eVitae

Nem mondhatom el senkinek

Kategória archívok: Tudomány

Hímnem, nőnem, COVID-19

grammar_fr_book
A Francia Akadémia döntött: a COVID-19 nevű betegség nőnemű. Azaz a helyes – névelős – használata: “la COVID-19”

Ezzel szeretne véget vetni annak a sajnálatosan hibás (hímnemű: “le COVID-19“) használatnak, mely a médiában és a közbeszédben terjedt el:

“It is perhaps not too late to give this acronym back the gender it should have.” (thelocal.fr: Covid-19 is officially feminine, say French language guardians, 2020.05.11)
“Talán még nem túl késő visszaadni ennek a rövidítésnek azt a nemet, mely megilleti.”

Döntését azzal indokolta: a COVID a (koronavírus okozta: COrona VIrus Disease) betegség rövidítése, és mivel a betegség franciául “la maladie“, mely nőnemű, így nyilvánvalóan a rövidítése is nőnemű kell, hogy legyen. Kristálytiszta logika.

Hogy mégis miért kezdték a népek (tévesen) hímnemben használni, arra is van magyarázat: a betegség kórokozója (ill. maga a vírus) hímnemű: “le (corona)virus“.

Egyébkén (megfigyeléseim szerint) általában is igaz, hogy a népek össze-vissza keverik a vírust és az általa okozott betegséget – gyakran egymás szinonimájaként használják. Persze, nehéz is odafigyelni a megfelelő használatra, amikor napról-napra, óráról órára változnak a dolgok – a tudvalevőleg nehézkes társadalmi tudatba nem könnyen épülnek be új szavak, kifejezések, pláne a helyes használatuk. (Talán még én se mindig korrektül használtam eddig, de majd ezentúl azon leszek.)

Még az Index.hu is rosszul írja annak a cikkének a címében, ami pedig épp erről szól, és épphogy a fogalmak megfelelő használatát kellene terjesztenie egy ilyen nagy múltú, mainstream médiumnak: “Franciaországban úgy döntöttek, a koronavírus grammatikailag nőnemű“, hiszen épphogy nem a koronavírus, hanem a COVID-19 nőneműségéről döntöttek, és a vírus továbbra is hímnemű! Nos, ezért nem szabad csak egyetlen hírforrásra támaszkodni, minimum 2, de inkább 3+ (lehetőleg eredeti nyelvű) webhelyen kell még utánanézni, és valahogy megtalálni a közös metszetüket. (Már egy korábbi postomban is jeleztem, hogy az Index.hu cikkeire se vennék mérget.)

Érdekes lenne egy olyan tanulmány, hogy a koronavírusnak köszönhetően mennyi új fogalom jött létre, ill. mennyi került be hirtelen a szélesebb köztudatba/-nyelvbe. Volt-e valaha ilyen mérvű “nyelvbővülés” a történelemben ilyen rövid idő alatt? Ha lenne több életem, az egyiket (amelyikben még gazdag is lévén, meg is engedhetném magamnak) egy ilyesféle kutatásra szánnám. Már gondoltam, hogy legalább ide a blogba gyűjtögetni kellene őket. A nyájimmunitás már megvolt 🙂

Érdekes még, hogy a hivatkozott hírforrás szerint:

“The World Health Organisation has long referred to COVID-19 as “la”, and in Canada, Prime Minister Justin Trudeau, government websites and the media use the feminine form.”
“Az Egészségügyi Világszervezet már régóta “la” -val használja a COVID-19-et, Kanadában pedig Justin Trudeau miniszterelnök, a kormányzati weboldalak és a média a nőnemű formát használja.”

Úgy tűnik, mintha a Francia Akadémia némileg lemaradt volna a világtól. Khm. Persze nem csoda, ha a forrás szerint:

“The members of the French academy are mostly elderly men who wear an ornate uniform and a sword and are known as the immortals.”
“A Francia Akadémia tagjai többnyire idős férfiak, akik díszes egyenruhát és kardot viselnek és “a hallhatatlanok“-ként ismertek.”

Továbbá:

“Only last year did the notoriously conservative academy open the door to feminine versions of professions such as doctor and teacher.”
“Csak a tavalyi év óta nyitotta meg a hírhedten konzervatív akadémia kapuit az olyan szakmák női változatai számára, mint az orvos és a tanár.”

Ez utóbbit nem egészen értem, mert az ugyan világos, hogy jó sokáig ez is férfiklubként működött, de az angol Wikipedia szerint, ha jól értem, 1980-ban először választották meg (be) az első női tagot. De lehetséges, hogy fizikailag a kapun, az épületbe, a “klubba” még sokáig nem engedték őket belépni. (Ez irányú kutakodásra egyelőre nem tudok erőforrásaimból áldozni – kíváncsiságom dacára.)

Azt is érdekes lenne tudni, hogy nők esetében is szükséges-e a kard a díszbe öltözéshez, vagy náluk valami más helyettesítő kellék szerepel-e. (Remélem, nem fakanál, vagy ilyesmi. Végülis az ott mégse Magyarország, hanem Európa.)

A “Office Quebecois de la langue Francoise” (Kanadai francia nyelvi hivatal), és a Spanyol Királyi Akadémia is hasonló iránymutatásokat adott közre, ugyanolyan nyelvtani indoklással. (Elvégre a spanyol nyelv grammatikája rokona a franciának. És az olaszé is.)grammar_mistakes

Még szerencse, hogy a magyar nyelvben nincs a főneveknek neme (gender), mert a Magyarországot vezénylő macsóklub szemében a gender szó önmagában is vörös posztó, és képzelem, mennyire örülnének, ha a nők bántalmazóival való összekacsintásuk mellett még a COVID-19-et is nőnemű csapásnak deklarálnák.
Folytatás/More. . . »»

Nyájimmunitás vs Covid-19

sheeps_hiding_wolfAmi engem illet, sose volt bennem csordaösztön, mindig is outsider voltam, “kilógtam a sorból” – sose bíztam a nyájban. Nekem a távolságtartás mindig is az egyik fő (velemszületett? szerzett?) attitűdöm volt, régtől fogva, már a koronavírus előtti időkben is. (Ennek persze megvan a maga előnye/hátránya is. Manapság inkább előnynek tűnik.)

Erről jut eszembe, hogy a BC (“before Christ” /Krisztus előtt/ – a naptárszámításban használatos jelölés) ma már használható lehetne akár a “Before Covid-19” vagy “Before Coronivus” értelemben is. Jelentősége talán vetekedhet Krisztus születésével.

A nyájimmunitás egyike azon új fogalmaknak, melyekkel való ismeretségem a koronavírusnak köszönhető. Még amikor a világ azt hitte, hogy csak Kínát sújtja a járvány, ill. amikor a magyarországi lakosok még reménykedhettek, hogy megússzák, én már monitoroztam sűrűn az erről szóló, főleg angol nyelvű híreket, és közben az addig általam  még ismeretlen “herd immunity” kifejezésbe botlottam egyre sűrűbben, és tippelgettem a megfelelő magyar fordítását: csorda immunitás? Éreztem hogy a “csorda” nem túl kifinomult szó (a hordát meg ne is említsük), de akkor még nem leltem rá a magyar nyájimmunitás szóra, ami – ahogy később kiderült – már korábbról elfogadottnak tűnt a védőoltásokhoz kapcsolódóan.

(Érdekes lenne tudni, hogy a nyáj szónak miért van szelídebb akusztikája, mint a csordának. Biztos van rá magyarázat, de ez nem tartozik e post tárgyához.)

Úgy tűnik, a szakemberek nem egységesek abban, hogy az eddig eléggé favirozált nyájimmunitásra mennyire lehet építeni a Covid-19 esetében.

[…] közös nyilatkozatot [adott ki] Németország négy vezető orvosi kutatói társasága, a Leibniz Szövetség, a Helmholz Szövetség, a Fraunhofer Intézet és a Max Planck Társaság. […] Több évig tartana a nyájimmunitás elérése, ha az egészségügyi rendszer nincs túlterhelve, és ebben az esetben is szükség lenne a közösségi élet korlátozására. (Index.hu(2020.05.01): Német orvosok: A nyájimmunitás bukásra ítélt kísérlet)

Azóta újabb érdekes híreket lehet találni: Svédországban, ahol a többi országtól eltérően nem voltak szigorú le-/bezárások, a Covid-19 statisztikák ennek ellenére nem mutatnak olyan súlyos számokat, mint gondolnánk – eddig nem volt az élbolyban a regisztrált esetek és halálozások számával. És Karin Ulrika Olofsdotter, Svédország amerikai nagykövete április végefelé kijelentette, hogy Stockholm májusban eléri a nyájimmunitást. Bár egy főváros védettsége adott időpontban még nem elég egy (ill. más) országéhoz, hiszen a polgárok ide-oda mászkálása országon belül és kívül sikeresen utaztathatja a vírust mindenfelé.
black_sheep
Azt hiszem, mi, akik nem vagyunk vírus-, sem járványkutatók, hogyan is tudhatnánk, mely módszer nyerőbb a másiknál, hiszen még a szakemberek sincsenek egységes véleményen. De miért is lennének, ők is egy új, ismeretlen dologgal néznek farkasszemet. Úgy gondolom, majd csak utólag derül ki, a labirintus melyik végén van valódi kijárat.

(Ha összeesküvéshívő lennék, azt is mondhatnám, hogy valamiféle háttérhatalom így gondoskodik – többek között – a népességszabályozásról. De mert nem vagyok az, hát nem mondom. Ámbár lenne benne logika.)

Addig leginkább csak magunkban bízhatunk: mindenki vigyázzon magára, a józan paraszti eszére hallgatva. Folytatás/More. . . »»

Koronavírus: visszatérek én

Sick earth with mask.jpg

[…] oltás nélkül a COVID-19 vélhetően nem fog az első SARS vírushoz hasonlóan eltűnni, sokkal valószínűbb az, hogy újra és újra fellángoló járványokkal kell számolnunk a következő években.[…] A kínai kutatók véleménye egybevág a tudományos konszenzussal, mely szerint a COVID-19 évről évre vissza fog majd térni.
(Forrás: Index.hu(2020.04.28) Kínai kutatók szerint a koronavírus minden évben visszatér majd
)

.

Mit is mondhatnék? Most aztán jól megnyugodtam. Hallgassunk inkább egy kis zenét.

Korda György – Visszatérek én
[https://youtu.be/4_WxQJYcWss]
.
Blum József – Vándor Kálmán:
.
Hűvös a szád,
de a csókod az ég.
Kár lenne így búcsúzni még.
Miért küldesz el?
Közöttünk nincs vége még,
szeretlek én,
jobban, mint rég.
.
Visszatérek én,
hiába űzöl el,
s átkarollak majd,
ahogy a tűz ölel.
Úgy követlek én,
akár az árnyék és a fény,
nem lehetsz másé,
csak az enyém!
.
Minden szó,
ami szépet igér
elkopott már,
keveset ér.
Úgy szeretném,
ha nekem mégis hinnél,
s megértenél,
felejtenél.
.
Visszatérek én.
hiába űzöl el,
s átkarollak majd,
ahogy a tűz ölel.
Úgy követlek én,
akár az árnyék és a fény,
nem lehetsz másé,
csak az enyém!
.
Visszatérek én,
hiába űzöl el,
s átkarollak majd,
ahogy a tűz ölel.
Lázas éjszakák
emléke folyton visszajár,
nem lehetsz másé,
csak az enyém!
.
Lázas éjszakák
emléke folyton visszajár,
nem lehetsz másé,
csak az enyém!
Nem lehetsz másé,
csak az enyém!
Nem lehetsz másé,
csak az enyém!

Tudományos kutatás járvány idején – a Hold túl messze van?

Happy moonEgy tudományosnak mondott kutatás kérdőívére találtam, mely szerint “Jelen kutatás célja megérteni, hogy hogyan viszonyulnak az emberek a társas távolságtartáshoz járványok idején.” Afelől érdeklődnek (állítólag), hogy egy adott helyzetben hogyan döntött a válaszadó a társas távolságtartást illetően. “A kutatás során kapott eredményekről később publikáció(k) jelenik (jelennek) meg, és tudományos konferenciákon kerülnek ismertetésre.”

Az index.hu-n bukkantam a felhívásba, mely némileg még pontosítja is a kutatás célját olyasmivel, ami nincs is a kérdőív tájékoztatójában benne:

[…]segítséget kér az Eötvös Lóránd(sic!) Tudományegyetem Döntéslaborja egy, a koronavírus-járvánnyal kapcsolatos, nagyon fontos kutatásban. Annyit kell tennie, hogy kitölt egy kérdőívet. […] Számos kormány a társas távolságtartás növelését célzó intézkedésekkel törekszik a vírus terjedésének csökkentésére, kisebb-nagyobb mértékben. Ezért is létfontosságú megérteni, hogy egyes emberek miért hajlamosabbak ezen intézkedések betartására, mint mások.

[Megjegyzés 2020.05.03: Azért az Index.hu-tól többet várnék. Az alábbiakban ehhez további adalékok találhatók.]

Bár a kutatás célját jelző kérdésre nekem kapásból megvan a roppant egyszerű (nyilván tudománytalan) válaszom: ugyanazért, amiért egyes emberek betartják a törvényeket, mások meg nem. Amiért egyes emberek szabálykövetők, mások meg nem.

A törvényszegésnek komoly következményei lehetnek, persze csak akkor, ha az elkövető lebukik. Egyéb, kisebb súlyú szabályok esetén árnyaltabb a kép: megszegésük enyhébb szankciókat vonnak maguk után, vagy semilyet. Utóbbi esetben inkább az istenadta népek belső (lásd még: erkölcsi) szabályrendszerére van inkább bízva a szabálykövetés, esetleg józan paraszti eszére, és ez bizony eléggé kiszámíthatatlan, megbízhatatlan. Annak belátása, hogy egy külső szabályt a saját érdekükben is be kell(ene) tartani, ez az emberek jó nagy részére nem jellemző.

Ezért jobb, ha saját magunk (akik képesek vagyunk – többféle autentikus hírforrásból tájékozódva – felfogni a veszély nagyságát) igyekszünk a lehető legjobban védeni magunkat, amivel csak módunkban áll. Szájmaszk, kesztyű, fertőtlenítő szerek, sűrű kézmosás, -törlés, stb. És lehetőség szerint távol tartani magunkat olyanoktól, akik kevésbé tájékozottak, ill. akik fittyet hánynak veszélyre, saját egészségük védelmére, szabályra, mindenre, mert őket nem érdekli, nem hiszik el, megmutatják, hogy “ők a Janik”.

Kíváncsi lévén, végiglapozgattam a kérdőívet, szerencsére nem túl sok kattintással jár, és ha a kitöltés végén nem küldjük el, akkor cookie-k törlésével mindkét (igen/nem) ág bejárható. De ha véletlenül be is küldjük, akkor a cookie-k törlésével újra nézegethetők a lapok. Ugyanezen okból akár többször többféle válaszokkal is beküldhető. Pláne, ha nem vagyunk szabálykövetők, mert pl. a kíváncsiságunk erős, és szankció se fenyeget.

A válaszadás anonimizált, már csak azért is, mert nevet nem kérdeznek, és igazán személyes adatot is csak egyet: a házastárs bruttó bevételét. Ezt a kérdést abszolút nem értem, a házastárs jövedelme vajon hogyan befolyásolhatja azt, hogy tartok-e távolságot bárkitől is? Miközben a saját jövedelmem ehhez irreleváns? Persze, én nem vagyok tudós kutató, nyilván nem érthetem a tudomány mélységeit. Magasságait meg pláne nem. De azt tudománytalanul kijelentem, hogy ha én kőgazdag lennék (házastárstól függetlenül is), akkor tutira jókora távolságot tartanék, mert módomban állna a birtokomon, a szigetemen megfelelően elszeparálni magam (és családomat) a társadalom többi (alacsonyabb kasztba tartozó) tagjaitól, ahogy a többi kőgazdag kapitalista is teszi, akár még járványtól függetlenül is. elte_survey_sex

Legjobban a “Melyik nemmel azonosul?” kérdés tetszett, és különösen az “egyéb” válasz lehetősége. Ez aztán a szabadság!

Ezután jönnek az igazi(?) kutatási kérdések. Mindegyikre 7 fokozatú választási lehetőség van: az “Egyáltalán nem volt igaz” -tól a “Teljes mértékben igaz volt”-ig. Némelyikre kissé fura köztes fokozatot választani, pl. a “Mindennapi kapcsolatban voltam legalább egy személlyel, aki idős és/vagy krónikus betegségben szenved.” Ez egy olyan kérdéshez hasonlatos, mint az “Ön állapotos?” és erre lenne 7 fokozatú válaszlehetőség. (Lásd még: kicsit terhes, vagy nagyon?)

Eddig az egész kérdőív nem is lenne blogolásra érdemes, ám ahogy a kérdésekre sorban jelölgetem be a válaszaimat, egyszer csak dobtam egy hátast: nem akarok hinni a szememnek, hanem inkább hogy hirtelen diszlexiás lettem (vagy közben elszenderedtem?) – nem hiszem el, hogy azt olvasom, ami oda van írva: Kétszer is jártam a Holdon.
elte_survey_moon
Eldobom az agyamatÚjra nézem, de bizony ez van ott. Tekerem a böngésző ablakban az ívet oda-vissza, hogy egyáltalán, jól értettem-e eddig ezt az egészet, jó helyen járok-e, korrelál-e a többi kérdés a kutatás deklarált céljával? Igen. Csak ez az egyetlen kérdés látszik kakukktojásnak. Szerintem. No, ha a házastárs jövedelmét nem értettem, az az értetlenkedés semmiség ehhez képest. Persze még mindig tudom, én nem vagyok tudós kutató, nyilván nem érthetem a tudomány rejtett mélységeit, és ilyen bután csak egy jót kacagtam.

Esetleg ha netán eddig ellankadt a figyelmem a sok kérdéstől, akkor a kérdés ébresztő céljából került a kérdőív közepe tájára?

Igen ám, de vajon melyik választ jelöljem be? Csak kicsit lehet-e igaz, vagy nagyon, hogy a Holdon jártam? Kétszer is. Talán ez egy beugratós kérdés, esetleg azt tesztelik ezzel, hogy a bevezető tájékoztató szövegben olvasható “Kijelentem, hogy nem kezelnek neurológiai vagy pszichiátriai betegség miatt, és korábban sem álltam ilyen jellegű kezelés alatt.” állításnak megfelelően, felelősségem és ép elmém teljes tudatában kezdtem-e el a munkát. Vagyis hogy mentális egészségem megfelelő-e ahhoz, hogy a válaszaim tudományos feldolgozásra érdemesek-e? Nos, ha eddig biztos voltam ebben, most jól elbizonytalanodtam.

Esetleg lehet valami a Holdon, ahonnan a koronavírust hozni lehet(ett)? Csak nem a szegény, 2019. áprilisában fellőtt és ott sorsukra hagyott Medveállatkák körül van valami titok? És miért pont kétszer kellett volna a Holdon járnom?

Fentiekhez képest bagatell az a helyesírási hiba, mely a “Közegészségügyi szakértők arra bíztattak, maradjak otthon.”(sic!) kérdésben van. Még akkor is, ha épp az előző kérdésben a “biztattak” szó helyesen szerepel:
Online_Survey_Software4_empty_spell
De ez igazán semmiség egy komoly, alapos, mélyenszántó, magasröptű tudományos kutatás esszenciájához képest.

Nem igaz, Kedves Olvasóm? Folytatás/More. . . »»

Wet market, nedves piac és nyelvvizsga

Hello multiLanguageMég ma is érvényesnek látszik, hogy az intézményi tanulás és vizsga nem igazán korrelál a való élettel.

Állítólag az angol nyelvvizsgán biztosan meg lehet bukni azzal, ha a wet market kifejezést nedves piacnak fordítjuk. Ámde ellenben vadhúspiacnak fordítva akár kitűnő eredménnyel vizsgázhatunk.

Való igaz, hogy nem igazán szerencsés a szó szerinti fordítás. Csak hát az a probléma, hogy a valóságban a vadhúspiac szó nem igazán fedi a wet market fogalmát. Ugyanis, ahogy korábbi “tanulmányomban” már alaposabban körbejártam e témát, ez a fogalom egy összetettebb jelenséget takar, ugyanis az ilyen piacon mindenféle, akár kihalófélben lévő védett vad- ill. háziállatok élő, leölt, egész, széttrancsírozott, fél-, konyha- és evésre kész formában vannak egymás hegyén hátán, különféle állati (és emberi?) testnedvek kavalkádjában tocsogva, ahol a higiénia a kanyarban sincs. (Természetesen elképzelhető olyan wet market valahol, valamelyik ázsiai országban, ahol a megfelelő higiéniai és egészségügyi szabályokat megfelelően betartják, de hát nem az ilyen okoz világjárványokat.) Folytatás/More. . . »»

Ki olvas ma papírról?

emoji reading book
“Ki olvas ma papírról?” – teszi fel a magabiztos, szinte költőinek csengő kérdést egy Kedves Hűséges Olvasóm (-Kommentelőm, -Követőm).Nos, hát a válasz nem olyan egyszerű, Kedves Olvasóm. Annak, aki nem (csak?) tudományos irodalmat/publikációkat olvas, vagy enyhébb megfogalmazásban: akinek nem adatott meg a tudományos munkában/életben való tartós mélymerülés, hanem (helyette? kompenzációként?) kissé színesebb (lenne) az olvasási igénye.

Sajnos akármennyire is terjedőben van az ekönyv, és akármennyire is átszoktam már én magam is rájuk – ehhez képest túl sokszor botlok olyan könyv címébe, hivatkozásába, ami valami miatt felkelti az érdeklődésemet, ámde égen-földön (értsd: Google-szerte) sehol se lelem (még) az elektronikus kiadását.
Lássunk két konkrét példát:

  • Királyhegyi Pál: Első kétszáz évem – jó, jó, ez kissé régi már, és politikailag is kevésbé kívánatos téma, így még csak-csak megértem. (Még a MEK-ben sincs benne az író maga.)
  • Thomas Piketty: A ​tőke a 21. században (Capital in the Twenty-First Century) – ez azonban már napjaink könyvei között van (még). Igaz, az amazon.com-on ott van angolul, de hát a téma elég speciális ahhoz, hogy angol tudásom ne legyen elég a szükséges megértéséhez. (A francia nyelvvel pedig nem kerültem közelebbi viszonyba.) Hiszen még az se biztos, hogy magyarul eléggé megérteném. Bár a fordítás közbeékelődése miatt ilyen fontos könyveket inkább eredetiben kell olvasni, az a biztos. Jobb, ha inkább magam erejéből értek félre valamit. És a papírkiadás nekem kissé drága ahhoz, hogy annyiért esetleg meg se értsem eléggé.
    .
    Talán Magyarországon nincs olyan tőkés, aki napjaink kapitalizmusát, tőké(se)it bíráló könyv elektronikus változatába (is) invesztálna. Esetleg ilyen kis országban nem is lenne rá elég kereslet – polgárai könnyedebb műfajokra vannak rácuppan(tat)va (főzőcskézés, valóságsók, bulvár, tévésorozatok).Man with money bag
  • Thomas Piketty: Tőke és ideológia (Capital and Ideology) – ez még túl friss, hiszen az angol fordítás is még csak a jövőbeli múltban lesz megjelenve. Viszont franciául kapható Mo-n is, de az is csak papírkiadásban.

.
Ami még érdekes, hogy szerintem az ekönyvek nem (annyira) olcsóbbak, mint amennyire a józan paraszti ész gondolná, hiszen az előállítási, de főleg a terjesztési költségük vélhetően számottevően kisebbek. De hát nyilván így tudja az ekönyv az érintett tőké(s)t még jobban hizlalni. Folytatás/More. . . »»

Radnóti Miklós oly korban élt…

Radnóti Miklós
Radnóti Miklós(1909-1944) május 5-én született, a náci-fasiszta-nyilas téboly sokmillió áldozatainak egyike. Halálának pontos napja és körülményei soha nem lesznek tisztázhatók, hiszen amikor már minden épeszű ember sejthette, hogy Hitler és birodalma bukni fog, akkor hágott csak igazán tetőpontjára a szabad rablástól és -gyilkolástól megrészegültek tobzódása: bárkit, bármikor lelőttek, agyonvertek úton, útfélen, bárhol. Ekkor már a kapkodó nácik is elhagyták a német precizitásra jellemző adminisztrációt, nem hogy buzgó magyar segéderőik.
.
Annyi erősen valószínűsíthető, hogy magyar “keretlegények” is serénykedtek a Radnóti körüli gyilkolásban, akik közül többeket a magyar állam közpénzen fizetett nemzeti sírhelyekkel tisztel meg, holott háborús bűnösök. És efölött (is) a “rendszerváltás” óta az összes magyar kormány (az összes politikai és társadalmi szereplővel karöltve) simán szemet huny. Csoda-e, ha nem érdekel többé már a Magyar Politikai Mocsár, se jobbra, se balra? (Közepe meg nincs is.)
.

Radnóti Miklós: Töredék (Hatodik ecloga)
(Előadja: Keres Emil)
.

[https://youtu.be/SLahbZtpk0s]
[https://youtu.be/QDUqxYw3zt0]
TÖREDÉK
.
Oly korban éltem én e földön,
mikor az ember úgy elaljasult,
hogy önként, kéjjel ölt, nemcsak parancsra,
s míg balhitekben hitt s tajtékzott téveteg,
befonták életét vad kényszerképzetek.
.
Oly korban éltem én e földön,
mikor besúgni érdem volt s a gyilkos,
az áruló, a rabló volt a hős, –
s ki néma volt netán s csak lelkesedni rest,
már azt is gyűlölték, akár a pestisest.
.
Oly korban éltem én e földön,
mikor ki szót emelt, az bujhatott,
s rághatta szégyenében ökleit, –
az ország megvadult s egy rémes végzeten
vigyorgott vértől és mocsoktól részegen.
.
Oly korban éltem én e földön,
mikor gyermeknek átok volt az anyja,
s az asszony boldog volt, ha elvetélt,
az élő írigylé a férges síri holtat,
míg habzott asztalán a sűrű méregoldat.
. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .
. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .
.
Oly korban éltem én e földön,
mikor a költő is csak hallgatott,
és várta, hogy talán megszólal ujra –
mert méltó átkot itt úgysem mondhatna más, –
a rettentő szavak tudósa, Ésaiás.
. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .
.
1944. május 19.
.

.
Fenti vers megírásának napján kapta kézhez Radnóti az újabb behívót újabb “munkaszolgálatra”. És másnap elindult oda, ahonnan már nem volt visszatérés.
.

SS fesztivál Németországban

blindfolded
Április 20. Hitler születésnapja (1889). Ez jó alkalom a neonáciknak (csipkelelkűek számára: nemzeti radikálisoknak) nagyszabású gyűlést tartani, ahol megerősíthetik ill. továbbfejleszthetik magukat és egymást eszmeiségükben, módszereikben, összetartásukban, szervezeti hálózatukban. Pláne, ha ezt háborítatlanul tehetik, amit akár még a hitükben, céljaikban, igazukban(?) való megerősítésnek is vehetnek.
.
2018. április 20-21. (péntek-szombat), Ostritz, Németország:
.
Hitler születésnapjánShield and Sword” (“SS”; “Pajzs és kard”) nevű fesztivált szerveznek Hitler, ill. eszméinek követői: neonácik, és egyéb szélsőjobbosok, nemzeti radikálisok. Folytatás/More. . . »»

Albert Einstein és a nők

Albert Einstein
1955. április 18-án (76 évesen) halt meg Albert Einstein. (Főleg a napokban felfedezett remek webhelynek, az ezenanapon.hu-nak köszönhetően vagyok képben a nevezetes napoknak, évfordulóknak.)
.
Ebből az alkalomból ideidézem a neki tulajdonított töméntelen mondások egyikét:

“Valakinek vagy a tudományra, vagy a családra van ideje, mindkettőre nem lehet.”

Folytatás/More. . . »»

Királyhegyi Pál és az auschwitzi gyors

Királyhegyi PálÁprilis 16.: a holokauszt magyarországi áldozatainak emléknapja (melynek ürügyén 2001 óta tartanak Magyarországon megemlékezést ezen a napon).

“A magyar kormányzat 2000-ben határozott arról, hogy április 16-a a holokauszt magyarországi áldozatainak emléknapja legyen: a náci megszállókkal együttműködő magyar közigazgatás és rendvédelem tagjai [1944-ben] ezen a napon kezdték meg az első gettók és gyűjtőtáborok felállítását a korabeli Magyarország kárpátaljai területén.” (hirado.hu)

“1944-ben ezen a napon kezdődött meg a gettósítás Északkelet-Magyarországon és Kárpátalján. Az első gettókat a következő településeken hozták létre: Beregszász, Felsővisó, Huszt, Kassa, Kisvárda, Máramarossziget, Mátészalka, Munkács, Nagyszőllős, Nyíregyháza, Sátoraljaújhely, Técső, Ungvár.
.
A példátlan gyorsasággal lezajlott gettósítás után mindössze néhány hét alatt, május közepe és július eleje között, a teljes vidéki zsidóságot Auschwitz-Birkenauba deportálták. A magyar vidék zsidóságára a birkenaui lágerben azonnali pusztulás várt. A csekély számú munkaképesnek ítélt ember közül is csak kevesen élték túl a megpróbáltatásokat: a magyar vidék többszázezres zsidóságából mindössze néhány tízezren tértek vissza.” (sfi.usc.edu)

Királyhegyi PálEbből az alkalomból ideidézem Királyhegyi Pált (1900.12. 27. – 1981.08.07.), akiről még csak a közelmúltban fedeztem fel, hogy ő is a leghitelesebb holokauszt tudósítók egyike, még ha nem is élőben, hanem offline (utólag, túlélőben) írta tudósításait. Sajnos életéről és munkásságáról/műveiről nem találtam tisztességes, átfogó életrajzot, információs oldalt (az interneten), műveinek elektronikus kiadásait sem (pedig ő is megérdemelné, ahogy Várnai Zseni), így csak az Első kétszáz évem c. önéletrajzi papírkönyvét elolvasva lehet követni – a hiteles forrásból – legalább az 1979 előtti életét. A könyv felhasználásával itt alább ezt az időszakot tekinthetjük át, a könyvből származó idézetekkel:
.
Folytatás/More. . . »»

%d blogger ezt szereti: