eVitae

Nem mondhatom el senkinek

Címke archívum: színház

Tréfa?

A “demokratikus” Magyarország első názi színháza elleni tüntetésen (2012.02.01.Budapest, XXI. század, Európa) Gyárfás Endre(1): Tréfa volt c. verse hallható Zsolnai Júlia előadásában, miközben a magyar neonácik hangos kórusa gyalázkodó náci szlogenek skandálásával próbálják a rendezvényt akadályozni:

.
.Náci színház: csak tréfa?.
[http://youtu.be/UFdeQx7h8qo]
Épp elhagytunk egy utcasarkot –
hűsítő csöndet szűrt az est -,
mikor a falról rámrikoltott
egy krétarajz: horogkereszt!
“Valami tacskó firkálhatta –
útitársam legyintve szólt -,
csupán két szögletes vonalka…
és biztosan csak tréfa volt.”
.
Valóban! Hiszen semmiség az:
néhány vonás csak kis helyen.
De tréfa volna? Furcsa vígasz,
nem fogja fel az értelem.
E két vonalka nem is régen
egy fél világot birtokolt.
S ha van köztünk, ki feledékeny,
úgy vélné, az is tréfa volt.
.
Masírozott a had, csapódott
csizmája kövön, csontokon,
s a feldübörgő tankhadoszlop
átgázolt falun, városon,
ledőlt a ház, jajdult az utca,
port okádott és füstgomolyt…
De eloszlott a füst azóta,
az is lehet: csak tréfa volt.
.
A jelvény ott ágált magasan
– két szögletes vonal csupán -,
alatta, féregjárt barakkban
pofon, rúgás, korbács után
testvérem végignyúlt a földön,
s kívánta inkább a pokolt,
s vágyálma lett “a régi börtön”,
“a szép halál”… Csak tréfa volt?
.
Aztán a gáz… kinyílt a fürdő,
gyilkosok álltak sorfalat,
gyerekbőrből a lámpaernyő,
a nyaklánc gyöngyei: fogak!
S egy héjahang a rádióban
az Übermenschről szónokolt…
Két vonalka… No hagyjuk, jól van,
lehet, hogy mindez tréfa volt.
.
A rettegés, a hazug vádak,
szögesdrót, villanó szurony,
a gép, mely otthonokra támadt,
a csókban lappangó iszony,
költő a sárban, könyv a máglyán
– s tőröd se volt, hogy megtorold!
Mauthausen, Auschwitz, tifuszjárvány,
Lidice… mind csak tréfa volt?!
.
Ne hidd, hogy elég, ha a falról
elfordítod tekinteted!
Ki most horogkeresztet rajzol,
nem mind éretlen kisgyerek.
A két vonal kinyúl utánad,
körülhálóz, négy ága fojt…
S a gödör gúnyvisszhangja támad:
“Csak tréfa volt, csak tréfa volt.”

Gyárfás Endre: Tréfa volt

_____________________________________
(1) Gyárfás Endre, Wikipédia: http://hu.wikipedia.org/wiki/Gy%C3%A1rf%C3%A1s_Endre_%28%C3%ADr%C3%B3%29

Reklámok

Férfidolgok: szex és politika

(Avagy: Fülkék, forradalmak)

Színház az egész világ

Színház az egész világ

Látókörömbe került egy előadás híre: Lüszisztraté, avagy a hálófülkék forradalma, SALTO MOR(t)ALE Társulat(1)

Első pillanatban azt hittem, hogy ennek a darabnak van némi köze az aktuálpolitikához. Orbán Viktornak legalább a magyar nyelv gazdagítását köszönhetjük (mást se). Számtalan szlogennel (dakota közmondással) ajándékozta meg a magyar embereket. ( Hozzáfogható csak Gyurcsány Ferenc van a politikai palettán. Azt persze nem tudhatjuk, hogy melyikőjüknek mennyi a saját termése, és mennyi a tanácsadó stábé. Sejtésem szerint Orbánt inkább segítette/segíti egy kitűnő polmarketinges csapat, míg az MSZP-nél ilyesmi létezését valahogy nehezen tudom elhinni. Hacsak suttyomban ott is nem fideszes polmarketingesek segítenek – a leépülésben.)

Fülke és a forradalom – 2010 óta e két szó hallatán minden magyar ember csak egy dologra asszociálhat.

Második pillanatra azt hittem, hogy mégsincs köze napjaink politikai-társadalmi zajlásaihoz.  Ezért csak ezen a mondaton akadtam meg: “Ők pedig a legősibb eszközt használják ami csak nőknek megadatott: az eszüket és….” – hát, a nők legősibb eszközeként mintha valami mást tartana számon a társadalmi tudat. De minimum a kettőt együtt.

Még ezen is meghökkentem: “Az előadás nyomokban erotikát, és politikát tartalmazhat.” Mint ahogy némely élelmiszeren ott a figyelmeztetés, hogy pl. nyomokban földimogyorót tartalmazhat, vagy ilyesmit. Vagy mint a mesében: mondok/mutatok is valamit, meg nem is.

Harmadik pillanatra aztán mégis az első benyomásom tér vissza, ahogy a darab lényegének egy mondatba tömörítését olvasom: “Az európai civilizáció bölcsőjében, i.e. 411-ben, két nagy párt –Athén és Spárta- vívja férfias testvérháborúját. A tét óriási: Demokrácia vagy Királyság?” Bár napi politikai aktualitásról nemigen lehet beszélni, hiszen Magyarországon a demokrácia sorsa már eldőlt a királyság javára. De a jelennel való kapcsolatot a “két nagy párt” említése feltétlenül jelzi, még ha némileg sántít is az utalás, hiszen a két párt egyike már csak kis jóindulattal nevezhető nagynak.

A színdarab történelmi hátterébe kicsit belekutakodva láthatjuk, hogy nem csak a jelenkori, hanem a múltbéli szituáció  is jóval bonyolultabb annál, mint hogy két mondatba lehessen sűríteni. Lehetséges, hogy az előadás e bonyolultságot (is) érzékeltetni fogja “nyomokban”, a szexuális vonulat valószínű túltengése során.

Pedig a “Mi a demokrácia?” kérdés(2) is van olyan izgalmas, mint a szex 🙂
________________________________
(1)  SALTO MOR(t)ALE Társulat, http://saltomortale.hu/

A darab lényege egy mondatban: az athéni és a spártai nők Lüszisztraté athéni és Lampithó spártai nők vezetésével elhatározzák, hogy addig nem engedik be férjüket ágyaikba, míg azok békét nem kötnek a peloponnészoszi háborúban. E tekintetben is nagy a különbség a magyar viszonyokhoz képest: a nők olyannyira elfogadják a társadalmi döntések minden fórumáról való, egyre teljeskörűbb kizárásukat, hogy egy ilyen jelentőségű akció Magyarországon elképzelhetetlen. De ha forráskutatásaim alapján jól látom, Athénben is csak egy – felsőbbrendű – férfiú képzeletében fordult elő.

(3) Athéni demokrácia létrejötte, működése, intézményei (Segítség érettségizőknek): http://demokracia.netlap.net/

Ez az oldal ugyan nagyon leegyszerűsítve ismerteti az “Athéni demokráciát”, de egyetlen mondata azonnal felveti a “demokrácia” definíciója iránti igényt: “Ez az első állam a világtörténelemben, ahol a polgárok egyenlő jogokkal és szabadsággal rendelkeznek (kivéve nem athéni polgárok, rabszolgák, nők).” Hiszen milyen demokrácia az, amely törvény erejével (is) kirekeszt bizonyos társadalmi csoportokat a közéletből, ahol lehetnek másodrendű polgárok, sőt, ahol lehet embereket nem emberszámba venni? Érdekes lenne tudni, hogy érettségire készülők között előfordul-e olyan éretten gondolkodó fiatal, akiben felvetődik a gyanú: itt van némi ellentmondás.

Érdekes módon az “Athéni demokrácia” körüli kételyekről első körben magyar nyelven nem találtam forrást, az angol nyelvűt tudom ajánlani:  Az Athéni demokrácia kritikája, Athenian democracy > Criticism of the democracy, http://en.wikipedia.org/wiki/Athenian_democracy#Criticism_of_the_democracy

További körök futását a témában inkább rád bízom, Kedves Olvasóm, kiinduláshoz még ajánlhatom:

%d blogger ezt kedveli: