eVitae

Nem mondhatom el senkinek

Kategória archívok: Internet

Internet Archívum vs. kikukázott nolblogok

logo_wayback_210x77Legutóbb panaszkodtam/morgolódtam egy kiadósat, amiért egy magyar blogszolgáltató (Népszabadság Online: nolblog.hu) nemes egyszerűséggel a szemétbe dobott egy csomó magyar szellemi értéket, mely több év alatt halmozódott fel az egyes blogokban postok (cikkek), multimédiás anyagok, és kommentek formájában. Ezek között voltak hivatásos írók, publicisták blogjai, ill. dokumentumgyűjtemények is. Én a “mezei”, “hobbi”-blogolók “termékeit” is értéknek tartom, amelyek akár szociológiai és egyéb tanulmányok/kutatások anyagául is szolgálhatnak. De Magyarország egy gazdag ország, megengedheti magának a pazarlást szellemi téren. Is. Vagy csak egyszerűen a szélsőjobbos teljhatalom akar minden “komcsi” maradványt végképp eltörölni, ahogy a rendszerváltáskor első lépésként a népet is törölték (az ország nevéből /is/, később persze a köztársaságot is).

Persze az un. baloldal se marad el a szélsőjobbtól, lásd a baloldalinak látszó Kapcsolat.hu-n létrejött blogger- és egyéb közösségek szétverése, ott is több éves szellemi értéket radíroztak le, pikk-pakk. Hogy ezeknek milyen indítékaik vannak ilyesmire, arra nincs más ötletem, mint hogy talán üzleti és egyéb marakodás, talán személyi kultusz (és minden más) fontosabb, mint a tömegbázis építése ill. megtartása. Sajnos akkor még az Internet Archívum sem lehetett olyan fejlett, hogy el tudta volna menteni a törlés előtti állapotot legalább időnként.

Még szerencse, hogy Amerika (US) olyan gazdag ország, hogy megengedheti magának a magyarok által szemétbe dobott értékek megmentését is. Megtaláltam néhány, a Népszabadság új gazdái által kikukázott blog teljes archivált anyagát, és majdnem úgy lehet bennük navigálni, mint a hajdani, eredeti helyükön. Legjobban természetesen annak örülök, hogy az én evita.nolblog.hu blogom is közöttük van, így egyelőre nem kell a migrálás sziszifuszi munkájával vesződnöm. Örömömben rögtön utaltam is egy szerény összeget támogatásul (aka: donáció) az Internet Archívum gazdáinak. Mert ők megérdemlik.

Persze biztosan vannak olyan, főleg külső helyekre mutató linkek, melyek az archív helyről nem működnek (pl. találtam egy ilyen youtube linket a Kedves Olvasóm c. postomban), ám lehet, hogy később még ezt is megoldják.

Ebben a WP blogomban már át is írtam a régi nolblogomra mutató linkeket az Internet Archívumba mutatókra, de még a többi e-helyem átfésülése hátra van.

Íme néhány, a fentiek szerint megmentett nolblogok közül:

Ezúton is nagy köszönet az Internet Archívum gazdáinak, fenntartóinak.

Many thanks Internet Archive (archive.org) for saving intellectual (historical, documantary, literature, etc.) e-values.
————————- FOOT ———————

Reklámok

R.I.P nolblog.hu

R.I.P. nolblog.huHát ennyi volt. Kis késéssel szembesültem vele, hogy a nolblog.hu (új? régi? gazdája) “kihúzta a dugót”. A nolblog.hu a (lassan halódó, “komcsi”) Népszabadság napilap egyik ingyenes online szolgáltatása volt 2006-2016 között. Állítólag 2015.12.31-én tette közzé az Mworks Print Zrt., hogy 2016.01.31-én megnyomja a “kikapcs” gombot (most, csak ennek révén hallottam e cégről először – ha még érdekelne a magyar mocsár, és lenne fölösleges pénzem, utánanéznék a “tulajdonosi, érdekeltségi kapcsolatainak” potom 16256 forintért, vagy ha az időbőség zavarával küzdenék, addig kutakodnék a neten, amíg ingyen is összelapátolnám az infókat). 2016.02.01-én meg is nyomta, majd valami okból kifolyólag 8 óra múlva a webhely (szerver?) újraéledt, hogy másnap, február 2-án délután végleg eltávozzék az élők sorából. Ezek szerint nem volt könnyű halála. A kivégzőosztagnak is okozhatott kellemetlen órákat. Folytatás/More. . . »»

A Mikulás is az NSA-nak dolgozik…?

NSA EmployeeNSAnta Of The Month” (azaz: a hónap dolgozója az Amerikai Nemzetbiztonsági Hivatalban) felirattal kaptam egy képet egy e-társtól, mely kép A Mikulást (aka: Télapó) ábrázolja, ölében laptoppal. A képen további felirat is van: “He sees you when you’re sleeping he knows when you’re awake he knows if you’ve been bad or good“. (A központozást hanyagolta a kép alkotója, bár az angol nyelv ezt eleve ritkábban alkalmazza.) Azaz: lát, amikor alszol, tudja, mikor vagy ébren, tudja, ha jól viselkedsz, vagy ha rosszalkodsz. Tehát az a mesebeli elem, amivel (akivel) gyerekkorunkban ámítottak, napjainkra a mindenféle kormányok nemzetbiztonsági hivatalaiban ölt valódi testet azzal a különbséggel, hogy a jó viselkedés jutalmaként nem kapunk ajándékot. Bővebben

Másság

Másság / DifferenceA “más, mint a többi” érzése kicsiny gyermekkoromtól végigkísért eddigi életem során. Bár talán pontosabb lenne a kívülállóság kifejezés. Másnak lenni, kívülállónak lenni egyszerre áldás és átok is. Erről kéne majd egyszer kicsit hosszasabban mesélnem néked, Kedves Olvasóm. Most csak annyit, hogy mire megszabadulhattam volna ettől az érzéstől, a magyarországi politika jóvoltából a 2002-ben, majd azóta folyamatosan tapasztalt elfajulások újra megerősítették, sőt továbbfejlesztették bennem: idegen vagyok abban az országban, ahova születtem. Vagy inkább: nekem idegenné vált az ország. Lehetséges, hogy mindig is az volt, csak korábban a fiatal szem homályossága miatt nem vettem észre. Bővebben

AN fagyi

AN_fagyiNyár van, hőség. Ezért (vagy ennek ellenére?) nincs az rendjén, hogy az Amerikai Népszavának a nyitóoldala fagyos.

Miután ismét hosszas kihagyás után ismét írtam egyet, a Szendvicset, szokásomhoz híven kíváncsian átkattintok a nepszava.com-ra, ellenőrizni, hogy az Amerikai Népszava webhelyén – ahova a blogom be van huzalozva (köszönet érte) – befrissült-e már.

Egy-egy új postom után ez még egy plusz izgalmat jelent, ugyanis a WordPress automatizmusa kissé ráérősen teszi meg ezt a szívességet. Bár még nem volt elég erőforrásom sose, hogy bemérjem a pontos késleltetési időt, ámde eddigi megfigyeléseim szerint mintha egy egész nap is eltelne, mire az új postom átfrissül az AN-re. Hát, végül is, Amerika messze van, nemde, Kedves Olvasóm? (Térben is, időben is, hogy társadalmi-politikai vonatkozásokat ne is említsek.)

Ámde most egy egész másfajta, új típusú jelenség fogad: megdermedve látom, hogy az AN június 10. óta nem frissült. Megáll bennem az ütő: mi történhetett? [Tovább is van… / More…]

Intim találatok

—–

http://en.wikipedia.org/wiki/File:Persian_Cat_%28kitten%29.jpgA blogom admin felületén a WordPress blogszolgáltatása sok érdekes információval lát el. Ezek amolyan intim dolgok, melyek nem feltétlen tartoznak a külvilágra, így Rád sem, Kedves Olvasóm. Nem mintha olyan nagyon különleges-titkos dolgok lennének ezek. Legalább is egy részük nem az, mint pl. a statisztikai adatok, melyeket akár nyilvánossá is tehetnék számodra. De tudod, hogy van ez, Kedves Olvasóm, az embernek szüksége van privát szférára. Extrovertáltaknak kisebbre, intorvertált típusúaknak nagyobbra.

Bár a mai világ diktátorai a magánélethez (aka: privacy) való jogra egyre kevésbé vannak tekintettel(1). Mindenütt kamerák, utcán, tereken, járműveken, közintézményekben, pénzintézetekben, bevásárlóhelyeken, munkahelyeken, stb. stb… Ráadásul még legitimálható is azzal az ürüggyel, hogy ez mind a mi biztonságunkat szolgálja.

Korunk narkója, a Facebook

Korunk narkója, a Facebook

És ne is beszéljünk az internet ijesztően diktatórikus tendenciájáról: irányítói agresszív módon kényszerítik a netpolgárokat biztonságuk, privát szférájuk sutba dobására. Ennek vezérlovasa a Facebook, mely diktátumának a netszolgáltatók (lásd: Google körösödése) és a netpolgárok szinte transzban, önként és boldogan, birkamód engedelmeskednek. A Facebook átláthatlan, kesze-kusza-gagyi szénakazlában a biztonsági szempontokat a felhasználónak érvényesítenie egyszerűen lehetetlen. Mire a funkciók összefüggéseinek, valami rendszerfoszlányoknak némi nyomára akadna a mezei felhasználó (de még akár csak a netképesebb, netjártasabb is), a “fejlesztők” máris fenekestül átalakítják.

Ha rosszhiszemű vagyok (az vagyok), akkor úgy képzelem, hogy a “fejlesztők” naponta ébrednek valami új ötlettel, külön-külön, melyeket aznap egy közös kalapba dobják, jól összerázzák, majd estélig belegányolják a “rendszerbe” itt, ott, amott, amolyan “ahogy esik, úgy puffan” “elv” alapján.

InternetbiztonságHa még rosszhiszeműbb vagyok (az vagyok), akkor az informatikai pancserség helyett az irányított, tervezett gagyiság a vezérelv, hogy a felhasználók soha ne ismerhessék ki a “rendszer” működését, csak vakon klikkelgessenek minél több igyó-bigyóra, boldog révületben “lájkoljanak”, “megosszanak” veszettül, esélyük se lehessen önvédelemre, de szabad prédákként szolgáljanak adathalászok, netkalózok, üzleti spam-elők, és nem utolsó sorban a titkos politikai-üzleti megfigyelő, adatgyűjtő szolgálatok számára.

Ha még rosszhiszeműbb vagyok (az vagyok), akkor az IT szakmai hozzá nem értés, aka: pancserség és a szándékos gagyisítás valamiféle kevert formájának eredője az FB, és a hozzá hasonulni igyekvő más e-szénaboglyák.

Search Engine Terms

Az eredeti statisztika

Ennyi kitérő verbálpettingelés után talán vissza is térek az eredeti mondandómhoz, már csak azért is, mert bizonyára kíváncsi vagy, Kedves Olvasóm, hogy hogyan kerül a csizma az asztalra, vagyis a macska a postomba.

Az elején említett érdekes dolgok egyike az admin felületemen a statisztika. Ezen belül is az a kimutatás, amely arról tájékoztat, hogy a netpolgárok esetlegesen, a keresőszolgáltatások (gondolom, főképpen a Google) révén milyen keresőkifejezésekkel vetődnek el hozzám, leginkább véletlenszerűen. Bizonyos kifejezéseken jót lehet derülni, így a magyar borús klímában évek óta nélkülöző humoréhségemet a blogstatisztikám monitorozásával próbálom valamelyest enyhíteni. És hátha neked is szükséged van derűre, Kedves Olvasóm, a minapi keresési statisztikámat itt és most megosztom véled:

Search Terms / Keresőkifejezés Post Title / Post címe
1 német himnusz wiki Náci himnusz Magyarországon
2 szeretem a kiscicát de egyedül
nem tudok megenni egy egészet
Gyurcsány káposztái
3 deutschland über alles Náci himnusz Magyarországon
4 orbán viktor maszturbál-videó MaszturBál az Operaházban
5 prefasiszta Orbán szája
6 vén nyanya Orgazmustra
7 kinai betü képek Koki, saller, kínai
8 Other search terms
9 Unknown search terms

A 8. ill. 9. sorban (“Egyéb keresőszavak” ill. “Ismeretlen keresőszavak“) olyan találatok lehetnek, amelyeket talán az algoritmusok nem tudtak nevesíteni. Érdekes lenne megtudni, hogy miért, de ennek kiderítéséhez momentán nem állnak rendelkezésemre megfelelő eszközök.

A táblázat jobboldali oszlopába már saját magam vettem fel azokat a postjaimat, amelyekhez a kedves kereső netpolgár a baloldalon lévő keresőkifejezéssel valószínűleg eljutott. Ugyanis ha ezeket beadom a blogom saját keresőmezőjébe, akkor a WordPress ezeket a postokat dobja ki találatként. Egyet kivéve.

Amitől határozottan mosolyra gyűrődik orcám, az a 2. ill. 6. találat. A “Vén nyanya” kifejezésre nem emlékeztem, így nagy kíváncsiság töltött el, hogy vajh melyik postomban is használhattam. Aztán látom, hogy az orgazmus és a vén nyanya nálam összekapcsolható. Egy netpolgár vajon miért keres ilyesmit a nettengerben?

De ami még jobban szórakoztat, az a 2-es, ami valójában egy mondat. Vajon kinek jut eszébe egy egész mondatot beadni egy keresőnek? Névelőkkel, kötőszóval? Ez talán valami népi szólásmondás lehet? Vagy valami viccben szerepel? Próbáltam beadni Google-nak, de reménytelen nyomra akadni. A nagyobb probléma, hogy a blogom keresőjébe is hiába adom be. Így aztán egy karakteresebb szót választottam: “cica”. És ekkor kijön a “Gyurcsány káposztái” c. postom. És ekkor jön csak az igazi rejtély, Kedves Olvasóm! Az egész postban nem találok egyetlen cicát sem, pedig az nem sok. Még a forráskódot is megnéztem, hátha valami rejtett szót talál meg a WordPress keresője suttyomban. De ott sincs. Gyurcsány káposztái között, akárhogyan is keresem, nincs egy fia cica se. Se kiscica, se nagy, semmilyen.http://www.gbheld.com/traurige-smilies/280/1/

Így hát most itt állok a márciusi télvíz idején Gyurcsány káposztái között, cica nélkül, talpig rejtélyben.

Ha esetleg Te megtalálod a cicát a káposzták között, Kedves Olvasóm, köszönettel veszem át.
(Nekem egy kicsit gyanús a Totó kutya…)
————————- FOOT ———————

Források:
(1) Angolul értők számára érdekes és hasznos az angliai “Big Brother Watch” webhely, mely kutatásaival, publikációival, tanácsaival próbálja segíteni az egyént személyes adatai, magánélete fölötti szabad rendelkezésében az azt korlátozni igyekvő magántársaságokkal, kormányzati szervekkel, helyi hatóságokkal szemben: “We campaign to give individuals more control over their personal data, and hold to account those who fail to respect our privacy, whether private companies, government departments or local authorities.” Más országokban élőknek is tanulságos (Magyarországra hiábavaló szót vesztegetni ebből a szempontból. Is.) http://www.bigbrotherwatch.org.uk/
(2) A cicafotó forráshelye: http://en.wikipedia.org/wiki/File:Persian_Cat_%28kitten%29.jpg
(3) Smiley forrása: http://www.gbheld.com/traurige-smilies/280/1/

————–

Kapcsolódó postok:

Digitális öngyilkosság

Amerikai NépszavaVan-e értelme a szabad magyar sajtó minden terhét egyedül cipelnie a hátán? – ingott meg ismét(1)(a) 2012 Karácsonyának előestéjén az Amerikai Népszava website-jának gazdája:

Thinker-Computer

Lenni vagy nem lenni: az itt a kérdés.
Akkor nemesb-e a lélek, ha tűri
Balsorsa minden nyűgét s nyilait;
Vagy ha kiszáll tenger fájdalma ellen,
S fegyvert ragadva véget vet neki?(2)

A “fegyver” ez esetben a “Törlés” (“Delete”) gomb(ok) megnyomását jelenti a website-ok adminisztrációs felületén, mely mozdulattal a digitális öngyilkosságot(3) lehet elkövetni.

A digitális öngyilkosságot én elvből ellenzem bármilyen esetben, az Amerikai Népszavától függetlenül is. Úgy vélem, amit egyszer már publikáltunk, red-delete-button-thamibe már sok munkát fektettünk, amit már az e-világgal megosztottunk, azt nem helyes megsemmisíteni. A web kezdettől fogva egy (virtuális) közösségi tér, egy közös szellemi, kulturális, tudományos műhely, közös digitális információs adatbázis, globális könyvtár –  hiszen az internet direkt erre lett kitalálva. Amit egyszer “felteszünk az internetre”, az ennek a közös, globális műhelynek, adatbázisnak a részévé válik. Hamarosan és egyre több e-társ idézi, hivatkozik rá, “linkeli”, új trendi szóval “lájkolja”(b), elbookmarkolja (c). A web újabb részhálóin (“közösségi hálók”) különösen gyorsan, 1-2 klikkel tovább lehet szórni 1-1 webcímet egyszerre akár százas, ezres, tízezres, százezres “példányban”.

Dead linksHa egy website-ot, honlapot, blogot, postot meggyilkolunk (törlünk, megszüntetünk, kikapcsolunk), de akár ha csak inkompatibilis módon “fejlesztünk” vagy elköltöztetünk (azaz a korábbi elérhetőségi webcímeket átírjuk, megváltoztatjuk), akkor a weben egy csapásra tonnányi halott linket(4) csinálunk.

Olyasmihez hasonlít ez Kedves Olvasóm, amikor valaki “meglepetésként” átrendezi a lakásodat (pl. életed párja, vagy valamelyik szülőd, vagy gyereked), anélkül, hogy megbeszéltétek volna, és a korábban megszokott mozdulattal nyúlsz pl. a megszokott szekrénybe a megszokott pohárhoz, és az nincs ott. A szekrény se. Jó esetben csak másik helyre került, és előbb utóbb megtalálod valahol másutt, rosszabb esetben az átrendezést selejtezéssel is egybekötötte az “elkövető”, és akkor fújhatod kedvenc poharad véglegesen hűlt helyét.

Vagy pl. ajándékba adsz egy könyvet, és aztán később egyszer csak meggondolod magad, és visszaveszed. Az interneten a gondolataidat, fotóidat, rajzaidat, videóidat, zenéidet adod ajándékba (fizetős szolgáltatók pedig pénzért) másoknak, sokaknak. Ha ezt egyszer csak visszaveszed tőlük, ha eltünteted, csak azért, mert úgy tartja kedved, mert épp lelki válságba kerültél, depresszióba estél, akkor ez azt jelenti, hogy önző vagy, csak magadra gondolsz, nem vagy csapatjátékos, nem vagy közösségi ember, rajtad kívül senki más nem érdekel.

Természetesen jogodban áll depibe zuhanni, dühösnek lenni, de nincs jogod ezt olyanokon (is) levezetni, olyanok  munkáját tönkre tenni, őket többletmunkára kényszeríteni, akik erről a problémádról nem tehetnek, abban segíteni nincs lehetőségük. Az rendben van, ha többé nem írsz, ha “befagyasztod” a weboldaladat, blogodat. Sok ilyen – különféle okokból – elhagyott webhely, blog van netszerte. De az addigi rámutató linkek továbbra is működnek, a keresőmotorok megtalálják, látogatottságuk, olvasottságuk tovább nőhet, sőt újabb hivatkozások mutathatnak rá, vagyis archívum jelleggel tovább élnek.

Különösen problematikus a dolog, ha olyan e-médiumot érint a harakiri, amelyik semmiképp sem esik a magánwebhely kategóriájába, hanem amelynek deklarált célja e-polgárok egy bizonyos rétegéhez szólni, őket tájékoztatni, nekik irányt mutatni, bevonni őket a közös gondolkodásba, belőlük közösséget építeni, mindehhez támogatásukat kérni és elfogadni. Az ilyen website működése, sorsa nem magánügy, hanem közügy. Az Amerikai Népszava website-jának még ezen belül is különösen  kitüntetett szerepe van a Magyarországon kialakult és fennálló sajnálatos politikai és társadalmi helyzet miatt.

Az Amerikai Népszava két éves anyaga már nem csak a tulajdonosé, nem csak a főszerkesztőé, hanem közkincs, dokumentumtár, és nem is annyira Magyarország, mint inkább a világ számára, a világ más tájain élő magyarul értők számára, ill. annak az anyagi és erkölcsi támogatást is nyújtó közösségnek, mely a Amerikai Népszava olvasóiból, kommentelőiből alakult ki.

Kertész ÁkosAz online világ millió helyén millió link, hivatkozás mutat az AN egyes cikkeire, a Google találati listáin a nepszava.com folyamatosan előkelő helyen szerepel. Kertész Ákos utolsó cikkei a  nepszava.com-on pl. szinte felbecsülhetetlen értékű dokumentumok! És nem szabad elfelejteni, hogy Kertész Ákos épp egy ehhez hasonló apropóból írta meg azt a nyílt levelét, ami miatt az egész ország kilökte magából. Mert 2011. augusztusában(5) is azzal sokkolta Bartus László az AN olvasóit, hogy bezárja az website-ot. Kertész Ákos elkeseredett dühe, kétségbeesése a nyílt levélben öltött formát. Végül az Amerikai Népszava, ha csökkentett módban is, de működött tovább. Kertész Ákos megfizette az árát: emigrálni  kényszerült.  Ha most ismét az a veszély fenyeget, hogy a nepszava.com nyomtalanul tűnik el a semmibe, akkor Kertész Ákos áldozatvállalása is hiábavaló volt?

A nepszava.com két éves anyagát minden körülmények között meg kell menteni, legalább archívumként életben kell tartani.

Különben az AN esetében a “digitális öngyilkosság” két betűvel rövidebben lesz írandó.

————————- FOOT ———————

Források:
(1) Bartus László: A diktatúra vámszedői 2012.12.26. Amerikai Népszava, http://nepszava.com/2012/12/velemeny/a-diktatura-vamszedoi.html
(2)William Shakespeare: Hamlet, dán királyfi, Arany János fordításában, http://mek.oszk.hu/00400/00485/Angolul: Hamlet by William Shakespeare: http://en.wikipedia.org/wiki/Hamlet;

To be, or not to be, that is the question:
Whether ’tis Nobler in the mind to suffer
The Slings and Arrows of outrageous Fortune,
Or to take Arms against a Sea of troubles,
And by opposing end them: to die, to sleep

a teljes angol szöveg letölthető innen: http://www.gutenberg.org/ebooks/1524
(3)Digitális öngyilkosság” angolul: “digital suicide” angolul tudó (tanuló) olvasóimnak javaslom elolvasásra ezt az érdekes cikket: Basheera Khan: Why it’s impossible to commit digital suicide – even if you really, really want to (Miért lehetetlen digitális öngyilkosságot elkövetni, még akkor is, ha igazán, valóban akarod), November 2nd, 2009, The Telegraph, http://blogs.telegraph.co.uk/technology/basheerakhan/100004116/why-its-impossible-to-commit-digital-suicide-even-if-you-really-really-want-to/
(4)Link rot (“link rohadás” kicsit szebben: linkelhalás)/ dead links (“halott link”)/ broken links (“Törött link”)


(5) Bartus László: Búcsú az olvasótól, 2011. augusztus 28. http://nepszava.com/2011/08/velemeny/bartus-laszlo-bucsu-az-olvasotol.html

(6) Képek forrásai:

————–

Megjegyzések:
(a) Bartus László megingását ismét tökéletesen megértem, sőt, én a helyében annyira inognék, hogy tengeribetegséget kapnék, ha a magyar politikai-társadalmi helyzettől nem lenne már évek óta permanens hányingerem. Rendkívül nehéz döntési helyzetben van az Amerikai Népszava gazdája.
(b)A “lájkolás” valójában szintén link, csak hát marketingileg muszáj mindig új divatszókat bevetni a népek kómásítására
(c) Bookmark – ez egy hülye fordításban a “kedvencek” fogalmával azonos, de én talán inkább e-könyvjelzőnek mondanám.

————–

Kapcsolódó postok:

http://entellektuel.freeblog.hu/files/2011/02/kiraly.jpg

Hólyag

A bliszteres olló rejtélye

Eredetileg komoly (értsd: drágább) terméket keresek egyik megszokott (bevált) internetes beszerzési helyemen: festékkazettát és festékpatront. Ezúttal is sikeresen(a), hiszen a szóbanforgó webáruház(1) épp erre specializálódott.

Scissors / ollóÉs ha már ott járok, szétnézek az e-raktárban, van-e még valami, amire szükségem lenne(b). És lőn: olló. Régóta vágyat érzek egy egyszerű, nagyobb méretű (hosszabb vágóélű) papírvágó ollóra, de hát csak egy árva ollóért nem veszem nyakamba a várost, még a netet se.

http://3.bp.blogspot.com/_gJ3_S9zxVPk/TMb-tuS678I/AAAAAAAAGYM/lDIdmOpfD10/s320/Anita+1.jpg

Talán ilyen?(5)

Nosza, most több legyet egy csapásra: társítsunk a nyomtatókellékekhez egy ollót is. Igen ám, de az e-raktárban megjelenő ollók “bliszteres ollók“. Ez a nevük. Megtorpanok. Mégis milyen olló lehet a bliszteres? Ha a nevében van benne, akkor nyilván valami alapvető attribútum. Bizonyára valami speciális olló, amivel mondjuk valamilyen mintát lehet vágni (pl. cikk-cakkot) a munka tárgyába. Bár az olló fotóján(c) semmi nem mutatja, hogy nem közönséges olló, de láttunk már olyat, hogy nem azt kapom, amit látok. (Lásd: “szimbolikus fotó”.)

Ha már valószínűleg nem olyan az olló, amilyen nekem kell, hát legalább tudjam meg, milyen. A tudásszomj mindig is sajátom volt. Az internetes vásárlás nagy előnye, hogy a web, e végtelen információceán, kézre esik. Hát lássuk, Google Mester mit tud. Keresőkulcs: “bliszteres”, esetleg csak “bliszter”. Hoz is szórványos magyar nyelvű találatot, melyek alapján pislákolni kezd némi fény az alagút végén. A talált információkból már éledezik a gyanú, hogy a bliszteres jelző nem a terméké, hanem a csomagolásé. Egyik találat(2) meg is nyugtat, hogy nem csak én vagyok ilyen műveletlen vásárló.

https://i1.wp.com/upload.wikimedia.org/wikipedia/commons/0/0a/Smlp6860.jpg

Vízhólyag

Az igazi fényt az angol nyelvű találat deríti árnyékos elmémre: a Wikipedia “Blister(3) szócikkéből belémvillan: hát persze, hólyag! Ahonnan egyenes út vezet a “Blister pack” (Bliszteres csomagolás)(4) részletes, precíz leírásához. (Nem lepődöm meg, hogy egyik szócikknek sincs magyar megfelelője. Magyarország polgárainak bokrosabb teendőik vannak: az önsorsrontás.)

A kezdeti tudatlanságomat értetlenkedés váltja fel: a vásárlónak vajh mennyire életbevágó, hogy milyen csomagolásban van egy olyan egyszerű termék, mint egy, amúgy közönséges olló? Hiszen pl. a tintapatronnál sem írják a termék nevébe (se), hogy “bliszteres”, vagy “zacskós”, vagy dobozos. Fontosabb lenne tudnom az olló méretét, azt az infót bezzeg nem lelem, hogy a specifikációban megadott hosszméret vajon csak a vágó rész (él) hossza-e, vagy a teljes eszközé – fogó inkluzíve. (Nagyon nem mindegy.)

Végül ezen már nem akadok fenn – minden eshetőségre a legnagyobb méretet választom. Az újonnan szerzett tudással felvértezve a “bliszteres” ollót is beklikkelem a kosárba, megy a megrendelés, jön a visszaigazolás. Majd nemsokára az értesítés, hogy mehetek is érte.  Megyek is, mert sürgős. Nem az olló. A festékpatron. Hab a tortán: az olló, amit adnak, nem is bliszteres. Bár pontosan úgy néz ki, mint a weboldalukon lévő képen, de azon mégse látszik egyértelműen, hogy “burokban született-e”. Felötlik bennem, hogy szóvá tegyem-e, hogy a bliszteres jelző fölöslegesen rabolta az időmet (bár kétségtelenül gazdagodtam e tudással), ráadásul nem olyan terméket kaptam, amilyet rendeltem, így felmerülhet a fogyasztó megtévesztésének tényállása is. De mert nagyon sietek, és hát végül is a lényeget, az ollót nem érinti a probléma, ezért ott helyben (előkelőbben: on the spot) nem kezdek kekeckedni. Csak utólag, emailben reklamálok egy másik, a “vásárlói élményemet”(d) jobban rontó problémához csatolva.

A kedves ügyfélmenedzser manapság szokatlan ügyfélbarátságról tett tanúbizonyságot: szinte azonnal válaszolt, kifogástalan, udvarias stílusban, elfogadható magyarázattal. Kiderült: valószínűleg ők sincsenek teljesen tisztában a bliszteres szó jelentésével, így aztán lehetőségem volt friss tudásomat máris tovább adni.

Már nem tudom az eredeti állapottal szemléltetni (bizonyítani), ahogyan az ollók mindegyike “bliszteres olló” elnevezéssel szerepelt a weblapon (csak az ollókhoz vezető webcím őrzi még a nyomát), mert a “kekeckedésem” hatására azonnal korrigálták az összes nevet, kihagyva belőle a bliszteres jelzőt, mielőtt még lefotózhattam volna. Már nem is hittem, hogy még létezhet ilyen kereskedői magatartás, amely a gyakorlatban bizonyítja, hogy az ügyfél az első, és nem csak marketingdumában szerepel üres frázisként. Azóta se tudok magamhoz térni az elragadtatástól. Ha módomban állna, én ezt a boltot valami nagy-nagy jutalomban, díjban, szponzorálásban részesíteném.

Az már egészen más lapra tartozik, hogy erre a csomagolási módra a magyar  csomagolási szakzsargonba miért kellett átvenni az angol szót, fonetikusan. Hiszen kivételesen van neki frappáns és szemléletes magyar megfelelője: hólyagos. De ez bizonyára nem olyan előkelő, mint a “bliszteres”, és az ügyfél is jobban tiszteli az olyan szolgáltató szakmaiságát, aki számára ismeretlen szakkifejezésekkel “kommunikál”. Nemde? (Rögvalóra fordítva: az ügyfél így jobban ki van szolgáltatva, ami e szép új világ gazdaságának alapvető mozgatórugója.)
laugh
A fentiek végkicsengéseként gondoljunk csak bele, Kedves Olvasóm, ha a fenti e-raktárban “hólyagos olló” nevű termékekre bukkanok…

————————- FOOT ———————

Források:
(1)
http://www.webaruhaz.hu/x-ollo-16-cm-bliszteres-rozsdamentes.html
http://www.webaruhaz.hu/media/catalog/product/cache/1/image/265×265/00accd221056ef753e7ea045f056dbb3/D/1/D16_1.jpg
(2) http://www.gyakorikerdesek.hu/kultura-es-kozosseg__muveszetek__1851340-mit-jelent-az-hogy-bliszteres-radir
(3) http://en.wikipedia.org/wiki/Blister
(4) http://en.wikipedia.org/wiki/Blister_pack
(5) http://anitalittlestitches.blogspot.hu/2010/10/anitas-antique-scissors-are-available.html
http://3.bp.blogspot.com/_gJ3_S9zxVPk/TMb-tuS678I/AAAAAAAAGYM/lDIdmOpfD10/s320/Anita+1.jpg
(6) “Herótom van” – mondjuk, ha valamiből vagy valakiből elegünk van, torkig vagyunk vele. A kifejezés a pesti argóba a jiddisből került át. http://7torony.hu/content.php?c=23989

————–

Megjegyzések:

(a) Nagy szó ez a mai világban: megtalálni ugyanazt a boltot, ugyanott, nemhogy ugyanolyan, hanem még jobb minőségben (kínálat, ügyfélbarátság) – mint hónapokkal, sőt 1-2 évvel korábban. Ezt hívják megbízhatóságnak, ami sok más jó dologgal együtt kiveszőben – már nincs marketingértéke. Ma állítólag az ügyfél azt szereti, ha évente, havonta, hetente, naponta valami újhoz kell hozzászoknia (pl. mosószer, sampon, stb.), újat kell megtanulnia (pl. műszaki eszköz, szoftver, stb.)

(b) Talán már mondtam Néked, Kedves Olvasóm,valahol, valamikor, hogy a honlapok, webszájtok kritikus gyenge pontja, sőt hiányossága a keresési, szűrési lehetőség, pedig gyorsuló világunk legfontosabb paramétere, hogy az ügyfél (különösen a netes) a keresett (egységnyi) információt mennyi idő alatt találja meg. Talán be kéne vezetni egy e-mértékegységet, pl. info/sec, és a honlapok, webszájtok egy fontos jellemző adata lehetne, mint pl. a látogatók, letöltések száma. Persze az utóbbiakhoz hasonlóan ez se egy precíz adat lenne, hiszen többféle, a webgazdán kívülálló tényezőtől (pl. aktuális sávszélességtől) is függhet a művelet, de mégis lehetne valami közelítő, átlagolt értéket behatárolni. Ehhez aztán szemfüles haszonlesők megint kitalálnának valami adminisztratív pénznyelő – auditáló, hitelesítő – intézményeket, amik esetleg “sikerdíj” fejében “pontosabb” (értsd: az ügyfélnek kedvezőbb) értékeket tudnának megállapítani. Esetünkben a szóbanforgó webáruház e tekintetben is a kevés kivételhez tartozik: a felületén keresni többféleképpen, kézbesimulóan, gyorsan, hatékonyan, célirányosan lehet.

(c) Felhívom a szemfüles e-cenzorok figyelmét, hogy a cikk a mondanivaló szemléltetéséhez nélkülözhetetlen “termékmegjelenítést” tartalmaz, nem pedig reklámot.

(d)Vásárlói élmény“: ez is azon újkeletű, trendivé nyomatott kifejezések egyike, amelyektől herótom van(6). Nekem ne élményem legyen, hanem pontosan olyan termékem, amilyenre szükségem van. De mert ilyesmit a gyártók, kereskedők nem képesek nyújtani, hát kitalálták helyette az “élményt”. Ha élményre vágyom, akkor zenét hallgatok, filmet nézek, kirándulok, világgá megyek. De nem vásárolni. Legközelebb bemegyek egy boltba, és azt mondom: két kiló élményt kérek.

————–

Kapcsolódó postok:

Durva

A tartalomfüggő(?) hirdetések a Gmail felületén különös dolgokat tudnak produkálni.

Az elmúlt napok témája volt a Roma Holokauszt Áldozatainak Nemzetközi Emléknapja (augusztus 02), így a levelezések egy része is erről szólt.

Valószínűleg Te is tudod, Kedves Olvasóm, hogy a Gmail online levelezőrendszer felületére is betüremkednek különféle üzleti célú hirdetések. A mai kor emberét amúgy is mindenütt elárasztják a reklámok, nehéz ellenük védekezni. Ám a weben zúdul csak ránk igazán. Ez persze, tudjuk, azért van, mert ez az ára annak, hogy a webes felületen szinte mindent ingyenesen használhatunk (leszámítva az ehhez szükséges eszközeink és az internetkapcsolat költségeit). Ám még mindig jobban becsülöm azokat a szolgáltatókat, akik kevésbé agresszívak, akik meghagyják a választás szabadságát. Ilyen pl. a Google – legalábbis egyelőre.

Mert vannak olyan weboldalak, ahol a számomra látni kívánt tartalmat pl. eleve egy kis reklámablakkal takarják el, és minimum egy klikkelésre (“bezár”) kényszerítenek. Talán már meséltem valahol Néked, Kedves Olvasóm, hogy nem vagyok a fogyasztói társadalom egy mintapéldánya, gyűlölök vásárolni, és gyűlölöm a gyártók-kereskedők-szolgáltatók egyre tolakodóbb nyomását, hogy vegyek, vegyek, vegyek. Az ilyen agresszivitás pláne az ellenkező hatást váltja ki belőlem: ha egy termék eladásához ilyen módszerekre van szükség, akkor az nem lehet annyira (jó), hogy magáért beszéljen.

Így aztán az ilyen ablakokat dühösen, röptében csukom is be (ravaszabbak még jól el is dugják a bezáró bigyót), és dehogy nézem meg, mit akar rám tukmálni. És lehetőleg igyekszem is kerülni az ilyen webhelyeket.

Bár a Google-nál is tapasztalhatók a növekvő agresszivitás jelei, de az egyes szolgáltatási felületein legalább még mindig a funkcionalitás (a tartalomnál a formát fontosabbnak tartók szerint “puritánság”) elsődlegessége uralkodik. Így a megjelenő hirdetések  mindig diszkrétek, az alapvető funkciót nem zavarják, nem fedik el. Ezért hálásabbnak kellene lennem: kicsit többször ráklikkelnem egyikre-másikra, mert bizony ezt is jó, ha évente egyszer-kétszer teszem meg. Sőt: rápillantani se szoktam többször. A szelektív olvasás-látás kifejlesztéséhez kitűnőek a kéretlen reklámok (lásd még: cold call).

Ha néha mégis rájuk téved a szemem, akkor is legtöbbször csak szórakozom az “intelligens”, tartalomfüggő hirdetési szövegeken, mert különös dolgokat tud társítani – nyilván a levelek tartalmához.

De amit most vettem észre, attól dobtam egy hátast. Igazi szurokfekete, de inkább morbid humor(?). Valójában nem is kellett volna ennyit fecsegnem, mert a jelenség önmagáért beszél, magyarul a No Comment kategóriába tartozik:
Hirdetések Gmail-ben
Ha nem tudnám, mi folyik Magyarországon, akkor nem mondanám, hogy azt se lehet kizárni, hogy a magyar szélsőjobbosok “tréfája” hatolt be a Google “intelligens” algoritmusaiba. Is.

A hirdetésre nem kattintottam rá.

_________________________________
A fotó forráshelye: https://picasaweb.google.com/106602346052926545232/RomaHolokausztEmleknapja2012

Kurvák, gengszterek

Nem az vagyok, aminek látszomÉrdekes hírbe(1) botlottam: “Amennyiben a ” kurvák” vagy a “gengszterek” szavakat gépeljük a keresőbe,” a találati lista első helyezettje a kormánypárt honlapja: a fidesz.hu. A második a rendőrségé: police.hu.

Előkelő helyen áll még a katolikus egyházé ( uj.katolikus.hu ), az egyik “demokratikus ellenzéki” parlamenti párté (mszp.hu), a Centrum Parkoló Kft.-jé (centrumparkolo.hu), a tv2.hu, a Hit Gyülekezeté (hit.hu).

A másodkézből kapott hír alapján az eredeti (“tiszta”) forrást(2) megkeresve megtudhatjuk, hogy a Google találati listái mily játszi könnyedséggel manipulálhatók.

Oly egyszerű, hogy elhinnem is nehéz:

“A Google bomba működésének megértéséhez tudni kell, hogy a Google algoritmusa szerint, ha egy adott weboldalra sok link mutat egy bizonyos szöveggel, akkor a kereső a link szövege és a weboldal között kapcsolatot tételez fel, és elkezdi a weboldalt megjeleníteni az adott keresőkifejezésre – egészen addig, amíg fény nem derül a visszaélésre.”

Hát, Kedves Olvasóm, talán ennyit az “intelligens gépekről”.

Ez is egyik oka lehet annak, hogy jó pár éve a magyarországi Google ágon bármit keresve, már nem győzünk eleget lapozni visszafelé ahhoz, hogy végre ne csak magyar náci oldalak webcímeit lássuk a találati listán. Bár a nácik bizonyára sok egyéb trükköt is alkalmaznak – a mennyiségi túltengésen kívül is.

A G Data blogjában további érdekes részleteket is olvashatunk még. Érdekes lenne elmerengeni “Csempész Béla” (ill. e fedőnévvel munkálkodó e-partizán csoport) politikai kötődésén. Ha csak a jobbik.hu és barikad.hu hiányozna, és a listán megjelennének további, magukat demokratikusnak címkéz(tet)ő pártok is, mint pl. a dkp.hu (aka: demokratikuskoalicio.hu(*)), lmp.hu, akkor egyértelmű lenne.  Ámbár az is lehet, hogy e két utóbbi morzsapárt már a minősítésnek ezt a szintjét sem éri el. Továbbá: ilyen “alantas”, kétkezi ármányt a küzdésképtelen, csipkelelkű balos-libesekről nehezen tudok elképzelni.

Talán még nem volt elég ideje “Csempész Bélának”, hogy teljes körűen megvalósítsa tervét. Ezért, Kedves Olvasóm, nem árt, ha az elkövetkező napokban még figyeljük a Google találatokat erre a két kulcsszóra. A “mi Bélánknak” sietnie kell, mert várhatóan a Google emberei hamarosan korrigálni fogják az “intelligens” algoritmusok kilengését.

Bár nem is értem, ez esetben mi a probléma ezekkel a “manipulált” találati listákkal. Éppen hogy most hoz olyan találatokat, amelyek a valóságnak hű tükrei.

Egy kupleráj legyen csak az, aminek látszik.
És ne babaház.

___________________________
Forrás:
(1) 2012.07.31., 08:50, computerworld.hu, Kristóf Csaba: “Megmérgezték a Google-t“, http://computerworld.hu/megmergeztek-a-google-t-20120731.html
(2) 2012.07.30. 16:15,virusirto.blog.hu, a G Data vírusirtó magyarországi képviseletének blogja: “Csempész Béla hadat üzent“, http://virusirto.blog.hu/2012/07/30/csempesz_bela_hadat_uzent
(3) A kép forráshelye az ismert (mert már többször elmondtam) politikai okokból elhagyott blogomból való: Hiányérzet (**)

Megjegyzés: érdekes lenne tudni a G Data név eredetét. Mit gondolsz, Kedves Olvasóm, lehet valami köze a G ponthoz?

A jelenséget érdemes megörökíteni az utókornak is:

Google keresés: "kurvák" Google keresés: "gengszerek"

(*) Tulajdonképpen nem tudom biztosan, hogy mit jelent a dkp  (talán Demokratikus Koalíció Párt?), de nem is igazán érdekel. Kedves Barátom (KB) hívta fel a figyelmemet arra, hogy a dkp-t kevésbé tudják, hogy micsoda, inkább írjam ki azt a jó hosszú nevet, mert azt többen ismerik, és mert úgyis erre van átirányítva a rövid url is. No hiszen. Az a pár ezer ember úgyis tudja mindkét nevet, meg amúgy se lát ki a zártkörű klubjaiból, a többit, a sokaságot meg nemigen érdekli se a rövid, se a hosszú. (Jogosan.) Meg kell jegyeznem, hogy ebben is a tipikus, jól ismert ballibes attitűd érvényesül: kilométeres neveket képesek szerveződéseiknek kitalálni, mert az oly entellektüeles, elegáns(nak hitt), de valójában inkább nagyzoló szóvirágfüzér fontosabbak nekik, mint a reménybeli tömegbázis építésére szolgáló politikai marketing, ami rövid, de frappáns nevekkel tud jobban hatni. Bár a koalát önmagában ez se mentené meg. (Magamnak koala névre rövidítettem őket – rövid az életem ahhoz, hogy egy magát demokratikus ellenzéknek fényező morzsapárt hosszú nevére pazaroljam.)

(**) Módosítás, 2016.03.10.: a nolblog megszüntetésével a link már halott, így a belinkelt képet is  közvetlenül kellett feltöltenem, utólag, az elmentett fájlkészletemből.

(**) Módosítás, 2016.06.19.: megtaláltam az Internet Archívumban (https://archive.org/) a Népszabadság új gazdái által kikukázott blogok közül már néhányat, közöttük az enyémet is: az e-vita.nolblog.hu teljes, 2016.01.20-i archivált anyagát, és majdnem úgy lehet benne navigálni, mint a hajdani, eredeti helyén: https://web.archive.org/web/20160120074043/http://evita.nolblog.hu/ . Ezért az egész WP blogomban kicseréltem az összes, a néhai nolblogomra mutató linket az Internet Archívumba eltárolt postjaimra mutatókra.

%d blogger ezt kedveli: