eVitae

Nem mondhatom el senkinek

E-diktátorok: Facebook

E-diktátorok: FacebookA másik blogomban e-cseteltem kissé a mesterséges intelligenciához (MI) (magyarul: artificial intelligence (AI) ) való ambivalens viszonyomat, így itt nem bocsátkozom ismétlésekbe, ellenben itt szemléltetem, (alátámasztom) ottani vélekedésemet.
.
A Facebook(FB) az egyik kitűnő példa arra, hogy a MI (pontosabban a szoftverfejlesztők, ill. az őket irányítók – akik mind emberek – szoftvertermékei) hogyan is igyekszik megfosztani az azokat használók tömegeit szabad akaratuktól.
.
Ez önmagában is háborgásra ad okot (egyes szabadságmániás egyéneknek, pl. nekem), de ahogy a kipattant, és egyre továbbgyűrűző botrány (a Cambridge Analytica a földgolyóbis közel 90 millió (ha nem több!) FB felhasználó mindenféle személyes adatát (közöttük pl. privát üzeneteiket) begyűjtötte saját manipulációs (és még ki tudja, milyen)) céljaira, még tetejébe (ha jól értem ezt az angol nyelvű cikket), akkor Mark Zuckerberg (fellengzősen?) a MI-vel takarózik, mintha azt nem is emberek készítenék, hanem valami önmagától születő és uralkodó, természetfölötti hatalom lenne. Pedig a MI nem más, mint szoftvertermékek(programkódok/algoritmusok) halmaza, amit az e-diktátorok minden igyekezetükkel misztifikálni igyekeznek, mely módszer a diktátorsághoz vezető út egyik alapköve: az embertömegek nehogy már szoftvergyártókat/-üzemeltetőket tegyenek felelőssé pl. adatlopásokért, vagy a rengeteg rejtett, vagy észlelhető hibáért, az általuk okozott károkért, hanem a megfoghatatlan, ismeretlen MIsztériumot, amihez embernek csak annyi köze lehet, hogy engedelmeskedik “neki”. . . .
.
Íme, egy apróság a FB szövevényéből:

Artificial Intelligence vs Facebook

A pirossal aláhúzott szövegrészek jelentésének lényege:
.
A legfrissebb megjegyzéseket még nem feltétlenül látod (“kedves felhasználónk”). A megjegyzések úgy jelennek meg (igazából Mi, Facebook Őfelségünk, olyan sorrendben láttatjuk), ahogy mi (helyetted) eldöntjük, hogy mi az érdekes ill. a legfontosabb neked.
.
És még van képük ezt a diktátumot úgy tálalni, hogy ezzel nagyon jót tesznek nekünk, mert ezzel is segítenek rajtunk. Nem lenne ezzel semmi baj, ha opcionális lenne, azaz a felhasználó dönthetné el, hogy kér-e ilyen segítséget, vagy nem, mert hátha ő maga mégis jobban tudja, hogy mi fontos neki. Nekem pl. jóformán minden körülmények között mindig a legfrissebb bejegyzés(üzenet, levél, fájl, stb.) a legfontosabb, és ahol csak lehet, idő szerint csökkenő sorrendbe állítok be mindent. (Persze ahol többszintű szűrési lehetőség is van, azokon belül is, és úgy még nagyobb a “felhasználói élmény“.)
.
Még a másik e-diktátor, a Google se vetette el ennyire a sulykot (még): pl. a Gmail, ahol szintén van ilyen automatikus “fontos” (“important”) bejelölés, de azt legalább ki lehet kikapcsolni. El se tudom képzelni, hogy az én magyar nyelvű leveleimet mi alapján sorolhatja be fontosnak, vagy mellékesnek. Valamilyen szavak gyakorisága alapján? Nem hiszek abban, hogy létezhet olyan MI, ami helyettem meg tudná ítélni, hogy adott pillanatban, adott körülményeim között nekem épp mi a legfontosabb.
.
Továbbá lásd pl. azt a közismert viccféleséget, hogy a járda szélén ácsorgó vakot egy mindenáron segíteni akaró ember áterőszakolja a másik oldalra, pedig szegény vak nem is akart átmenni. Kicsit összecseng az ilyen helyzet Karinthy Frigyes: “Szeretem az állatot” c. szösszenetének mélyenszántó mondanivalójával, midőn a segíteni, szeretni akaró (amely szándék e-diktátoroknál szóba se jön) embert nem az érdekli, hogy mi jó a célszemélynek, hanem színtiszta önérdek (e-diktátoroknál a színtiszta profit) vezérli:rabbit scared

“De szétszedem, szétszedem én, ha addig élek is, szétszedem és megfogom, és megragadom a füleit, és felkapom a levegőbe, és megforgatom, és a falhoz vágom, és szétloccsantom a fejét, azt az ostoba, makacs, szamár fejét, amivel nem akarja megérteni, hogy csak meg akarom simogatni.”

Utóirat: igen, Kedves Olvasóm, tudom, hogy nem muszáj használni a Facebook-ot, de ez is olyan lett, mint a Windows: ha a túlnyomó többség torkán már lenyomták, akkor a kevés lázadó helyzete ellehetetlenül, ha nem megy ő is be ugyanabba az utcába. (Az e-kommunikáció már szinte lehetetlen a “hagyományos” interneten (levelezés, fórumozás, infó- és véleménycsere, e-vita, stb.))

Reklámok

Vélemény, hozzászólás?

Adatok megadása vagy bejelentkezés valamelyik ikonnal:

WordPress.com Logo

Hozzászólhat a WordPress.com felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Google+ kép

Hozzászólhat a Google+ felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Twitter kép

Hozzászólhat a Twitter felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Facebook kép

Hozzászólhat a Facebook felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

w

Kapcsolódás: %s

%d blogger ezt kedveli: