eVitae

Nem mondhatom el senkinek

Kategória archívok: Természet

Irén a Nagy Almára hajt

Nagy Alma, Big AppleKülönös játékmester a sors: Irénnek köszönhetem, hogy ismereteimen egy folytonossági hiányt befoltozhattam. Történt ugyanis a minap: meghökkenve olvasom az Amerikai Népszava új címsorát: A Nagy Alma a legrosszabbra készül. Hát ez meg mi lehet? Ahogy a cikket olvasom, még abból se tudom megállapítani minden kétséget kizáróan, hogy mi a szösz ez a Nagy Alma(1). Annyit látok, hogy valahogy Amerikához, és talán New Yorkhoz kapcsolódik. Hm. Tán Amerikának alma, ahogy Magyarországnak meg narancs a nemzeti gyümölcse?

Persze egy netpolgár nem szégyenkezhet tétlenül sokáig a tudatlansága miatt. Azonnal Google Mesterhez fordul, aki hozza is készségesen a találatokat izibe fő helyen, és máris oszlik a homály árnyékos elmémről: Nagy Alma (vagyis Big Apple) nem más, mint New York beceneve. Hát istenem, eddig elkerült ez az információ. Én se tudhatok mindent. Arra ott van Google Mester. A Google szeme mindent lát, füle mindent hall, ő a nettársadalom legnagyobb Nagy Tesvére. Áldás és átok.

Mindenesetre most egyidejűleg öröm és aggódás keveredik bennem: gazdagodtam egy új információval, ugyanakkor aggódhatok, amiért Irénnek(2) a Nagy Almára (is) fáj a foga. Hiába no, mégis jobban aggódunk, ha a bajban személyes érintettség is szerepet játszik – az ember már csak így működik. Nagyon csúnya dolog lenne Iréntől, ha az Amerikai Népszava new yorki bázisának is baja esne. Nagyon szépen kérem, kedves Irén, kímélje meg az AN-t működtető szerkesztőséget, elsősorban az embereket, de a működéshez szükséges eszközöket is. Egy,  fasizmust építő politikai erőktől sújtotta kis ország néhány polgára talán kérhet ennyi jóindulatot, ugye?Hurricane Irene

Érdekes egybeesés, hogy Magyarországot is épp ez időben éri el egy erős viharokkal kísért időváltozás, mely az előző több napi kánikulának véget vet éppen. Ahogy az mostanában lenni szokott: egyik nap nyár, másnap tél. Esetleg fordítva. Természetesen ez a vihar Irénnek csak egy igen távoli rokona. Kis ország, kis vihar. És hát épp elég természeti csapás az országnak a teljhatalmú fidesz-jobbik. Nem kell ehhez Irén.

Érdekes kérdés, hogy vajon miért női neveket adnak ezeknek a viharoknak. El tudom képzelni, hogy csupa férfi dönt a nevekről. De talán ebbe se megyek most bele. Jobban.

____________________________________________
(1) Nagy Alma (Big Apple)
Hogy pontosan hogyan és miért lett New York nickneve Nagy Alma, a források szerint nem lehet egyértelműen, kideríteni. Több eredetet is számon tartanak. Az is lehet, hogy ezek mindegyikének összhatása az eredmény.

  1. New York City, a Nagy Alma“: http://worldtour.blog.hu/2010/01/08/new_york_city_a_nagy_alma
  2. A magyar Wikipédia épp csak megemlíti: New York, http://hu.wikipedia.org/wiki/New_York

Angol nyelvű források:

  1. Wikipedia: “Big Apple“, http://en.wikipedia.org/wiki/Big_Apple
  2. Why Is New York City Called “The Big Apple”?http://salwen.com/apple.html

(2) Irene hurrikán (Hurricane Irene)

  1. Irene hurrikán, Wikipédia: http://hu.wikipedia.org/wiki/Irene_hurrik%C3%A1n

Angol nyelvű források Irénről:

  1. Wikipedia: Hurricane Irene (2011), http://en.wikipedia.org/wiki/Hurricane_Irene_%282011%29
  2. Irén 1999-es jelenése: Hurricane Irene (1999), http://en.wikipedia.org/wiki/Hurricane_Irene_%281999%29
  3. Hogyan készüljünk Irén fogadására, részletes cselekvési lista: “Are you ready for Irene? A hurricane checklist”  http://www.southcoasttoday.com/apps/pbcs.dll/article?AID=/20110827/NEWS/108270342
    Tudósítások: http://edition.cnn.com/2011/US/08/27/tropical.weather/
    NASA: http://www.nasa.gov/mission_pages/hurricanes/archives/2011/h2011_Irene.html

http://youtu.be/oDbGCYGulY8

(3) Az almás képet innen kölcsönöztem – köszönet érte: http://benbruno.blogspot.com/2011/06/summertime-party-in-big-apple.html

(4) A hurrikánt mutató képet a fenti (2)i. helyről kölcsönöztem, köszönet érte. Közvetlen forrás-hivatkozás: http://en.wikipedia.org/wiki/File:Hurricane_Irene_Aug_24_2011_1810Z.jpg

Kék rózsa

Mitől kék a rózsa? – vetődött fel a kérdés egy baráti körben a Kohányi Társaság rózsái kapcsán. Az érthető, hogy a Kohányi Társaság megjelenésének egy fontos eleme a színvilág: az amerikai és magyar zászló színeinek  láttatása. És az amerikai zászló színei között szerepel a kék is. Így hát a Gesztenyés kertben és a Remíznél ill. a Nehru parton rendezett megemlékezéskor elhelyezett virágoknak is ezeket a színeket kellett “viselniük”.

Kohányi Társaság, kék rózsa

A Kohányi Társaság rózsái

A virágárus számára nem volt probléma a kék színű rózsa, fel se vetődött kérdésként, hogy honnan ill. hogyan biztosítsa. A lényeg, hogy legyen. És lett. E szép új kapitalista világban bármi kapható, csak attól függ, van-e (elég) pénzed. Bár, emlékeim szerint ez a legutóbbi átkosban, a szocializmusban is így volt, legfeljebb kevésbé feltűnő módon. Egyébként is, akár házilagosan is gyárthatunk kék rózsát, ha a fehéret megszívatjuk valamilyen kék festékkel. Nem nagy ügy.

Kedves barátaimat viszont felcsigázta a kék rózsa, mondhatni: egészen lázba jöttek tőle. Mert hát ugye azt tudjuk, hogy eredendően, természettől fogva kék rózsa nincs. Hogy az ember előtti  világban egyáltalán volt-e már bármiféle rózsa – persze, ezt nem tudhatjuk. Mint ahogy azt sem, hogy az ember utáni világban lesz-e. De ennyire talán ne tekintsünk vissza a múltba, de előre se, a jövőbe – e postnak ily nagy lélegzetű tanulmány nem célja.

Az hamar kiderült, hogy a kék rózsa előállításának két módja van, egyik a fent említett, egyszerűbb: a fehér rózsa megszívatása. A másik egy minden bizonnyal költségesebb, bonyolultabb módszer: a “nemesítés“, és ehhez meg is találtuk a neten a megfelelő információt:

Az első kék rózsát ausztrál és japán genetikusok nemesítették. A Florigene és Suntory cégek 13 éves közös kutatómunka után, 2004-ben készítették el az első kék rózsát , ami nem egy könnyű munka eredménye volt.

Hagyományosan eddig a kék rózsa előállítása csak fehér rózsák festésével volt lehetséges. (http://gardening.ro/index.php?option=com_content&task=view&id=430&Itemid=31)

Dyed roses
While they do not exist in nature, blue roses were traditionally created by dyeing white roses, since the flower lacks the specific gene that has the ability to produce “true blue” colors.
….
Genetically engineered roses
After thirteen years of collaborative research by an Australian company – Florigene, and a Japanese company – Suntory, a blue rose was created in 2004 employing genetic engineering. Years of research resulted in the ability to insert a gene for the plant pigment delphinidin cloned from the petunia and thus inserted into an Old Garden Cardinal de Richelieu rose. (Blue rose: http://en.wikipedia.org/wiki/Blue_rose)

Blue RoseNos, az utóbbi módszer az én drága barátaim körében parázs vitát generált. Mikor Magyarországon egy fasisztoid diktatúra épül zavartalanul eszement tempóban, hát akkor álmomban se gondoltam volna, hogy a kék rózsa körül kialakult polémia szinte kenyértörésig juttatja a társaságot. E törés lehetősége engem viszont némi lelki válság előszelével legyintett meg, akármennyire is edzett a lelkem. Hogy miért is? Mert pl. szeretem ezeket a barátaimat (a szeretet és a barátság fogalmának feneketlen mélységeibe – mindketten jobban járunk, Kedves Olvasóm, ha – most inkább nem megyek bele). Az önmagában nem probléma, ha akár késhegyig menő viták zajlanak barátok között, sőt.

Tán el se hiszed, Kedves Olvasóm, de a kék rózsa nyomában indult keresgélésem során találtam egy épp ideillő mondást: A lényeges dolgokban egység, a kétségesekben szabadság, és mindenben szeretet. ” (“In necessariis unitas, in dubiis libertas, in omnibus caritas.”) Bár én a mondat utolsó részét inkább elhagynám, a mondat ezen csak megbicsaklik logikailag és a szeretet elég kétséges és bizonytalan valami (mi az, hogy “mindenben”? mi az, hogy “szeretet”?) – ha az egység és a szabadság megvan, akkor a szeretet (az érzelem)  már csak fölösleges, zavaró tényező lehet.

És hogy mik is voltak a kenyértörés lehetséges pontjai?

  • Terminológiai
    Hogy akkor most a génbabrálást génmódosításnak vagy génmanipulációnak mondhatjuk-e? Bár azt hiszem, értem, hogy miért nem igazán jó a manipuláció szó – ez a magyar átlagnyelvben inkább negatív jelentéssel töltődött, bár a Tintakiadó Idegen szavak szótára ezt nem támasztja alá 100%-osan:
    – mesterkedés, ügyesség, ravaszkodás
    – befolyásolás
    – kezelés, eljárás
    Annak viszont örülök, hogy a génbabrált jelzőt, mint áthidaló megoldást bevezettem, még mielőtt láttam volna, hogy a Tintakiadónál a  manipulál szónál már a babrál jelentés is ott van. Így engem a terminológiai probléma már nem érint. Egyébként is engem kissé a “Homo usion vs.  homo iusion” témafelvetésre emlékeztet a dolog, mely kitűnően alkalmas parttalan, ámde annál veszélyesebb következményekkel járó vitákat generálni. És mivégre? Lám, angol nyelvterületen mennyivel egyszerűbb a dolog, egyszerűen letudják a  “Genetically engineered” jelzővel, ami szakszerű, objektív, sőt elegáns. Kár, hogy korrekt magyar megfelelője mintha nem lenne.
    Ráadásul, most kapaszkodj meg, Kedves Olvasóm, a Wikipedia a “Genetically engineered fogalomra mindjárt a következő definíciót adja: “Genetic engineering, also called genetic modification, is the direct human manipulation of an organism’s genome using modern DNA technology. ” Azaz (~):  “Genetic engineering”: génmódosításnak is nevezik – egy élő szervezet génállományának  közvetlen emberi manipulálása a modern DNS-technológia alkalmazásával. Vagyis angol nyelvűek valahogy mintha nem aggályoskodnának annyit, mint a magyarok, egyetlen mondatban egymással békességben van a módosítás és a manipuláció. Kezdem azt hinni, hogy az aggályoskodás hungaricum, talán ezért is “tart” az ország ott, ahol.
    Ettől még az én drága barátaim nyugodtam értekezhetnek a szóhasználat felől, csak ez ne veszélyeztesse a lényeges kérdésekben való egységet.

    .
  • Világnézeti
    Blue roseNos, ez aztán még elvontabb és rázósabb, valójában ezzel nekem csak annyi dolgom van, hogy hitkérdésekben nem lehet vitázni. Mert hogy az ember – pl. az ilyen génbabrálással – beavatkozhat-e a Teremtő Isten munkájába? Hát  kérem, egy hithű materialista vagy/és ateista mit mondhat erre? Már a Teremtő Istennel ill. annak munkájával is komoly problémája van. Persze próbálkozhat némi logikai érveléssel, tények sorolásával, hogy az ember mást se tesz, mint beavatkozik a természet (istenhívőknek: az Isten) rendjébe, létezésétől fogva, csak egyre nagyobb mértékben. És hát ugye, mit is jelent a természet (Isten) rendje? Hol a határa? A vadászat, halászat, gyűjtögetés, a barlangban lakás még belefér, de pl. az állattartás, növénytermesztés, erdők irtása pl. házak építéséhez már nem? Az agysebészet, a vérátömlesztés, a szervátültetés, a gyógyszerek alkalmazása a gyógyulásért még belefér, de a génsebészet ugyancsak gyógyítás céljából már nem? Hogy manapság az orvostudomány világra  tud segíteni, életben tud tartani olyan embereket, akiket  egyébként a természetes szelekció törvénye (a természet rendje) kirostálna – ez nem beavatkozás? Ki döntheti el, hogy hol a határ? Hát mit mondhat erre egy istenhívő? Nyilván a vallásának megfelelő válaszai vannak rá. De egy Istenhívő és egy materialista hitű barát, ha a barátság (az “egység”) fontos számukra, akkor ezekbe a kérdésekbe inkább nem mennek bele – a hitet a legbelsőbb magánügynek tekintve.

    .
  • A szépség mire való?Vörös rózsa
    Én bizony személy szerint a szépséget a praktikum mögé sorolom, bár, ha tovább verbálpettingelnék  most itt, akkor kifejteném, hogy a szépségben is lehet találni némi szálakat, melyek a praktikumhoz vezetnek. De erről már külön értekeztem régebben, mint ahogy azt is kifejezésre juttattam, hogy nekem, ha rózsa, akkor inkább a mélyvörös jön be.

    A szép iránti érzéket a virágok közül a rózsa legelőbb kötötte le és elégítette ki, az a növény, mely nemcsak az ember szépérzékére, hanem a kertészet fejlődésére is nagy hatással volt. A rózsa a valódi szépnek elsőrendű képviselője, az egyetlen növény, melyet ősidők óta szépnek tartottak és tartanak. (Szutórisz Frigyes: A rózsa multja és jelene , 1905)”

A kis herceg rókájától pedig a szépség és barátság igazi értékét is megtudhatjuk:

Szépek vagytok, de üresek. Nem lehet meghalni értetek. Persze egy akármilyen járókelő az én rózsámra is azt mondhatná, hogy ugyanolyan, mint ti. Holott az az igazság, hogy ő egymaga többet ér, mint ti valamennyien, mert ő az, akit öntözgettem. Mert ő az, akire burát tettem. Mert ő az, akit szélfogó mögött óvtam. Mert róla öldöstem le a hernyókat (kivéve azt a kettőt-hármat, a lepkék miatt). Mert őt hallottam panaszkodni meg dicsekedni, sőt néha hallgatni is. Mert ő az én rózsám.

A Szabadság fája

A George Washington szobrot megkoszorúzó Kohányi Társaság tagjai a szobortól pár lépésre egy különlegességet találhattak: a Szabadság fáját.

Szabadság fája, Városliget / Tree of LibertyEgy kis hársfa, alatta kőlapon a felirat: Monumental General Szabadság Fa, VárosligetBiztosító Társaság Baltimore, USA munkatársai ajándéka Budapest polgárainak, 1990. augusztus 29.

Érdekes, hogy az amerikai magyaroknak milyen fontos a szabadság. Talán, mert többségük odahagyott hazájukban megszenvedték annak hiányát? És új hazájukban megtanulták, hogy az mekkora érték, amit megtartani legalább akkora munka, mint megszerezni? (Ha ugyan nem az ölünkbe pottyan.) Hát, Kedves Olvasóm, Magyarországon legalább fája van a  szabadságnak. Annyit mindig megtehetünk, hogy e fára vigyázunk.

Eddig nem is hallottam erről a fáról. És most se találok magyar nyelvű infókat róla az interneten, csak angolt, azt is csak egy helyen, egy idelátogató jóvoltából:

Tree of Liberty‘ /Szabadsag Fa/Vajdahunyad Vara,Castel of Vajdahunyad.
Europe,Hungary,Budapest.
The Tree is close to the Washington Monument.

About 13-14 years ago I came here at first, to the ‘Tree of Liberty’.

It that time the tree was a little and somebody wanted to killed it….therefore he/she cut it with the nife…But the Tre of Liberty was strong and live…Today he is giving plant to the people to drink tee as a medicament…to be healthy. It is linden-tree.Thank God for it.

It was given as a present to the habitant of Budapest by workers of the Monumental General Insurance Campany,USA,MD,Baltimore,on the day: 08.29.1990

From 1991-1994 I worked not far from these place, and when I had free time came here and had a pray for a Lady … She was pregnant with her 4th child. From that time new borne son become a young man and lives in Baltimore. Sometimes he visit Budapest.(Today is 15 June 2005) [ http://www.virtualtourist.com  ]

Magyarul:

A Fa a Washington szobor mellett van. Kb 13-14 évvel ezelőtt jártam a Szabadság fájánál.  Akkor a fa még kicsi volt, és valaki el akarta pusztítani, késsel összevagdosta. De a Fa erős volt és élni akart. Ma a Fa az embereknek kínálja gyógyteához használható virágát. Ez egy hársfa. Köszönet Istennek érte.

A Fát a Monumental General Biztosító munkatársai ajándékozták a város lakosainak 1990.08.29.-én.

1991-1994 között a közelben dolgoztam, és szabadidőmben eljártam a Fához egy hölgyért imádkozni, aki a negyedik gyermekét várta. Az akkori újszülött ma már fiatal férfi, aki Baltimorban él.  Néha ellátogat Budapestre. (Ezt a szöveget 2005 június 15-én írták)

____________________________
A hársfáról (linden-tree)  angolul: http://en.wikipedia.org/wiki/Tilia
Magyarul (nem az előző magyar megfelelője): http://hu.wikipedia.org/wiki/H%C3%A1rsfaf%C3%A9l%C3%A9k

%d blogger ezt kedveli: