eVitae

Nem mondhatom el senkinek

Koronavírus vs orrszőr


Smiley with facemaskNetcsevej közben botlottam a koronavírushoz kapcsolódóan az orrszőr témájába, ahol mókásan felmerült a gondolat, hogy elegendő orrszőr akár az orr-szájmaszkot is kiválthatja, pláne, ha ez utóbbi hiánycikk, ill. a beszerzése a gazdagabbak kiváltsága lett (mint oly sok egyéb).

Nasal hairTermészetesen ez a kiváltás így nem igaz, hiszen a (védtelen) szájon át szabadabban repülnek be a levegőben utazó vírusok, bacik a légutakba, feltéve, ha szájon is szedünk levegőt. Ami csak úgy kerülhető el, ha elszántan, kitartóan csukva tartjuk a szánkat. Ez viszont nehezen megvalósítható, még erősen korlátozott társas érintkezések esetén is, hiszen ha beszélni nem is, de enni, inni feltétlenül szükséges. Én pl. újabban még szájmaszkban is inkább mutogatok. (Már gondoltam arra, hogy meg kéne tanulni a jelnyelvet. Soha nem lehet tudni, mikor vehetik hasznát a halló emberek is.) Evést, ivást pedig nyilvános helyen nem követek el járványos időszakban.

Érdekes, most, a netes forrásokat böngészve látom, hogy rengetegféle jelnyelv létezik, pl. országonként, földrajzi egységként is eltérhetnek. Ezek szerint nem létezik a világon egységes jelnyelv? Pedig milyen praktikus lenne. Mint pl. az eszperantó. Igaz, az se lett annyira elterjedt, amennyire megérdemelné.

Bla blaÉn egyébként sose voltam beszédpárti, mert szerintem az emberek túl sokat beszélnek fölöslegesen, pl. mert hogy a saját hangjukat hallhassák (lásd még: verbális maszturbáció), vagy pl. megtévesztésül, hogy a többieknek nehéz legyen kihámozni a lényeget, ill. hogy rabolják mások idejét. Rosszabb esetben ők maguk se tudják, mit akarnak mondani. (Lásd még: összehordanak hetet-havat.) Ha 1-2 egyszerű mondatban el lehet mondani valamit, akkor ugyanazt 10-20 (vagy még több) mondatba szétkenni bűn. Szoktam mondogatni, hogy ha én diktátor lennék, akkor büntetném az ilyet, pl. jól megadóztatnám a fölösleges szómenéseket. Gondolom, sok bevétel lehetne belőle. És ez nem a szólás szabadság sárba tiprása lenne, hiszen az emberek idejét, türelmét lopni se lehet alapvető emberi jog.

Írott szöveg olvasásánál kevésbé merül fel a probléma, hiszen az olvasó megtanulhat szelektíven, pásztázva (mondhatnánk: felületesen) gyorsolvasni. Bár kevéssé tagolatlan szöveg esetében nehezebb. Ám elektronikus olvasásnál még a kereső funkció is a segítségünkre van. Sokszor “olvasok” elég hosszadalmas, és/vagy tagolatlan szöveget tartalmazó weboldalt, cikket ilyen módszerekkel. Persze nem irodalmi alkotások esetén.

Amúgy a Kis Herceg rókájától is tudjuk, hogy “A beszéd csak félreértések forrása.

Mindazonáltal eddig még nem sikerült teljesen nélkülöznöm a beszédet napjaink beszűkült interperszonális kommunikációjában, bizonyos dolgokat nehéz ill. időigényes lenne elmutogatnom. De azért elég jól állok ezirányú képességem fejlesztése tekintetében. Pláne, hogy pár alkalommal átestem már hangszál gyulladáson, vagyis amikor “elment a hangom”. Ilyen esetekből szereztem némi előképzettséget.

Visszatérve az orrszőrhöz: ezt nem véletlenül/fölöslegesen kaptuk a természettől. Hiszen teljesen logikusan és praktikusan a filter szerepét tölti be, a levegőben utazó idegen/ellenséges részecskéket (polleneket, egyéb allergéneket, a környezetszennyezés ártó termékeit) kiszűri. Én úgy gondolom, hogy vírusok, bacik (legalább egy részük) is fennakadhatnak benne. Esetleg elfáradnak a szőrzeten való áthatolás küzdelmében. Pl. az asztma és az orrszőr viszonyát tanulmányozva ki is mutatták az orrszőr hasznosságát.

Esztétikai szempontok miatt az emberek ezt is igyekeznek kiirtani az orrukból, teljesen. Jó, nem mondom, hogy lógjanak/meredezzenek ki a szálak az ember orrából, de azért meg lehet hagyni annyit, hogy az egészség és az esztétikum viszonya a kecske-káposzta törvényének megfeleljen.

Végszó: az orr-szájmaszk, de legalábbis megfelelő kendő, sál megfelelő alkalmazása járványos időkben, vagy csak hagyományos náthás, köhögős állapotban feltétlen szükséges, az orrszőrnek pedig lehet kisegítő szerepe.

————————- FOOT ———————

Források:(1)

  1. https://en.wikipedia.org/wiki/Nasal_hair – Wikipedia: Nasal hair
  2. https://en.wikipedia.org/wiki/Sign_language – Wikipedia: Sign language
  3. https://hu.wikipedia.org/wiki/Jelnyelv – Wikipédia: Jelnyelv
  4. https://mek.oszk.hu/00300/00384/html/ – Antoine de Saint-Exupéry: A kis herceg, Fordította: Rónay György
  5. https://hu.wikipedia.org/wiki/A_kis_herceg – A kis herceg
————–

Kép(ek)/videó(k) forráshelye(i):(a)

————–

Kapcsolódó posztok:(a)

————–

Megjegyzések:(a)

  • A fent hivatkozott weboldalak (, képek, videók) a cikk írása idején elérhetőek voltak. Ha ez később nem így lenne, “halott” linkekért felelősséget nem tudok vállalni – rajtam kívülálló okokból kifolyólag. Ha egy videó/kép kedves a szívednek, jobb, ha mindjárt le is töltöd, ki tudja mikor fog eltűnni a feltöltőnek vagy a Google-nak köszönhetően.

Hogyan mossunk kezet zenére?


Washing hands with happy tap
Egyre nagyobb a termés a koronavírus mizéria humoros nézőpontjából is. Az alábbi videót most találtam, bár már jó egy hónapja megjelent, de sajnos az aktualitásából mit se vesztett. Bár azóta rohamosan romlott a helyzet, Iránban is, mégis hiszem, hogy a humor is segít a lélek, és a nevetőizmok karbantartásában. (Nekem jót tett.) És talán a folytonos kézmosás is könnyebben megy.

Danial Kheirkhah iráni színész talált ki egy, szerintem fantasztikusan mókás előadást. Tulajdonképp csak imitálja a kézmosást (víz és szappan nélkül), a zene ritmusára. Magyar vonatkozása is van, mert a zene Brahms 1. magyar tánca, és ez is megmelengetheti a magyar szíveket.

Iranian Artist, Danial Kheirkhah Uses Music to Show How to Wash Hands

[youtube https://www.youtube.com/watch?v=cB3ET6mD1LE]
Előadó: Danial Kheirkhah iráni színész
Zene: Brahms: 1. magyar tánc

Eredetileg az előadó Instagram felületén botlottam bele. Bár onnan is be lehet huzalozni (ágyazni) videót WordPress blogba, de nem tetszett az eredmény, mert egy csomó fölösleges cuccot is behoz (ahogy az egy agresszív e-diktátorhoz illik), elfoglalva az egész post hasznos felületét, és lényegében nem lehet testre szabni. (Amúgy is utálom a Facebookot.) Szerencsére a Youtube-on is megtaláltam, ami (egyelőre) sokkal rugalmasabb beágyazást biztosít.

————————- FOOT ———————

Források:(1)

  1. https://www.instagram.com/danial_kheirikhah/ – Instagram: Danial Kheirkhah
  2. https://www.youtube.com/watch?v=cB3ET6mD1LE – Danial Kheirkhah: hogyan mossunk kezet zenére?, Published: 2020.02.29.
  3. https://en.wikipedia.org/wiki/Hungarian_Dances_(Brahms) – wikipedia: Johannes Brahms: Magyar táncok
  4. http://kerekasztal.at/newsletter/2015/november-december-2015/johannes-brahms-magyar-tancok/
————–

Kép(ek)/videó(k) forráshelye(i):(a)

————–

Kapcsolódó posztok:(a)

————–

Megjegyzések:(a)

  • A fent hivatkozott weboldalak (, képek, videók) a cikk írása idején elérhetőek voltak. Ha ez később nem így lenne, “halott” linkekért felelősséget nem tudok vállalni – rajtam kívülálló okokból kifolyólag. Ha egy videó kedves a szívednek, jobb, ha mindjárt le is töltöd magadnak (csak magánhasználatra!), ki tudja mikor fog eltűnni a feltöltőnek vagy a Google-nak köszönhetően.

Koronavírus: miért Kínából?

Globe reading coronavirus newsRégóta fel-felmerült bennem az a kérdés, hogy vajon miért Ázsiából, de főképp Kínából indulnak világgá a “hagyományos”, ill. újabb fajta influenza és egyéb kórságok. Kedves Barátom okosan mondta, hogy azért, mert ott mindenféle (vad)állatot megesznek, (pl. a két fő gyanúsítottat: denevért, tobzoskát), amiket nem is úgy tisztítanak, sütnek, főznek, ahogyan az egészségügyileg kívánatos lenne.

Azóta az interneten is művelődtem vírusügyben (is). És tényleg. Találtam pl. két nagyon informatív videót. Mindkettőnél láthatunk és megrökönyödhetünk a leginkább Ázsiában honos un. “wet marketeken” uralkodó viszonyokon. Sajnos mindkét videó angolul beszél, de a képek magukért beszélnek (a karanténos életmódban lehet pl. angolul tanulni). A lejátszást úgy állítottam be, hogy mindjárt a legfontosabb kockáknál induljanak el, de vissza lehet lépni az elejére is az ismert módon.

Az első videó leírásából a fontos rész fordítása:

“A SARS és a COVID-19 is a koronavírusok családjába tartozik, és úgy néz ki, hogy mindkettő a hírhedt kínai vadállat-piacokról indult “világhódító” útjára. A szakértők már régóta figyelmeztetnek, hogy ezek a piacok, melyek betegségek lehetséges forrásai, újabb járványok kitörését teszik lehetővé. A piacok és a kapcsolódó vadállatkereskedelem (amiben óriási pénzek vannak) az alapvető problémája ezeknek a járványoknak. Amíg Kína ezt a gondot meg nem oldja, addig az ilyen (globálissá váló) vészhelyzetek bármikor adódhatnak. Újra meg újra.”

A videóban (kb. a 2 perctől) mutatnak és kommentálnak – többek között – a wuhani vadállatpiacon uralkodó minősíthetetlen állapotokat. Az állatok/ketrecek egymás hegyén hátán, a feljebb lévő állatok ürüléke, vizelete, esetleg egyéb testnedve simán rácsorog az alattuk lévőkre. A higiénia leginkább szóba se jöhet. Az, hogy sok védett, kihalóban lévő állatot is befognak(ki tudja, honnan), leölnek, adnak-vesznek, megesznek, csak hab a tortán. És mert hatalmas pénzek vannak ezek kereskedelmében, Kína megfelelő állami szereplői naná, hogy szemet hunynak, nyilván elegendő részesedésért cserébe. Sok kínai milliárdosnak lehet a vadállat-üzletben érdekeltsége. (Hm. Még hogy kommunizmus, hahaha. Kína kapitalistább akármelyik, bevallottan kapitalista országnál.)

És még Kína van megsértődve, hogy a “kínai vírus” kifejezés is szárnyra kapott, meg hogy egy dán napilap (Jyllands-Posten) karikatúrát adott közre, ahol a kínai zászló 1+4 csillaga a koronavírus szimbólumával cserélt helyet. Talán esetleg a saját háza táján kéne rendbe tenni a (vad)állatkereskedelmet, és főleg a piacok egészségügyi viszonyait, és akkor talán nem onnan fog szétszóródni a világ összes tája felé egy újabb pusztító járvány. Persze ebben nem csak Kína a hunyó, hiszen a többi ázsiai országban is virul a nedves piacok mocskos világa. Továbbá a világ többi része is ismeri ezeket a körülményeket, és mégse tesz semmit, hogy megváltozzon. Pedig a világ gazdasági-politikai hatalmasságai szoktak találni befolyásoló eszközöket, ha üzleti érdekeik úgy kívánják. (Ahogy Hitler tobzódása se egyedül Hitler bűne volt, hanem az egész világé. Ahogy minden azután következő kisebb-nagyobb népirtás is.)

A videó leírásában ugyan jelzik, hogy Kínában a népesség nagyobb része nem eszik vadállatokat, csak hát egy óriási népességnek a kisebb hányada se lehet elég kicsi. De nem csak evésről van szó, hanem bizonyos “alkatrészeik” mindenféle vélt vagy valós hatása miatt orvoslás, vagy egyéb, pl. ruházat készítése céljából. Pl. ezért ölik tömegesen a kihalófélben lévő tobzoskákat (pangolin). De lehetne sorolni vég nélkül még példákat, és nem csak Kínából.

Az emberiség vígan pusztítja saját élőhelyét, környezetét, saját magát, ami ugye nem mehet vég nélkül, amint azt – többek között – a COVID-19 és egyéb (eddig még némileg kevésbé világra törő) járvány is sejtetni engedi. Jegenyefák se nőnek az égig, mint az köztudott. Bár a Föld népessége mintha igen. De az se fokozódhat végtelenül, hogy egyre több ember él egyre szűkebb helyeken egymás hegyén-hátán, és közben felfalják a Földet.

A másik videóban az egyik szakértő(kb. a 3. percnél) ki is mondja: ez az anyatermészet bosszúja (Mother Nature revenge). Nem oly régen még iskolai tananyagok keretében is verte a mellét az emberiség, miszerint: az Ember legyőzte a természetet. Ugyan hogyan is győzhetne le olyasmit, aminek ő maga is része? Csak úgy, hogy saját magát is földbe döngöli egyúttal. Amilyen intelligens. Abban azért reménykedtem, hogy még nem az én életemben dől dugájába. Sose voltam szerencsés. De hogy hogyan lehet ennyire hülye az emberiség, pontosabban a gazdasági-politikai hatalom mindenkori birtokosai, azt nehéz elfogadni.

A következő videóban inkognitóban lévő újságírók kutatták a járvány lehetséges okait Hong Kong és Thailand nedves piacain. Ez kissé hosszú film, majdnem félórás. Kb. a 02:30 ill. később a 14:30 perctől kezdődnek a mondanivalómhoz passzoló részek, a nedves piacok állapotáról.


Érdemes az egészet végignézni, -hallgatni. Bár ki tudja, mi a jobb: ha szembenézünk a farkassal, vagy ha homokba dugjuk a fejünket. A leírásban olyan rémisztő gondolat van Gabriel Leung professzortól, hogy ide se írom a fordítását.

Források:(1)

  1. https://www.youtube.com/watch?v=TPpoJGYlW54 – Miért Kínából? – Wox video(angol): How wildlife trade is linked to coronavirus; Published: 2020.03.06.
  2. https://en.wikipedia.org/wiki/Wet_market – Wikipedia: Wet market (Nedves piac)
  3. https://www.dw.com/en/china-angry-over-coronavirus-cartoon-in-danish-newspaper/a-52196383 – Kína mérges a dán karikatúra miatt; dw.com, Published: 2020.01.30.
  4. https://en.wikipedia.org/wiki/Pangolin – Wikipedia: Pangolin
  5. https://hu.wikipedia.org/wiki/Tobzosk%C3%A1k – Wikipédia: Tobzoska
  6. https://www.youtube.com/watch?v=Y7nZ4mw4mXw – Újásígírók inkognitóban, és szakértők kutatják a nedves piacokon a koronavírus “bölcsőit”; Published: 2020.03.08.
————–

Kép(ek)/videó(k) forráshelye(i):(a)

————–

Kapcsolódó posztok:(a)

————–

Megjegyzések:(a)

  • Wet market: szó szerinti jelentése “nedves piac“. Jobb (sőt, semmilyen) magyar fordítását nem lelem. A név a hongkongi angolból származik. Hús- és halpiac, ahol helyben együtt vannak (még épp) élő, ill. már megölt, széttrancsírozott tengeri és (vad)állatok, húscafatok, belsőségek, egyéb állati részegységek, és nyilván mindenféle állati, rosszabb(?) esetben emberi testnedvek mixtúrája. És onnan az elnevezés, hogy a padlózata (ha van egyáltalán) állandóan nedves, érthető módon. Elvileg az állandó felmosástól is, de nem hinném, hogy a többségénél nagyon adnának a higiéniára, egészségvédelemre. Ha én vírus lennék, nekem ez maga lenne a Kánaán. Tulajdonképp nem is értem, hogy eddig még nagyobb baj nem tört rá onnan az egész emberiségre. Persze talán csak mostanra fokozódott annyira a globális jövés-menés, hogy bármilyen vírus játszva utazhat a jövők-menők “poggyászaként”.
  • A fent hivatkozott weboldalak (, képek, videók) a cikk írása idején elérhetőek voltak. Ha ez később nem így lenne, “halott” linkekért felelősséget nem tudok vállalni – rajtam kívülálló okokból kifolyólag.

Koronavírus, járulékos veszteségek: mozgáshiány

Evil Coronavirus
A koronavírus hasonlatos a Facebook-hoz: agresszív, nehéz ellene védekezni, a hagyományos kórságokat (e-csatornákat) földbe döngöli, és bezár-elzár egy szűkebb térbe (lakásba, karanténbe, e-felületre), ami járulékos bajokat okoz. Pl. mozgáshiányt.

Ha a rengeteg, mozgásszervi (reumatikus, ízületi) gondokkal küzdő ember életét a Covid meg is kíméli, cserébe állapotuk súlyosbodni, ill. az ilyen betegek száma jelentősen gyarapodni fog. Hiszen a Covid “házi őrizetére” vannak kárhoztatva, a lakásból nem, vagy alig ajánlott kimenni. Sok városlakónak nincs kertecskéje, ahol mozgásos tevékenységgel segíthet magán. Hirtelen megszűnt minden segítő kezelés: gyógytorna, masszázs, gyógyfürdő, ill. a szabadban történő több-kevesebb mozgás (séta, jövés-menés), a gyógykészítmények beszerzése is problémás lett.

Egy megoldás lehet: a lakásban találni arra alkalmas kisebb-nagyobb szögletet, ami alkalmas tornázáshoz. A lakás nagyságának és a benne lakók számának aránya jelentősen befolyásolhatja a lehetőségeket. Szóba jöhetne még a folyosó (ahol van), de ez a lakóközösség milyenségének is lehet függvénye. A szerencsésebbek az erkélyüket, teraszukat, vagy kertecskéjüket/udvarukat választhatják. A még szerencsésebbek saját edzőtermüket, uszodájukat, szigetüket. (Ccö. Méghogy pénzért nem lehet egészséget venni. Dehogynem.)

Sokunk mindenképp magunk is tehetünk a mozgáshiány negatív következményeinek enyhítésére. Tudod-e Kedves Olvasóm, hogy pl. az asztal, a konyhapult, szék, ülő(fitness)labda, ajtókeret, stb. milyen jól használhatók sporteszközként?

A leghasznosabb segítő a lakás-tornához (is) a zene, annak ritmusa viszi magával az embert, a fáradtságérzetet késlelteti. Korábban már beszéltem Seres Zoltánról, a talán egyetlen magyar hastáncos férfiról. Most véletlen belebotlottam az általam ritkán látogatott, hőn utált Facebookon egy hasznos kezdeményezésébe: videókra felvett torna-tánc gyakorlatokat lehet vele együtt végezni. Egyúttal derűt is sugároz, ami szintén nagyon kell manapság.

Ide alább behuzaloztam az egyik videót. (Kár, hogy a Youtube csatornára nem töltötte fel, mert azt könnyebb (lenne) behuzalozni. Az FB, ahogy az egy agresszív vírushoz illő, természetesen e tekintetben is nehezebben kezelhető: vért lehet izzadni az egyénibb beágyazással. A Youtube-on egyébként korábbról is rengeteg, különféle (gyógy)tornagyakorlatos video van fent, nehéz is kiválasztanunk a megfelelőket.)
facebook.com/zoltan.seres.378/videos/3064725503547483/
Seres Zoltán Shivendra: FB video
“Maradj otthon és bírd ki épségben egészségben!”

Néhány a többi videó közül, ezek FB belépés nélkül is elérhetők (e post írásakor):

Azt is jó tudni, hogy bizonyos Nagy Testvérek is törődnek a testünkkel (még ha nem is biztonságos, https csatornán); ezt a WHO egyik (angol nyelvű) ága-bogán találtam – szerintem ez is hasznos:
“Stay physically active during self-quarantine” – http://www.euro.who.int/en/health-topics/health-emergencies/coronavirus-covid-19/novel-coronavirus-2019-ncov-technical-guidance/stay-physically-active-during-self-quarantine
Folytatás/More. . . »»

Ilyen volt…

Music, melody, notes
Érdekes dolgokat találni netbóklászás közben. Zeneklipek között szörföltem, úgy botlottam bele az alábbi felvételbe.És akaratlanul a politika trutyijába tenyereltem, pedig a magyar mocsár teljesen hidegen hagy már rég. Sőt ma már kissé szégyellem is ez irányú korábbi naivitásomat-nyüzsgésemet, amikor azt hittem, a politikusok – legalább némelyike – az őket fizető választópolgárokért vannak.

Volt valaha rég egy házinénim, aki gyakorta mondogatta: “Most mondjátok meg, mennyi édes kisgyerek van, és mennyi ronda felnőtt. Hová(mivé) lesz idővel az a sok aranyos csöppség?” Ahogy öregecskedek, egyre többször jut eszembe ez a mondás, és egyre inkább értem, miről szól.hypocrite_devil_nice

A tizenegy éves Morvai Krisztinát elnézve ebben a klipben, újra eszembe jut a házinéni. A rondaság nem feltétlen fizikai értelemben vetődik fel, hiszen Morvai felnőttként is kifejezetten szépnek mondható, nyilván hála az anyai vonal (Fekete Klári) génjeinek (is). Bár az EP képviselőségi hízókúrája neki se tett jót alakilag. (Észrevetted már, Kedves Olvasóm, hogy az EP (legalábbis a magyar) képviselők mind jól elhíznak? Nyilván a rengeteg munkától, stressztől – lásd pl. Niedermüller Pétert, aki pedig kifejezetten sovány alkat. Volt. )

[http://youtu.be/eS0t-ekEJkA]
Ő még csak most tizennégy – LGT (Hang: 1973, Kép: 1974)
Zeneszerző: Barta Tamás
Szöveg: Adamis Anna
Előadja: Barta Tamás, Laux József, Presser Gábor, Somló Tamás
Közreműködik: Morvai Krisztina (11 évesen)
LGT: Ő még csak most 14
.
Nevét se tudom még, kezét se fogom még,
És csak azt tudom, hogy ő még csak most tizennégy.
A papa vigyáz rá, a mama vigyáz rá,
Nem tudja mi vár, mi vár, mi vár rá.
.
Én nem is figyelnék, és nem is nevetnék.
Ó, ha nem tudnám, hogy ő még csak most tizennégy.
Nem hisz a mesében – ez van a szemében,
Nem tudni mi van, mi van a fejében.
.
Ó, Nem neked való még az éjszaka,
Siess haza, vár a mama!
Ha későn érsz haza, nincsen vacsora,
Siess haza, vár a mama!
Ó, Nem neked való még az éjszaka,
Siess haza, vár a mama!
.
Ó, Nem neked való még az éjszaka,
Siess haza, vár a mama!
Ha későn érsz haza, nincsen vacsora.
.
Hiába keresnéd, hiába szeretnéd.
Erre azt mondja, hogy ő még csak most tizennégy.
Ha egyszer megnézed, tudja, hogy miért nézed,
Nevetve tovább, tovább, továbbmegy.
.
Ne nézz rám, ne nézz rám, ne nézz, ne nézz, ne nézz rám!
Ne várj rám, ne várj rám, ne várj, ne várj, ne várj rám!
Egy kis történelmi visszatekintés:
Morvai 11 years old Morvai morvai speeking Morvai duci

Folytatás/More. . . »»

Don’t Worry, Be Happy (Ihajja, tyuhajja)

Don't Worry, Be Happy
Sose aggódj semmin, csak mindig mondd: csíííz.
A szakadék felé vezető lejtőn menetelve is. Főleg, ha jobbat úgyse tehetsz.Az önszuggeszcióhoz remek segédletet nyújt az alábbi kis – nem új, de örök – dalocska.
Az előadás módja, résztvevői csak tovább fokozzák a segédanyag hatékonyságát.

[http://youtu.be/d-diB65scQU]
Don’t Worry, Be Happy (1988)
Előadja: Bobby McFerrin, Robin Williams, Bill Irwin
Bobby McFerrin: Don’t Worry, Be Happy
.
Here’s a little song I wrote
You might want to sing it note for note
Don’t Worry, Be Happy
In every life we have some trouble
But when you worry you make it double
Don’t Worry, Be Happy
Ain’t got no place to lay your head,
somebody came and took your bed
Don’t Worry, Be Happy
The landlord say your rent is late,
he may have to litigate
Don’t Worry, Be Happy
Ain’t got no cash, ain’t got no style,
ain’t got no gal to make you smile
Don’t Worry, Be Happy
Cause when you worry your face will frown
and that will bring everybody down
Don’t Worry, Be Happy

Folytatás/More. . . »»

Betegség

illness fever

Hogy ne csak búsuljunk, de nevessünk is (egyszerre), megosztok itt Véled, Kedves Olvasóm, egy neten talált viccet:

laugh_and_cryKét bolygó beszélget:

– Hogy vagy?
– Áhhh, ne is mondd, szarul. Képzeld, homo sapiensem van…
– Uhh az tényleg szar, nekem is volt…de ne aggódj, elmúlik magától.

És egy hozzáillő képlelet:

earth is sick

Folytatás/More. . . »»

Ki olvas ma papírról?

emoji reading book
“Ki olvas ma papírról?” – teszi fel a magabiztos, szinte költőinek csengő kérdést egy Kedves Hűséges Olvasóm (-Kommentelőm, -Követőm).Nos, hát a válasz nem olyan egyszerű, Kedves Olvasóm. Annak, aki nem (csak?) tudományos irodalmat/publikációkat olvas, vagy enyhébb megfogalmazásban: akinek nem adatott meg a tudományos munkában/életben való tartós mélymerülés, hanem (helyette? kompenzációként?) kissé színesebb (lenne) az olvasási igénye.

Sajnos akármennyire is terjedőben van az ekönyv, és akármennyire is átszoktam már én magam is rájuk – ehhez képest túl sokszor botlok olyan könyv címébe, hivatkozásába, ami valami miatt felkelti az érdeklődésemet, ámde égen-földön (értsd: Google-szerte) sehol se lelem (még) az elektronikus kiadását.
Lássunk két konkrét példát:

  • Királyhegyi Pál: Első kétszáz évem – jó, jó, ez kissé régi már, és politikailag is kevésbé kívánatos téma, így még csak-csak megértem. (Még a MEK-ben sincs benne az író maga.)
  • Thomas Piketty: A ​tőke a 21. században (Capital in the Twenty-First Century) – ez azonban már napjaink könyvei között van (még). Igaz, az amazon.com-on ott van angolul, de hát a téma elég speciális ahhoz, hogy angol tudásom ne legyen elég a szükséges megértéséhez. (A francia nyelvvel pedig nem kerültem közelebbi viszonyba.) Hiszen még az se biztos, hogy magyarul eléggé megérteném. Bár a fordítás közbeékelődése miatt ilyen fontos könyveket inkább eredetiben kell olvasni, az a biztos. Jobb, ha inkább magam erejéből értek félre valamit. És a papírkiadás nekem kissé drága ahhoz, hogy annyiért esetleg meg se értsem eléggé.
    .
    Talán Magyarországon nincs olyan tőkés, aki napjaink kapitalizmusát, tőké(se)it bíráló könyv elektronikus változatába (is) invesztálna. Esetleg ilyen kis országban nem is lenne rá elég kereslet – polgárai könnyedebb műfajokra vannak rácuppan(tat)va (főzőcskézés, valóságsók, bulvár, tévésorozatok).Man with money bag
  • Thomas Piketty: Tőke és ideológia (Capital and Ideology) – ez még túl friss, hiszen az angol fordítás is még csak a jövőbeli múltban lesz megjelenve. Viszont franciául kapható Mo-n is, de az is csak papírkiadásban.

.
Ami még érdekes, hogy szerintem az ekönyvek nem (annyira) olcsóbbak, mint amennyire a józan paraszti ész gondolná, hiszen az előállítási, de főleg a terjesztési költségük vélhetően számottevően kisebbek. De hát nyilván így tudja az ekönyv az érintett tőké(s)t még jobban hizlalni. Folytatás/More. . . »»

2020

2020 (year) loadingTetszik ez a szám. Páros. Képileg is jól néz ki.
Olyan gömbölyű. Olyan egyszerű. Olyan ritmikus.
Ritkán van ilyen évszám. Ennél csak az 1010 volt jobb.
Főleg (korabeli) informatikus körökben.Gondolom, a számmisztika hívőinek is megvan a maguk véleménye.

Tényleg le vagyok maradva: a Google már tömegével hozza a 2020 (új)évi “Happy New Year” (továbbiakban: HNY) beütésű képeket, mondhatni Dunát lehetne velük rekeszteni. És elég sok jó (értsd: nekem tetsző) is van közöttük. Néhányat behuzaloztam ide: Folytatás/More. . . »»

Kapitalizmus lesz jövőre is

bag of money
Meghökkenve észleltem netbóklászásom közepette a Thomas Piketty Wikipedia oldalon a 2020-as évszámot.Hirtelen meginogtam magamban: ennyire lelassultam vénségemre, hogy lemaradtam volna az évváltásról? Amiről úgy hittem eddig, hogy kb. másfél hónap múlva lenne esedékes?

Az előző, 2019-es évben ragadtam volna, miközben a világ már egy évvel tovább lépett?

Wikipedia: Thomas Piketty

Hm. Akkor most húzzak bele? No de utolérhetem-e a (gyorsuló) időt valaha? Bár nem is tudom. Egyáltalán, érdemes lenne ezt az egyre sötétedő jövőt utolérni (lásd: klímaváltozás, süllyedő városok, szigetek, kihaló állat- és növényvilág, sivatagosodás, tűzvészek, árvizek, vízhiány, stb…)? Folytatás/More. . . »»

%d blogger ezt szereti: