Kék rózsa

Mitől kék a rózsa? – vetődött fel a kérdés egy baráti körben a Kohányi Társaság rózsái kapcsán. Az érthető, hogy a Kohányi Társaság megjelenésének egy fontos eleme a színvilág: az amerikai és magyar zászló színeinek  láttatása. És az amerikai zászló színei között szerepel a kék is. Így hát a Gesztenyés kertben és a Remíznél ill. a Nehru parton rendezett megemlékezéskor elhelyezett virágoknak is ezeket a színeket kellett “viselniük”.

A Kohányi Társaság rózsái

A virágárus számára nem volt probléma a kék színű rózsa, fel se vetődött kérdésként, hogy honnan ill. hogyan biztosítsa. A lényeg, hogy legyen. És lett. E szép új kapitalista világban bármi kapható, csak attól függ, van-e (elég) pénzed. Bár, emlékeim szerint ez a legutóbbi átkosban, a szocializmusban is így volt, legfeljebb kevésbé feltűnő módon. Egyébként is, akár házilagosan is gyárthatunk kék rózsát, ha a fehéret megszívatjuk valamilyen kék festékkel. Nem nagy ügy.

Kedves barátaimat viszont felcsigázta a kék rózsa, mondhatni: egészen lázba jöttek tőle. Mert hát ugye azt tudjuk, hogy eredendően, természettől fogva kék rózsa nincs. Hogy az ember előtti  világban egyáltalán volt-e már bármiféle rózsa – persze, ezt nem tudhatjuk. Mint ahogy azt sem, hogy az ember utáni világban lesz-e. De ennyire talán ne tekintsünk vissza a múltba, de előre se, a jövőbe – e postnak ily nagy lélegzetű tanulmány nem célja.

Az hamar kiderült, hogy a kék rózsa előállításának két módja van, egyik a fent említett, egyszerűbb: a fehér rózsa megszívatása. A másik egy minden bizonnyal költségesebb, bonyolultabb módszer: a “nemesítés“, és ehhez meg is találtuk a neten a megfelelő információt:

Az első kék rózsát ausztrál és japán genetikusok nemesítették. A Florigene és Suntory cégek 13 éves közös kutatómunka után, 2004-ben készítették el az első kék rózsát , ami nem egy könnyű munka eredménye volt.
…
Hagyományosan eddig a kék rózsa előállítása csak fehér rózsák festésével volt lehetséges. (http://gardening.ro/index.php?option=com_content&task=view&id=430&Itemid=31)

Dyed roses
While they do not exist in nature, blue roses were traditionally created by dyeing white roses, since the flower lacks the specific gene that has the ability to produce “true blue” colors.
….
Genetically engineered roses
After thirteen years of collaborative research by an Australian company – Florigene, and a Japanese company – Suntory, a blue rose was created in 2004 employing genetic engineering. Years of research resulted in the ability to insert a gene for the plant pigment delphinidin cloned from the petunia and thus inserted into an Old Garden Cardinal de Richelieu rose. (Blue rose: http://en.wikipedia.org/wiki/Blue_rose)

Nos, az utóbbi módszer az én drága barátaim körében parázs vitát generált. Mikor Magyarországon egy fasisztoid diktatúra épül zavartalanul eszement tempóban, hát akkor álmomban se gondoltam volna, hogy a kék rózsa körül kialakult polémia szinte kenyértörésig juttatja a társaságot. E törés lehetősége engem viszont némi lelki válság előszelével legyintett meg, akármennyire is edzett a lelkem. Hogy miért is? Mert pl. szeretem ezeket a barátaimat (a szeretet és a barátság fogalmának feneketlen mélységeibe – mindketten jobban járunk, Kedves Olvasóm, ha – most inkább nem megyek bele). Az önmagában nem probléma, ha akár késhegyig menő viták zajlanak barátok között, sőt.

Tán el se hiszed, Kedves Olvasóm, de a kék rózsa nyomában indult keresgélésem során találtam egy épp ideillő mondást: “A lényeges dolgokban egység, a kétségesekben szabadság, és mindenben szeretet. ” (“In necessariis unitas, in dubiis libertas, in omnibus caritas.”) Bár én a mondat utolsó részét inkább elhagynám, a mondat ezen csak megbicsaklik logikailag és a szeretet elég kétséges és bizonytalan valami (mi az, hogy “mindenben”? mi az, hogy “szeretet”?) – ha az egység és a szabadság megvan, akkor a szeretet (az érzelem)  már csak fölösleges, zavaró tényező lehet.

És hogy mik is voltak a kenyértörés lehetséges pontjai?

