eVitae

Nem mondhatom el senkinek

A Mikulás is az NSA-nak dolgozik…?

NSA EmployeeNSAnta Of The Month” (azaz: a hónap dolgozója az Amerikai Nemzetbiztonsági Hivatalban) felirattal kaptam egy képet egy e-társtól, mely kép A Mikulást (aka: Télapó) ábrázolja, ölében laptoppal. A képen további felirat is van: “He sees you when you’re sleeping he knows when you’re awake he knows if you’ve been bad or good“. (A központozást hanyagolta a kép alkotója, bár az angol nyelv ezt eleve ritkábban alkalmazza.) Azaz: lát, amikor alszol, tudja, mikor vagy ébren, tudja, ha jól viselkedsz, vagy ha rosszalkodsz. Tehát az a mesebeli elem, amivel (akivel) gyerekkorunkban ámítottak, napjainkra a mindenféle kormányok nemzetbiztonsági hivatalaiban ölt valódi testet azzal a különbséggel, hogy a jó viselkedés jutalmaként nem kapunk ajándékot. Bővebben

Másság

Másság / DifferenceA “más, mint a többi” érzése kicsiny gyermekkoromtól végigkísért eddigi életem során. Bár talán pontosabb lenne a kívülállóság kifejezés. Másnak lenni, kívülállónak lenni egyszerre áldás és átok is. Erről kéne majd egyszer kicsit hosszasabban mesélnem néked, Kedves Olvasóm. Most csak annyit, hogy mire megszabadulhattam volna ettől az érzéstől, a magyarországi politika jóvoltából a 2002-ben, majd azóta folyamatosan tapasztalt elfajulások újra megerősítették, sőt továbbfejlesztették bennem: idegen vagyok abban az országban, ahova születtem. Vagy inkább: nekem idegenné vált az ország. Lehetséges, hogy mindig is az volt, csak korábban a fiatal szem homályossága miatt nem vettem észre. Bővebben

Kertész Ákos a 6. Radnóti Meneten

Kertész ÁkosKertész Ákos magyar író életét szülőhazájában, a törvénysértő Magyarországon az illegális, fasiszta jellegű – a magyar társadalom szinte minden politikai, közéleti, társadalmi szereplője által bátorított – csoportok támadásai fenyegették. E támadásokkal szemben hazájában védtelenül maradva 2012 elején emigrálni kényszerült.

A rákövetkező évben, 2013-ban politikai menedékjogot kapott Kanadában. Ott készült az alábbi hangfelvétel, melyen az író Radnóti verseket ad elő. Ezt a felvételt küldte a 6. Radnóti Menet résztvevőinek.

Emigrálása előtti évben, 2011-ben még személyesen vett részt a 3. Radnóti Meneten, miután a Mazsihisz és a Magyar Nők Szövetsége által a Duna parti Cipőknél szervezett rendezvényen nemkívánatos szereplőnek nyilvánította. Bővebben

Mocsárdal

https://en.wikipedia.org/wiki/Peat_Bog_SoldiersIdeiglenesen Kínában állomásozó Kedves Barátomtól kaptam a hírt, hogy a Roma Holocaust, a Pharrajimos 70. évfordulójának idei, Nehru parti megemlékezési eseményét szervezők körében felvetődött a Mocsárdal éneklése.

Napjainkra a mocsár számomra elsősorban a magyar politikai színjáték szinonimájává vált. A Mocsárdalról soha nem hallottam eddig, de különös érzés a Magyar Politikai Mocsár öl(el)ésében tudni, hogy ez egy antifasiszta-mozgalmi dal, mely 1933-ban, egy németországi náci munkatáborban született, ahova a nácik a birodalom politikai ellenségeit, a szocialistákat és kommunistákat gyűjtötték. A Wikipédia angol nyelvű szócikke további infókat is tartalmaz ( magyar fordítása – nem meglepő módon – nincs neki). A dal szövegének sokféle nyelven sokféle (rövidebb/hosszabb) változata van. Összegyűjtöttem pár nyelvi változatot ide, egy csokorba – ne kelljen újra keresgélni, ha netán később is szükség lenne rájuk. Az alábbi gyűjteményben a szövegek a videófelvételeken is hallható változatok: [Kattins ide a folytatáshoz… / Click to continue…]

Szenes Hanna és Szép Ernő

Szenes Hanna Szép ErnőA Kohányi Társaság Szenes Hanna és Szép Ernő születésének évfordulója alkalmából emlékezik és emlékeztet 2014.07.17., csütörtök 18-19 órakor. Részletek a Kohányi Társaság web-nyitott Facebook oldalán találhatók, mely bejelentkezés nélkül is olvasható. [Kattins ide a folytatáshoz… / Click to continue…]

AN fagyi

AN_fagyiNyár van, hőség. Ezért (vagy ennek ellenére?) nincs az rendjén, hogy az Amerikai Népszavának a nyitóoldala fagyos.

Miután ismét hosszas kihagyás után ismét írtam egyet, a Szendvicset, szokásomhoz híven kíváncsian átkattintok a nepszava.com-ra, ellenőrizni, hogy az Amerikai Népszava webhelyén – ahova a blogom be van huzalozva (köszönet érte) – befrissült-e már.

Egy-egy új postom után ez még egy plusz izgalmat jelent, ugyanis a WordPress automatizmusa kissé ráérősen teszi meg ezt a szívességet. Bár még nem volt elég erőforrásom sose, hogy bemérjem a pontos késleltetési időt, ámde eddigi megfigyeléseim szerint mintha egy egész nap is eltelne, mire az új postom átfrissül az AN-re. Hát, végül is, Amerika messze van, nemde, Kedves Olvasóm? (Térben is, időben is, hogy társadalmi-politikai vonatkozásokat ne is említsek.)

Ámde most egy egész másfajta, új típusú jelenség fogad: megdermedve látom, hogy az AN június 10. óta nem frissült. Megáll bennem az ütő: mi történhetett? [Tovább is van… / More…]

Szendvics

http://www.wpclipart.com/food/meals/sandwich/big_sandwich.png.htmlKülönös mókamester az élet: épp úgy adódott, hogy két kedves barátom a sárgolyóbisnak (aka: Föld/Globe) ellentétes pontján van. Ez azt is jelenti, hogy épp talppal vannak “szemben” egymással. Lelki szemeim előtt megjelenik e két barátom, ahogy a golyóbison állnak laugh.

Ha jól számolom az időeltolódás alapján a dolgokat. És ha igen, akkor én épp középen vagyok. (Csak sajnos még mindig nem a szabadon választott, hanem a születésileg rám kényszerített oldalán a golyóbisnak.) [Tovább is van… / More…]

Azonos-e a rendszer elutasítása annak bojkottjával?

Izgalmas kérdéseket feszeget Kálmán László a Vasárnapi Hírek április 20-i számában megjelent cikkében (Az a bizonyos összefogás), amelyben az elmúlt négy év demokratikus ellenzéki politikáját elemzi. A cikkben többek között a következőket írja:

„Hasonlóan fatális volt az, hogy teljesen elmaradtak a cél megfogalmazásának nem nyelvi eszközei: az elemi felháborodás és a teljes bojkott. Még ha az ellenzék egyes politikusai gondolhatták is azt, hogy „a nemzeti együttműködés rendszerében” elérhetnek valamiféle részleges sikert (nagy butaság lett volna, de tegyük fel), akkor sem lett volna szabad ennek megfelelően viselkedniük. Az Orbán-rendszer kiépítésének valamelyik szimbolikus pillanatában, például az „Alaptörvény” elfogadásának pillanatában vagy más hasonló esemény alkalmából ki kellett volna vonulniuk a parlamentből, és nyíltan meghirdetni azt, amit amúgy a vak is látott: a harc a politika eszközeivel nem folytatható. Mivel ez elmaradt, előre hiteltelenné tették, hogy később ne kormány-, hanem rendszerkritikát gyakoroljanak: azt az üzenetet küldték, hogy ebben a négy évben (és a választásokon) szokásos demokratikus versengés zajlik.”

A bojkottot (a rendszer, a parlament, illetve a választások bojkottját) sokan követelték és követelik ma is. Számtalan alkalommal megtette ezt Bartus László (például az április 6-i választás előestéjén is), de sokan mások is figyelmeztettek arra, hogy a rendszer elutasításából logikusan annak bojkottja következik, a rendszer által megszabott keretek közt lefolytatott választással pedig a rendszert legitimáljuk. Aligha vitatható ennek az okfejtésnek logikus és elvszerű volta. De vajon érvényesíthető-e ez az elv a gyakorlatban, illetve volt-e reális esély arra az elmúlt négy évben, hogy a demokratikus ellenzék a bojkott fegyverét fordítsa szembe az önkényuralommal? Ahhoz, hogy a kérdést megválaszoljuk, érdemes röviden áttekinteni a 2010-es országgyűlési választás óta eltelt időszakot. Meddig volt legális és meddig volt legitim a rendszer, milyen mértékben tekinthetők legálisaknak a 2010 tavasza óta lefolytatott választások? [Tovább is van… / More…]

Amerikai Népszava: no comment

Amerikai NépszavaAz internet alapvető életeleme az interaktivitás. Az első perctől kezdve azt szeretem benne, hogy gyors, közvetlen kommunikációra, visszajelzésre ad lehetőséget.

Persze, ennek is ára van, ahogyan mindennek: az előnyök és hátrányok  együtt járnak. És ahogy általában, a mérleg serpenyőjébe kell tennünk a pozitívumokat és negatívumokat, és úgy eldönteni, hogy a lehetőségeket mire, hogyan használjuk.

Én nem tudom elképzelni az e-életemet a direkt, azonnali  visszajelzés lehetősége nélkül (email, komment, üzenet, stb. formájában). Hogy régi, nehézkes módon, papíralapú “adathordozón” adjam közre a gondolataimat? Az ilyen egyirányú közlés olyan lenne nekem, mintha az asztalfiókom számára írnék. Bármit is írok bárhol, várom és örömmel fogadom a visszajelzéseket. (Más kérdés, hogy az egyre szaporodó e-csatornákon a folyamatos oda-visszajelzést már nehezen lehet győzni erőforrásokkal.) Nem csak úgy öncélúan szeretem az interaktivitást, hanem mert sokat segít az információgyűjtésben, új ismeretek szerzésében, gondolataim csiszolásában, a véleményem igazolásában, vagy épp felülvizsgálatában  (főképpen az enyémtől eltérő véleményekkel ütköztetve fejleszti a vita- és érvelési készséget, ezért különösen szeretem a viták lehetőségét).

Természetesen egészen más-más a helyzet egy szerény forgalmú webhely (mint e blog), ill. egy nagy forgalmú hírportál esetén. Utóbbinál az e-szemetelők, a nem tolerálható durva, öncélú, alapvető emberi normákba ütköző megnyilvánulások magas száma komoly moderálási feladatot jelent, számottevő adminisztrációs erőforrást igényel.

Megértem Bartus László indokait technikai szempontból, de még az elvieket is. Épp olyan értelmetlen a magyar politikai mocsár reménytelen dolgain rágózni vég nélkül (akár hírek, akár publikációk, akár kommentcsóva formájában), ahogyan lukas vödörbe vizet meregetni. Pláne, ha a vödör nemhogy csak lukas, de egyáltalán nincs is feneke. És tudom, milyen, ha a hosszas, hiábavaló meregetésbe egyszer csak belefárad a meregető, és a vödörrel ellentétben betelik a pohár, mondván: elég volt! [Tovább is van… / More…]

Franciaország, ahol van antifasizmus

Logo of the French RepublicMagyarországon, ahol az állam náci emlékművet épít, jó hallani olyasmit, hogy mégis létezik antifasizmus. Messze-messze, valahol Európában.

Olvasom az angol nyelvű médiában, hogy Franciaországban náci vezérek használati tárgyainak árverését tűzte ki április 26-ra a Vermot de Pas nevű párizsi aukciós ház. Pl. Hitler monogramos szalvétáját, egy horogkereszttel ékesített ládáját, Göring útlevelét. (Összességében mintegy negyven darab náci holmi.)

Zsidó- és egyéb, antiszemitizmus ellen küzdő civil szervezetek felháborodottan tiltakoztak az árverés ellen, és követelték a leállítását. A Vermot de Pas vezetői persze mentegetőznek, hogy ők aztán nem akartak semmi rosszat, se társadalmi vitát szítani, se sokkolni a közvéleményt, sőt ellenkezőleg: inkább az emlékezés felelősségét ébren tartani (vagy valami ilyesmit). [Tovább is van… / More…]

%d blogger ezt kedveli: