eVitae

Nem mondhatom el senkinek

Címke archívum: biztonság

Intim találatok

—–

http://en.wikipedia.org/wiki/File:Persian_Cat_%28kitten%29.jpgA blogom admin felületén a WordPress blogszolgáltatása sok érdekes információval lát el. Ezek amolyan intim dolgok, melyek nem feltétlen tartoznak a külvilágra, így Rád sem, Kedves Olvasóm. Nem mintha olyan nagyon különleges-titkos dolgok lennének ezek. Legalább is egy részük nem az, mint pl. a statisztikai adatok, melyeket akár nyilvánossá is tehetnék számodra. De tudod, hogy van ez, Kedves Olvasóm, az embernek szüksége van privát szférára. Extrovertáltaknak kisebbre, intorvertált típusúaknak nagyobbra.

Bár a mai világ diktátorai a magánélethez (aka: privacy) való jogra egyre kevésbé vannak tekintettel(1). Mindenütt kamerák, utcán, tereken, járműveken, közintézményekben, pénzintézetekben, bevásárlóhelyeken, munkahelyeken, stb. stb… Ráadásul még legitimálható is azzal az ürüggyel, hogy ez mind a mi biztonságunkat szolgálja.

Korunk narkója, a Facebook

Korunk narkója, a Facebook

És ne is beszéljünk az internet ijesztően diktatórikus tendenciájáról: irányítói agresszív módon kényszerítik a netpolgárokat biztonságuk, privát szférájuk sutba dobására. Ennek vezérlovasa a Facebook, mely diktátumának a netszolgáltatók (lásd: Google körösödése) és a netpolgárok szinte transzban, önként és boldogan, birkamód engedelmeskednek. A Facebook átláthatlan, kesze-kusza-gagyi szénakazlában a biztonsági szempontokat a felhasználónak érvényesítenie egyszerűen lehetetlen. Mire a funkciók összefüggéseinek, valami rendszerfoszlányoknak némi nyomára akadna a mezei felhasználó (de még akár csak a netképesebb, netjártasabb is), a “fejlesztők” máris fenekestül átalakítják.

Ha rosszhiszemű vagyok (az vagyok), akkor úgy képzelem, hogy a “fejlesztők” naponta ébrednek valami új ötlettel, külön-külön, melyeket aznap egy közös kalapba dobják, jól összerázzák, majd estélig belegányolják a “rendszerbe” itt, ott, amott, amolyan “ahogy esik, úgy puffan” “elv” alapján.

InternetbiztonságHa még rosszhiszeműbb vagyok (az vagyok), akkor az informatikai pancserség helyett az irányított, tervezett gagyiság a vezérelv, hogy a felhasználók soha ne ismerhessék ki a “rendszer” működését, csak vakon klikkelgessenek minél több igyó-bigyóra, boldog révületben “lájkoljanak”, “megosszanak” veszettül, esélyük se lehessen önvédelemre, de szabad prédákként szolgáljanak adathalászok, netkalózok, üzleti spam-elők, és nem utolsó sorban a titkos politikai-üzleti megfigyelő, adatgyűjtő szolgálatok számára.

Ha még rosszhiszeműbb vagyok (az vagyok), akkor az IT szakmai hozzá nem értés, aka: pancserség és a szándékos gagyisítás valamiféle kevert formájának eredője az FB, és a hozzá hasonulni igyekvő más e-szénaboglyák.

Search Engine Terms

Az eredeti statisztika

Ennyi kitérő verbálpettingelés után talán vissza is térek az eredeti mondandómhoz, már csak azért is, mert bizonyára kíváncsi vagy, Kedves Olvasóm, hogy hogyan kerül a csizma az asztalra, vagyis a macska a postomba.

Az elején említett érdekes dolgok egyike az admin felületemen a statisztika. Ezen belül is az a kimutatás, amely arról tájékoztat, hogy a netpolgárok esetlegesen, a keresőszolgáltatások (gondolom, főképpen a Google) révén milyen keresőkifejezésekkel vetődnek el hozzám, leginkább véletlenszerűen. Bizonyos kifejezéseken jót lehet derülni, így a magyar borús klímában évek óta nélkülöző humoréhségemet a blogstatisztikám monitorozásával próbálom valamelyest enyhíteni. És hátha neked is szükséged van derűre, Kedves Olvasóm, a minapi keresési statisztikámat itt és most megosztom véled:

Search Terms / Keresőkifejezés Post Title / Post címe
1 német himnusz wiki Náci himnusz Magyarországon
2 szeretem a kiscicát de egyedül
nem tudok megenni egy egészet
Gyurcsány káposztái
3 deutschland über alles Náci himnusz Magyarországon
4 orbán viktor maszturbál-videó MaszturBál az Operaházban
5 prefasiszta Orbán szája
6 vén nyanya Orgazmustra
7 kinai betü képek Koki, saller, kínai
8 Other search terms
9 Unknown search terms

A 8. ill. 9. sorban (“Egyéb keresőszavak” ill. “Ismeretlen keresőszavak“) olyan találatok lehetnek, amelyeket talán az algoritmusok nem tudtak nevesíteni. Érdekes lenne megtudni, hogy miért, de ennek kiderítéséhez momentán nem állnak rendelkezésemre megfelelő eszközök.

A táblázat jobboldali oszlopába már saját magam vettem fel azokat a postjaimat, amelyekhez a kedves kereső netpolgár a baloldalon lévő keresőkifejezéssel valószínűleg eljutott. Ugyanis ha ezeket beadom a blogom saját keresőmezőjébe, akkor a WordPress ezeket a postokat dobja ki találatként. Egyet kivéve.

Amitől határozottan mosolyra gyűrődik orcám, az a 2. ill. 6. találat. A “Vén nyanya” kifejezésre nem emlékeztem, így nagy kíváncsiság töltött el, hogy vajh melyik postomban is használhattam. Aztán látom, hogy az orgazmus és a vén nyanya nálam összekapcsolható. Egy netpolgár vajon miért keres ilyesmit a nettengerben?

De ami még jobban szórakoztat, az a 2-es, ami valójában egy mondat. Vajon kinek jut eszébe egy egész mondatot beadni egy keresőnek? Névelőkkel, kötőszóval? Ez talán valami népi szólásmondás lehet? Vagy valami viccben szerepel? Próbáltam beadni Google-nak, de reménytelen nyomra akadni. A nagyobb probléma, hogy a blogom keresőjébe is hiába adom be. Így aztán egy karakteresebb szót választottam: “cica”. És ekkor kijön a “Gyurcsány káposztái” c. postom. És ekkor jön csak az igazi rejtély, Kedves Olvasóm! Az egész postban nem találok egyetlen cicát sem, pedig az nem sok. Még a forráskódot is megnéztem, hátha valami rejtett szót talál meg a WordPress keresője suttyomban. De ott sincs. Gyurcsány káposztái között, akárhogyan is keresem, nincs egy fia cica se. Se kiscica, se nagy, semmilyen.http://www.gbheld.com/traurige-smilies/280/1/

Így hát most itt állok a márciusi télvíz idején Gyurcsány káposztái között, cica nélkül, talpig rejtélyben.

Ha esetleg Te megtalálod a cicát a káposzták között, Kedves Olvasóm, köszönettel veszem át.
(Nekem egy kicsit gyanús a Totó kutya…)
————————- FOOT ———————

Források:
(1) Angolul értők számára érdekes és hasznos az angliai “Big Brother Watch” webhely, mely kutatásaival, publikációival, tanácsaival próbálja segíteni az egyént személyes adatai, magánélete fölötti szabad rendelkezésében az azt korlátozni igyekvő magántársaságokkal, kormányzati szervekkel, helyi hatóságokkal szemben: “We campaign to give individuals more control over their personal data, and hold to account those who fail to respect our privacy, whether private companies, government departments or local authorities.” Más országokban élőknek is tanulságos (Magyarországra hiábavaló szót vesztegetni ebből a szempontból. Is.) http://www.bigbrotherwatch.org.uk/
(2) A cicafotó forráshelye: http://en.wikipedia.org/wiki/File:Persian_Cat_%28kitten%29.jpg
(3) Smiley forrása: http://www.gbheld.com/traurige-smilies/280/1/

————–

Kapcsolódó postok:

Reklámok

Nagy Testvér

A Google a fiókjaiba (így tehát a Gmail-be is) történő belépéshez két lépcsős azonosítást vezetett be, egyelőre még önkéntes jelleggel, de máris eléggé erőszakosan próbál rákényszeríteni. Kevésbé rafinált netpolgárok talán ki se tudják kerülni.

Nem különösebben váltott ki nagy hírverést, pedig az adataik miatt esetleg aggódó felhasználók számára fontos lehet, hogy immár magyarul is használható a Google fiókok kétlépcsős azonosítása, mellyel személyes adatainkat, üzeneteinket a korábbinál nagyobb biztonságba helyezhetjük.[…]Mindennek használata egyelőre nem kötelező, de erősen ajánlott, ha tartunk tőle, hogy illetéktelenek belépnek személyes, sokszor rendkívül érzékeny adatokat is tartalmazó levelezésünkbe.(1)

InternetbiztonságEz azt jelenti, hogy Google Mesternek meg kell adnunk egy mobiltelefonszámunkat, melyre SMS-ben egy egyszerhasználatos kódot (tokennek is nevezik) küld, melyet szintén be kell gépelnünk, mint előzőleg a szokásos gmail-es jelszavunkat. És csak ezután tudunk belépni pl. a Gmail-es postafiókunkba. Hasonló módszert alkalmaznak a bankok is, náluk azonban inkább még több lépcső is lehetséges.

Először és mindenek előtt: saját és nettársaik biztonságára ügyelő, felelős netpolgár nem írkál “rendkívül érzékeny adatokat” e-levélbe. Se. És semmilyen webes felületre se. Egy email bármikor, bárhova kikerülhet sokféle módon, a küldő-továbbító szándékától függetlenül is, pl. figyelmetlenségből, netbiztonsági ismeretek hiányából, és persze gonosz ármányból kifolyólag is. Ha pedig a netpolgár van olyan balga, hogy rendkívül érzékeny adatokat küldözget emailben, többszörös titkosítás nélkül, akkor meg is érdemli, hogy megszívja. Bár ilyenkor egy – vagy több – másik, magára egyébként vigyázni tudó nettársát is a netkalózok elé lökheti prédának, ami már inkább a bűncselekmény gyanúját is felvetheti: a tudtunk nélkül senki se küldözgethesse érzékeny adatainkat emailben, egyáltalán a weben, és seholse.

Másodszor: egy mobiltelefon-számnál érzékenyebb adat alig elképzelhető: a mobilszám megadásával jobban ki se szolgáltathatjuk magunkat: mobilunk amennyire segítőnk, annyira lehet árulónk is. Lehallgathatók leszünk, térben és időben minden lépésünk megfigyelhető lesz. A Google ezzel olyan, egymással könnyedén összekapcsolható információk óriási halmazát  tárolhatja rólunk, amihez képest az eddigi adatbázisa nudli. Pedig az se piskóta. Már most is jobban járunk, ha bele se gondolunk, hogy a Földlakók nagy része “rendkívül érzékeny adatokat” helyez(ett) tömegével a Google kezeibe, önként és dalolva. Elképzelni se tudjuk, hogy a világ személyes adataiból mekkora adatbázis állhat a rendelkezésére.

A Google pedig biztonságilag nem is említhető egy lapon egy banki szolgáltatással. A rendszere tele van hibákkal, lukakkal, folyamatosan futó kocsi alatt cserélik a kerekeket, sőt az alvázat, de esetenként az egész karosszériát, így bármikor adódhat olyan technikai malőr – ahogy volt is már többször -, hogy a fejlesztők-üzemeltetők félrenyúlnak, elfelejtenek valamit, és máris nyilvánossá válhat bármilyen anyagunk a Google bármelyik szolgáltatásából.

A Google egyes szolgáltatása kifejezetten gagyi, pl. a docs, de a picasa is messze van még a tökélytől. A Google folyton pofozgatja hol egyiket, hol másikat. Eközben bármilyen hiba adódhat, és ráadásul a Google is a most trendi “mindent mindennel” összehuzalozás kényszerét igyekszik lenyomni a torkunkon, hogy csak egyetlen indentitással (felhasználó azonosó/név/ & jelszó) használjunk mindent. Ha netán kötelezővé teszi a mobilos azonosítási lépcsőt, az a személyiségi jogba való indokolatlan, pofátlan belegázolás lesz, amit a nettársadalomnak nem szabadna hagynia. És még ott van az árukapcsolás is: kényszerít, hogy legyen mobiltelefonom, lehetőleg egy olyan külön, csak a  Google-hoz dedikálva, csak a Google miatti bejelentkezéshez használandó telefonszámmal (SIM kártyával), amely készüléket/SIM-et egyébként nem használnék semmi másra, nem tartanám bekapcsolva folyvást.
___________________________________
(1) “Fokozta a Gmail biztonságát a Google“: http://biztonsagportal.hu/fokozza-a-gmail-biztonsagat-a-google-20110715.html
(2) Angolul a Google Helpben további részletek: “Getting started with 2-step verificationhttp://www.google.com/support/accounts/bin/static.py?page=guide.cs&guide=1056283&topic=1056284
(3) 10 tanács a biztonságosabb internetezéshez, angolul: “10 Tips To Improve Your Internet Security“: http://loginhelper.com/internet/10-tips-improve-internet-security/

Fenti kép eredeti lelőhelye: http://www.flickr.com/photos/66963159@N00/84504259/

%d blogger ezt kedveli: