eVitae

Nem mondhatom el senkinek

Havi archívumok: május 2020

Hímnem, nőnem, COVID-19

grammar_fr_book
A Francia Akadémia döntött: a COVID-19 nevű betegség nőnemű. Azaz a helyes – névelős – használata: “la COVID-19”

Ezzel szeretne véget vetni annak a sajnálatosan hibás (hímnemű: “le COVID-19“) használatnak, mely a médiában és a közbeszédben terjedt el:

“It is perhaps not too late to give this acronym back the gender it should have.” (thelocal.fr: Covid-19 is officially feminine, say French language guardians, 2020.05.11)
“Talán még nem túl késő visszaadni ennek a rövidítésnek azt a nemet, mely megilleti.”

Döntését azzal indokolta: a COVID a (koronavírus okozta: COrona VIrus Disease) betegség rövidítése, és mivel a betegség franciául “la maladie“, mely nőnemű, így nyilvánvalóan a rövidítése is nőnemű kell, hogy legyen. Kristálytiszta logika.

Hogy mégis miért kezdték a népek (tévesen) hímnemben használni, arra is van magyarázat: a betegség kórokozója (ill. maga a vírus) hímnemű: “le (corona)virus“.

Egyébkén (megfigyeléseim szerint) általában is igaz, hogy a népek össze-vissza keverik a vírust és az általa okozott betegséget – gyakran egymás szinonimájaként használják. Persze, nehéz is odafigyelni a megfelelő használatra, amikor napról-napra, óráról órára változnak a dolgok – a tudvalevőleg nehézkes társadalmi tudatba nem könnyen épülnek be új szavak, kifejezések, pláne a helyes használatuk. (Talán még én se mindig korrektül használtam eddig, de majd ezentúl azon leszek.)

Még az Index.hu is rosszul írja annak a cikkének a címében, ami pedig épp erről szól, és épphogy a fogalmak megfelelő használatát kellene terjesztenie egy ilyen nagy múltú, mainstream médiumnak: “Franciaországban úgy döntöttek, a koronavírus grammatikailag nőnemű“, hiszen épphogy nem a koronavírus, hanem a COVID-19 nőneműségéről döntöttek, és a vírus továbbra is hímnemű! Nos, ezért nem szabad csak egyetlen hírforrásra támaszkodni, minimum 2, de inkább 3+ (lehetőleg eredeti nyelvű) webhelyen kell még utánanézni, és valahogy megtalálni a közös metszetüket. (Már egy korábbi postomban is jeleztem, hogy az Index.hu cikkeire se vennék mérget.)

Érdekes lenne egy olyan tanulmány, hogy a koronavírusnak köszönhetően mennyi új fogalom jött létre, ill. mennyi került be hirtelen a szélesebb köztudatba/-nyelvbe. Volt-e valaha ilyen mérvű “nyelvbővülés” a történelemben ilyen rövid idő alatt? Ha lenne több életem, az egyiket (amelyikben még gazdag is lévén, meg is engedhetném magamnak) egy ilyesféle kutatásra szánnám. Már gondoltam, hogy legalább ide a blogba gyűjtögetni kellene őket. A nyájimmunitás már megvolt 🙂

Érdekes még, hogy a hivatkozott hírforrás szerint:

“The World Health Organisation has long referred to COVID-19 as “la”, and in Canada, Prime Minister Justin Trudeau, government websites and the media use the feminine form.”
“Az Egészségügyi Világszervezet már régóta “la” -val használja a COVID-19-et, Kanadában pedig Justin Trudeau miniszterelnök, a kormányzati weboldalak és a média a nőnemű formát használja.”

Úgy tűnik, mintha a Francia Akadémia némileg lemaradt volna a világtól. Khm. Persze nem csoda, ha a forrás szerint:

“The members of the French academy are mostly elderly men who wear an ornate uniform and a sword and are known as the immortals.”
“A Francia Akadémia tagjai többnyire idős férfiak, akik díszes egyenruhát és kardot viselnek és “a hallhatatlanok“-ként ismertek.”

Továbbá:

“Only last year did the notoriously conservative academy open the door to feminine versions of professions such as doctor and teacher.”
“Csak a tavalyi év óta nyitotta meg a hírhedten konzervatív akadémia kapuit az olyan szakmák női változatai számára, mint az orvos és a tanár.”

Ez utóbbit nem egészen értem, mert az ugyan világos, hogy jó sokáig ez is férfiklubként működött, de az angol Wikipedia szerint, ha jól értem, 1980-ban először választották meg (be) az első női tagot. De lehetséges, hogy fizikailag a kapun, az épületbe, a “klubba” még sokáig nem engedték őket belépni. (Ez irányú kutakodásra egyelőre nem tudok erőforrásaimból áldozni – kíváncsiságom dacára.)

Azt is érdekes lenne tudni, hogy nők esetében is szükséges-e a kard a díszbe öltözéshez, vagy náluk valami más helyettesítő kellék szerepel-e. (Remélem, nem fakanál, vagy ilyesmi. Végülis az ott mégse Magyarország, hanem Európa.)

A “Office Quebecois de la langue Francoise” (Kanadai francia nyelvi hivatal), és a Spanyol Királyi Akadémia is hasonló iránymutatásokat adott közre, ugyanolyan nyelvtani indoklással. (Elvégre a spanyol nyelv grammatikája rokona a franciának. És az olaszé is.)grammar_mistakes

Még szerencse, hogy a magyar nyelvben nincs a főneveknek neme (gender), mert a Magyarországot vezénylő macsóklub szemében a gender szó önmagában is vörös posztó, és képzelem, mennyire örülnének, ha a nők bántalmazóival való összekacsintásuk mellett még a COVID-19-et is nőnemű csapásnak deklarálnák.
Folytatás/More. . . »»

Férfiasan pikáns Facebook emoji

hoops_hmEsetem a pénisznek látszó Facebook emojival…

Talán már mondtam itt-ott, Kedves Olvasóm, hogy utálom a Facebook-ot, és bár hiányzik belőlem a csordaösztön, ám mégis kénytelen vagyok többé-kevésbé követni a nyájat, mert egyre inkább csak ott lehet megtalálni bizonyos infókat, pl. most a járvánnyal kapcsolatban az országot vezénylő politikusok, ill. kutatók, szakértők is csak oda raknak fel tájékoztatókat, ismertetőket, videókat.

Szerencsés esetben legalább értenek annyira hozzá, hogy FB oldaluk web-nyitott legyen, azaz FB belépés nélkül is lehessen olvasni, és a keresőmotorokkal is megtalálhatók legyenek. Rosszabb esetben sajnos ez nem érdekli őket, így csak az FB által bezárt felületeken lehet hozzájuk jutni, utólag rájuk keresni meg lényegében lehetetlen. Mai, trendi szóval azt is mondhatnók, hogy Facebook Őfelsége e-karanténba zárja a világ egyre nagyobb részét.

Ebből az is következik, hogy ha azt szeretném, hogy itt e blogba írogatott gondolataim, infóim eljussanak más emberekhez, kénytelen vagyok az FB szénakazlában (homokozójában) szétszórni lábnyomaimat (linkeket, kommenteket). Így aztán mostanában időnként be-belépek valamelyik FB fiókomba, és kicsinykét elhullatom e-morzsáimat, itt-ott.

Épp egy komment írásával bíbelődtem, és úgy éreztem, valamilyen emojival (aka smiley) kissé vizualizálni lehetne a szövegemet. Amúgy ezeket se nagyon szeretem/használom, mert elég kényelmetlen megfelelőt keresni/találni, ha az ember nem csak abból az első néhányból akarna választani, melyek rögtön látszanak. A legtöbbje elég béna, és nem is igazán tudom, mit ábrázol, mire jó – pláne ilyen miniatűr méretben (továbbiakban: maszat). Megjelenhetne egy egérfókuszra reagáló kis szövegbuborékban röviden valami magyarázó szöveg. De egy e-diktátor minek is piszmogna a felhasználó megfelelő tájékoztatásával. Most kivételesen mégis lejjebb görgettem és nézegettem a sűrű tömött maszat sorokat, hátha találok egy nekem való kis maszatot.fb_nose_penis

Egyszer csak nem hiszem el, amit látok: egy pénisz emoji. Hát ez érdekes. Facebook Őfelsége (algoritmusai) annyira igyekszik őrködni alattvalóinak helyes(nek deklarált) viselkedésére, és mégis odarak egy ilyen, elég egyértelmű szimbólumot? Mivel nem akarok hinni a szememnek, nézem még a maszatlistát, hogy vannak-e még hasonlók, mondjuk pikáns női testrészek(nek látszók). Nem találok, bár kinek van ideje/türelme ezt a maszathalmazt végignézni? Így inkább csak sejtem, hogy nincs több.

Valószínűnek tartom, hogy mégsem az, aminek látszik. De akkor mi lehet? Kétségek gyötörnek: csak nem én vagyok az egyetlen, “akinek mindenről az jut az eszébe”? Hiszen elképzelhetetlen, hogy az a rengeteg FB alattvaló ne kürtölte volna már világgá, felháborodva, vagy röhögve, hogy a Facebook pénisz emojit is engedélyez. Ám az is lehet, hogy nemigen tekernek a maszatlistán odáig, hogy észrevegyék. Ahogy eddig én se.

Kétségeim eloszlatandó ráguglizok a releváns kulcsszavakra, és lám, az első néhány találat között ott van: már 2016-ban is az FB maszatlistán szerepelt, és bizony észre is vették, és egy ausztráliai talk show-ban beszéltek is róla, amit egy weboldal is említ a cikkében, és ahonnan a beszélgetés videófelvételét is el lehet érni (mindegyik angolul).

Ezek segítségével gyúlt világosság elmémben: stimmel, hogy ez a maszat egy testrész, ám nem az, aminek látszik, hanem orr. Vagyis a szaglás szimbóluma.

Mit mondjak, eszembe nem jutott volna magamtól, hogy ez egy orr. nose_fb_emojiMég a felnagyított (eredeti) méretű képről se biztos, hogy egyből beugrana. Inkább még egy banán képe. Sőt, az emojipedia.org oldalon látható, hogy a különféle szolgáltatók többé-kevésbé eltérő vagy hasonló orr-emojit bocsájtanak a maszathasználók rendelkezésére. Ezeket szemügyre véve jó részük nekem nem idézik fel az orr képzetét, hanem inkább a férfiasságét. Érdekes, az FB Messengernél már tudtak kevésbé stilizált, ám egyértelműbb orr-emojit találni.

Remélem, ha ezek után találkozom valakivel, nem az fog beugrani (ahogy azt a fent említett cikk is felveti), hogy “Does everyone have a penis on their face?” (“Mindenki péniszt hord az arcán?“)
Folytatás/More. . . »»

Járulékos veszteségek: karanténkilók, elhízás

fat_boy_feasting_on_eatingA címben szereplő “veszteség” itt nyilván áttételesen értendő – valójában a kilók gyarapodásából eredő közvetett, elsősorban egészségügyi (és esztétikai, gazdasági, stb.) veszteségekről van szó.
Ahogy várható volt, a járvány miatti kényszerű helyhez kötöttségből, bezártságból adódó mozgáshiány elhízást is eredményez. A világ szerencsésebb(?) tájain élő népesség nagy része amúgy is túlsúlyos már, sőt kifejezetten elhízott (és ez azon kevés következmények egyike, amiről az elkényelmesedett, ellustult emberek saját maguk tehetnek).

“A statisztikai hivatal (Coldiretti) szerint az olaszok a karantén alatt legalább két kilót híztak átlagosan…” (duol.hu, 2020.05.05)

Ifop-közvéleménykutatás szerint “a férfiak 56, a nőknek pedig 58 százaléka hízott, a férfiak 2,7, míg a nők általában 2,3 kilót, átlagosan két és fél kilót szedtek fel. A reprezentatív felmérésben 18 évnél idősebb Franciaország területén élőket kérdeztek meg.” (hu.euronews.com, 2020.05.07)

Persze lehet ehhez mentségeket keresni, sőt kategóriákat, címkéket gyártani:
Stresszevés: állítólag sok embert az idegesség, a szorongás mértéktelen evésre késztet. Saját tapasztalatom nincs, mert nálam épp fordítva van: ilyenkor összeugrik a gyomrom, és nemhogy enni, hanem inkább hányni kívánnék. Életem egyik hosszabban stresszes időszakában úgy lefogytam, hogy az addig passzos méretű farmeromat úgy kellett visszafogni, nehogy leessen.
Érzelmi evés: ez nem tudom, micsoda, talán majdnem ugyanaz, mint az előző. Esetleg az ételek iránti szerelmi vonzalom?
Unalom evés: erről se nagyon van fogalmam, nálam az unalom ismeretlen jelenség.

Gyakorlatibb ok lehet: a hűtőszekrény, esetleg a kamra útba esik jövet-menet, miért is ne kukkantsunk bele, vegyünk ki és kapjunk be ezt-azt, éhségtől függetlenül. Pláne, ha a pánikvásárláskor felhalmoztunk egy csomó élelmiszert, és (khm) nehogy már megromoljon valami.

Képzelem, hogy a karanténkilók mennyi hagyományos betegséget fognak okozni ill. felerősíteni. Melyeknek kezelését olyanok is fizetik (a közös kalapból), akik önszabályozó, egészségőrző képessége megfelelő.

Ha rajtam múlna, én megadóztatnám a túlsúlyosakat, elhízottakat, a kilók számával arányosan (kivéve ha valamilyen betegség okozza a hízást, és nem fordítva). Hiszen amilyen alapon a dohányzás ellen folynak hadjáratok,selfControl_apple_cake az elhízás ellen miért ne lehetne? Amilyen alapon a cigarettás dobozon megjelennek elrettentő képek, az egészségtelen, hizlaló élelmiszerekre miért nem lehet ilyesmiket nyomtattatni? Persze tudom, az élelmiszeripar vámszedőinek az az érdeke, hogy minél többet vegyen-egyen-zabáljon a fogyasztó, aki ezáltal nem csak a saját testét, hanem a profitot is hizlalja.

Pedig a több mozgás, a kevesebb/egészségesebb evés, ahogy a nemdohányzás is, csak önszabályozás kérdése. Lenne. Folytatás/More. . . »»

Nyájimmunitás vs Covid-19

sheeps_hiding_wolfAmi engem illet, sose volt bennem csordaösztön, mindig is outsider voltam, “kilógtam a sorból” – sose bíztam a nyájban. Nekem a távolságtartás mindig is az egyik fő (velemszületett? szerzett?) attitűdöm volt, régtől fogva, már a koronavírus előtti időkben is. (Ennek persze megvan a maga előnye/hátránya is. Manapság inkább előnynek tűnik.)

Erről jut eszembe, hogy a BC (“before Christ” /Krisztus előtt/ – a naptárszámításban használatos jelölés) ma már használható lehetne akár a “Before Covid-19” vagy “Before Coronivus” értelemben is. Jelentősége talán vetekedhet Krisztus születésével.

A nyájimmunitás egyike azon új fogalmaknak, melyekkel való ismeretségem a koronavírusnak köszönhető. Még amikor a világ azt hitte, hogy csak Kínát sújtja a járvány, ill. amikor a magyarországi lakosok még reménykedhettek, hogy megússzák, én már monitoroztam sűrűn az erről szóló, főleg angol nyelvű híreket, és közben az addig általam  még ismeretlen “herd immunity” kifejezésbe botlottam egyre sűrűbben, és tippelgettem a megfelelő magyar fordítását: csorda immunitás? Éreztem hogy a “csorda” nem túl kifinomult szó (a hordát meg ne is említsük), de akkor még nem leltem rá a magyar nyájimmunitás szóra, ami – ahogy később kiderült – már korábbról elfogadottnak tűnt a védőoltásokhoz kapcsolódóan.

(Érdekes lenne tudni, hogy a nyáj szónak miért van szelídebb akusztikája, mint a csordának. Biztos van rá magyarázat, de ez nem tartozik e post tárgyához.)

Úgy tűnik, a szakemberek nem egységesek abban, hogy az eddig eléggé favirozált nyájimmunitásra mennyire lehet építeni a Covid-19 esetében.

[…] közös nyilatkozatot [adott ki] Németország négy vezető orvosi kutatói társasága, a Leibniz Szövetség, a Helmholz Szövetség, a Fraunhofer Intézet és a Max Planck Társaság. […] Több évig tartana a nyájimmunitás elérése, ha az egészségügyi rendszer nincs túlterhelve, és ebben az esetben is szükség lenne a közösségi élet korlátozására. (Index.hu(2020.05.01): Német orvosok: A nyájimmunitás bukásra ítélt kísérlet)

Azóta újabb érdekes híreket lehet találni: Svédországban, ahol a többi országtól eltérően nem voltak szigorú le-/bezárások, a Covid-19 statisztikák ennek ellenére nem mutatnak olyan súlyos számokat, mint gondolnánk – eddig nem volt az élbolyban a regisztrált esetek és halálozások számával. És Karin Ulrika Olofsdotter, Svédország amerikai nagykövete április végefelé kijelentette, hogy Stockholm májusban eléri a nyájimmunitást. Bár egy főváros védettsége adott időpontban még nem elég egy (ill. más) országéhoz, hiszen a polgárok ide-oda mászkálása országon belül és kívül sikeresen utaztathatja a vírust mindenfelé.
black_sheep
Azt hiszem, mi, akik nem vagyunk vírus-, sem járványkutatók, hogyan is tudhatnánk, mely módszer nyerőbb a másiknál, hiszen még a szakemberek sincsenek egységes véleményen. De miért is lennének, ők is egy új, ismeretlen dologgal néznek farkasszemet. Úgy gondolom, majd csak utólag derül ki, a labirintus melyik végén van valódi kijárat.

(Ha összeesküvéshívő lennék, azt is mondhatnám, hogy valamiféle háttérhatalom így gondoskodik – többek között – a népességszabályozásról. De mert nem vagyok az, hát nem mondom. Ámbár lenne benne logika.)

Addig leginkább csak magunkban bízhatunk: mindenki vigyázzon magára, a józan paraszti eszére hallgatva. Folytatás/More. . . »»

Koronavírus: visszatérek én

Sick earth with mask.jpg

[…] oltás nélkül a COVID-19 vélhetően nem fog az első SARS vírushoz hasonlóan eltűnni, sokkal valószínűbb az, hogy újra és újra fellángoló járványokkal kell számolnunk a következő években.[…] A kínai kutatók véleménye egybevág a tudományos konszenzussal, mely szerint a COVID-19 évről évre vissza fog majd térni.
(Forrás: Index.hu(2020.04.28) Kínai kutatók szerint a koronavírus minden évben visszatér majd
)

.

Mit is mondhatnék? Most aztán jól megnyugodtam. Hallgassunk inkább egy kis zenét.

Korda György – Visszatérek én
[https://youtu.be/4_WxQJYcWss]
.
Blum József – Vándor Kálmán:
.
Hűvös a szád,
de a csókod az ég.
Kár lenne így búcsúzni még.
Miért küldesz el?
Közöttünk nincs vége még,
szeretlek én,
jobban, mint rég.
.
Visszatérek én,
hiába űzöl el,
s átkarollak majd,
ahogy a tűz ölel.
Úgy követlek én,
akár az árnyék és a fény,
nem lehetsz másé,
csak az enyém!
.
Minden szó,
ami szépet igér
elkopott már,
keveset ér.
Úgy szeretném,
ha nekem mégis hinnél,
s megértenél,
felejtenél.
.
Visszatérek én.
hiába űzöl el,
s átkarollak majd,
ahogy a tűz ölel.
Úgy követlek én,
akár az árnyék és a fény,
nem lehetsz másé,
csak az enyém!
.
Visszatérek én,
hiába űzöl el,
s átkarollak majd,
ahogy a tűz ölel.
Lázas éjszakák
emléke folyton visszajár,
nem lehetsz másé,
csak az enyém!
.
Lázas éjszakák
emléke folyton visszajár,
nem lehetsz másé,
csak az enyém!
Nem lehetsz másé,
csak az enyém!
Nem lehetsz másé,
csak az enyém!

Tudományos kutatás járvány idején – a Hold túl messze van?

Happy moonEgy tudományosnak mondott kutatás kérdőívére találtam, mely szerint “Jelen kutatás célja megérteni, hogy hogyan viszonyulnak az emberek a társas távolságtartáshoz járványok idején.” Afelől érdeklődnek (állítólag), hogy egy adott helyzetben hogyan döntött a válaszadó a társas távolságtartást illetően. “A kutatás során kapott eredményekről később publikáció(k) jelenik (jelennek) meg, és tudományos konferenciákon kerülnek ismertetésre.”

Az index.hu-n bukkantam a felhívásba, mely némileg még pontosítja is a kutatás célját olyasmivel, ami nincs is a kérdőív tájékoztatójában benne:

[…]segítséget kér az Eötvös Lóránd(sic!) Tudományegyetem Döntéslaborja egy, a koronavírus-járvánnyal kapcsolatos, nagyon fontos kutatásban. Annyit kell tennie, hogy kitölt egy kérdőívet. […] Számos kormány a társas távolságtartás növelését célzó intézkedésekkel törekszik a vírus terjedésének csökkentésére, kisebb-nagyobb mértékben. Ezért is létfontosságú megérteni, hogy egyes emberek miért hajlamosabbak ezen intézkedések betartására, mint mások.

[Megjegyzés 2020.05.03: Azért az Index.hu-tól többet várnék. Az alábbiakban ehhez további adalékok találhatók.]

Bár a kutatás célját jelző kérdésre nekem kapásból megvan a roppant egyszerű (nyilván tudománytalan) válaszom: ugyanazért, amiért egyes emberek betartják a törvényeket, mások meg nem. Amiért egyes emberek szabálykövetők, mások meg nem.

A törvényszegésnek komoly következményei lehetnek, persze csak akkor, ha az elkövető lebukik. Egyéb, kisebb súlyú szabályok esetén árnyaltabb a kép: megszegésük enyhébb szankciókat vonnak maguk után, vagy semilyet. Utóbbi esetben inkább az istenadta népek belső (lásd még: erkölcsi) szabályrendszerére van inkább bízva a szabálykövetés, esetleg józan paraszti eszére, és ez bizony eléggé kiszámíthatatlan, megbízhatatlan. Annak belátása, hogy egy külső szabályt a saját érdekükben is be kell(ene) tartani, ez az emberek jó nagy részére nem jellemző.

Ezért jobb, ha saját magunk (akik képesek vagyunk – többféle autentikus hírforrásból tájékozódva – felfogni a veszély nagyságát) igyekszünk a lehető legjobban védeni magunkat, amivel csak módunkban áll. Szájmaszk, kesztyű, fertőtlenítő szerek, sűrű kézmosás, -törlés, stb. És lehetőség szerint távol tartani magunkat olyanoktól, akik kevésbé tájékozottak, ill. akik fittyet hánynak veszélyre, saját egészségük védelmére, szabályra, mindenre, mert őket nem érdekli, nem hiszik el, megmutatják, hogy “ők a Janik”.

Kíváncsi lévén, végiglapozgattam a kérdőívet, szerencsére nem túl sok kattintással jár, és ha a kitöltés végén nem küldjük el, akkor cookie-k törlésével mindkét (igen/nem) ág bejárható. De ha véletlenül be is küldjük, akkor a cookie-k törlésével újra nézegethetők a lapok. Ugyanezen okból akár többször többféle válaszokkal is beküldhető. Pláne, ha nem vagyunk szabálykövetők, mert pl. a kíváncsiságunk erős, és szankció se fenyeget.

A válaszadás anonimizált, már csak azért is, mert nevet nem kérdeznek, és igazán személyes adatot is csak egyet: a házastárs bruttó bevételét. Ezt a kérdést abszolút nem értem, a házastárs jövedelme vajon hogyan befolyásolhatja azt, hogy tartok-e távolságot bárkitől is? Miközben a saját jövedelmem ehhez irreleváns? Persze, én nem vagyok tudós kutató, nyilván nem érthetem a tudomány mélységeit. Magasságait meg pláne nem. De azt tudománytalanul kijelentem, hogy ha én kőgazdag lennék (házastárstól függetlenül is), akkor tutira jókora távolságot tartanék, mert módomban állna a birtokomon, a szigetemen megfelelően elszeparálni magam (és családomat) a társadalom többi (alacsonyabb kasztba tartozó) tagjaitól, ahogy a többi kőgazdag kapitalista is teszi, akár még járványtól függetlenül is. elte_survey_sex

Legjobban a “Melyik nemmel azonosul?” kérdés tetszett, és különösen az “egyéb” válasz lehetősége. Ez aztán a szabadság!

Ezután jönnek az igazi(?) kutatási kérdések. Mindegyikre 7 fokozatú választási lehetőség van: az “Egyáltalán nem volt igaz” -tól a “Teljes mértékben igaz volt”-ig. Némelyikre kissé fura köztes fokozatot választani, pl. a “Mindennapi kapcsolatban voltam legalább egy személlyel, aki idős és/vagy krónikus betegségben szenved.” Ez egy olyan kérdéshez hasonlatos, mint az “Ön állapotos?” és erre lenne 7 fokozatú válaszlehetőség. (Lásd még: kicsit terhes, vagy nagyon?)

Eddig az egész kérdőív nem is lenne blogolásra érdemes, ám ahogy a kérdésekre sorban jelölgetem be a válaszaimat, egyszer csak dobtam egy hátast: nem akarok hinni a szememnek, hanem inkább hogy hirtelen diszlexiás lettem (vagy közben elszenderedtem?) – nem hiszem el, hogy azt olvasom, ami oda van írva: Kétszer is jártam a Holdon.
elte_survey_moon
Eldobom az agyamatÚjra nézem, de bizony ez van ott. Tekerem a böngésző ablakban az ívet oda-vissza, hogy egyáltalán, jól értettem-e eddig ezt az egészet, jó helyen járok-e, korrelál-e a többi kérdés a kutatás deklarált céljával? Igen. Csak ez az egyetlen kérdés látszik kakukktojásnak. Szerintem. No, ha a házastárs jövedelmét nem értettem, az az értetlenkedés semmiség ehhez képest. Persze még mindig tudom, én nem vagyok tudós kutató, nyilván nem érthetem a tudomány rejtett mélységeit, és ilyen bután csak egy jót kacagtam.

Esetleg ha netán eddig ellankadt a figyelmem a sok kérdéstől, akkor a kérdés ébresztő céljából került a kérdőív közepe tájára?

Igen ám, de vajon melyik választ jelöljem be? Csak kicsit lehet-e igaz, vagy nagyon, hogy a Holdon jártam? Kétszer is. Talán ez egy beugratós kérdés, esetleg azt tesztelik ezzel, hogy a bevezető tájékoztató szövegben olvasható “Kijelentem, hogy nem kezelnek neurológiai vagy pszichiátriai betegség miatt, és korábban sem álltam ilyen jellegű kezelés alatt.” állításnak megfelelően, felelősségem és ép elmém teljes tudatában kezdtem-e el a munkát. Vagyis hogy mentális egészségem megfelelő-e ahhoz, hogy a válaszaim tudományos feldolgozásra érdemesek-e? Nos, ha eddig biztos voltam ebben, most jól elbizonytalanodtam.

Esetleg lehet valami a Holdon, ahonnan a koronavírust hozni lehet(ett)? Csak nem a szegény, 2019. áprilisában fellőtt és ott sorsukra hagyott Medveállatkák körül van valami titok? És miért pont kétszer kellett volna a Holdon járnom?

Fentiekhez képest bagatell az a helyesírási hiba, mely a “Közegészségügyi szakértők arra bíztattak, maradjak otthon.”(sic!) kérdésben van. Még akkor is, ha épp az előző kérdésben a “biztattak” szó helyesen szerepel:
Online_Survey_Software4_empty_spell
De ez igazán semmiség egy komoly, alapos, mélyenszántó, magasröptű tudományos kutatás esszenciájához képest.

Nem igaz, Kedves Olvasóm? Folytatás/More. . . »»

%d blogger ezt szereti: