eVitae

Nem mondhatom el senkinek

Internet Archívum vs. kikukázott nolblogok

logo_wayback_210x77Legutóbb panaszkodtam/morgolódtam egy kiadósat, amiért egy magyar blogszolgáltató (Népszabadság Online: nolblog.hu) nemes egyszerűséggel a szemétbe dobott egy csomó magyar szellemi értéket, mely több év alatt halmozódott fel az egyes blogokban postok (cikkek), multimédiás anyagok, és kommentek formájában. Ezek között voltak hivatásos írók, publicisták blogjai, ill. dokumentumgyűjtemények is. Én a “mezei”, “hobbi”-blogolók “termékeit” is értéknek tartom, amelyek akár szociológiai és egyéb tanulmányok/kutatások anyagául is szolgálhatnak. De Magyarország egy gazdag ország, megengedheti magának a pazarlást szellemi téren. Is. Vagy csak egyszerűen a szélsőjobbos teljhatalom akar minden “komcsi” maradványt végképp eltörölni, ahogy a rendszerváltáskor első lépésként a népet is törölték (az ország nevéből /is/, később persze a köztársaságot is).

Persze az un. baloldal se marad el a szélsőjobbtól, lásd a baloldalinak látszó Kapcsolat.hu-n létrejött blogger- és egyéb közösségek szétverése, ott is több éves szellemi értéket radíroztak le, pikk-pakk. Hogy ezeknek milyen indítékaik vannak ilyesmire, arra nincs más ötletem, mint hogy talán üzleti és egyéb marakodás, talán személyi kultusz (és minden más) fontosabb, mint a tömegbázis építése ill. megtartása. Sajnos akkor még az Internet Archívum sem lehetett olyan fejlett, hogy el tudta volna menteni a törlés előtti állapotot legalább időnként.

Még szerencse, hogy Amerika (US) olyan gazdag ország, hogy megengedheti magának a magyarok által szemétbe dobott értékek megmentését is. Megtaláltam néhány, a Népszabadság új gazdái által kikukázott blog teljes archivált anyagát, és majdnem úgy lehet bennük navigálni, mint a hajdani, eredeti helyükön. Legjobban természetesen annak örülök, hogy az én evita.nolblog.hu blogom is közöttük van, így egyelőre nem kell a migrálás sziszifuszi munkájával vesződnöm. Örömömben rögtön utaltam is egy szerény összeget támogatásul (aka: donáció) az Internet Archívum gazdáinak. Mert ők megérdemlik.

Persze biztosan vannak olyan, főleg külső helyekre mutató linkek, melyek az archív helyről nem működnek (pl. találtam egy ilyen youtube linket a Kedves Olvasóm c. postomban), ám lehet, hogy később még ezt is megoldják.

Ebben a WP blogomban már át is írtam a régi nolblogomra mutató linkeket az Internet Archívumba mutatókra, de még a többi e-helyem átfésülése hátra van.

Íme néhány, a fentiek szerint megmentett nolblogok közül:

Ezúton is nagy köszönet az Internet Archívum gazdáinak, fenntartóinak.

Many thanks Internet Archive (archive.org) for saving intellectual (historical, documantary, literature, etc.) e-values.
————————- FOOT ———————

R.I.P nolblog.hu

R.I.P. nolblog.huHát ennyi volt. Kis késéssel szembesültem vele, hogy a nolblog.hu (új? régi? gazdája) “kihúzta a dugót”. A nolblog.hu a (lassan halódó, “komcsi”) Népszabadság napilap egyik ingyenes online szolgáltatása volt 2006-2016 között. Állítólag 2015.12.31-én tette közzé az Mworks Print Zrt., hogy 2016.01.31-én megnyomja a “kikapcs” gombot (most, csak ennek révén hallottam e cégről először – ha még érdekelne a magyar mocsár, és lenne fölösleges pénzem, utánanéznék a “tulajdonosi, érdekeltségi kapcsolatainak” potom 16256 forintért, vagy ha az időbőség zavarával küzdenék, addig kutakodnék a neten, amíg ingyen is összelapátolnám az infókat). 2016.02.01-én meg is nyomta, majd valami okból kifolyólag 8 óra múlva a webhely (szerver?) újraéledt, hogy másnap, február 2-án délután végleg eltávozzék az élők sorából. Ezek szerint nem volt könnyű halála. A kivégzőosztagnak is okozhatott kellemetlen órákat.

red-delete-button-thÁllítólag a bloggereket levélben értesítette a szolgáltató postkarácsonyi, szilveszteri/újévi ajándék gyanánt. Az biztos, hogy én nem kaptam egyik címre se (egy másik blogban is közreműködtem anno). Ezért nem tudhattam az ármányról. Pedig a karácsony környéki hosszabb szabadságom idején foglalkozhattam volna a blog-migrációval.

2010 után (politikai okokból) azonnal e-migráltam, azaz a magyarországi blogszolgáltatókat (blog.hu, nolblog.hu) elhagytam (és az események igazolták is, hogy milyen jól tettem), és az addig ott vezetett blogjaim archívumként szolgáltak tovább. Persze mindegyikről csináltam 1-1 utolsó mentést. Átköltöztethettem volna őket az új, határontúli bloghelyeimre (wordpress.com, blogspot.com, stb…), és utána törölhettem volna őket az eredeti helyükről.

De egyrészt nem pazaroltam az időmet erre, mert egy blog anyagát nem lehet ám csak úgy átvinni (szakszerű szóval: migrálni), pár gombnyomás révén egy másik szolgáltatóhoz, mert azok gondosan ügyelnek arra, hogy ezt a mezei (ill. erőforráshiányos) blogger ne tehesse meg csak úgy hipp-hopp. Így a teljesen mezei felhasználó ( aka: júzer) önerőből ezt meg se tudja oldani, és ha fontos neki a költözés, hát fizessen a migrációért a szolgáltatónak, esetleg egy IT szakembernek. Az IT közeli júzernek megvan ugyan a tudása, eszköze, csak többnyire ideje nincs elég, mert az IT munkának a migrálás az egyik legrázósabb területe. Egy üzemelési környezet millió (szoftver)komponensből áll, amiből az operációs rendszer csak az egyik. És ugye, ezek a szoftverek általában tele vannak hibával (aka: bug), külön-külön is. Ámde még egymással is kell kommunikálniuk többféle csatlakozási felületen (aka: interfész), amelyek szintén tele vannak hibával. Hát elképzelheted, Kedves Olvasóm, mi sül ki ebből. Hogy némi fogalomalkotásod legyen a problémáról, ezt ahhoz lehet hasonlítani, amikor egy erősen nagyot halló és egy erősen gyengén látó ill. egy néma ember próbál egymással kommunikálni, és még az erre szolgáló segédeszközeik (szemüveg, hallókészülék) sem szuperálnak jól.

És – különösen az e-kütyük rohamos nyomulásával, meg a trendiség manipulálásával  – a szoftverfejlesztés képtelen tartani a lépést másképp, mint hogy egyre több hibát hagynak a termékben a fejlesztők, mert egyszerűen nincs erőforrás a hibaeseteket kiszűrni, a lukakat befoltozni. Így aztán papírforma szerint hiába kellene egy adott környezetben működnie valaminek, mégis mindig kétesélyes az eredmény: vagy működik, vagy nem. És ennek a megoszlási aránya inkább 30+70%, mint nem. A programok használata egyre inkább a hibák kerülgetéséből áll. Az IT közeli felhasználónak annyi az előnye, hogy könnyebben megtalálja ezeket a kerülő utakat, mert azt is tudja, hogy általában kell ilyeneknek lenniük.

moving/költözködésAz IT szakmában a migráció hasonlatos a közönséges költözködéshez. Biztosan költözködtél már életedben, Kedves Olvasóm, amikor az előző lakásból átcuccolt bútorok nem akarnak sehogyan se passzolni az új lakás méreteihez, arányaihoz, rosszabb esetben be se férnek az ajtón. Esetleg még az elektromos készülékeid se passzolnak az új csatlakozókhoz, netán a hálózathoz. Hát valami ilyesmi egy blog költöztetése is. Persze, az admin felületen van ott 1-1 export ill. import gomb, ámde az így kinyert adathalmazt inkább csak ugyanannál a szolgáltatónál lehet viszonylag kisebb gondokkal beimportálni, viszonylag rövid időn belül. Mert amilyen gyorsan változik minden, az se biztos, hogy az 1-2 évvel korábbi exportot csont nélkül befogadja a szolgáltató “megújult” környezete. De ezt még nem is próbáltam, nincs időm csak úgy önmagáért tesztelgetni 1-1 funkciót. Örülök, ha az admin felület  folytonos változásával lépést tudok tartani.

Nem biztos, hogy a kissé szakmai körítés érdekel, Kedves Olvasóm, de hát némi magyarázat kell e poszt tárgyát képező bloghalál körülményeihez és következményeihez, továbbá ha türelmes vagy, alább lesznek politikai vonatkozásai is a témának, tudom, hogy azt jobban kedveled🙂

Dead linksMásrészt már voltak netszerte szanaszét a korábbi posztjaimra mutató hivatkozások, és a net alapvetése, hogy nem szabad halott linkeket gyártani azzal, hogy amire mutatnak, a korábbi tartalmakat) eltüntetjük, vagy máshová rakjuk. (“Kihúzzuk a link alól” a tartalmat.) Persze, ezt az alapszabályt egyre inkább nem tartják be, ill. egyre kevésbé is lehet, hiszen ha egy szolgáltató becsődöl, vagy egyéb – akár politikai – okokból “húzza ki a dugót”, akkor az egyszerű blogger, és különféle e-cuccait felöltő netpolgár ez ellen nem tud mit tenni.

Mindenesetre most lett egy nem tervezett migrálási munkám, a nolblogba 2009 és 2010 között írt 114 112 db posztom számára az újabb e-otthonaim között ki kell választanom,  amelyikbe a költöztetés mégis csak a lehető legkisebb e-migrálási gyötrelmet okozza. Kétség nem fér hozzá: mindképp böszme nagy meló lesz.

A nol.hu egy korábbi amorfizálódásáról már korábban is értekeztem a másik, még üzemelő archív blogom egyik posztjában, mely egyben dokumentálása annak is,  hogy maga a nol.hu is már elég régen elindult a lejtőn. 2010 előtt még lehetett (naivan?) azt hinni, hogy hozzá nem értés, nemtörődömség segíti a romlást, utána viszont már a szélsőjobbos politikai teljhatalom új, a “komcsi-libsi” “múltat végképp eltörölni” irányvonala jelent halálos veszélyt minden, még maradék emberi értéket képviselő tartalom és forma számára.

Szerencsére vannak már webarchívum szolgáltatások is, ahol próbálják a teljes e-nyészettől megmenteni a weboldakat. Bár ezek a teljes helyreállításra nem alkalmasak, mert csak 1-1 időpillanatban érvényes állapotot, leginkább a kinézetet archiválják (“pillanatfelvétel”, aka: snapshot), de esélyt adnak, hogy ezt-azt mégis vissza lehessen nyerni, ha a szolgáltató ledózerolja az addigi tartalmakat. Bár mintha lennének már olyan elhivatott netpolgárok is, akik 1-1 komplett webhelyet is lementenek és elérhetővé teszik azt mások számára is. Pl. offline böngészőkkel is lehet ilyesfélét csinálni, de vannak professzionálisabb eszközök is. Ott van még esetleg a Google cache (tárolt változatok), de azzal sietni kell, mert egy idő múlva már ott is felülíródnak.

A webarchívumoknak és saját mentéseimnek hála, most lehetőségem van, hogy e poszt kereteiben a nolblog romlását is dokumentáljam. A három pillanatfelvétel remekül mutatja a mára általánossá vált gagyisodási tendenciát is, azaz hogy az eredetileg áttekinthető, jól strukturált, kézreállóan navigálható, jól kereshető weboldalakat hogyan butítják vissza az e-kütyük korlátozott képességeinek szintjére. E tekintetben a nol.hu / nolblog.hu “megelőzte a korát”. Ez a három kép azt is szemlélteti, hogy a gagyisodási trend egyben a weboldalak nyúlását is jelenti: egyre kevésbé kell klikkelni (e-kütyünél tappintani), lapozni, hanem inkább csak tekerni, tekerni, vagy e-kütyüknél csak simogatni, simogatni. Lassan 1-1 weboldal a Föld túlsó felén fog kibukkanni. Az ezt szemléltető képek miatt e posztom is eléggé kinyúlt🙂

2006.04.02.
nolblog.hu 2006.04.02
2015.05.12.
nolblog.hu 2015.05.12.
2015.06.29.
nolblog.hu 2015.06.29.

 

És itt következik 1-1 utolsó pillanatfelvétel az evita.nolblog.hu ill. a diurnusblog.nolblog.hu nyitólapjairól, és utóbbiból még egy jellemző, 2009.07.27-i posztról. Diurnus (Bodor Pál)Búcsú a Nolblogtól” írása azt is tükrözi, hogy addigra a szélsőjobbnak milyen mértékben teret engedtek az ország “ballibes-demokratikus” politikai vezetői. Is. Emlékezzünk csak, hogy az illegális fasiszta jellegű szervezetek 2006-tól kezdtek nyomulni csak igazán a társadalmi, politikai élet teljes spektrumában, hiszen nemigen látszott, hogy bárki is meg akarná ezt akadályozni.

evita.nolblog.hu
2015.08.12.
evita.nolblog.hu 2015.08.12.
diurnusblog.nolblog.hu
2015.08.12.
diurnusblog.nolblog.hu 2015.08.12.
Diurnus:
Búcsú a Nolblogtól
2009.07.21
Diurnus: Búcsú a Nolblogtól, 2009.07.21.

 

Bodor Pál írásainak elvesztését sajnálom, csak remélni merem, hogy a nolblogon publikált több mint ezer írásának “saját példányai” megvannak legalább az írónál, ámde jó lenne, ha továbbra is része lehetne a kulturális e-közkincsek tárházának. Ha időben tudok a nolblog ledózerolásáról, lementettem volna az ő összes posztját is még időben. De hát tudunk olyan időszakokról, amikor könyveket égettek. Az e-világban sokkal egyszerűbb egy diktatórikus hatalomnak megoldania a néki nem tetsző szellemi alkotások eltüntetését, elég csak lekapcsol(tat)nia 1-1 szervert, a tárhelyre ráengedni egy újraformázást, és volt, nincs “engedetlen” alkotás. És még a demokrácia látszata sem sérül, hiszen egy szolgáltató nem kötelezhető a felhalmozódott irodalmi-művészi értékek megőrzésére, pláne, ha az neki nem érték. Nemde?

Hát ezért kellett (volna) időben legalább e-migrálni, kedves magyarországi netpolgártársaim.————————- FOOT ———————

Források:(1)

  1. hirkut.hu/index.php/vege-februarban-megszunik-a-nolblog/
  2. www.archiveteam.org/index.php?title=Nolblog.hu
  3. web.archive.org/web/20150512220453/http://www.nolblog.hu/
  4. mediatortenet.wordpress.com/2014/11/30/nepszabadsag-1956/
  5. hu.wikipedia.org/wiki/N%C3%A9pszabads%C3%A1g
  6. web.archive.org/web/20060402200541/http://nolblog.hu/
  7. web.archive.org/web/20150512220453/http://www.nolblog.hu/
  8. web.archive.org/web/20150629182319/http://nol.hu/nol_blog
  9. web.archive.org/web/20150812093141/http://evita.nolblog.hu/
  10. web.archive.org/web/*/http://evita.nolblog.hu/*
  11. Google cache: Diurnusblog 2009.07.21.: Búcsú az olvasótól
  12. web.archive.org/web/20150812011707/http://diurnusblog.nolblog.hu/
  13. archive.is/diurnusblog.nolblog.hu
  14. hu.wikipedia.org/wiki/Bodor_P%C3%A1l
  15. nol.hu/most-itt

Vigyázat! Szélsőjobbos oldalakra/csatornákra vezető webcímek következnek:

  • hu.rightpedia.info/wiki/N%C3%A9pszabads%C3%A1g
————–

Kép(ek) forráshelye(i):(a)

————–

Kapcsolódó posztok:(a)

————–

Megjegyzések:(a)

° Természetesen valami látszólag működik a néhai nolblog.hu utódjaként nol.hu/nol_blog címen, ahova átmigrálták a hivatásos blogírók régi posztjait, ill. azokét, akik a legtöbb pénzt hozzák a konyhára. Ámde próbáld csak meg, kedves olvasóm pl. FSP: itt & most régebbi posztjait megtalálni: a nol.hu/most-itt felületen: az ARCHÍVUM gomb megnyomása után próbálj lapozni. A netpolgár azt hinné, hogy a jobb alsó sarokban lévő jobbranyíl megnyomás ezt eredményezné. De nem. Ez a gagyiság talán nem annyira politikai hátterű, mint inkább sima szakmai pancserség.
° Persze mondhatnád, Kedves Olvasóm, hogy amíg ezt a hosszú posztot összehoztam, helyette már a migráláson dolgozhatnék. Ámde e poszt anyagához végzett gyűjtő munkálatok egyben a migrálás előkészületeihez is hozzájárultak.
° Itt e WordPress-es blogomban is sok, a korábbi nolblogos posztjaimra mutató linket elszórtam magam is, így átmenetileg ezeket hiába nyomod, Kedves Olvasóm, mert ezek is halottak. Ha majd a költözködéssel végzek, utána ezeknek a hivatkozásoknak az átírogatása következik. Nehogy unatkozzak véletlenül.

Orbán Oscar díja

Orbán KirályZseniális. Orbánnak csak gratulálni lehet, hogy ilyen jól kitalálta: 300+ milliót és nyilván mindenféle egyéb állami erőforrást rááldozott, hogy egy olyan film születhessen, amitől elájul a világ. És amelyik állam (kormánya) egy ilyen remek holokauszt filmmel ajándékozza meg a világot, az hogyan is lehetne “fasiszta jellegű”? Egy ilyen államról ugyan ki állíthatja, és ugyebár milyen alapon, hogy az “az Unió első fasiszta állama”? Nemde?

Amikor 2015 nyarán véletlenül belebotlottam a hírbe, hogy egy új magyar holokauszt-filmet mutatnak be valamelyik budapesti moziban, mindjárt kíváncsi is lettem, hogy vajon milyen film születhet egy olyan országban, ahol az aktuális szélsőjobbos politikai hatalom illegális fasiszta jellegű szervezetek hathatós támogatásával került egyeduralomra, és segítségükkel maradhat is e pozíciójában beláthatatlan ideig. Gyorsan jegyet is akartam mindjárt foglalni rá, hogy láthassam. De mindegyik előadásra minden jegy elkelt. Szerencsére, ahogy az hamarosan kiderült. Ugyanis jobb híján elkezdtem infókat keresgélni az interneten a filmről. És találtam is, nem is keveset. Így tudtam meg, hogy tulajdonképpen Orbán (és persze kiszolgálói) érdeme, hogy Magyarországon elkészülhetett ez az alkotás.

Fantasztikus húzás. Ugyan, milyen film is lehet az ilyen? Aztán, ahogy már a film tartalmával is képbe kerültem, szó szerint is, mert még a youtube-on is voltak belőle részletek, az érdeklődésem sikeresen végleg kihunyt. Amolyan művészfilm, meseszerű “sztorival”, a kényes témák sikeres kerülésével. Nyilván nem is adna Orbán pénzt egy olyan filmre, ami a magyarok nem kis felelősségét, nem kevésbé lelkes részvételét-segédkezését is pedzegetné a zsidóság kifosztásában és fizikai megsemmisítésében. Pláne, ha még a mára (újra) virágjába borult magyarországi antiszemitizmusról, idegengyűlöletről, az illegális, ám mégis szabadon működő neonáci, újfasiszta, és hasonló (eufemisztikus, trendi néven “gyűlöletcsoportok”) dolgairól, az állami szintről vezérelt gyűlöletkampányokról is beleszőne szálakat.

Amikor még azt is megtudtam, hogy a rendező, Nemes Jeles László, és a főszereplő, Röhrig Géza sem igazán Magyarországon él, akkor már végképp semmin se csodálkoztam. Honnan is tudhatnák, mi folyik Magyarországon? Hiszen még a tartósan ott élő és működő művészek se igazán tudják, mert vagy nem akarják tudni, vagy be vannak zárva a saját elvont világukba, ahonnan a rögvalóra nem nyílik kilátás. Különben pl. nem mennének cseverészni szélsőjobbos tévécsatornák műsoraiba.

Amúgy Salamon András: Tell your children (Meséld el…) c. alig 6 perces filmje erről a témáról mindent “elmondott” már, amit csak lehetséges. (Azért az idézőjel, mert egyetlen szó sem hangzik el a filmben.) Ezt a videót már egy korábbi posztomba behuzaloztam, ezért ide nem ágyazom be újra. Viszont találtam Salamon Andrásnak egy másik, még rövidebb filmjét: Indifference (Közöny) címmel:

“INDIFFERENCE” A short film directed by Andras Salamon from Andras Salamon on Vimeo.

This film is about the indifference, which was one of the key conditions for the horror that caused 6 million people to perish during world war 2 in the middle of Europe . This film describes the disgraceful scenes and memories of the Holocaust in Hungary which all had happened with the assistance of Hungarian population. This national shame is a constant reminder that it could all happen again. A new short film from the director of Tell Your Children.

 

Bár én úgy vélem, hogy a Tell your children tökéletességét semmi sem tudja felülmúlni e témában. De mindkettő azzal szembesít, hogy az ország, a világ semmit nem okult a történelméből, és bármi megtörténhet. Újra.

A múltat nem lehet már megváltoztatni. De a jövőt még talán igen.No ———————– FOOT ———————

Források:

  1. https://en.wikipedia.org/wiki/Son_of_Saul
  2. https://en.wikipedia.org/wiki/Andrew_G._Vajna
  3. https://hu.wikipedia.org/wiki/Saul_fia
  4. https://hu.wikipedia.org/wiki/Nemes_Jeles_L%C3%A1szl%C3%B3
  5. http://hungarian.imdb.com/title/tt3808342/
  6. https://en.wikipedia.org/wiki/Sonderkommando
  7. https://en.wikipedia.org/wiki/Tadeusz_Borowski
  8. http://nullahategy.hu/kovilag-tadeusz-borowskirol-a-holokauszt-emlekev-zarasakent/
  9. https://nepszava.us/marko-beata-oscar-dij/
  10. http://nepszava.us/szembenezes-a-holokausztert-viselt-felelosseggel/
  11. http://index.hu/24ora/?cimke=filmalap
  12. http://www.hir24.hu/kultura/2015/05/26/saul-fia-remeltuk-hogy-nem-nyerjuk-meg-az-arany-palmat/
  13. https://vimeo.com/user2979152
  14. http://antifa-hungary.blogspot.hu/2011/10/parizsi-bekeszerzodes-1947.html

Vigyázat! Szélsőjobbos oldalakra/csatornákra vezető linkek következnek:

  1. youtube.com/watch?v=GMzr7qSrfY0
  2. fesztival.mandiner.hu/cikk/20150527_szilagyi_b_andras_szerencses_marton_daniel_mufaj_lett_a_holokauszt_kenyelmetlen_gondolatok_a_saul_fiarol
  3. fesztival.mandiner.hu/cikk/20150526_szelli_beket_talalni_a_foldi_pokolban_saul_fia
  4. mandiner.hu/tag/magyar_nemzeti_filmalap/
  5. fesztival.mandiner.hu/cikk/20150603_szerencses_d_marton_auschwitz_komor_dicsosege_valasz_a_saul_fia_kritikank_kritikaira
  6. facebook.com/novakelod/posts/505837852832194?fref=nf&pnref=story&utm_source=mandiner&utm_medium=link&utm_campaign=mandiner_fesztival_201505
  7. mno.hu/grund/nemes-jeles-laszlo-csak-egy-emberrol-akartam-beszelni-1283454
  8. mno.hu/paletta/arany-palma-eselyes-a-saul-fia-1287315
  9. kuruc.info/r/2/115973/
  10. kuruc.info/r/56/143584/

A képek forráshelyei:

  • entellektuel.freeblog.hu/files/2011/02/kiraly.jpg
————–

Kapcsolódó posztok:

BÚÉK 2015 ¡Feliz año nuevo y olé!

new year 2015Egy év ismét letelt, jöhet a következő. Egy darabig még eltévesztjük az évszámot, aztán hozzászokunk az 5-öshöz.

Nekem a 2015-ös szám szimpatikusabb, talán mert osztható 5-tel. Nem mintha jelentene valamit🙂 Még jó, hogy már nem nagyon használunk papíralapú naptárféleségeket, így azok csereberélésével nem kell bíbelődni. Talán az erdők se pusztulnak annyira emiatt. Van úgyis más, amitől fogyatkoznak.

Kikerestem most is egy témához illő dalocskát, így beszéljen az helyettem. Bár magyar változatot nem találtam, nem mintha nagyon kerestem volna. Cserébe van francia, angol, és ez a spanyol verzió. Szükség esetén javaslom a Google fordító használatát. Kapcsolódó (nem magyar nyelvű) információkhoz a lábjegyzetben felsorolt linkek vezetnek. Bővebben/More…»

A Mikulás is az NSA-nak dolgozik…?

NSA EmployeeNSAnta Of The Month” (azaz: a hónap dolgozója az Amerikai Nemzetbiztonsági Hivatalban) felirattal kaptam egy képet egy e-társtól, mely kép A Mikulást (aka: Télapó) ábrázolja, ölében laptoppal. A képen további felirat is van: “He sees you when you’re sleeping he knows when you’re awake he knows if you’ve been bad or good“. (A központozást hanyagolta a kép alkotója, bár az angol nyelv ezt eleve ritkábban alkalmazza.) Azaz: lát, amikor alszol, tudja, mikor vagy ébren, tudja, ha jól viselkedsz, vagy ha rosszalkodsz. Tehát az a mesebeli elem, amivel (akivel) gyerekkorunkban ámítottak, napjainkra a mindenféle kormányok nemzetbiztonsági hivatalaiban ölt valódi testet azzal a különbséggel, hogy a jó viselkedés jutalmaként nem kapunk ajándékot. Bővebben

Másság

Másság / DifferenceA “más, mint a többi” érzése kicsiny gyermekkoromtól végigkísért eddigi életem során. Bár talán pontosabb lenne a kívülállóság kifejezés. Másnak lenni, kívülállónak lenni egyszerre áldás és átok is. Erről kéne majd egyszer kicsit hosszasabban mesélnem néked, Kedves Olvasóm. Most csak annyit, hogy mire megszabadulhattam volna ettől az érzéstől, a magyarországi politika jóvoltából a 2002-ben, majd azóta folyamatosan tapasztalt elfajulások újra megerősítették, sőt továbbfejlesztették bennem: idegen vagyok abban az országban, ahova születtem. Vagy inkább: nekem idegenné vált az ország. Lehetséges, hogy mindig is az volt, csak korábban a fiatal szem homályossága miatt nem vettem észre. Bővebben

Kertész Ákos a 6. Radnóti Meneten

Kertész ÁkosKertész Ákos magyar író életét szülőhazájában, a törvénysértő Magyarországon az illegális, fasiszta jellegű – a magyar társadalom szinte minden politikai, közéleti, társadalmi szereplője által bátorított – csoportok támadásai fenyegették. E támadásokkal szemben hazájában védtelenül maradva 2012 elején emigrálni kényszerült.

A rákövetkező évben, 2013-ban politikai menedékjogot kapott Kanadában. Ott készült az alábbi hangfelvétel, melyen az író Radnóti verseket ad elő. Ezt a felvételt küldte a 6. Radnóti Menet résztvevőinek.

Emigrálása előtti évben, 2011-ben még személyesen vett részt a 3. Radnóti Meneten, miután a Mazsihisz és a Magyar Nők Szövetsége által a Duna parti Cipőknél szervezett rendezvényen nemkívánatos szereplőnek nyilvánította. Bővebben

Mocsárdal

https://en.wikipedia.org/wiki/Peat_Bog_SoldiersIdeiglenesen Kínában állomásozó Kedves Barátomtól kaptam a hírt, hogy a Roma Holocaust, a Pharrajimos 70. évfordulójának idei, Nehru parti megemlékezési eseményét szervezők körében felvetődött a Mocsárdal éneklése.

Napjainkra a mocsár számomra elsősorban a magyar politikai színjáték szinonimájává vált. A Mocsárdalról soha nem hallottam eddig, de különös érzés a Magyar Politikai Mocsár öl(el)ésében tudni, hogy ez egy antifasiszta-mozgalmi dal, mely 1933-ban, egy németországi náci munkatáborban született, ahova a nácik a birodalom politikai ellenségeit, a szocialistákat és kommunistákat gyűjtötték. A Wikipédia angol nyelvű szócikke további infókat is tartalmaz ( magyar fordítása – nem meglepő módon – nincs neki). A dal szövegének sokféle nyelven sokféle (rövidebb/hosszabb) változata van. Összegyűjtöttem pár nyelvi változatot ide, egy csokorba – ne kelljen újra keresgélni, ha netán később is szükség lenne rájuk. Az alábbi gyűjteményben a szövegek a videófelvételeken is hallható változatok: [Kattins ide a folytatáshoz… / Click to continue…]

Szenes Hanna és Szép Ernő

Szenes Hanna Szép ErnőA Kohányi Társaság Szenes Hanna és Szép Ernő születésének évfordulója alkalmából emlékezik és emlékeztet 2014.07.17., csütörtök 18-19 órakor. Részletek a Kohányi Társaság web-nyitott Facebook oldalán találhatók, mely bejelentkezés nélkül is olvasható. [Kattins ide a folytatáshoz… / Click to continue…]

AN fagyi

AN_fagyiNyár van, hőség. Ezért (vagy ennek ellenére?) nincs az rendjén, hogy az Amerikai Népszavának a nyitóoldala fagyos.

Miután ismét hosszas kihagyás után ismét írtam egyet, a Szendvicset, szokásomhoz híven kíváncsian átkattintok a nepszava.com-ra, ellenőrizni, hogy az Amerikai Népszava webhelyén – ahova a blogom be van huzalozva (köszönet érte) – befrissült-e már.

Egy-egy új postom után ez még egy plusz izgalmat jelent, ugyanis a WordPress automatizmusa kissé ráérősen teszi meg ezt a szívességet. Bár még nem volt elég erőforrásom sose, hogy bemérjem a pontos késleltetési időt, ámde eddigi megfigyeléseim szerint mintha egy egész nap is eltelne, mire az új postom átfrissül az AN-re. Hát, végül is, Amerika messze van, nemde, Kedves Olvasóm? (Térben is, időben is, hogy társadalmi-politikai vonatkozásokat ne is említsek.)

Ámde most egy egész másfajta, új típusú jelenség fogad: megdermedve látom, hogy az AN június 10. óta nem frissült. Megáll bennem az ütő: mi történhetett? [Tovább is van… / More…]

Követem

Értesítést küldünk minden új bejegyzésről a megadott e-mail címre.

Csatlakozz a 55 követőhöz

%d blogger ezt kedveli: