eVitae

Nem mondhatom el senkinek

Havi archívumok: július 2011

Látványjogászok

ParagrafusBárándy György, az “elismert konzervatív ügyvéd arról beszélt, hogy a jogászok megdöbbenve nézik, miként rúgja fel a kormány a több száz év alatt kialakult hagyományokat és joggyakorlatot – egyéni, illetve pártpolitikai célok érdekében.(1)

Szikinger István szintén úgy vélekedett, mélységesen idegen a jogállami, civilizált gondolkodástól, hogy először kiválasztanak valakit, akit meg akarnak büntetni, majd ezt követően próbálják megteremteni ennek a törvényi alapjait.

a jogászok megdöbbenve nézik” – ilyenkor nem értem, hogy csak tettetik magukat, vagy tényleg buták, vagy tényleg kómában voltak 8 év alatt ezek a jogászok és egyéb értelmiségiek(?). A legegyszerűbb mezítlábas számára is érthető volt, amit Orbán Viktor 2002-ben meghirdetett, és azóta szívós következetességgel, nyíltan vezényelte országszerte az úthengereit e cél irányába.

.

Nincs egyetlen más magyar politikus, akire azt mondanám: őszinte, egyenes ember – ez egyedül csak Orbán Viktorra igaz. Világosan értésére adta az egész országnak, mindenkinek (mindenkinek!) 2002-től folyamatosan, hogy mit akar és milyen eszközökkel. Vagy nagyon butának, vagy nagyon kómásnak kellett lennie annak, aki ezt nem fogta fel, aki nem vette ezt észre.

.

No de tisztelt Bárándy úr, tisztelt Szikinger úr, soha nem késő a kómából felébredni! Senki nem akadályozza meg Önöket, hogy tegyenek valamit az ellen, ami most – minő csoda! – ennyire(?) felháborítja Önöket! Mert valamit mindig lehet tenni. Hacsak nem Önök is a médiában jól mutató látványcsodálkozás kényelmes és csekély kockázatú státuszával elégednek meg – továbbra is.

.

Tisztelt Jogász Urak (és Jogász Hölgyek – ha lennének ilyenek a közéletben Morvai Krisztinán kívül), ne legyenek kétségeik: a cselekvéstelenség felelőssége Önöket is terheli mindazért, ami történt, történik és történni fog. Talán még jobban, mint Orbán Viktort és effektív kiszolgáló személyzetét. Ezt a felelősséget verbálmaszturbációval nem rázhatják le a vállukról!

_______________________________________

Amerikai Népszava, 2011. július 29. péntek 19:36, “A koncepciós perek sem Rajk felakasztásával kezdődtek“, http://nepszava.com/2011/07/magyarorszag/a-koncepcios-perek-sem-rajk-felakasztasaval-kezdodtek.html

Andrassew Iván köszöntése

Születésnapja alkalmából szeretettel köszöntöm Andrassew Ivánt.
Kívánok neki derűt, erőt, egészséget. Andrassew Iván köszöntése

Magunknak, olvasóinak pedig hogy még sokáig örvendeztessen meg bennünket
írásaival, munkájával, közszerepléseivel.Andrassew Iván köszöntése
Kívánom mindezt azok nevében is, akiknek nincs lehetőségük jókívánságaikat kifejezniük.
Andrassew Iván köszöntése

Kedves Olvasóm, figyelmedbe ajánlom Andrassew Iván eddig megjelent könyveit (az andrassew.blogspot.com -on megtalálod ), de különösen a “Mondottkönyv” c. gyűjteményt, amely rendhagyó “könyv”, egy hangos könyv, amelyben lévő írásokat magának a szerzőnek a  hangján hallgathatjuk meg. Mert én meghallgattam őket, hát bizton állíthatom, hogy fantasztikus szösszenetekkel lehetünk gazdagabbak általa. Hogy hogyan juthatsz hozzá, itt megtudhatod: http://andrassew.blogspot.com/p/andrassew-ivan-mondottkonyv.html
Ha megveszed, Te is gazdagodsz, ugyanakkor hozzásegíted a szerzőt, hogy még sok-sok írásával ajándékozhassa meg a jelen és jövő olvasóközönségét. Mert nagyon nincs az rendjén, ha egy írástudónak a napi megélhetése van veszélyben:

“Reggel orvoshoz kellett volna mennem, hogy fölírassam a gyógyszereket, mert elfogytak. Gondoltam, fölhívom, mégis úgy illik. De a telefonom visszabeszélt. Hogy a kimenő hívásokat kikapcsolták, mert nem fizettem be a számlát. Meglepett, mert még soha nem hallottam ilyet. Még soha nem jutottam odáig, hogy ne legyen telefonom. Az én mesterségemben nem is nagyon lehet anélkül dolgozni. Persze rögtön eszembe jutott, hogy mi lesz akkor, ha internet se lesz. Bár a számítógépem is olyan, hogy óránként újra kell indítani, lassan, de haldoklik. Mire az internet, ha meghal? Aztán úgy döntöttem, hogy kár is telefonálni, minek menjek orvoshoz, ha úgyse tudom megvenni azt, amit fölír. “ (Mondaná Vonnegut)

Andrassew Iván a Népszava szerkesztősége előtt
Népszava kontra gójok

___________________________________________________________________

Andrassew Iván a weben:

Emlékezés a jövőre

Magyar Antifasiszta Ellenállás EmléknapjaA Kohányi Társaságnak a Magyar Antifasiszta Ellenállás Emléknapján, Budapesten “A fasizmus áldozatainak emlékműve” előtt , 2011. július 27-én elhangzott beszéde(*):

Tisztelt Demokraták, Hölgyeim és Uraim, kedves Barátaim!

Az Amerikai Népszava című lap köré szerveződő Kohányi Társaság nevében köszöntöm Önöket. A Kohányi Társaság egy amerikai székhelyű magyar szervezet, amely a világ minden részén élő magyarokból verbuválódik, és célja a szabad és független, cenzúrától és öncenzúrától mentes magyar nyelvű online újság fenntartása, és a szabadon, demokratikusan gondolkodó magyarok összetartása.

Demokraták nem először emlékeznek a fasizmus áldozataira ebben az országban, de most először tartják meg a – MAL és a MEASZ által kezdeményezett – magyar antifasiszta ellenállás emléknapját. A mostani megemlékezés azonban semmiben sem hasonlítható a korábbiakhoz, amelyeket – mi és elődeink – több évtizede megtartunk. Az eddigiek úgy emlékeztek a fasizmusra és az antifasiszta ellenállókra, mint egy letűnt korszak eseményeire és résztvevőire. Sokan azt gondolták, és sokan ma is azt hiszik, hogy a fasizmus a múlté,  hogy az antifasiszta ellenállás a történelem egy része volt, amelynek sajnálatos  áldozatai voltak ugyan, de ez többé nem történhet meg velünk.

A mai megemlékezésnek az ad különös jelentőséget, hogy ezek az illúziók elszálltak. Itt épül a szemeink előtt egy új állam, amelynek berendezkedése, államszervezési modellje, kísértetiesen hasonlít Mussolini olasz fasizmusának modelljére, erősen emlékeztet a Gömbös Gyula által importálni próbált fasiszta állam jellemzőire. Ha nem ragaszkodunk az előképekhez, melyeket sokan félnek megnevezni, akkor is azt mondhatjuk, hogy naponként születnek olyan törvények és rendelkezések, amelyek a demokrácia és a jogállam elveivel nem összeegyeztethetőek, amelyek alapjaiban sértik az emberi jogokat, az emberi méltóságot és szabadságot, amelyek fasiszta típusú elnyomást készítenek elő. A fülkeforradalomnak nevezett hazugság kiagyalói önértékét tekintve is egy elnyomó, zsarnoki, fasiszta rendszer alapjait rakták le Magyarországon – ellenállás nélkül.

Az emberek többsége nem érti, aki érti, az inkább tagadja, hogy Magyarországon újra fasiszta veszély van, a szó eredeti értelmében, amely egy demokráciaellenes, antiparlamentáris, antiliberális, nemzetinek hazudott, jobboldali államszervezési formát jelent. Amely alapvető jogaitól fosztja meg az egyént, mindent az elnyomó állam uralma alá rendel, felszámolja a demokráciát, és zsarnoki diktatúrát vezet be. Inkább letagadják, hogy fasiszta veszély van, annak ellenére, hogy az ország első számú vezetője rendszeresen fasiszta nézeteket tartalmazó beszédeket tart, csak ne kelljen szembenézni annak szükségével, hogy bizony itt – a még meglévő demokratikus eszközöket   felhasználva – antifasiszta ellenállást kellene szervezni.

A múlt csak olyanok esetében ismétli önmagát, akik nem tanulnak a múltjukból, akik nem tartják ébren egy nemzet lelkiismeretét, akik elcsépelt demagógiának nevezik, ha valaki fasizmust emleget, miközben még az iskolában sem tanították meg azt, hogy a fasizmus valójában mit jelent. Ezért képtelenek a felismerésére, képtelenek a veszély megértésére, és nem éreznek semmiféle késztetést arra, hogy egy újabb fasiszta diktatúrának ellenálljanak.

Ma különösen nagy tisztelettel adózunk azoknak az antifasisztáknak, akik felvették a harcot az elnyomással, akik életüket sem kímélve küzdöttek a nemzet szabadságáért a diktatúrával szemben. Legyen ez példa mindnyájunk előtt, és most először gondoljunk rájuk úgy, mint a bajtársainkra, a társainkra, a példaképeinkre, ne pedig úgy, mint egy letűnt korszak egykori résztvevőire vagy áldozataira. Ahogyan folytonosságot hirdetett a kiépülő fasiszta állam a szellemi elődeivel, ugyanúgy folytonosságot kell hirdetni nekünk az antifasiszta ellenállókkal.

Semmi nem zárult le, semmi nem ért véget. Ezt csak nálunk boldogabb országok mondhatják el, akik képesek voltak a fasizmust kizáró demokráciákat létrehozni. Nálunk minden ott folytatódik, ahol abbamaradt, csak a feltételek, a körülmények mások. A környezet változott meg, de a lényeg megmaradt. Ez az, ami sokakat megtéveszt.

A mai korhoz igazított fasizmus épül, és nekünk e korhoz illeszkedő eszközökkel kell antifasiszta ellenállást kifejtenünk: fel kell hívnunk a világ demokratikus közvéleményének figyelmét, hogy Magyarországon lábbal tapossák az emberi jogokat, a demokráciát felszámolják, a jogállamot megszüntetik – megalapozva a gyanút, hogy az Európai Unió első fasiszta állama épül. Nem nézheti tétlenül az európai közösség, de a világ demokratikus közvéleménye, az Egyesült Államok sem, hogy egy kis európai országban újjáélednek, erősödnek a fasiszta eszmék, elnyomják az emberek demokratikus jogait, eszelős elméleteket hirdetnek a Nyugat hanyatlásáról, és arról álmodoznak, hogy a világ majd őket követi. Hogy szándékosan mintát gyártanak arra, hogyan lehet a fasizmust adaptálni a XXI. századba. Mindezt az Európai Unió és a NATO egyik tagállamában.

Kedves Barátaim! Ragaszkodjunk a szabadságunkhoz, a demokráciához, a szólás, a sajtó, az egyenlő esélyeket nyújtó szabad választások szabadságához, a vallás és a lelkiismeret megkülönböztetés nélküli szabadságához! Tiltakozzunk a megalázás ellen, ne engedjük, hogy kényszermunkatáborokba hajtsák a munkanélkülieket, a hátrányos helyzetűeket, hogy megfosszák a sztrájkjogtól a dolgozókat! Ne engedjük, hogy kiüresítsék a demokráciát, hogy formálissá tegyék a többpártrendszert! Ne engedjük, hogy újra fasizmus legyen Magyarországon!

Hajtsunk fejet elődeink előtt, akik bátran szembeszálltak a fasisztákkal, és tegyünk fogadalmat, hogy méltó követőik leszünk. Az antifasizmus ideje nem múlt, nem történelem – egy új típusú, demokratikus eszközökkel kifejtett antifasiszta ellenállás ideje most jött el!

A Kohányi Társaság a szabad, demokratikus, nyugati világ nevében és annak értékei alapján tiltakozik a jogfosztások, az elnyomás, a diktatúra, a fasiszta típusú állam berendezkedése ellen!

.

Az emlékmű lábazatánál magánszemélyek és szervezetek helyezték el koszorúikat, virágaikat,
közöttük a Kohányi Társaság is:

Magyar Antifasiszta Ellenállás Emléknapja Magyar Antifasiszta Ellenállás Emléknapja

.

.
V i d e ó k

Virágok elhelyezése a Remíznél:
[http://youtu.be/mL58Z9B41MI]

Egy lejátszólistán a beszédek, koszorúzások:
http://www.youtube.com/user/tiprodaide#grid/user/6D0656F86A193BD4

__________________________
(*) Nyomtatható változat.

Megemlékeztünk a norvég áldozatokról

Budapesten, a Norvég Királyi Nagykövetség előtt civil polgárok emlékeztek a pénteki merénylet áldozataira, mécsesekkel, virágokkal, fáklyákkal csendben fejezték ki részvétüket. A követség első titkára, Vegar Andreassen köszönetét fejezte ki a megjelenteknek.

Az eseményről készült fotók:

Fotóalbum

.

Ott voltak a szabad magyar sajtót, az Amerikai Népszavát támogató Kohányi Társaságtagjai is:

.

Jelen voltak a szélsőjobboldali HírTV és Echo tévé tudósítói. A magukat demokratikusnak, baloldalinak mondó média képviselőit nem véltük felfedezni.

Nincs szó

Egy elmebajos megint nem talált másban kielégülést, mint egy kis magán(?)-népirtásban (*).
A hírt hallva, a képeket látva mit lehetne mondani? A szó a legfontosabb dolgokhoz szánalmasan szegényes eszköz.

Csak szövegfoszlányok jönnek elő…
“Hagyd a verbálpettinget másra…”
“…mint alvadt vérdarabok…”
“…a Világból hiányzik valami…”
“…nem elég akarni, / De tenni, tenni kell…”
A beszéd csak félreértések forrása.

Egy biztos: tenni, menni kell: Megemlékezés a norvégiai merényletek áldozatairól – 2011.07.23., szombat, 19:00, budapesti norvég nagykövetség, 1015 Budapest, Ostrom u. 13.

Azt hiszem, mégis csak  jobb, ha a másik típusú elmebaj sújtja inkább az embereket. Enyhítésül jó egy kis zenét hallgatni, ami némileg kapcsolódik a témához:

[http://youtu.be/tbnxG0nBEWI]
Bródy János: A szavak
A szavak furcsa teremtmények, ezt tudja jól minden gyerek.
Kicsúsznak a szájunkon, és fegyelmezetlenek.
Hiába bízunk rájuk nagyon fontos üzenetet,
Elrejtik az igazságot, és mást jelentenek.
.
Csak nézz rám, egy szót se szólj, én így is megértelek.
Ha van valami, ami nem hazudik, az leginkább a szemed.
.
A szavak néha szövetkeznek, hogy félrevezessenek,
Szépen hangzó mondatokban vonulnak ellened.
Félve, kimondott félszavakból van, aki ért, és van, aki nem,
De elmondani nagyon nehéz, mit nem ért meg senki sem.
.
A gondolat, míg önmagába zárul, sajnos nincs jelen,
Szavak nélkül nem működik a mindenható értelem.
De a kimondott szavak sorsa néha furcsán alakul,
A lényeg sokszor bennük marad kimondhatatlanul.
.wwwwwwwwwwwwwwwwww[http://youtu.be/tbnxG0nBEWI]

_______________________________
(*) Hír: Norvégiában egy 190 cm magas, szőke fiatal férfi legkevesebb 84 embert lőtt agyon a kormányzó Munkáspárt által szervezett ifjúsági táborban Utoeya szigetén pénteken. Őt gyanúsítják az Oslóban, a  norvég kormányzati központ épületében ugyancsak aznap történt robbantásokkal is.   Forrás: Amerikai Népszava: A vízben menekülőkre is lőtt a norvég mészáros, http://nepszava.com/2011/07/vilag/a-vizben-menekulokre-is-lott-a-norveg-meszaros.html

Százegy

Kohányi TársaságMint a kiskutya. Ezennel már nem csak miattuk kedves számom a 101-es, hanem a Kohányi Társaság miatt is: a mai napon (2011.07.19.) láthatjuk az Amerikai Népszava oldalán (Magyarország rovat), hogy a számláló 101-et mutat. Orcám azonnal mosolyra gyűrődik mindkét okból.

Ha lassan is, ha piciny lépésekben is, de növekszik a száműzött szabad magyar sajtó túlélésének esélye egy szabad világ égisze alatt. Már csak  (minimum) 249 embert kell meggyőzni, hogy ezt az esélyt nem szabad veszendőbe hagyni. Húsz év alatt a demokrácia lehetőségét eltékozolta Magyarország – van miből tanulni.

http://youtu.be/qCpYiNZYRgM

A 101-es szám láttán nem tudok ellenállni az asszociációnak: a gonosz Szörnyella de Frász alakján áttűnik Orbán Viktor  képe, ahogy a megfélemlített,  menekülő 101 kiskutyát –  a demokratákat – üldözi. Kedves Olvasóm, ha megnézed pl. az ide behuzalozott filmrészleteket, mondd csak meg, vajon alaptalan-e a képzeletem játéka:

http://youtu.be/FVvwcgQpyqU

.

.

.

.

http://youtu.be/sZms0wGtWAU

<– Ebben az összeállításban az optimista végkifejletet is láthatjuk – az egyetlen mozzanatot, ahol nem találok a magyar valósággal rokonságot.

.

Ha majd a KT számlálója egy nullával többet mutat, egy másik nevezetes számot jelezve, arról is méltón meg kell majd emlékeznünk.
__________________________________________
Források:

Wikipedia – sajnos csak angol nyelven találtam tisztes, jól összefogott információs anyagokat:

  • 101 kiskutyaOne Hundred and One Dalmatians , http://en.wikipedia.org/wiki/One_Hundred_and_One_Dalmatians
    One Hundred and One Dalmatians, often abbreviated as 101 Dalmatians, is a 1961 American animated film produced by Walt Disney and based on the novel The Hundred and One Dalmatians by Dodie Smith. Seventeenth in the Walt Disney Animated Classics series, the film was originally released to theaters on January 25, 1961 by Buena Vista Distribution.
    A rajzfilm Walt Disney alkotása, mely Dodie Smith könyve alapján készült, és 1961-ben mutatták be először.
  • Szörnyella de FrászCruella de Vil, http://en.wikipedia.org/wiki/Cruella_de_Vil

Koki, saller, kínai

Amint azt már tudattam véled, Kedves Olvasóm, magyar állampolgárokként mindnyájunk feladata megismertetni a világgal a Magyar Nép Nagy Vezérének, Orbán Viktornak a Fidesz kongresszuson, 2011. július 2.-án elhangzott fantasztikus beszédének legalább a legfantasztikusabb, röviden a koki-saller-tarkó szótrióval jellemezhető részletét. Természetesen én is honleányi kötelességemnek tartom, hogy e nemzeti küldetést segítsem, amiben tudom.

Így hát eljutott hozzám a szöveg kínai változata (is). Csak hát némi problémát okozott, hogy a kínai “betűk” (betűképek) helyett helyes kis kockákat (perfekcionistáknak: négyzeteket) mutattak a szövegszerkesztőim, igaz, azok szép szabályosan sorakoztak egymás után. Végül is, a lényegét tekintve számomra amúgy egyre megy, hogy kockákat (perfekcionistáknak: négyzeteket) látok, vagy kínai betűképeket, hiszen egyiket se tudom olvasni. Bár esztétikailag szemlélve a helyzetet, az egyforma kockák hosszú sorozata mégis csak egyhangúságot sugall, ellentétben a kínai betűképek változatosságával, mely utóbbi inkább tud gyönyörködtetni. Nem beszélve arról, hogy a nagyvilág számára készül, és mégis csak jobb látni olyan formában nekünk magunknak is, mint ahogyan a Világnak szánjuk.

Hiába kapcsolgattam át a szövegszerkesztők karaktertábláit. Se word-ös fájlból, se sima text fájlból nem mutatkoztak meg a kínai betűképek, csak a kockák. Ráadásul egy másik küldetés-társsal konzultálva: neki a kínai betűképek teljes szépségükben pompáznak a monitorján, pedig ugyanolyan szövegszerkesztők ugyanolyan verziói vannak mindkettőnknek, XP alatt. Egyeztetjük a szoftverek paramétereit is: nyelvi beállítások, karaktertáblák – a küldetés-társ állítja, hogy mindenünk egyforma. No de hát mégis kell valamilyen különbségnek lennie, valahol. Legyenek a szoftverek bármennyire is gányoltak, azért az nem lehetséges, hogy ugyanolyan környezetben egyik helyen így, másikban amúgy viselkednek. A megoldás kulcsát a környezeti paraméterek tengerébe alámerülve kell keresgélni. Merülök. IT-ösztönöm szerint nagy eséllyel az XP-nél is a nyelvi beállításokat kell szemügyre venni. Veszem.

Kínai nyelv telepítése XP-benElső ötlettől vezérelve előbb az XP Accessories > System Tools > Character Map  programjára klikkelek, de gyorsan be is csukom – nem nyert. Következő lépés a “Control Panel” > “Regional and Language Options“, annak is a Languages füle. Itt már célegyenesben vagyok: a “Supplemental language support” > “Install files for East Asian languages” kocka (perfekcioniástáknak: jelölőnégyzet) nincs bepippantva. Miért is lenne, hiszen mi közöm lehetett volna eddig nekem pl. a kínai nyelvhez. Csak az erőforrásokat foglalta volna fölöslegesen. A titok nyitja tehát: installálni (telepíteni) kell az (kelet-)ázsiai nyelvi támogatást is. Az még álmomban se merült fel anno, hogy Orbán Viktor miatt lesz rá szükségem egyszer.

Magyar XP-t használó Kedves Olvasóm, fenti funkciók magyar megfelelőjét nem tudom biztosan, de ez a kis szemléltető kép bizonyára segít eligazodni, ha Te is gyönyörködni akarsz Orbán Viktor mondatainak kínai változatában.

A kocka bepippantásával azonban bozótharcunknak még koránt sincs vége.

Feltéve, hogy neked is XP-d van, Kedves Olvasóm, és az fehér (azaz jogtiszta), és így nagy eséllyel van telepítő cédéd is (*), akkor a következőkre számíts:

A pippantás után a vindóz olthatatlan vágyat érez a telepítő CD után, melyet egy üzenet formájában a kedves felhasználó tudomására is hoz. Ne késlekedjünk tűvé tenni lakásunkat a jogtiszta XP telepítő CD-je után, és miután a lakást felforgatva megleltük a korongot, dugjuk be bátran a CD meghajtóba (magyarul: drive), majd hagyjuk XP rendszerünket békében szöszmötölni. Kivételesen némi felhasználó-barátság jeleit mutatja: jelzi, hogy másol mindenféle nagyszámú fájlt a gépünkre (magyarul: újabb szemétkupacot halmoz rá – de bizonyára közötte vannak azok az elemek is, melyekre a kínai – esetleg egyéb ázsiai – nyelvek utáni vágy okán van szükségünk). Ez egy kis ideig eltart – legyünk türelmesek, esetleg végezzük el egyéb fontos teendőinket, mondjuk vacsorázzunk, mosogassunk, takarítsunk – férfiak nézzenek tévét, vagy hasonló, hozzájuk illő felsőbbrendű foglalatossággal üssék agyon az időt. Ha megfelelő időzítéssel visszatérünk gépünkhöz, láthatjuk, hogy – a vindóz jól ismert mániájának megfelelően – követeli az újraindítást. Javasolt ekkor minden függőben lévő ügyünket lezárni, esetleges többszáz ablakunkat becsukni, mindenféle homokozókból (FB, Gmail, stb) kijelentkezni, függő szerkesztéseinket elmenteni, majd megadóan igent mondani a vindóz kívánságára. Mely ekkor kéjes örömmel újraindítja önmagát. Ez ismét időbe telik neki, attól függően, hogy kinek mennyi program (alkalmazás) terheli a rendszerét (pl. a vírusvédelem, tűzfal rendesen visszafogja a sebességet, de hát mindennek ára van ugye), ezért addig visszatérhetünk kedvenc házimunkánkat befejezni, vagy a tévésorozattal intellektusunkat továbbfejleszteni.

A türelem nem csak rózsát (és töviseket) terem, hanem kínait is: a megfelelő szövegfájlban / ablakban (.txt, .odt, .doc, Firefox, stb) megjelenő kínai betűk (karakterek? hieroglifák?) látványa kárpótol bennünket minden mosogatásra pazarolt percünkért. Csodálatos, örömteli, meg minden. Soha nem örültem ennyire a kínainak, mint Orbán Viktor kínaiba öntött mondatait megpillantva. Immár semmi sem állíthatja meg őket, hogy kínai nyelvterületeken is folytassák világhódító útjukat.

Gyönyörű éjszaka volt – végül.

Tehát Kedves Olvasóm, ha Neked szintén kockásan mutatna a kínai szöveg, de inkább kínait szeretnél, akkor a fenti procedúrát csináld végig.

Ps.: Lám, lám, Orbán Viktor mégis csak Nagy Ember – nem csak a Magyar Nemzet megmentője, de híd, ami összeköt: közelebb hozza egymáshoz a  világ különféle nyelveket beszélő népeit. Azért erre nem minden politikus képes, be kell látnunk.
__________________________________________
(*)

  • Ha más Windows-os, vagy nem Windows-es rendszered van, ott is kell lennie hasonló beállítási funkcióknak. Ha nincs telepítő CD-d, akkor magadra vess: nem szabad úgy számítógépet üzemeltetni, hogy ne legyen telepítő-CD.
  • Hiányzó telepítő-CD esetén alternatíva lehet, hogy az oprendszer gyártójának a webhelyéről letöltöd a szükséges kiegészítést, feltéve, ha a gyártó ezt lehetővé teszi.
  • Fekete XP-t használó nettársak problémái nem érdekelnek, oldják meg maguk, ahogy tudják. Egy régebbi személyes élményem óta tudni se akarok fekete szoftverről.

___________________________________________
Forrás: Wikpedia
Angolul: Chinese character, http://en.wikipedia.org/wiki/Chinese_character (fenti kép innen származik)
Magyarul: Kínai írás, http://hu.wikipedia.org/wiki/K%C3%ADnai_%C3%ADr%C3%A1s

Elmebaj

Késő bosszú / Avenging AngeloA szerelem az elmebaj időleges formája.” – hangzott el a filmben, melynek néhány darabkáját nem sokkal az előző (a kuplerájos) után sikerült elkapnom, egy újabb agylazító tévé-szörfölés során. Ez az állítás ugyan nem hatott rám olyan frenetikus erővel, mint az előző kurvás. Az ugyanis közismert, hogy a szerelem egy tudatbeszűkült állapot, egy “más állapot”.  Szerencsésebbek (szerencsétlenebbek?) a saját bőrükön való tapasztalás útján jutnak e tudás birtokába, valós példáikkal igazolva az emberiség eme  alaptételét. De talán pontosan ebben a megfogalmazásban még nem hallottam, hát elspájzolom idézet-gyűjteményembe. És, Kedves Olvasóm, hátha Te még nem ismered az elmebajnak e formáját – megosztom véled is a tudást.

A film paraméterei:  címe: Késő bosszú (angolul: Avenging Angelo), rendező: Martyn Burke, főszereplők: Sylvester Stallone and Madeleine Stowe. Hát, ahhoz képest, hogy amerikai–francia–svájci koprodukcióban készült, ez még az előző filmhez képes is alagsori színvonalú, ennél már némelyik kortárs magyar film is jobb, pedig az nagy szó. Nem is értem, hogy egy Stallone, de főleg egy Madeleine Stowe miért járatja le magát ilyen gagyi filmmel.  Ennyire kell a pénz? Pedig hát ők a sztár-élvonalban vannak, különösen Stallone nem éhezik. Az mindenesetre feltűnt, hogy mindkét szereplő valahogy megviselt, öregesebbek a szokásos formájuknál. Rossz filmben szerepelni nyilván fárasztóbb munka.

Az ilyen filmnél direkt jó, hogy nem látom egészben, maximum csak két reklámszünet közé eső szeletét. Talán a készítők maguk se tudták eldönteni, hogy inkább a dél-amerikai mintákra  romantikus, méztől csöpögő film legyen-e, vagy maffiás akciófilm, vagy egy jó kis vígjáték, így aztán ezek valamiféle szánalmas katyvasza lett. Ennél se lehet csodálni, hogy a források szerint ezt a filmet se sikerként jegyzi a filmszakma.

Ez esetben bizton állíthatom, hogy a film többi szeletére nem vagyok kíváncsi.

Nem lenne rossz dolog, ha napjaink Magyarországát az elmebajnak csak ez a formája sújtaná.
__________________________________________
Forrás: Wikipedia
Angolul: http://en.wikipedia.org/wiki/Avenging_Angelo (fenti poszterkép innen származik)
A magyar “fordítás” ennél jóval szegényesebb: http://hu.wikipedia.org/wiki/K%C3%A9s%C5%91_bossz%C3%BA

Vannak idők, mikor menni kell

Ismét oly korban élünk itt e földön, mikor az ember szertenéz s nem lelé honját a hazában, s arra gondol: ez a föld már nem az én otthonom.

Sokakban egyre gyakrabban felmerül a kérdés: mi a teendő? (Ez a kérdés sem ismeretlen a történelemből, mely bizony hogy ismétlődéseket mutat, Ungáry Tamás véleménye ellenére.)

Bartus László: A magyar Mussolini c. hátborzongató látomásában (előrejelzésében?) is felmerül a kérdés. Szegény magára hagyott, a demokrácia mézesmadzagját az orruk előtt elhúzni látott demokraták, balosok, libesek, és az Orbán birodalom egyéb veszélyeztetett csoportjához tartozók is egymástól, maguktól kérdezgetik, pedig hát a cikkben is benne van, és maguktól is tudhatják, hogy két lehetőség van (plusz egy)(*):

  1. harcolni (még mindig vannak békés, demokratikus eszközök, csak élni kellene velük: cselekedni)
  2. elmenni mielőbb, minél messzebbre, világgá, ahogy oly sokszor oly sok magyar tette a történelemben
  3. van egy harmadik út is, de azt ráérünk akkor is választani, ha már az első kettőt próbáltuk.

A második választáson töprengőknek ajánlom én is ugyanazt a dalt, mint Bartus László a fent említett cikkének a végén, de ez egy másik változat:

[http://youtu.be/ekUamyQAtWU]
Gerendás Péter – Bródy János: Százéves pályaudvar
rendezte: Grünwalsky Ferenc
Vannak idők, mikor menni kell
Mikor feltűnik a ház falán a jel
Nem volt már egészen fiatal
És most úgy érezte, majdnem belehal
Mikor a sínek mellett állt egy hajnalon
Azon a százéves pályaudvaron
.
Az utcákon a gyűlölet vonult
És a láthatáron felizzott a múlt
S ő tudta jól, hogy most már menni kell
Mert mindig ugyanúgy kezdődik el
És a sínek mellett állt egy hajnalon
Azon a százéves pályaudvaron
.
Elbúcsúzom, elbúcsúzom
Ez a föld már nem az én otthonom
Elbúcsúzom, elbúcsúzom
De a szívemet örökre itt hagyom
De a szívemet örökre itt hagyom
.
Nagy volt a zaj a pályaudvaron
S mintha már ott állt volna rég
És mint egy film, egy régi film
Oly ismerősnek tűnt a kép
.
Elbúcsúzom, elbúcsúzom
Ez a föld már nem az én otthonom
Elbúcsúzom, elbúcsúzom
De a szívemet örökre itt hagyom
De a szívemet örökre itt hagyom
.
Vannak idők, mikor menni kell
Mikor feltűnik a ház falán a jel
Nem volt már egészen fiatal
És most úgy érezte, majdnem belehal
Mikor a sínek mellett állt egy hajnalon
Azon a százéves pályaudvaron
.
Elbúcsúzom, elbúcsúzom
Ez a föld már nem az én otthonom
Elbúcsúzom, elbúcsúzom
De a szívemet örökre itt hagyom
De a szívemet örökre itt hagyom
[http://youtu.be/fxfhYcMOSiI]

A Youtube-on  sokféle verziója van ennek a dalnak, de ezt tartom a legtökéletesebbnek.
A három művész fantasztikusat alkotott.

Ps.: Majdnem elfeledtem, pedig korábbi postomban én magam propagáltam, hogy van még egy negyedik út is: kuplerájban a legjobb kurva státuszáért versenyezni.
_________________________________________________________
(*) Frissítés:

Mégis jobb, ha a lehetőségek listáját az utoljára eszembe jutott esettel újraépítem. Tehát a lehetőségek listája az Orbán birodalom alattvalói számára  – a dolgok jelenlegi állása szerint –  a következő:

  1. harcolni (még mindig vannak békés, demokratikus eszközök, csak élni kellene velük: cselekedni)
  2. elmenni mielőbb, minél messzebbre, világgá, ahogy oly sokszor oly sok magyar tette a történelemben
  3. a kupleráj legjobb kurvájának címéért versenyezni
  4. van egy negyedik út is, de azt ráérünk akkor is választani, ha már az első hármat próbáltuk.

Orbán Viktor, az européer

Magyar állampolgárok küldetésüknek tekintik megismertetni a világgal vezérük, Orbán Viktor nagyszerű európaiságát, ezért a koki-saller-tarkó tartalmú fantasztikus szövegrészt / videórészletet nemzetközi útjára bocsájtották. Kötelességüknek tartják, hogy a földkerekség létező legtöbb nyelvére minél hűebben lefordítva közkinccsé tegyék (különös tekintettel a szlenges fordulatokra). Így szeretnék közvetíteni a világ felé, hogy Magyarország mily rendkívüli ember kezében van, aki

  1. a cinizmust, arroganciát, önteltséget, hatalmi mámort még hírből se ismeri
  2. megmutatja a világnak, hogy a magyar milyen tökös nép: megtanítja Európát, a világot kesztyűbe dudálni –  a rézangyalát!

A magyar változat:


[http://youtu.be/wQqdcDEQ3FA]

A “koki projekt” elindítói kérnek minden netpolgárt, hogy segítsenek öregbíteni Magyarország jó hírét: terjeszteni a szöveget / videót, különösen idegenajkú ismeretségi köreikben. Köszönettel várnak segítséget a további nyelvekre való átültetéshez is, különösen az adott nyelv szlengjében járatosakét.

Eddig elkészült nyelvi változatok:

%d blogger ezt kedveli: