eVitae

Nem mondhatom el senkinek

Kategória archívok: Történelem

Kilencvenkilenc

Gyarmati Fanni, Radnóti Miklós felesége, társa, segítője, ihletője 1912. szeptember 8-án született(1).

Radnóti Miklós és felesége,  Gyarmati Fanni.

Radnóti Miklós és felesége, Gyarmati Fanni.

.
Csodálatos versek megszületését köszönhetjük kettőjüknek

[http://youtu.be/exUCFLdIpA8]
Radnóti Miklós: Tétova óda(2)
előadó: Szilágyi Tibor
Mióta készülök, hogy elmondjam neked
szerelmem rejtett csillagrendszerét;
egy képben csak talán, s csupán a lényeget.
De nyüzsgő s áradó vagy bennem, mint a lét,
és néha meg olyan, oly biztos és örök,
mint kőben a megkövesült csigaház.
A holdtól cirmos éj mozdul fejem fölött
s zizzenve röppenő kis álmokat vadász.
S még mindig nem tudom elmondani neked,
mit is jelent az nékem, hogy ha dolgozom,
óvó tekinteted érzem kezem felett.
Hasonlat mit sem ér. Felötlik s eldobom.
És holnap az egészet ujra kezdem,
mert annyit érek én, amennyit ér a szó
versemben s mert ez addig izgat engem,
míg csont marad belőlem s néhány hajcsomó.
Fáradt vagy s én is érzem, hosszú volt a nap, –
mit mondjak még? a tárgyak összenéznek
s téged dicsérnek, zeng egy fél cukordarab
az asztalon és csöppje hull a méznek
s mint színarany golyó ragyog a teritőn,
s magától csendül egy üres vizespohár.
Boldog, mert véled él. S talán lesz még időm,
hogy elmondjam milyen, mikor jöttödre vár.
Az álom hullongó sötétje meg-megérint,
elszáll, majd visszatér a homlokodra,
álmos szemed búcsúzva még felémint,
hajad kibomlik, szétterül lobogva,
s elalszol. Pillád hosszú árnya lebben.
Kezed párnámra hull, elalvó nyírfaág,
de benned alszom én is, nem vagy más világ,
S idáig hallom én, hogy változik a sok
rejtelmes, vékony, bölcs vonal
……………………………….hűs tenyeredben..
[1943. május 26.]
[http://youtu.be/NHo0pxm6KDE]
Radnóti Miklós: Levél a hitveshez(3)
előadó: Gáti József
zene: Arrival to earth
A mélyben néma, hallgató világok,
üvölt a csönd fülemben s felkiáltok,
de nem felelhet senki rá a távol,
a háborúba ájult Szerbiából
s te messze vagy. Hangod befonja álmom,
s szivemben nappal ujra megtalálom,
hát hallgatok, míg zsong körém felállván
sok hűvös érintésü büszke páfrány.
.
Mikor láthatlak ujra, nem tudom már,
ki biztos voltál, súlyos, mint a zsoltár,
s szép mint a fény és oly szép mint az árnyék,
s kihez vakon, némán is eltalálnék,
most bujdokolsz a tájban és szememre
belülről lebbensz, így vetít az elme;
valóság voltál, álom lettél ujra,
kamaszkorom kútjába visszahullva
.
féltékenyen vallatlak, hogy szeretsz-e?
s hogy ifjuságom csúcsán, majdan, egyszer,
a hitvesem leszel, – remélem ujra
s az éber lét útjára visszahullva
tudom, hogy az vagy. Hitvesem s barátom, –
csak messze vagy! Túl három vad határon.
S már őszül is. Az ősz is ittfelejt még?
A csókjainkról élesebb az emlék;
.
csodákban hittem s napjuk elfeledtem,
bombázórajok húznak el felettem;
szemed kékjét csodáltam épp az égen,
de elborult s a bombák fönt a gépben
zuhanni vágytak. Ellenükre élek, –
s fogoly vagyok. Mindent, amit remélek
fölmértem s mégis eltalálok hozzád;
megjártam érted én a lélek hosszát,
.
s országok útjait; bíbor parázson,
ha kell, zuhanó lángok közt varázslom
majd át magam, de mégis visszatérek;
ha kell, szívós leszek, mint fán a kéreg,
s a folytonos veszélyben, bajban élő
vad férfiak fegyvert s hatalmat érő
nyugalma nyugtat s mint egy hűvös hullám:
a 2 x 2 józansága hull rám.
.
[Lager Heidenau, Žagubica fölött a hegyekben,
1944. augusztus-szeptember]

.

Gyarmati Fannit 99. születésnapja alkalmából a Kohányi Társaság kilenc szál sárga rózsából álló csokorral köszöntötte.

A Kohányi Társaság köszöntötte Gyarmati Fannit

___________________________________
(1) Száz éve született Radnóti Miklós. A Magyar Tudományos Akadémia Könyvtárának kiállítása, 2009. május 5. http://radnoti.mtak.hu/hu/13.htm
(2) Radnóti Miklós: Tétova óda, http://mek.niif.hu/01000/01018/01018.htm#cim52
(3) Radnóti Miklós: Levél a hitveshez, http://mek.niif.hu/01000/01018/01018.htm#cim66
(4) A fotót innen kölcsönöztem, köszönet érte: http://www.holokausztmagyarorszagon.hu/index.php?section=1&chapter=14_1_3&type=pic
(5) Wikipédia: Radnóti Miklós, http://hu.wikipedia.org/wiki/Radn%C3%B3ti_Mikl%C3%B3s
(6) Amerikai Népszava: A Kohányi Társaság köszöntötte Radnóti Miklós özvegyét, http://nepszava.com/2011/09/uncategorized/a-kohanyi-tarsasag-koszontotte-radnoti-miklos-ozvegyet.html
___________________________________
Vajon mit gondolhat Gyarmati Fanni afelől, hogy Magyarország ismét fasiszta-náci erők kénye-kedvének van kiszolgáltatva? Vajon tudja-e, hogy Magyarország nyilas tömeggyilkosokat (közöttük Radnóti Miklós gyilkosait) közpénzen fenntartott díszsírhelyekkel tisztel meg?

Talán jobb, ha nem is tudja.

Reklámok

Náci himnusz Magyarországon

Néhány gondolat a német himnusz ürügyén(1)

A szegedi botrányos eset kapcsán legtöbben azzal foglalkoznak, hogy véletlenül vagy szándékosan játszották-e a kenu-világbajnokságon a német himnusz náci változatát. Sajnos számos jel mutat arra, hogy az utóbbi történt, de most nem erről szeretnék írni. Hanem magáról a német himnuszról, illetve a német himnusz történetéről, mert az is nagyon tanulságos. Leginkább emlékezetből írok; inkább csak a versidézeteknek nézek utána. Ha valahol tévednék, örömmel veszem, ha az olvasó korrigálni fog. Akármelyik nép vagy nemzet nevében, mert lesz itt nemcsak német, de osztrák, magyar, horvát és ki tudja még, hányféle egyéb vonatkozás.

A német himnusz szövege, a Deutschlandlied, vagy Lied der Deutschen (a németek éneke) August Heinrich Hoffmann von Fallersleben alkotása, aki azt 1841-ben, az akkoriban egyébként brit fennhatóság alá tartozó Helgoland szigetén írta. Germanisztikával foglalkozó egyetemi tanár és megveszekedett német nacionalista volt, aki öregkorában explicit gyűlöletbeszédeket fogalmazott a franciák ellen. Nyelvészként megállta a helyét, de a német irodalomnak kevés nála jelentéktelenebb alakja van. A Deutschlandlied mellett leginkább gyermekversei maradtak fenn; a német gyerekek ma is kívülről fújják és éneklik az Alle Vögel sind schon da (Itt van már minden madár) kezdetű örökbecsűt. Olyan, mintha a magyar himnuszt nem Kölcsey, hanem – dehogy akarom én emlékét bántani; Isten nyugosztalja – Pósa Lajos, Az én újságom boldogult szerkesztője írta volna. A Deutschlandlied első versszaka:

Deutschland, Deutschland über alles,
Über alles in der Welt,
Wenn es stets zu Schutz und Trutze
Brüderlich zusammenhält,
Von der Maas bis an die Memel,
Von der Etsch bis an den Belt –
Deutschland, Deutschland über alles,
Über alles in der Welt!

A probléma az első két sorral van, amelyek magyarul ennyit tesznek: “Németország, Németország mindenek felett, mindenek felett a világon.” Ezt szövegkörnyezetéből kiragadva úgy is érthetjük – és a náci értelmezés valóban ez is volt -, hogy Németországnak joga van arra, hogy az egész világ ura legyen. Elolvasva azonban az egész első versszakot, világos, hogy Hoffmann von Fallersleben – aki ettől függetlenül egy utolsó szemét nacionalista volt – nem ezt akarta mondani, hanem azt, hogy számára (vagy hogy egy igaz német számára) Németország mindennél előbbre való. Nem feltétlenül más országokkal szemben, hanem Németország ügye bármilyen egyéb üggyel szemben. A 19. század közepén reálisan fel sem merülhetett, hogy – az akkor még igencsak széttagolt –  Németország maga alá rendelje az egész világot.

A nácik természetesen visszaéltek a Deutschlandlied első strófájával; tulajdonképpen ugyanazt követték el vele, mint a mi nyilasaink a történelmi árpádsávos zászlóval. Ezért 1945 után tisztességes német ember nem énekelhette az első versszakot. A többi versszakot azonban a németek többsége nem tudta kívülről (ugyan hányan tudják ma Magyarországon hibátlanul elmondani az egész Himnuszt?).

A megoldás végül 1952-ben Theodor Heuss köztársasági elnök és Konrad Adenauer kancellár közötti egyeztetésben született meg: Heuss – kissé kelletlenül, mert ő inkább egy teljesen új himnuszt szeretett volna – elfogadta Adenauernek azt a javaslatát, hogy az első helyett a harmadik versszak legyen a himnusz szövege. Úgy tartja a szóbeszéd (több német barátomtól hallottam, de a konkrét esetnek nem sikerült nyomára jutnom), hogy a botrány akkor tört ki, amikor ezt első ízben akarták alkalmazni egy köztársasági elnöki ünnepségen úgy, hogy a himnuszt a résztvevők énekelték volna. Kiderült ugyanis, hogy Heusson kívül szinte senki nem tudja kívülről a harmadik versszakot, amely imigyen hangzik:

Einigkeit und Recht und Freiheit
Für das deutsche Vaterland!
Danach lasst uns alle streben
Brüderlich mit Herz und Hand!
Einigkeit und Recht und Freiheit
Sind des Glückes Unterpfand –
Blüh im Glanze dieses Glückes,
Blühe, deutsches Vaterland!

Ezzel aztán tényleg nincs semmi baj; majdnem pontosan a liberális demokrácia alapvetése (Hoffmann von Fallersleben szélsőséges nacionalista létére liberális is volt; akkoriban ez a furcsa kombináció is létezett). Különösen érdekes az első sor: az “Einigkeit” jelentése “egyetértés”, “egység”, de akár “megegyezés” is – ugye milyen ismerősen csengenek a magyar fülnek napjainkban ezek a szavak? A “Recht” jelentése “jog”, a “Freiheit”-é “szabadság”. Figyelemre méltó, hogy mivé torzult fél évszázad folyamán a francia forradalom jelszava, a “Liberté, egalité, fraternité” (szabadság, egyenlőség, testvériség). Szabadság? Na jó, legyünk szabadok. Egyenlőség? Á, dehogyis vagyunk egyenlőek, viszont majd meg fogunk egyezni (ma Magyarországon azt mondanánk, majd nemzeti együttműködünk). Testvériség, szolidaritás? Ugyan már, ha az elesett, a rászoruló követelne, vagy akár csak kérne valamit, majd találkozunk a bíróságon, és vitánkat eldönti a jog. Nem adok én semmit a testvéremnek, amire nem kényszerít a törvény.

No persze, a frankfurti Paulskirche 1848-as “forradalma” még gyenge utánzata se volt az 1789-es francia forradalomnak. Csakhogy a mai németek ennek tudatában is vannak. Ha valaki elvetődik Frankfurtba, feltétlenül nézze meg a Paulskirchét. Nem műemlékként vagy építészeti alkotásként, mert úgy semmi különös, hanem belülről, az 1848-as forradalom múzeumaként. A falakon freskószerűen láthatók az 1848-as forradalom alakjai. Mintha nálunk Kossuthot, Petőfit vagy Vasvárit ábrázolnák. De nem ám abban a hazug, idealizált, patetikus formában, ahogyan nálunk a márciusi ifjakat szokták megjelenteni (Petőfi a Nemzeti Múzeum lépcsőjén – fel se mert volna állni oda, hiszen állítólag tériszonya volt; hazudik az emléktábla, tanúk bizonyítják, hogy Egressy Gábor szavalta ott a Nemzeti Dalt). Hanem hihetetlen öngúnnyal (amelyből árad az 1848-as német forradalom tulajdonképpeni jelentéktelenségének és mesterkéltségének elismerése), de mégis szeretettel (kicsit sárga, kicsit savanyú, de a mienk). Ha majd egyszer nálunk meri valaki így ábrázolni úgynevezett nemzeti hőseinket, és attól nem tör ki azonnal botrány, az illető nem lesz idegenszívű és hazaáruló, akkor fogunk megérkezni Európába. (Továbbá akkor, ha majd mindenki magától jobbra áll a metró mozgólépcsőjén, de ez már egy másik történet.)

Visszatérve a német himnuszra, annak persze dallama is van. Amit nem kisebb zeneszerző, mint “a majdnem magyar” Joseph Haydn (akinek szülőhelye, Rohrau a Lajta nyugati partja közelében, néhány kilométerre az akkori osztrák-magyar határtól, úgy tíz kilométerre a Fertő tó északi csücskétől fekszik, és aki élete legaktívabb éveit Fertődön, az Esterházy-kastélyban töltötte) komponált 1797-ben egy horvát népdal alapján (a “horvát” itt nem feltétlenül mai értelemben vett horvátot, hanem a magyar-német nyelvi határ mentén szórványosan található szláv nyelvjárások valamelyikét jelenti). A népdal (“Vjutro rano se ja stanem” – “Korán reggel felkelek“) az akkori Nyugat-Magyarországról, Burgenlandból származik. A császárhimnusz eredeti szövege, amely mindvégig az Osztrák-Magyar Monarchia himnusza is volt:

Gott erhalte Franz, den Kaiser,
Unsern guten Kaiser Franz!
Lange lebe Franz, der Kaiser,
In des Glückes hellstem Glanz!
Ihm erblühen Lorbeerreiser,
Wo er geht, zum Ehrenkranz!
Gott erhalte Franz, den Kaiser,
Unsern guten Kaiser Franz!

(Isten tartsa meg Ferencet, a császárt, stb.; persze amikor új császár jött, a szövegen módosítottak.) Mindegyik változatnak több versszaka is volt; nagyon elgondolkoztató például az alábbi, 1849-ből (a magyar szabadságharc kegyetlen leverésének évéből!) származó strófa:

Deutsche, Ungarn und Dalmaten,
Slav’, Lombarde und Kroat,
Seien einig im Berathen
Und auch einig in der That!
Um dem Vaterland zu geben
Neuen Glanz und neuen Ruhm –
Mit vereinter Kraft erstreben
Wir ein mächtig Kaiserthum.

(Németek, magyarok, dalmátok, szlávok, lombardok és horvátok legyenek egységesek a tanácskozásban és legyenek egységesek a tettben is! Egyesült erővel törekszünk egy hatalmas császárságra, hogy a hazának új fényt és hírnevet adjunk.) A szeparatista nemzeti törekvéseket olykor brutálisan elnyomó monarchia bizony alapvetően liberális és antinacionalista volt, és – mint a császárhimnusznak, a néphimnusznak (Volkshymne), vagy még inkább népek himnuszának ez a versszaka is mutatja – megpróbált szembeszegülni a nacionalista nagynémet törekvésekkel, ezekkel éppen a multinacionális és multikulturális monarchia eszméjét szegezve szembe. Lássuk be, hogy a labancok utódai már akkor is sokkal haladóbbak, liberálisabbak és európaibbak voltak, mint a kurucokéi. De a nyakas magyar rendekkel II. József se bírt.

Hoffmann von Fallersleben, a nagynémet törekvések egyik zászlóvivője alighanem tudatosan írta a Deutschlandliedet úgy, hogy az Haydn zenéjére, a császárhimnuszra énekelhető legyen (1797-ben még létezett a Német-Római Birodalom; a császárhimnusz eredetileg nem az osztrák, hanem a német-római császár himnusza volt).

De van egy másik vers is, amely – véletlenül-e vagy se – szintén csaknem hibátlanul énekelhető Haydn zenéjére. Johannes R. Becher írta; az első versszaka:

Auferstanden aus Ruinen
Und der Zukunft zugewandt,
Laß uns dir zum Guten dienen,
Deutschland, einig Vaterland.
Alte Not gilt es zu zwingen,
Und wir zwingen sie vereint,
Denn es muß uns doch gelingen,
Daß die Sonne schön wie nie
Über Deutschland scheint.

Ismerős? Igen, az NDK himnusza volt, persze nem Haydn, hanem Hanns Eisler zenéjével. Aki ebben a szövegben bármi kivetni valót talál, az tökéletesen elfogult: “A romokból feltámadva és a jövőnek szentelve, hadd szolgáljunk téged a jó érdekében, Németország, egységes hazánk” stb.) Milyen szép gesztus is lett volna, ha 1990-ben az egységes Németország akként módosította volna himnuszát, hogy Haydn zenéjét és Hoffmann von Fallersleben Deutschlandliedjének harmadik versszakát megtartva, azt kiegészítik Johannes R. Becher versének első strófájával.

Volt is ilyen javaslat. De lesöpörték. Nem azért, mert Becher sztálinista volt. Valóban az volt, de attól még az NDK-himnusz szövegében semmi kifogásolnivalót nem lehetett találni. Hanem azért, mert 1990-ben sokan úgy gondolták, hogy az NDK-s hagyományt mindenestül kell megsemmisíteni. Pedig ha bölcsek lettek volna, onnan is lehetett volna értékeket átvenni. Talán nem is keveset. És szimbólumként akár a himnusz egy versszakát is.

De a bölcsesség csak a legritkább esetben a politikusok sajátja. Így van ez még Németországban is. A politikusok legtöbbje csak győzni akar. És a hatalmat megtartani. Az értékek nem számítanak.

Hát ennyi jutott eszembe a német himnuszról.
_______________________________________
(1) Idegen tollak: fenti írás teljes egészében egy kedves vendégszerzőmtől származik. Kérésemre hozzájárult ahhoz, hogy a blogomba befogadva gazdagíthassam vele a netközösséget.  Köszönet érte. eVitae.

Roma Holokauszt Emléknapja 2011

2011.08.02. kedden Budapesten, a Duna Nehru partján a Roma Holokauszt Emlékműnél emlékeztek civil szervezetek és magánszemélyek a Roma Holokauszt (Porajmos / Porrajmos / Pharrajimos) magyarországi áldozataira.

Rövid beszédet mondott Daróczi Ágnes és Iványi Gábor, utalva a múlt jelenkori aktualitásaira is.Roma Holokauszt Emléknapja 2011

A közelmúlt roma-gyilkosságok áldozatairól is szólt az emlékezés. Roma Holokauszt Emléknapja 2011

.

Az emlékműnél civil szervezetek elhelyezték koszorúikat, virágaikat
Phralipe Független Cigány Szervezet
, Magyar Antifasiszta Liga (MAL), Open Society Foundations, és a Kohányi Társaság.

Kohányi Társaság Kohányi Társaság
.

Sok magánszemély – közöttük fiatalok, gyerekek – is virágokkal, mécsesek gyújtásával emlékezett.
Kakukktojásként egy hivatásos politikai szervezet, a Lehet Más a Politika (LMP) frakciója is jelen volt és koszorúzott.LMP

Videók
Daróczi Ágnes (Phralipe Független Cigány Szervezet)
Iványi Gábor (Metodista lelkész)
Koszorúk, virágok elhelyezése
http://youtu.be/yosWG5NltiM http://youtu.be/11jdFjSLq8E

Emlékezés a jövőre

Magyar Antifasiszta Ellenállás EmléknapjaA Kohányi Társaságnak a Magyar Antifasiszta Ellenállás Emléknapján, Budapesten “A fasizmus áldozatainak emlékműve” előtt , 2011. július 27-én elhangzott beszéde(*):

Tisztelt Demokraták, Hölgyeim és Uraim, kedves Barátaim!

Az Amerikai Népszava című lap köré szerveződő Kohányi Társaság nevében köszöntöm Önöket. A Kohányi Társaság egy amerikai székhelyű magyar szervezet, amely a világ minden részén élő magyarokból verbuválódik, és célja a szabad és független, cenzúrától és öncenzúrától mentes magyar nyelvű online újság fenntartása, és a szabadon, demokratikusan gondolkodó magyarok összetartása.

Demokraták nem először emlékeznek a fasizmus áldozataira ebben az országban, de most először tartják meg a – MAL és a MEASZ által kezdeményezett – magyar antifasiszta ellenállás emléknapját. A mostani megemlékezés azonban semmiben sem hasonlítható a korábbiakhoz, amelyeket – mi és elődeink – több évtizede megtartunk. Az eddigiek úgy emlékeztek a fasizmusra és az antifasiszta ellenállókra, mint egy letűnt korszak eseményeire és résztvevőire. Sokan azt gondolták, és sokan ma is azt hiszik, hogy a fasizmus a múlté,  hogy az antifasiszta ellenállás a történelem egy része volt, amelynek sajnálatos  áldozatai voltak ugyan, de ez többé nem történhet meg velünk.

A mai megemlékezésnek az ad különös jelentőséget, hogy ezek az illúziók elszálltak. Itt épül a szemeink előtt egy új állam, amelynek berendezkedése, államszervezési modellje, kísértetiesen hasonlít Mussolini olasz fasizmusának modelljére, erősen emlékeztet a Gömbös Gyula által importálni próbált fasiszta állam jellemzőire. Ha nem ragaszkodunk az előképekhez, melyeket sokan félnek megnevezni, akkor is azt mondhatjuk, hogy naponként születnek olyan törvények és rendelkezések, amelyek a demokrácia és a jogállam elveivel nem összeegyeztethetőek, amelyek alapjaiban sértik az emberi jogokat, az emberi méltóságot és szabadságot, amelyek fasiszta típusú elnyomást készítenek elő. A fülkeforradalomnak nevezett hazugság kiagyalói önértékét tekintve is egy elnyomó, zsarnoki, fasiszta rendszer alapjait rakták le Magyarországon – ellenállás nélkül.

Az emberek többsége nem érti, aki érti, az inkább tagadja, hogy Magyarországon újra fasiszta veszély van, a szó eredeti értelmében, amely egy demokráciaellenes, antiparlamentáris, antiliberális, nemzetinek hazudott, jobboldali államszervezési formát jelent. Amely alapvető jogaitól fosztja meg az egyént, mindent az elnyomó állam uralma alá rendel, felszámolja a demokráciát, és zsarnoki diktatúrát vezet be. Inkább letagadják, hogy fasiszta veszély van, annak ellenére, hogy az ország első számú vezetője rendszeresen fasiszta nézeteket tartalmazó beszédeket tart, csak ne kelljen szembenézni annak szükségével, hogy bizony itt – a még meglévő demokratikus eszközöket   felhasználva – antifasiszta ellenállást kellene szervezni.

A múlt csak olyanok esetében ismétli önmagát, akik nem tanulnak a múltjukból, akik nem tartják ébren egy nemzet lelkiismeretét, akik elcsépelt demagógiának nevezik, ha valaki fasizmust emleget, miközben még az iskolában sem tanították meg azt, hogy a fasizmus valójában mit jelent. Ezért képtelenek a felismerésére, képtelenek a veszély megértésére, és nem éreznek semmiféle késztetést arra, hogy egy újabb fasiszta diktatúrának ellenálljanak.

Ma különösen nagy tisztelettel adózunk azoknak az antifasisztáknak, akik felvették a harcot az elnyomással, akik életüket sem kímélve küzdöttek a nemzet szabadságáért a diktatúrával szemben. Legyen ez példa mindnyájunk előtt, és most először gondoljunk rájuk úgy, mint a bajtársainkra, a társainkra, a példaképeinkre, ne pedig úgy, mint egy letűnt korszak egykori résztvevőire vagy áldozataira. Ahogyan folytonosságot hirdetett a kiépülő fasiszta állam a szellemi elődeivel, ugyanúgy folytonosságot kell hirdetni nekünk az antifasiszta ellenállókkal.

Semmi nem zárult le, semmi nem ért véget. Ezt csak nálunk boldogabb országok mondhatják el, akik képesek voltak a fasizmust kizáró demokráciákat létrehozni. Nálunk minden ott folytatódik, ahol abbamaradt, csak a feltételek, a körülmények mások. A környezet változott meg, de a lényeg megmaradt. Ez az, ami sokakat megtéveszt.

A mai korhoz igazított fasizmus épül, és nekünk e korhoz illeszkedő eszközökkel kell antifasiszta ellenállást kifejtenünk: fel kell hívnunk a világ demokratikus közvéleményének figyelmét, hogy Magyarországon lábbal tapossák az emberi jogokat, a demokráciát felszámolják, a jogállamot megszüntetik – megalapozva a gyanút, hogy az Európai Unió első fasiszta állama épül. Nem nézheti tétlenül az európai közösség, de a világ demokratikus közvéleménye, az Egyesült Államok sem, hogy egy kis európai országban újjáélednek, erősödnek a fasiszta eszmék, elnyomják az emberek demokratikus jogait, eszelős elméleteket hirdetnek a Nyugat hanyatlásáról, és arról álmodoznak, hogy a világ majd őket követi. Hogy szándékosan mintát gyártanak arra, hogyan lehet a fasizmust adaptálni a XXI. századba. Mindezt az Európai Unió és a NATO egyik tagállamában.

Kedves Barátaim! Ragaszkodjunk a szabadságunkhoz, a demokráciához, a szólás, a sajtó, az egyenlő esélyeket nyújtó szabad választások szabadságához, a vallás és a lelkiismeret megkülönböztetés nélküli szabadságához! Tiltakozzunk a megalázás ellen, ne engedjük, hogy kényszermunkatáborokba hajtsák a munkanélkülieket, a hátrányos helyzetűeket, hogy megfosszák a sztrájkjogtól a dolgozókat! Ne engedjük, hogy kiüresítsék a demokráciát, hogy formálissá tegyék a többpártrendszert! Ne engedjük, hogy újra fasizmus legyen Magyarországon!

Hajtsunk fejet elődeink előtt, akik bátran szembeszálltak a fasisztákkal, és tegyünk fogadalmat, hogy méltó követőik leszünk. Az antifasizmus ideje nem múlt, nem történelem – egy új típusú, demokratikus eszközökkel kifejtett antifasiszta ellenállás ideje most jött el!

A Kohányi Társaság a szabad, demokratikus, nyugati világ nevében és annak értékei alapján tiltakozik a jogfosztások, az elnyomás, a diktatúra, a fasiszta típusú állam berendezkedése ellen!

.

Az emlékmű lábazatánál magánszemélyek és szervezetek helyezték el koszorúikat, virágaikat,
közöttük a Kohányi Társaság is:

Magyar Antifasiszta Ellenállás Emléknapja Magyar Antifasiszta Ellenállás Emléknapja

.

.
V i d e ó k

Virágok elhelyezése a Remíznél:
[http://youtu.be/mL58Z9B41MI]

Egy lejátszólistán a beszédek, koszorúzások:
http://www.youtube.com/user/tiprodaide#grid/user/6D0656F86A193BD4

__________________________
(*) Nyomtatható változat.

Férfidolgok: szex és politika

(Avagy: Fülkék, forradalmak)

Színház az egész világ

Színház az egész világ

Látókörömbe került egy előadás híre: Lüszisztraté, avagy a hálófülkék forradalma, SALTO MOR(t)ALE Társulat(1)

Első pillanatban azt hittem, hogy ennek a darabnak van némi köze az aktuálpolitikához. Orbán Viktornak legalább a magyar nyelv gazdagítását köszönhetjük (mást se). Számtalan szlogennel (dakota közmondással) ajándékozta meg a magyar embereket. ( Hozzáfogható csak Gyurcsány Ferenc van a politikai palettán. Azt persze nem tudhatjuk, hogy melyikőjüknek mennyi a saját termése, és mennyi a tanácsadó stábé. Sejtésem szerint Orbánt inkább segítette/segíti egy kitűnő polmarketinges csapat, míg az MSZP-nél ilyesmi létezését valahogy nehezen tudom elhinni. Hacsak suttyomban ott is nem fideszes polmarketingesek segítenek – a leépülésben.)

Fülke és a forradalom – 2010 óta e két szó hallatán minden magyar ember csak egy dologra asszociálhat.

Második pillanatra azt hittem, hogy mégsincs köze napjaink politikai-társadalmi zajlásaihoz.  Ezért csak ezen a mondaton akadtam meg: “Ők pedig a legősibb eszközt használják ami csak nőknek megadatott: az eszüket és….” – hát, a nők legősibb eszközeként mintha valami mást tartana számon a társadalmi tudat. De minimum a kettőt együtt.

Még ezen is meghökkentem: “Az előadás nyomokban erotikát, és politikát tartalmazhat.” Mint ahogy némely élelmiszeren ott a figyelmeztetés, hogy pl. nyomokban földimogyorót tartalmazhat, vagy ilyesmit. Vagy mint a mesében: mondok/mutatok is valamit, meg nem is.

Harmadik pillanatra aztán mégis az első benyomásom tér vissza, ahogy a darab lényegének egy mondatba tömörítését olvasom: “Az európai civilizáció bölcsőjében, i.e. 411-ben, két nagy párt –Athén és Spárta- vívja férfias testvérháborúját. A tét óriási: Demokrácia vagy Királyság?” Bár napi politikai aktualitásról nemigen lehet beszélni, hiszen Magyarországon a demokrácia sorsa már eldőlt a királyság javára. De a jelennel való kapcsolatot a “két nagy párt” említése feltétlenül jelzi, még ha némileg sántít is az utalás, hiszen a két párt egyike már csak kis jóindulattal nevezhető nagynak.

A színdarab történelmi hátterébe kicsit belekutakodva láthatjuk, hogy nem csak a jelenkori, hanem a múltbéli szituáció  is jóval bonyolultabb annál, mint hogy két mondatba lehessen sűríteni. Lehetséges, hogy az előadás e bonyolultságot (is) érzékeltetni fogja “nyomokban”, a szexuális vonulat valószínű túltengése során.

Pedig a “Mi a demokrácia?” kérdés(2) is van olyan izgalmas, mint a szex 🙂
________________________________
(1)  SALTO MOR(t)ALE Társulat, http://saltomortale.hu/

A darab lényege egy mondatban: az athéni és a spártai nők Lüszisztraté athéni és Lampithó spártai nők vezetésével elhatározzák, hogy addig nem engedik be férjüket ágyaikba, míg azok békét nem kötnek a peloponnészoszi háborúban. E tekintetben is nagy a különbség a magyar viszonyokhoz képest: a nők olyannyira elfogadják a társadalmi döntések minden fórumáról való, egyre teljeskörűbb kizárásukat, hogy egy ilyen jelentőségű akció Magyarországon elképzelhetetlen. De ha forráskutatásaim alapján jól látom, Athénben is csak egy – felsőbbrendű – férfiú képzeletében fordult elő.

(3) Athéni demokrácia létrejötte, működése, intézményei (Segítség érettségizőknek): http://demokracia.netlap.net/

Ez az oldal ugyan nagyon leegyszerűsítve ismerteti az “Athéni demokráciát”, de egyetlen mondata azonnal felveti a “demokrácia” definíciója iránti igényt: “Ez az első állam a világtörténelemben, ahol a polgárok egyenlő jogokkal és szabadsággal rendelkeznek (kivéve nem athéni polgárok, rabszolgák, nők).” Hiszen milyen demokrácia az, amely törvény erejével (is) kirekeszt bizonyos társadalmi csoportokat a közéletből, ahol lehetnek másodrendű polgárok, sőt, ahol lehet embereket nem emberszámba venni? Érdekes lenne tudni, hogy érettségire készülők között előfordul-e olyan éretten gondolkodó fiatal, akiben felvetődik a gyanú: itt van némi ellentmondás.

Érdekes módon az “Athéni demokrácia” körüli kételyekről első körben magyar nyelven nem találtam forrást, az angol nyelvűt tudom ajánlani:  Az Athéni demokrácia kritikája, Athenian democracy > Criticism of the democracy, http://en.wikipedia.org/wiki/Athenian_democracy#Criticism_of_the_democracy

További körök futását a témában inkább rád bízom, Kedves Olvasóm, kiinduláshoz még ajánlhatom:

%d blogger ezt kedveli: