eVitae

Nem mondhatom el senkinek

Költészet napja avagy nő, férfi, politika

Magyar költészet napjaÁprilis 11 a magyar költészet napja. További részleteket erről a magyar Wikipédia szócikkében találsz Kedves Olvasóm, de az (e pillanatban az) első mondat legfontosabb infóját ideidézem: “A magyar költészet napját Magyarországon 1964 óta József Attila születésnapján, április 11-én ünneplik.” Ezek szerint a világ más országaiban, más tájain valamikor máskor kezdték ünnepelni: vagy korábban, vagy későbben – erre sajnos a szócikk szerzői nem térnek ki. Ehhez képest, de egyébként is, különös hogy más nyelven nincs is szócikk erről a magyar ünnepről. Pedig a nagyvilágban nem volt “rendszerváltás”. Még. Egyáltalán: van-e a költészetnek világnapja? Már szinte mindennek van, lásd a magyar Wikipédia listáit, amely gyanúm szerint nem teljes és nem napra kész, legalábbis a magyar – érdemes az angolt (is) nézni inkább. Még a WC-nek is (World Toilet Day) van, mégpedig november 19-én, a nemzetközi férfinappal együtt. Khm. . . .
Ámde IGEN! Közben meg is leltem. VAN a  költészetnek világnapja: World Poetry Day március 21-én. Erről viszont magyar szócikk nincs a Wikipédiában, így hát 1-1, döntetlen az állás.
.
Érdekes, hogy a magyar “rendszerváltás” utáni egyre erősödő (mára virágkorát élő), a “végképp eltörölni” eszméje által (is) vezérelt szélsőjobbos tendencia ezt az ünnepet nem tüntette el a (magyar) föld színéről. Még. Tekintettel arra, hogy József Attila egy szélsőjobbos szemmel  “komcsinak” látszik. Kettővel pláne. Az egyéb nácikról nem is beszélve. Persze mi tudjuk, Kedves Olvasóm, hogy József Attila kapcsolata a kommunista mozgalommal korántsem volt olyan egyértelmű – ezt még a magyar Wikipédia József Attila szócikke is emlegeti. Pedig a Wikipédia politikai vonatkozású infói korántsem megbízhatóak, pláne nem a magyar változatok. Talán épp emiatt olyan kurtácska a magyar költészet napjáról szóló szócikk is.
.
Bár régebben kedveltem a – különösen az időtálló – verseket, több kedvenc költőm és versem is volt, ám azóta, hogy fátylát sorra dobta minden,/egymásután, gyakran felmerül bennem a kérdés: ment-e versek által a világ elébb? Vagyis amikor oly korba értem én e földön, mikor már átlátszóvá válik minden, és

látom, sokkal több a mocsok, mint
	az ifjukor
sejteni bírta volna bennem
	valamikor,

látom, milyen rútúl becsapják
	a baleket,
s hogy a balek azért balek, mert
	mást nem tehet,

s hogy az ész az érdek rimája,
	és hogy magát
sugaras hőssé a bitang is
	hogy költi át,

– nos, ezért már fenntartásaim vannak a versekkel, a költőkkel is – a többi között.
.
Hanem, ami nem tűnt fel fátyolos szemű ifjúkoromban, amikor még max. háromdimenziósan (azaz 3D-ben) láttam a világot: csak férfi költőkről szóltak a tanárok, tankönyvek. Nem emlékszem, hogy női költőkről, írókról említést tettek volna, de ha mégis, hát csak oly halványan-érintőlegesen, hogy nem is maradt nyoma a tudatomban. (Khm. Bár az is meglehet, hogy akkor még jobban fókuszáltam a férfinemre 😉 ) És akkor még ez a globális infótenger sem volt kéznél, amit ma már az internet oly magától értetődően biztosít. Így történhetett, hogy kedves költőim, verseim mind féfinemű lett. És még csak észre se vettem. Hm.
.
Várnai ZseniViszont így vénségemre annál inkább feltűnik már ez is. Így aztán most nyakamba véve az internetet, Várnai Zsenit szúrtam ki magamnak, hogy a magyar költészet napja alkalmából ideidézzem. Ahogy kutakodom, sajnálatosan azt tapasztalom, hogy talán ő is a “végképp eltörölni” tendencia áldozatául eshetett (a neten található elég szűkszavú életrajzi infók alapján, szélsőjobbos szemmel nézve talán ő is “komcsi” lehet(ne)). Pl. nem találok összes verseinek/műveinek kiadását sem papír, sem elektronikus formában. Sok versét lehet találni szorgos kutakodással az interneten szerteszét, és szép feladat lenne összes verseit/műveit legalább elektronikusan megjelentetni egy e-könyv formájában, vagy legalább egy webhelyre összegyűjteni. Mert megérdemelné.
.
Nehéz volt a választás, hogy itt most melyik versét is mutassam meg Neked, Kedves Olvasóm, végül, kutakodásaim eredményeként a “Szolgálj, szívem. . .” címűre esett a választásom, éspedig amiatt, mert egy olyan videófelvételt találtam, mely több szempontból is különös. Furcsamód épp egy erősen szélsőjobbos beütésű, bár szakmailag elismert szívsebész mondja el a verset, és szerintem nem is rosszul. És el kell ismerni: a cím (és tartalom) miatt a választása meglehetősen frappáns. És: nem tudom, hallottam-e valaha is költőnő versét férfi előadásában.
.
Az idemásolt vers szövege tekintetében nem vagyok biztos abban, hogy 100%-osan hiteles, mivel az egyik e-lelőhelyről származik, és esetleges betű- és írásjelhibákért felelősséget nem tudok vállalni. Ahogy a vers keletkezésének évét (1836) is bizonyára rosszul írta oda az érintett fórumozó, hiszen – eddigi ismereteim szerint – egyetlen költő se tud verset írni (akár férfi, akár nő), ha még meg sem született. Nemde. Talán 1936 akarna lenni az az évszám. Azt merem remélni, hogy szavak nincsenek eltévesztve, kihagyva, felcserélve. stb. – momentán sajnos nem áll rendelkezésemre hiteles forrás ezeket ellenőrizni.

Arra nézvést sem tudok felelősséget vállalni, hogy a videó meddig érhető el, ill. hogy milyen “intelligens” kütyün/rendszerben hogyan játszható le. De hát ez egy ilyen (nemcsak szép új, hanem már intelligens) világ. .

dr. Papp Lajos verset mond – Várnai Zseni: Szolgálj szívem
.
[https://youtu.be/HX4F4s9pqWY]
Várnai Zseni: Szolgálj , szívem…
.
Csak kis kitartás! – biztatom magam,
még futni kell, még minden messze van.
Szolgálj, szívem, még egy kicsit nekem,
jaj, meg ne állj az úton hirtelen,
sok a dolgunk még s nem mutathatom,
hogy a harcot már nem bírom nagyon,
és este, ha ágyamba roskadok,
érzem, nagyon, nagyon fáradt vagyok.
.
Kicsit nehéz volt, jól tudod, szívem,
elkoptunk, de ne sejtse senki sem,
higgyék csak azt: az óra jól ketyeg,
nem irgalmaznak ám az emberek,
csak hajtsd a vért, arcom piros legyen,
frissen induljak minden reggelen,
csak én tudom, ha ágyba roskadok,
estére már milyen fáradt vagyok.
.
Szemem árkos és ajkam szögletén
a két vonás már mély lett és kemény,
sokat sírtam; eső után a föld
ilyen barázdált, csapzott, elgyötört…
de ha mosolygok, mint ha nap kigyúl,
arcom hegy-völgye lágyan kisimul,
csak este, ha ágyamba roskadok,
érzem megint, nagyon fáradt vagyok.
.
Csak kis kitartás, – kip-kop… pontosan,
holnap sikerül minden biztosan,
a félúton, szívem, jaj meg ne állj,
kip-kop… tovább is híven kalapálj,
a hegynek föl kicsit nehéz az út,
szív kell hozzá, de aki odajut,
a csillagok közt csillagként ragyog…
csak este, este oly fáradt vagyok.
.
Sose pihentem, nem volt rá jogom…
Most meg-megállok s felfohászkodom:
– Ó Istenem, kicsit még el ne hagyj!
szegény szívem, te meg szaladj, szaladj…
Csak kis kitartás, még egy hős iram,
fussunk dalolva bátran és vígan…
de este már a dal is csak dadog;
altassatok el engem, csillagok!
.
(1936?)
Reklámok

One response to “Költészet napja avagy nő, férfi, politika

  1. Visszajelzés:Királyhegyi Pál és az auschwitzi gyors | eVitae

Vélemény, hozzászólás?

Adatok megadása vagy bejelentkezés valamelyik ikonnal:

WordPress.com Logo

Hozzászólhat a WordPress.com felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Google+ kép

Hozzászólhat a Google+ felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Twitter kép

Hozzászólhat a Twitter felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Facebook kép

Hozzászólhat a Facebook felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

w

Kapcsolódás: %s

%d blogger ezt kedveli: