eVitae

Nem mondhatom el senkinek

Kategória archívok: Tudomány

E-diktátorok: Facebook

E-diktátorok: FacebookA másik blogomban e-cseteltem kissé a mesterséges intelligenciához (MI) (magyarul: artificial intelligence (AI) ) való ambivalens viszonyomat, így itt nem bocsátkozom ismétlésekbe, ellenben itt szemléltetem, (alátámasztom) ottani vélekedésemet.
.
A Facebook(FB) az egyik kitűnő példa arra, hogy a MI (pontosabban a szoftverfejlesztők, ill. az őket irányítók – akik mind emberek – szoftvertermékei) hogyan is igyekszik megfosztani az azokat használók tömegeit szabad akaratuktól.
.
Ez önmagában is háborgásra ad okot (egyes szabadságmániás egyéneknek, pl. nekem), de ahogy a kipattant, és egyre továbbgyűrűző botrány (a Cambridge Analytica a földgolyóbis közel 90 millió (ha nem több!) FB felhasználó mindenféle személyes adatát (közöttük pl. privát üzeneteiket) begyűjtötte saját manipulációs (és még ki tudja, milyen)) céljaira, még tetejébe (ha jól értem ezt az angol nyelvű cikket), akkor Mark Zuckerberg (fellengzősen?) a MI-vel takarózik, mintha azt nem is emberek készítenék, hanem valami önmagától születő és uralkodó, természetfölötti hatalom lenne. Pedig a MI nem más, mint szoftvertermékek(programkódok/algoritmusok) halmaza, amit az e-diktátorok minden igyekezetükkel misztifikálni igyekeznek, mely módszer a diktátorsághoz vezető út egyik alapköve: az embertömegek nehogy már szoftvergyártókat/-üzemeltetőket tegyenek felelőssé pl. adatlopásokért, vagy a rengeteg rejtett, vagy észlelhető hibáért, az általuk okozott károkért, hanem a megfoghatatlan, ismeretlen MIsztériumot, amihez embernek csak annyi köze lehet, hogy engedelmeskedik “neki”. . . . Folytatás/More. . . »»

Mocsárdal

https://en.wikipedia.org/wiki/Peat_Bog_SoldiersIdeiglenesen Kínában állomásozó Kedves Barátomtól kaptam a hírt, hogy a Roma Holocaust, a Pharrajimos 70. évfordulójának idei, Nehru parti megemlékezési eseményét szervezők körében felvetődött a Mocsárdal éneklése.

Napjainkra a mocsár számomra elsősorban a magyar politikai színjáték szinonimájává vált. A Mocsárdalról soha nem hallottam eddig, de különös érzés a Magyar Politikai Mocsár öl(el)ésében tudni, hogy ez egy antifasiszta-mozgalmi dal, mely 1933-ban, egy németországi náci munkatáborban született, ahova a nácik a birodalom politikai ellenségeit, a szocialistákat és kommunistákat gyűjtötték. A Wikipédia angol nyelvű szócikke további infókat is tartalmaz ( magyar fordítása – nem meglepő módon – nincs neki). A dal szövegének sokféle nyelven sokféle (rövidebb/hosszabb) változata van. Összegyűjtöttem pár nyelvi változatot ide, egy csokorba – ne kelljen újra keresgélni, ha netán később is szükség lenne rájuk. Az alábbi gyűjteményben a szövegek a videófelvételeken is hallható változatok: [Kattins ide a folytatáshoz… / Click to continue…]

Szenes Hanna és Szép Ernő

Szenes Hanna Szép ErnőA Kohányi Társaság Szenes Hanna és Szép Ernő születésének évfordulója alkalmából emlékezik és emlékeztet 2014.07.17., csütörtök 18-19 órakor. Részletek a Kohányi Társaság web-nyitott Facebook oldalán találhatók, mely bejelentkezés nélkül is olvasható. [Kattins ide a folytatáshoz… / Click to continue…]

Széles Gábor náci példaképe

Széles GábotA szélsőjobbosok egyetlen becsülendő vonása: nyíltan vállalják, hogy tényleg azok, amiknek látszanak.

Véletlenül botlottam Széles Gábor tudományos igényű, fizikai és történelmi adalékokkal dúsított alábbi postjába a Facebookon (szerencsére nem kell ahhoz az FB zártkörű, ugyanakkor csupalyuk szénakazlába beregisztrálni-belépni ahhoz, hogy részesülhessünk a nagyszerű mű nyújtotta élvezetben.) [Tovább is van… / More…]

Vissza Ázsiába

Magyarország: “itt felejtett középkor”. Ki hinné, hogy 110 év múlva kb. ugyanott tart az ország, mint amikor Ady Endre fakadt ki az akkori magyar politikai kupleráj miatt a “Menjünk vissza Ázsiába” c., a Nagyváradi Naplóban 1902. január 31-én megjelent írásában. Magyarul az elektronikus könyvtárban elolvasható: http://mek.oszk.hu/05500/05551/html/adypr0183.html

Khm. Már hallom is napjaink nácijainak ítéletét: Ady Endre idegenszívű, magyarellenes, hazaáruló, meg ilyesmi.

Nem lehet eléggé megköszönni S.Balogh Évának, hogy Ady háborgásait az angolul értők (vagyis a nagyvilág) számára is elérhetővé tette, a múlt és jelenkori magyar politikai mocsárról szóló, rendkívül tartalmas tudósításai keretében.

Endre Ady: “Let us go back to Asia” (1902), https://hungarianspectrum.wordpress.com/2013/03/24/endre-ady-let-us-go-back-to-asia-1902/

Many thanks to Eva S. Balogh for her great work.

Hungarian Spectrum

A friend called my attention to an article written by Endre Ady, the great Hungarian poet, in 1902. For those of you not familiar with Ady’s work, I ought say a few words about him. He came from an impoverished Calvinist petty noble family. The house he was born in was no different from those of the Romanian and Hungarian peasants in Érmindszent, today called Adyfalva in Hungarian and Ady Endre in Romanian. After he studied law for a while in Debrecen he became a journalist, but he left the city soon after. The town later became the symbol of backwardness in his poetry. He moved to Nagyvárad (Oradea) which in those days was considered to be a small but lively cultural center. I might add that Nagyvárad in those days had a very large Jewish population. About 15,000 out of the total population of 60,000. It was here that…

View original post 996 további szó

A család cselédje

—–

http://www.blogher.com/most-women-would-rather-divorce-be-housewifeeVitae, aki vendégszerzőként blogjába befogadott, érdekes írást(1) tett közzé néhány nappal ezelőtt. Arról szól az írás, hogy tulajdonképpen sokkal tisztességesebb lenne a társadalom részéről, ha az évnek azt az egyetlen napját, amikor mi, férfiak a nőket – úgymond – ünnepeljük és köszöntjük, nem nőnapnak, hanem cselédnapnak neveznénk, hiszen a társadalom az év összes többi napján szinte kizárólag ezt a szerepet szánja a nőknek. Igaz ez a munkahelyen, a politikában, de mindenekelőtt és elsősorban a családban. Vagyis – mondja joggal eVitae – a nő nem más, mint a család cselédje.

Nem tudom, feltűnt-e már az olvasónak a “cseléd” és a “család” szavak hasonlósága. Nem is igényel sok kutakodást, hogy kiderítsük: nem véletlen az összecsengés; a két szó ugyanarról a tőről fakad.(2) A régi szláv nyelvekben volt ugyanis egy “e”-hez hasonló orrhang, a nazális e (a lengyelben a mai napig megmaradt, és “ę” betűvel jelölik). Ez később egyes nyelvekben, így az oroszban is “ja”-ra (“я”) módosult. A “rend” szavunkban az “e” nazális, ezt nyilván egy régi szláv nyelvből vettük át. Az oroszban ez a szó “ряд” formában szerepel. Az “öt” ógörögül “πεντα”; ebből lett (nyilván egy régi szláv nyelv közvetítésével) a “péntek” szavunk (a hét ötödik napja; itt is megjelenik a nazális “e”), oroszul azonban az “öt” “пять”, a “péntek” pedig “пятница”. A “köszönöm” szót szomszédaink nyelvein szinte mindenki ismeri: lengyelül “dziękuję”, szlovákul pedig “ďakujem”, és még sok hasonló példát lehetne hozni. A régi szláv szó feltehetően valahogy úgy hangzott, hogy “cselend”, ebből lett nálunk a “cseléd”, az oroszban pedig a “ház körüli szolga, cseléd” jelentésű “челядь”.(3) De – milyen árulkodó – a “челядь” szó nem hím- hanem nőnemű (a “ь” lágyjelre végződő főnevek az oroszban egyaránt lehetnek hím- és nőneműek). A magyar azonban később még egyszer átvette ugyanezt a szót, de akkor már olyan állapotában, hogy megtörtént a “nazális e” átalakulása a “ja” hangra: ebből lett a “család” szavunk (a magyar nyelv nem szereti a vegyes hangrendű szavakat). A jelentésváltozás persze végül is érthető: a nagycsaládokhoz a cselédek is hozzátartoztak, a háztartási munkát pedig szinte kizárólag a női cselédek végezték (akinek cselédre nem futotta, annak ott volt a feleség, az anya, a húg, a nagynéni).

Teljesen korrekt dolog tehát a nőnapot a “cselédnap” szóval illetni. De ha eVitae helyette “családnap”-ot írt volna, az új keresztény nemzeti kurzustól akár egy jó pontot is kaphatott volna: a kurzus urai úgy gondolják, hogy a nőknek szinte minden feladata a családon belül van (szülés, háztartás, gyereknevelés, stb.) eVitae azonban “cselédnap”-ot írt, így aztán sok-sok rossz pontra számíthat. Pedig hát – mint látjuk – a család és a cseléd lényegében ugyanaz.

————————- FOOT ———————

Források:
(1) Cselédnap: https://evitae.wordpress.com/2013/03/08/cselednap/
(2) Magyar etimológiai nagyszótár (Tótfalusi István); Család: http://www.szokincshalo.hu/szotar/?qbetu=c&qsearch=&qdetail=1598
(3) ПоискСлов.com: http://poiskslov.com/word/%D1%87%D0%B5%D0%BB%D1%8F%D0%B4%D1%8C/
(4) A fotó forráshelye: http://www.blogher.com/most-women-would-rather-divorce-be-housewife

————–

Kapcsolódó postok:

Énekek

A Rózsa énekeiKissé furcsa, hogy az egyik, a nácik segedelmével teljhatalomhoz jutott fidesz kegyelméből működni tudó tévé csatorna épp most vetítette le A Rózsa énekei(1) c. filmet, pár nappal azután, hogy illegális militáns újnáci alakulatok masíroztak Budapest utcáin a “Becsület napja” fedőnevű magyar náci erődemonstráción, a magukat “demokratikus erőknek” fényező látványdemokraták jótékony szemhunyása révén háborítatlanul. (Nem az illegitim fidesz kormányt kell képmutató módon ostorozni náci segéderőinek parádéi miatt szüntelen, Kedves Olvasóm. Ahogyan a farkast is hiábavaló és nevetséges azért elmarasztalni, amiért bárányhúst eszik – mert hát hisz ez a vele született természete.)

Ha rosszhiszemű lennék, azt hinném, hogy a tévécsatorna fidesz-jobbik “sugallatra”, merő cinizmusból adta le. (Rosszhiszemű vagyok.) Folytatás »»

Holnap honlap

Holnap honlap

Belülről

Most veszem csak észre, hogy mi, magyar nyelvűek, egy eredeti gyári hibát is kapunk a WordPress szolgáltatói csomagjában. És Te sem szólhattál, Kedves Olvasóm, mert ezt valószínűleg nem láthatod, csak ha netán van  WP regisztrációd, és be is vagy jelentkezve, és van WP blogod, és azon magyar nyelvi olvasói felületet állítottál be, és a Meta Widgetet a blogodon megjeleníted valahol. Ennyi feltétel egyidejű teljesülésének kicsi az esélye Nálad, Kedves Olvasóm. Ezért én most mindenesetre kicsit “kibeszélem” a WP-t, hogy újabb adalékot kaphass a WP blogger-élet nehézségeiről.

Holnap Honlap Kívülről

Kívülről

Ez esetben (is) tehetetlen a blogger, mert ezeket a linkeket, nevükkel, az akármilyen nyelvűre fordítottal együtt, a WP készen adja, csak a linkcsoport fejlécének nevét engedik a bloggazda hatáskörébe. Így lett nálam: “Technikai dolgok“. Merthogy azok.

Így aztán a “Honlap Adminisztráció” helyett be kell érnünk a “Holnap Adminisztráció” megnevezéssel. Végül is nem nagy különbség: csak két betű van felcserélve.

http://en.support.files.wordpress.com/2008/12/meta1.png

Angol eredeti (belső)

Mivel a “Holnap Adminisztráció” is értelmes jelentéssel bír, elmélázhatnánk azon, hogy mit is kezdhetnénk vele. Nagyon kezdő bloggert akár meg is téveszthet. Gondolhatja, hogy ráérős, halogatós bloggereknek való funkció az “ej, ráérünk arra még” jegyében.

Egyértelmű a fordítási/gépelési hiba, ha az angol eredetivel összevetjük: “Site Admin“. A “Site” és a “Honlap” jelentése se igen fedi egymást, de hát a magyar az angol nyelv tömörségével nem vetekedhet. Nehéz az angol (különösen internetes, informatikai) kifejezéseknek magyar megfelelőket találni.

Nos, Kedves Olvasóm, ennyit erről. Mára.

Holnap is lesz honlap.

Evita: hatvan

Eva Perón, upload.wikimedia.org...173px-Evita_color.jpgHatvan éve, 1952. július 26-án halt meg Eva (Evita) Perón(1). Ezt véletlenül, egy AN blogtárs postjának címéből(2) tudtam meg. És mert netes nevem némi rokonságot mutat Argentína legendájának a nevével, érdeklődve futottam át az cikkbe foglalt információkon.  És ha már így belebotlottam, hát utánanéztem még a Wikipédián(1) és egy Google találati helyen(3) is.

Ha hihetünk a történetíróknak (manapság, mikor Magyarországon épp átírják a történelmet a fasisztoid hatalom szájaíze szerint, már mindent fenntartással kell fogadni), Eva Perón nagyon különös, ellentmondásos ember lehetett. Az nagy érdeme, hogy az argentin nők 1947-től választójogot kaptak. (Bár valószínűleg továbbra is főként férfiakat választottak a politikai pozíciókba.)

Érdekesen fogalmaz(a) a bloggertárs (egy korábbi, 1945-ös esemény kapcsán): “Hálából Peron október 21-én titokban feleségül veszi Evat.” Ez is kérdéses, hogy mennyire igaz. De elképzelhető. Végül is a házasság is csak egy üzlet. Nem igaz, Kedves Olvasóm?

Állítólag a szegényeken és éhezőkön kívánt segíteni a gazdagokat óriási adományokra sarkallva, miközben ő maga hódolt a luxusnak – vajon milyen pénzekből finanszírozta? :

“Halála után négyszáz kosztüm és ruha, hatszáz kalap, 1.250.000 font értékű ékszer, valamint olyan nemes-szőrme bundák és keppek maradtak utána, melyek 3500 munkás egyhavi bérével voltak egyenértékűek.”

Egyetlen dolog kétségtelennek tűnik: politikai marketingben rendkívül tehetséges volt, tudott a tömegekre hatni, maga köré mítoszt teremteni, személye iránt rajongást kelteni. A jelek szerint a jövőre nézvést is maradandóan. Úgy vélem, ezt az adottságát sokkal rosszabb célok szolgálatába is állíthatta volna. Így mégis inkább a pozitív irányba billen a mérleg. Bár ki tudja, mikor jön egy újabb politikai irányvonal, amely “leleplezi” Evita Perón eddig nem ismert sötét oldalát. Az angol nyelvű Wikipedia(1) oldalon találhatunk erre utaló jeleket is.

Meglepő, hogy csak 33 évet élt, de rövid élete annál sűrűbb volt. Ebben  emlékeztet József Attilára. Többet éltek 30 év alatt, mint az emberek többsége háromszor annyi idő során.

A másik forrásból(3) megtudhatjuk, hogy ennek az egész országot átható mítosznak az eredményeként Evita Perón holtteste 20 évig bolyongott a világban. Ez azért nem semmi.

Ezek után egy kis privát: már netéletem elején (valamikor az őskorban) elkezdtem preferálni, majd egyre inkább használni az e-Vita nicknevet. Nagyon elégedett vagyok ezzel az ötletemmel azóta is, mert többfenekű kifejezés. A netes vitákra (fórumok, kommentek) is utal, az online életet is jelezheti, és még a rendes polgári nevem is benne rejlik.  Sajnos egyes helyeken, mint pl. itt a WP-n nem fogadják el a névben a kötőjelet. Az eVita név pedig már szinte mindenütt foglalt, és nem is tartalmazza azt a pluszt, azt az unikumot, amire vágyom, és nem utolsó sorban, ilyen rövid nevet sok szolgáltató nem is enged. Ilyen külső kényszerekből kifolyólag kellett pár egyéb mutánst létrehoznom különféle szolgáltatásokra való regisztráláskor, mint pl. eVitae, e-Vitae. És érdekes, utána tudtam meg, hogy a vitae(b) is ugyanazt jelenti, mint a vita (latinul).

Mindenesetre bármelyik névvariánsra keresel, Kedves Olvasóm, a Google találataiban az nem mind én vagyok 🙂
Bár, ha jól látom, eléggé túltengek 🙂

_____________________________________________
(1)  http://hu.wikipedia.org/wiki/Evita_Per%C3%B3n
Angolul értőknek inkább a sokkal gazdagabb angol változatot ajánlom: http://en.wikipedia.org/wiki/Eva_Per%C3%B3n
(2) http://hessenwinkel.wordpress.com/2012/07/27/a-szent-politikus-evita-60-eve-halt-meg/
(3) http://www.mult-kor.hu/20120727_eva_peron_testenek_20_eves_odusszeiaja

_____________________________________________
(a) Köszönöm a kedves BloggerTársnak hessenwinkelnek, hogy felhívta a figyelmemet egy fogalmazási hibámra, minek következtében két bekezdésem tévesen ok-okozati összefüggésben is értelmezhető.  Az egyik bekezdésem az azt követő másik előzményének fogható fel. Ezért korrigálnom kell magamat: a két bekezdés ok-okozati összefüggésben nem áll egymással, sőt az események időrendiségével sem korrelálnak. Mondhatni: csapongtam egy kicsit az események között. Ugyanis számomra a történeti sorrendiségtől függetlenül meghökkentő kijelentés, hogy egy férfi a politikai (vagy akármilyen) karrierjét segítő nőt hálából vesz feleségül. Nem is tudom… talán kéne egy külön kis postot írnom erről, mintsem itt ragozzam ezt még egy kicsit tovább…
(b) Köszönöm egy Kedves Olvasómnak/Kommentelőmnek, hogy elhelyezte a latin nyelvtudásomhoz vezető út első aprócska alapkövét 🙂 Ezek szerint a vitae a vita birtokos esete (genitive).

Csövi

Íme, máris találtam egy politikamentes témát, feledkezzünk hát meg egy pillanatra a magyar politika mocsaráról. Jól jön egy kis pihenés talán Néked is, Kedves Olvasóm.

Wikipedia: Hydrogen pipeline transportEgyik kedves barátomtól (továbbiakban: KB) hirtelen felindulásból úgy köszöntem el: csövi. Gondoltam: hadd legyünk már mi is egy kicsikét lazák, fiatalosak, trendik, vagy ilyesmi. Évente egyszer-kétszer. Bőven ránk fér(ne) egy kis lazaság, móka, kacagás ebben az orrfacsaró, gyomorháborgató kuplerájban. Így hát megeresztettem egy ilyen kis édi-bédi szlengi-lengit.

És láss csodát, Kedves Olvasóm: KB megkérdezte, mit jelent a csövi. Ismerve KB némileg konzervatívabb habitusát, azt nem mondanám, hogy eldobtam az agyamat, de azért némileg mégis meghökkentem, mert amúgy az ő lelkülete-hevülete is kenterbe veri az életkor szerint jócskán fiatalabbakat.

De hát ő sem tudhat mindent, így aztán felvilágosítottam. Egyidejűleg kíváncsiság ébredt bennem is, hogy vajon mennyire is vagyok én trendi ezzel a csövivel, egyáltalán jókor használom-e jó helyen, stb.

Az eredetét eddig nem tudtam, bár nem is kutattam, sőt még el se töprengtem rajta. Talán azért, mert mindig voltak fontosabb töprengenivalóim. Most is vannak, de hát úgy kell a lazulás, mint egy falat kenyér, és az interneten seperc alatt meg is találtam(1) a szükséges infót, sőt kicsit többet is:

Ugyanerre a srófra jár az olaszul “viszlátot” jelentő ciaóból a hatvanas évek közepén honosított csaó, amit a “szervuszt” előbb “szevaszra”, utóbb már csak “szasz”-szá is formáló szleng előbb “csá”-vá torzított, majd “cső”-re magyarított, később meg “csövi”-vé édesített. Mígnem aztán ebbe is beleunva “csőváz”-zá nemesítette, hogy mára ­ egyes mindig újító poéngyárosok visszanyúlva a “csá”-hoz ­ ránk szabadítsák a “csákányt”.

A magyarázó néhány mondat maga is egy nyelvi remekmű, a “csövi”-vé édesített, “csőváz”-zá nemesítetteránk szabadítsák a “csákányt” szófordulatok egyszerűen fantasztikusak.

Érdekes ellentétet képez viszont a cikk néhány más mondata, melyek olvastán némileg meginog saját anyanyelvem kellő ismeretébe  vetett hitem:

A már idézett a keresett szó: Nádasdy Ádám is úgy véli, hogy “a szleng döntően a szókincset érinti, a nyelvtant szinte soha”. Kis Tamás szlengkutató, a Debreceni Tudományegyetem mely nyelvésze szerint egyébként nem is lehet tisztán tartalomban: “szlengben beszélni”, mivel csak szlenggel megtűzdelt, szilárd struktúrájú beszéd létezik, amelynek fundamentuma a beszélő alapnyelve.

Számomra kissé kusza ez a rész, de hátha Te, Kedves Olvasóm, jobban elboldogulsz vele. Ez esetben kérlek, fordítsd le nekem tudományosról mezítlábas mezeire.

applications internet image @ wpclipart.comLám, mégis csak van haszna annak, hogy az ember hagy némi kommunikációs csatornát, néhány lőrést, szellőzőnyílást belső emigrációjának erős bástyáin. Így aztán most például mindketten – én és KB is – tanultunk valamit. Talán még Te is, Kedves Olvasóm. Pláne, mert látom ám a bolgstatisztikámból, hogy a (valószínűsíthetően magyarul – is – értő) olvasóim a világ különböző tájairól is idetévednek. Így számukra talán nagyobb eséllyel szolgálhatok némi érdekességgel az élő nyelvi közegből. Bár az internet korában nincsenek kommunikációs falak. (Még?)

Bár lehetne ezt még ragozni(2), de most inkább csak lazán elköszönök Tőled, Kedves Olvasóm: Csövi!
__________________________________________
(1) Vajna Tamás: A szlengcsinálás trükkjei; Beszél ön lazául? 2001.01.24., http://mnytud.arts.klte.hu/szleng/egyeb/vajnhvg2.htm
(2) Csácsumicsá és társai: http://www.hogymondom.hu/showslang.php?slang=cs%C5%91kutya

%d blogger ezt szereti: