Ilyen volt…

Érdekes dolgokat találni netbóklászás közben. Zeneklipek között szörföltem, úgy botlottam bele az alábbi felvételbe.És akaratlanul a politika trutyijába tenyereltem, pedig a magyar mocsár teljesen hidegen hagy már rég. Sőt ma már kissé szégyellem is ez irányú korábbi naivitásomat-nyüzsgésemet, amikor azt hittem, a politikusok – legalább némelyike – az őket fizető választópolgárokért vannak.

Volt valaha rég egy házinénim, aki gyakorta mondogatta: “Most mondjátok meg, mennyi édes kisgyerek van, és mennyi ronda felnőtt. Hová(mivé) lesz idővel az a sok aranyos csöppség?” Ahogy öregecskedek, egyre többször jut eszembe ez a mondás, és egyre inkább értem, miről szól.

A tizenegy éves Morvai Krisztinát elnézve ebben a klipben, újra eszembe jut a házinéni. A rondaság nem feltétlen fizikai értelemben vetődik fel, hiszen Morvai felnőttként is kifejezetten szépnek mondható, nyilván hála az anyai vonal (Fekete Klári) génjeinek (is). Bár az EP képviselőségi hízókúrája neki se tett jót alakilag. (Észrevetted már, Kedves Olvasóm, hogy az EP (legalábbis a magyar) képviselők mind jól elhíznak? Nyilván a rengeteg munkától, stressztől – lásd pl. Niedermüller Pétert, aki pedig kifejezetten sovány alkat. Volt. )

[http://youtu.be/eS0t-ekEJkA] Ő még csak most tizennégy – LGT (Hang: 1973, Kép: 1974) Zeneszerző: Barta Tamás Szöveg: Adamis Anna Előadja: Barta Tamás, Laux József, Presser Gábor, Somló Tamás Közreműködik: Morvai Krisztina (11 évesen)

LGT: Ő még csak most 14 . Nevét se tudom még, kezét se fogom még, És csak azt tudom, hogy ő még csak most tizennégy. A papa vigyáz rá, a mama vigyáz rá, Nem tudja mi vár, mi vár, mi vár rá. . Én nem is figyelnék, és nem is nevetnék. Ó, ha nem tudnám, hogy ő még csak most tizennégy. Nem hisz a mesében – ez van a szemében, Nem tudni mi van, mi van a fejében. . Ó, Nem neked való még az éjszaka, Siess haza, vár a mama! Ha későn érsz haza, nincsen vacsora, Siess haza, vár a mama! Ó, Nem neked való még az éjszaka, Siess haza, vár a mama! . Ó, Nem neked való még az éjszaka, Siess haza, vár a mama! Ha későn érsz haza, nincsen vacsora. . Hiába keresnéd, hiába szeretnéd. Erre azt mondja, hogy ő még csak most tizennégy. Ha egyszer megnézed, tudja, hogy miért nézed, Nevetve tovább, tovább, továbbmegy. . Ne nézz rám, ne nézz rám, ne nézz, ne nézz, ne nézz rám! Ne várj rám, ne várj rám, ne várj, ne várj, ne várj rám!

Egy kis történelmi visszatekintés:

Don’t Worry, Be Happy (Ihajja, tyuhajja)

Sose aggódj semmin, csak mindig mondd: csíííz.
A szakadék felé vezető lejtőn menetelve is. Főleg, ha jobbat úgyse tehetsz.Az önszuggeszcióhoz remek segédletet nyújt az alábbi kis – nem új, de örök – dalocska.
Az előadás módja, résztvevői csak tovább fokozzák a segédanyag hatékonyságát.

[http://youtu.be/d-diB65scQU] Don’t Worry, Be Happy (1988) Előadja: Bobby McFerrin, Robin Williams, Bill Irwin

Bobby McFerrin: Don’t Worry, Be Happy . Here’s a little song I wrote You might want to sing it note for note Don’t Worry, Be Happy In every life we have some trouble But when you worry you make it double Don’t Worry, Be Happy Ain’t got no place to lay your head, somebody came and took your bed Don’t Worry, Be Happy The landlord say your rent is late, he may have to litigate Don’t Worry, Be Happy Ain’t got no cash, ain’t got no style, ain’t got no gal to make you smile Don’t Worry, Be Happy Cause when you worry your face will frown and that will bring everybody down Don’t Worry, Be Happy

Betegség

Hogy ne csak búsuljunk, de nevessünk is (egyszerre), megosztok itt Véled, Kedves Olvasóm, egy neten talált viccet:

Két bolygó beszélget:

– Hogy vagy?
– Áhhh, ne is mondd, szarul. Képzeld, homo sapiensem van…
– Uhh az tényleg szar, nekem is volt…de ne aggódj, elmúlik magától.

És egy hozzáillő képlelet:

Ki olvas ma papírról?

“Ki olvas ma papírról?” – teszi fel a magabiztos, szinte költőinek csengő kérdést egy Kedves Hűséges Olvasóm (-Kommentelőm, -Követőm).Nos, hát a válasz nem olyan egyszerű, Kedves Olvasóm. Annak, aki nem (csak?) tudományos irodalmat/publikációkat olvas, vagy enyhébb megfogalmazásban: akinek nem adatott meg a tudományos munkában/életben való tartós mélymerülés, hanem (helyette? kompenzációként?) kissé színesebb (lenne) az olvasási igénye.

Sajnos akármennyire is terjedőben van az ekönyv, és akármennyire is átszoktam már én magam is rájuk – ehhez képest túl sokszor botlok olyan könyv címébe, hivatkozásába, ami valami miatt felkelti az érdeklődésemet, ámde égen-földön (értsd: Google-szerte) sehol se lelem (még) az elektronikus kiadását.
Lássunk két konkrét példát:

• Királyhegyi Pál: Első kétszáz évem – jó, jó, ez kissé régi már, és politikailag is kevésbé kívánatos téma, így még csak-csak megértem. (Még a MEK-ben sincs benne az író maga.)
• Thomas Piketty: A ​tőke a 21. században (Capital in the Twenty-First Century) – ez azonban már napjaink könyvei között van (még). Igaz, az amazon.com-on ott van angolul, de hát a téma elég speciális ahhoz, hogy angol tudásom ne legyen elég a szükséges megértéséhez. (A francia nyelvvel pedig nem kerültem közelebbi viszonyba.) Hiszen még az se biztos, hogy magyarul eléggé megérteném. Bár a fordítás közbeékelődése miatt ilyen fontos könyveket inkább eredetiben kell olvasni, az a biztos. Jobb, ha inkább magam erejéből értek félre valamit. És a papírkiadás nekem kissé drága ahhoz, hogy annyiért esetleg meg se értsem eléggé.
  .
  Talán Magyarországon nincs olyan tőkés, aki napjaink kapitalizmusát, tőké(se)it bíráló könyv elektronikus változatába (is) invesztálna. Esetleg ilyen kis országban nem is lenne rá elég kereslet – polgárai könnyedebb műfajokra vannak rácuppan(tat)va (főzőcskézés, valóságsók, bulvár, tévésorozatok).
• Thomas Piketty: Tőke és ideológia (Capital and Ideology) – ez még túl friss, hiszen az angol fordítás is még csak a jövőbeli múltban lesz megjelenve. Viszont franciául kapható Mo-n is, de az is csak papírkiadásban.

.
Ami még érdekes, hogy szerintem az ekönyvek nem (annyira) olcsóbbak, mint amennyire a józan paraszti ész gondolná, hiszen az előállítási, de főleg a terjesztési költségük vélhetően számottevően kisebbek. De hát nyilván így tudja az ekönyv az érintett tőké(s)t még jobban hizlalni.

2020

Tetszik ez a szám. Páros. Képileg is jól néz ki.
Olyan gömbölyű. Olyan egyszerű. Olyan ritmikus.
Ritkán van ilyen évszám. Ennél csak az 1010 volt jobb.
Főleg (korabeli) informatikus körökben.Gondolom, a számmisztika hívőinek is megvan a maguk véleménye.

Tényleg le vagyok maradva: a Google már tömegével hozza a 2020 (új)évi “Happy New Year” (továbbiakban: HNY) beütésű képeket, mondhatni Dunát lehetne velük rekeszteni. És elég sok jó (értsd: nekem tetsző) is van közöttük. Néhányat behuzaloztam ide:

Kapitalizmus lesz jövőre is

Meghökkenve észleltem netbóklászásom közepette a Thomas Piketty Wikipedia oldalon a 2020-as évszámot.Hirtelen meginogtam magamban: ennyire lelassultam vénségemre, hogy lemaradtam volna az évváltásról? Amiről úgy hittem eddig, hogy kb. másfél hónap múlva lenne esedékes?

Az előző, 2019-es évben ragadtam volna, miközben a világ már egy évvel tovább lépett?

Hm. Akkor most húzzak bele? No de utolérhetem-e a (gyorsuló) időt valaha? Bár nem is tudom. Egyáltalán, érdemes lenne ezt az egyre sötétedő jövőt utolérni (lásd: klímaváltozás, süllyedő városok, szigetek, kihaló állat- és növényvilág, sivatagosodás, tűzvészek, árvizek, vízhiány, stb…)?

Radnóti Miklós oly korban élt…

Radnóti Miklós(1909-1944) május 5-én született, a náci-fasiszta-nyilas téboly sokmillió áldozatainak egyike. Halálának pontos napja és körülményei soha nem lesznek tisztázhatók, hiszen amikor már minden épeszű ember sejthette, hogy Hitler és birodalma bukni fog, akkor hágott csak igazán tetőpontjára a szabad rablástól és -gyilkolástól megrészegültek tobzódása: bárkit, bármikor lelőttek, agyonvertek úton, útfélen, bárhol. Ekkor már a kapkodó nácik is elhagyták a német precizitásra jellemző adminisztrációt, nem hogy buzgó magyar segéderőik.
.
Annyi erősen valószínűsíthető, hogy magyar “keretlegények” is serénykedtek a Radnóti körüli gyilkolásban, akik közül többeket a magyar állam közpénzen fizetett nemzeti sírhelyekkel tisztel meg, holott háborús bűnösök. És efölött (is) a “rendszerváltás” óta az összes magyar kormány (az összes politikai és társadalmi szereplővel karöltve) simán szemet huny. Csoda-e, ha nem érdekel többé már a Magyar Politikai Mocsár, se jobbra, se balra? (Közepe meg nincs is.)
.

Radnóti Miklós: Töredék (Hatodik ecloga) (Előadja: Keres Emil) . [https://youtu.be/SLahbZtpk0s] [https://youtu.be/QDUqxYw3zt0]

TÖREDÉK . Oly korban éltem én e földön, mikor az ember úgy elaljasult, hogy önként, kéjjel ölt, nemcsak parancsra, s míg balhitekben hitt s tajtékzott téveteg, befonták életét vad kényszerképzetek. . Oly korban éltem én e földön, mikor besúgni érdem volt s a gyilkos, az áruló, a rabló volt a hős, – s ki néma volt netán s csak lelkesedni rest, már azt is gyűlölték, akár a pestisest. . Oly korban éltem én e földön, mikor ki szót emelt, az bujhatott, s rághatta szégyenében ökleit, – az ország megvadult s egy rémes végzeten vigyorgott vértől és mocsoktól részegen. . Oly korban éltem én e földön, mikor gyermeknek átok volt az anyja, s az asszony boldog volt, ha elvetélt, az élő írigylé a férges síri holtat, míg habzott asztalán a sűrű méregoldat. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . Oly korban éltem én e földön, mikor a költő is csak hallgatott, és várta, hogy talán megszólal ujra – mert méltó átkot itt úgysem mondhatna más, – a rettentő szavak tudósa, Ésaiás. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 1944. május 19. .

.
Fenti vers megírásának napján kapta kézhez Radnóti az újabb behívót újabb “munkaszolgálatra”. És másnap elindult oda, ahonnan már nem volt visszatérés.
.

A nyár biztos jele

A csokit könnyen tudom nélkülözni az étrendemből, különös tekintettel arra, hogy nem igazán szeretem, mert nekem túl tömény állagában és édességében. Egyetlen kivétel a Pocket Coffee (PC), amire pár éve rácuppantam, és vonzódásom hozzá egyre intenzívebbé vált.
.
Tulajdonképpen a PC nem is igazán csoki, hanem kicsi, vékony falú “csokidobozka”, melyben folyékony kávé rejlik, ezért is kell egyben bekapni. Olyasféle, mint pl. a konyakos meggyes bonbon, csak jobb. Nem vagyok kávéfüggő sem, de így együtt, egy falatnyi csoki egy nyelet kávéval, hát mit mondjak, számomra vetekszik a sütifélék élvezetével.
.
A függéstől az óv meg, hogy a nyár közeledtével, ahogy a hőmérséklet emelkedik, a PC eltűnik a boltokból. Először nem tudtam mire vélni ezt az eltűnést, gondoltam, hogy ezzel a termékkel is úgy járok, mint sok mással: miután megkedveltem, a gyártással leállnak – nyilván mert olyan kicsi rá a kereslet, hogy nem éri meg termelni/forgalmazni. Hát igen, az élet számomra már csak ilyen: mindig kilógok a sorból, soha nem azt kedvelem, amit a többség. De amúgy is az a divat manapság, hogy bármiféle terméket, szolgáltatást ripsz-ropsz beszüntetnek, másikra cserélnek, valami olyasféle téveszmétől vezérelve, hogy a népek mindig az újdonságra cuppannak, nem érdekes, hogy az akár rosszabb mint a régi, a lényeg, hogy új név, új márka, új csilivili csomagolás, na meg persze agresszív reklám-hadjárat, és a nép máris rá van gerjesztve az újdonságra, no meg különben se tudja már megvenni a régit, mert az már nincs.

Üzlet vs házasság

Április 29-én (1958) született Michelle Pfeiffer, ebből az alkalomból ideidézem egyik nevezetes filmjéből (The Fabulous Baker Boys (1989)/ Azok a csodálatos Baker fiúk) az egyik nevezetes jelenetét, amelyben a Makin’ Whoopee c. dalt énekli.
.
A filmben egy énekesnőt alakít, és mint ilyen, többször is énekel, különböző dalokat. Érdekesség, hogy amikor láttam a filmet, kételkedtem abban, hogy ő maga énekelne, ám kiderült, hogy mégis. Nem volt különösebb énekesi képzettsége, de a szerepre való felkészülésének egyik fontos részeként énekórákon képezte(tte) a hangját két hónapon keresztül. És a dalok előadásánál nem is annyira a kiemelkedő énektudása, hanem hangjából, megjelenéséből, játékából áradó erotikus kisugárzás fogja meg a nézőket, és hát igen, különösen a férfineműeket.

Michelle Pfeiffer 2007

De női szemmel is rokonszenves, kedves, bájos embernek látszik, aki a jelek szerint (talán még) nem hódolt be a plasztikai sebészet őrületének, melynek eredményeként egyre borzalmasabb egyen-ábrázattal láthatók, előtte szintén egyéni bájjal rendelkező neves és kevésbé neves sztárok. (Merem remélni, hogy Pfeiffer természetesnek látszó arca nem egy rendkívül jó PS-nek köszönhető.)
.
Az itt hallható Makin’ Whoopee c. dal olyasmiről szól, hogy mi vár a férfira a mézeshetek (és ha volt egyáltalán: a szerelmi mámor) múltával: a hétköznapok mókuskereke, mint pl. a mosogatás, mosás, talán még a varrás is. A többi teendő felsorolása nyilván meghaladta e kis dalocska kereteit. (Továbbá: egyik házasság olyan, mint a másik – e tekintetben.)

SS fesztivál Németországban

Április 20. Hitler születésnapja (1889). Ez jó alkalom a neonáciknak (csipkelelkűek számára: nemzeti radikálisoknak) nagyszabású gyűlést tartani, ahol megerősíthetik ill. továbbfejleszthetik magukat és egymást eszmeiségükben, módszereikben, összetartásukban, szervezeti hálózatukban. Pláne, ha ezt háborítatlanul tehetik, amit akár még a hitükben, céljaikban, igazukban(?) való megerősítésnek is vehetnek.
.
2018. április 20-21. (péntek-szombat), Ostritz, Németország:
.
Hitler születésnapján “Shield and Sword” (“SS”; “Pajzs és kard”) nevű fesztivált szerveznek Hitler, ill. eszméinek követői: neonácik, és egyéb szélsőjobbosok, nemzeti radikálisok.