.
A Facebook(FB) az egyik kitűnő példa arra, hogy a MI (pontosabban a szoftverfejlesztők, ill. az őket irányítók – akik mind emberek – szoftvertermékei) hogyan is igyekszik megfosztani az azokat használók tömegeit szabad akaratuktól.
.
Ez önmagában is háborgásra ad okot (egyes szabadságmániás egyéneknek, pl. nekem), de ahogy a kipattant, és egyre továbbgyűrűző botrány (a Cambridge Analytica a földgolyóbis közel 90 millió (ha nem több!) FB felhasználó mindenféle személyes adatát (közöttük pl. privát üzeneteiket) begyűjtötte saját manipulációs (és még ki tudja, milyen)) céljaira, még tetejébe (ha jól értem ezt az angol nyelvű cikket), akkor Mark Zuckerberg (fellengzősen?) a MI-vel takarózik, mintha azt nem is emberek készítenék, hanem valami önmagától születő és uralkodó, természetfölötti hatalom lenne. Pedig a MI nem más, mint szoftvertermékek(programkódok/algoritmusok) halmaza, amit az e-diktátorok minden igyekezetükkel misztifikálni igyekeznek, mely módszer a diktátorsághoz vezető út egyik alapköve: az embertömegek nehogy már szoftvergyártókat/-üzemeltetőket tegyenek felelőssé pl. adatlopásokért, vagy a rengeteg rejtett, vagy észlelhető hibáért, az általuk okozott károkért, hanem a megfoghatatlan, ismeretlen MIsztériumot, amihez embernek csak annyi köze lehet, hogy engedelmeskedik “neki”. . . .

Költészet napja avagy nő, férfi, politika

Április 11 a magyar költészet napja. További részleteket erről a magyar Wikipédia szócikkében találsz Kedves Olvasóm, de az (e pillanatban az) első mondat legfontosabb infóját ideidézem: “A magyar költészet napját Magyarországon 1964 óta József Attila születésnapján, április 11-én ünneplik.” Ezek szerint a világ más országaiban, más tájain valamikor máskor kezdték ünnepelni: vagy korábban, vagy későbben – erre sajnos a szócikk szerzői nem térnek ki. Ehhez képest, de egyébként is, különös hogy más nyelven nincs is szócikk erről a magyar ünnepről. Pedig a nagyvilágban nem volt “rendszerváltás”. Még. Egyáltalán: van-e a költészetnek világnapja? Már szinte mindennek van, lásd a magyar Wikipédia listáit, amely gyanúm szerint nem teljes és nem napra kész, legalábbis a magyar – érdemes az angolt (is) nézni inkább. Még a WC-nek is (World Toilet Day) van, mégpedig november 19-én, a nemzetközi férfinappal együtt. Khm. . . .

A reklám helye

.
Te vagy a hunyó, Kedves Olvasóm !?

Amint azt már jó régen emlegettem, “ingyenesen” használom a WP blogszolgáltatását. De mint tudjuk, mindennek ára van. Így vagy úgy. Jelen esetben a reklámokat kell tűrni. (Amiket elsősorban azért utálok teljes szívemből, mert egyik részük gügye, másik részük bárgyú – a potenciális vásárlóra kis hülye gyerekként tekintenek, és mindent elkövetnek, hogy azzá is váljék. Elvétve akad frappáns, partnerként megszólító.)