• Terminológiai
  Hogy akkor most a génbabrálást génmódosításnak vagy génmanipulációnak mondhatjuk-e? Bár azt hiszem, értem, hogy miért nem igazán jó a manipuláció szó – ez a magyar átlagnyelvben inkább negatív jelentéssel töltődött, bár a Tintakiadó Idegen szavak szótára ezt nem támasztja alá 100%-osan:
  – mesterkedés, ügyesség, ravaszkodás
  – befolyásolás
  – kezelés, eljárás
  Annak viszont örülök, hogy a génbabrált jelzőt, mint áthidaló megoldást bevezettem, még mielőtt láttam volna, hogy a Tintakiadónál a  manipulál szónál már a babrál jelentés is ott van. Így engem a terminológiai probléma már nem érint. Egyébként is engem kissé a “Homo usion vs.  homo iusion” témafelvetésre emlékeztet a dolog, mely kitűnően alkalmas parttalan, ámde annál veszélyesebb következményekkel járó vitákat generálni. És mivégre? Lám, angol nyelvterületen mennyivel egyszerűbb a dolog, egyszerűen letudják a  “Genetically engineered” jelzővel, ami szakszerű, objektív, sőt elegáns. Kár, hogy korrekt magyar megfelelője mintha nem lenne.
  Ráadásul, most kapaszkodj meg, Kedves Olvasóm, a Wikipedia a “Genetically engineered“ fogalomra mindjárt a következő definíciót adja: “Genetic engineering, also called genetic modification, is the direct human manipulation of an organism’s genome using modern DNA technology. ” Azaz (~):  “Genetic engineering”: génmódosításnak is nevezik – egy élő szervezet génállományának  közvetlen emberi manipulálása a modern DNS-technológia alkalmazásával. Vagyis angol nyelvűek valahogy mintha nem aggályoskodnának annyit, mint a magyarok, egyetlen mondatban egymással békességben van a módosítás és a manipuláció. Kezdem azt hinni, hogy az aggályoskodás hungaricum, talán ezért is “tart” az ország ott, ahol.
  Ettől még az én drága barátaim nyugodtam értekezhetnek a szóhasználat felől, csak ez ne veszélyeztesse a lényeges kérdésekben való egységet.
  .
• Világnézeti
  Nos, ez aztán még elvontabb és rázósabb, valójában ezzel nekem csak annyi dolgom van, hogy hitkérdésekben nem lehet vitázni. Mert hogy az ember – pl. az ilyen génbabrálással – beavatkozhat-e a Teremtő Isten munkájába? Hát  kérem, egy hithű materialista vagy/és ateista mit mondhat erre? Már a Teremtő Istennel ill. annak munkájával is komoly problémája van. Persze próbálkozhat némi logikai érveléssel, tények sorolásával, hogy az ember mást se tesz, mint beavatkozik a természet (istenhívőknek: az Isten) rendjébe, létezésétől fogva, csak egyre nagyobb mértékben. És hát ugye, mit is jelent a természet (Isten) rendje? Hol a határa? A vadászat, halászat, gyűjtögetés, a barlangban lakás még belefér, de pl. az állattartás, növénytermesztés, erdők irtása pl. házak építéséhez már nem? Az agysebészet, a vérátömlesztés, a szervátültetés, a gyógyszerek alkalmazása a gyógyulásért még belefér, de a génsebészet ugyancsak gyógyítás céljából már nem? Hogy manapság az orvostudomány világra  tud segíteni, életben tud tartani olyan embereket, akiket  egyébként a természetes szelekció törvénye (a természet rendje) kirostálna – ez nem beavatkozás? Ki döntheti el, hogy hol a határ? Hát mit mondhat erre egy istenhívő? Nyilván a vallásának megfelelő válaszai vannak rá. De egy Istenhívő és egy materialista hitű barát, ha a barátság (az “egység”) fontos számukra, akkor ezekbe a kérdésekbe inkább nem mennek bele – a hitet a legbelsőbb magánügynek tekintve.
  .
• A szépség mire való?
  Én bizony személy szerint a szépséget a praktikum mögé sorolom, bár, ha tovább verbálpettingelnék  most itt, akkor kifejteném, hogy a szépségben is lehet találni némi szálakat, melyek a praktikumhoz vezetnek. De erről már külön értekeztem régebben, mint ahogy azt is kifejezésre juttattam, hogy nekem, ha rózsa, akkor inkább a mélyvörös jön be.

  “A szép iránti érzéket a virágok közül a rózsa legelőbb kötötte le és elégítette ki, az a növény, mely nemcsak az ember szépérzékére, hanem a kertészet fejlődésére is nagy hatással volt. A rózsa a valódi szépnek elsőrendű képviselője, az egyetlen növény, melyet ősidők óta szépnek tartottak és tartanak. (Szutórisz Frigyes: A rózsa multja és jelene , 1905)”

A kis herceg rókájától pedig a szépség és barátság igazi értékét is megtudhatjuk:

– Szépek vagytok, de üresek. Nem lehet meghalni értetek. Persze egy akármilyen járókelő az én rózsámra is azt mondhatná, hogy ugyanolyan, mint ti. Holott az az igazság, hogy ő egymaga többet ér, mint ti valamennyien, mert ő az, akit öntözgettem. Mert ő az, akire burát tettem. Mert ő az, akit szélfogó mögött óvtam. Mert róla öldöstem le a hernyókat (kivéve azt a kettőt-hármat, a lepkék miatt). Mert őt hallottam panaszkodni meg dicsekedni, sőt néha hallgatni is. Mert ő az én rózsám.