eVitae

Nem mondhatom el senkinek

Havi archívumok: július 2012

Kurvák, gengszterek

Nem az vagyok, aminek látszomÉrdekes hírbe(1) botlottam: “Amennyiben a ” kurvák” vagy a “gengszterek” szavakat gépeljük a keresőbe,” a találati lista első helyezettje a kormánypárt honlapja: a fidesz.hu. A második a rendőrségé: police.hu.

Előkelő helyen áll még a katolikus egyházé ( uj.katolikus.hu ), az egyik “demokratikus ellenzéki” parlamenti párté (mszp.hu), a Centrum Parkoló Kft.-jé (centrumparkolo.hu), a tv2.hu, a Hit Gyülekezeté (hit.hu).

A másodkézből kapott hír alapján az eredeti (“tiszta”) forrást(2) megkeresve megtudhatjuk, hogy a Google találati listái mily játszi könnyedséggel manipulálhatók.

Oly egyszerű, hogy elhinnem is nehéz:

“A Google bomba működésének megértéséhez tudni kell, hogy a Google algoritmusa szerint, ha egy adott weboldalra sok link mutat egy bizonyos szöveggel, akkor a kereső a link szövege és a weboldal között kapcsolatot tételez fel, és elkezdi a weboldalt megjeleníteni az adott keresőkifejezésre – egészen addig, amíg fény nem derül a visszaélésre.”

Hát, Kedves Olvasóm, talán ennyit az “intelligens gépekről”.

Ez is egyik oka lehet annak, hogy jó pár éve a magyarországi Google ágon bármit keresve, már nem győzünk eleget lapozni visszafelé ahhoz, hogy végre ne csak magyar náci oldalak webcímeit lássuk a találati listán. Bár a nácik bizonyára sok egyéb trükköt is alkalmaznak – a mennyiségi túltengésen kívül is.

A G Data blogjában további érdekes részleteket is olvashatunk még. Érdekes lenne elmerengeni “Csempész Béla” (ill. e fedőnévvel munkálkodó e-partizán csoport) politikai kötődésén. Ha csak a jobbik.hu és barikad.hu hiányozna, és a listán megjelennének további, magukat demokratikusnak címkéz(tet)ő pártok is, mint pl. a dkp.hu (aka: demokratikuskoalicio.hu(*)), lmp.hu, akkor egyértelmű lenne.  Ámbár az is lehet, hogy e két utóbbi morzsapárt már a minősítésnek ezt a szintjét sem éri el. Továbbá: ilyen “alantas”, kétkezi ármányt a küzdésképtelen, csipkelelkű balos-libesekről nehezen tudok elképzelni.

Talán még nem volt elég ideje “Csempész Bélának”, hogy teljes körűen megvalósítsa tervét. Ezért, Kedves Olvasóm, nem árt, ha az elkövetkező napokban még figyeljük a Google találatokat erre a két kulcsszóra. A “mi Bélánknak” sietnie kell, mert várhatóan a Google emberei hamarosan korrigálni fogják az “intelligens” algoritmusok kilengését.

Bár nem is értem, ez esetben mi a probléma ezekkel a “manipulált” találati listákkal. Éppen hogy most hoz olyan találatokat, amelyek a valóságnak hű tükrei.

Egy kupleráj legyen csak az, aminek látszik.
És ne babaház.

___________________________
Forrás:
(1) 2012.07.31., 08:50, computerworld.hu, Kristóf Csaba: “Megmérgezték a Google-t“, http://computerworld.hu/megmergeztek-a-google-t-20120731.html
(2) 2012.07.30. 16:15,virusirto.blog.hu, a G Data vírusirtó magyarországi képviseletének blogja: “Csempész Béla hadat üzent“, http://virusirto.blog.hu/2012/07/30/csempesz_bela_hadat_uzent
(3) A kép forráshelye az ismert (mert már többször elmondtam) politikai okokból elhagyott blogomból való: Hiányérzet (**)

Megjegyzés: érdekes lenne tudni a G Data név eredetét. Mit gondolsz, Kedves Olvasóm, lehet valami köze a G ponthoz?

A jelenséget érdemes megörökíteni az utókornak is:

Google keresés: "kurvák" Google keresés: "gengszerek"

(*) Tulajdonképpen nem tudom biztosan, hogy mit jelent a dkp  (talán Demokratikus Koalíció Párt?), de nem is igazán érdekel. Kedves Barátom (KB) hívta fel a figyelmemet arra, hogy a dkp-t kevésbé tudják, hogy micsoda, inkább írjam ki azt a jó hosszú nevet, mert azt többen ismerik, és mert úgyis erre van átirányítva a rövid url is. No hiszen. Az a pár ezer ember úgyis tudja mindkét nevet, meg amúgy se lát ki a zártkörű klubjaiból, a többit, a sokaságot meg nemigen érdekli se a rövid, se a hosszú. (Jogosan.) Meg kell jegyeznem, hogy ebben is a tipikus, jól ismert ballibes attitűd érvényesül: kilométeres neveket képesek szerveződéseiknek kitalálni, mert az oly entellektüeles, elegáns(nak hitt), de valójában inkább nagyzoló szóvirágfüzér fontosabbak nekik, mint a reménybeli tömegbázis építésére szolgáló politikai marketing, ami rövid, de frappáns nevekkel tud jobban hatni. Bár a koalát önmagában ez se mentené meg. (Magamnak koala névre rövidítettem őket – rövid az életem ahhoz, hogy egy magát demokratikus ellenzéknek fényező morzsapárt hosszú nevére pazaroljam.)

(**) Módosítás, 2016.03.10.: a nolblog megszüntetésével a link már halott, így a belinkelt képet is  közvetlenül kellett feltöltenem, utólag, az elmentett fájlkészletemből.

(**) Módosítás, 2016.06.19.: megtaláltam az Internet Archívumban (https://archive.org/) a Népszabadság új gazdái által kikukázott blogok közül már néhányat, közöttük az enyémet is: az e-vita.nolblog.hu teljes, 2016.01.20-i archivált anyagát, és majdnem úgy lehet benne navigálni, mint a hajdani, eredeti helyén: https://web.archive.org/web/20160120074043/http://evita.nolblog.hu/ . Ezért az egész WP blogomban kicseréltem az összes, a néhai nolblogomra mutató linket az Internet Archívumba eltárolt postjaimra mutatókra.

Andrassew: hatvan

Andrassew Iván

Andrassew Iván

Andrassew Iván 60 éves.

Jócskán megkésve(a) köszöntöm Andrassew Ivánt egy év elteltével ismét, immár 60. születésnapja alkalmából(1).

Sokáig tipródtam azon, hogy mit is mondhatnék. Hiszen képmutatónak érzem magam, ha konvencionális, szép, de üres  jókívánságokat mondok, miközben nem tudok segíteni nehéz helyzetén, ami mit sem változott(2) egy év alatt (hacsak nem negatív irányba).

Nem vagyok a slacktivizmus (látszatcselekvés ) híve és követője. Így – egyéb eszközeim nem lévén – most is kérlek arra, Kedves Olvasóm, hogy ha módodban áll, támogasd Andrassew Ivánt könyveinek, cédéinek megvételével, esetleg hirdetési felület vásárlásával az andrassew.blogspot.hu weboldalon.

Kedves Iván, kívánok minél több vásárlót, hirdetőt. Kevésbé materiális aspektusból pedig kívánok derűt és nyugalmat, bátorságot, és bölcsességet – a Kurt Vonneguttól megismert értelemben(3):

“Isten, adj nekem derűt és nyugalmat, hogy tudomásul vegyem mindazt,
amin úgysem változtathatok, bátorságot, hogy változtassak azon,
aminek a megváltoztatására képes vagyok, és bölcsességet,
hogy mindig megmondhassam, mi a különbség a kettő között.

És hogy a képi hatások is érvényesüljenek: kívánom Andrassew Ivánnak, hogy – ha még nem volt, akkor – lehessen egyszer tanúja a Viktória virágzásnak(4), ami egy különleges élmény. A budapesti füvészkertben épp az elkövetkező hetekben lesz esedékes. De vannak a világon más helyek is…

Viktória (Victoria Cruziana) virágzás 2008

Victoria Cruziana Victoria Cruziana

__________________________________________________
(1) Wikipédia: Andrassew Iván, http://hu.wikipedia.org/wiki/Andrassew_Iv%C3%A1n
___2012.07.28. Andrassew Iván: Pápai Gábor rajza 60. szülinapomra meg arról, ami van, http://www.andrassew.blogspot.hu/2012/07/papai-gabor-rajza-60-szulinapomra-meg.html

(2) Kurt Vonnegut: Az ötös számú vágóhíd, avagy A gyermekek keresztes hadjárata, szolgálati tánc a halállal (az információdúsabb angol forrás: Slaughterhouse-five, or The children’s crusade, a duty-dance with death)

(3) 2012.07.25. Andrassew Iván: A fölháborodott MSZP frakciónak egy Közgép-hirdetés ügyében, http://www.andrassew.blogspot.hu/2012/07/a-folhaborodott-mszp-frakcionak-egy.html

(4) http://www.victoria-adventure.org/
___http://www.fuveszkert.org/tag/viktoria-viragzas/

(1) A fotó forráshelye: e-Vita: Népszava kontra gójok, 2008.04.03. http://e-vita.blog.hu/2008/04/30/nepszava_kontra_gojok

__________________________________________________
(a) Hogy mégis aktuális megjelenési dátumot látsz, Kedves Olvasóm, az azért van, mert “csaltam”: az utólag írt postot visszadátumoztam.
_________________________________
Kapcsolódó post(ok):

Evita: hatvan

Eva Perón, upload.wikimedia.org...173px-Evita_color.jpgHatvan éve, 1952. július 26-án halt meg Eva (Evita) Perón(1). Ezt véletlenül, egy AN blogtárs postjának címéből(2) tudtam meg. És mert netes nevem némi rokonságot mutat Argentína legendájának a nevével, érdeklődve futottam át az cikkbe foglalt információkon.  És ha már így belebotlottam, hát utánanéztem még a Wikipédián(1) és egy Google találati helyen(3) is.

Ha hihetünk a történetíróknak (manapság, mikor Magyarországon épp átírják a történelmet a fasisztoid hatalom szájaíze szerint, már mindent fenntartással kell fogadni), Eva Perón nagyon különös, ellentmondásos ember lehetett. Az nagy érdeme, hogy az argentin nők 1947-től választójogot kaptak. (Bár valószínűleg továbbra is főként férfiakat választottak a politikai pozíciókba.)

Érdekesen fogalmaz(a) a bloggertárs (egy korábbi, 1945-ös esemény kapcsán): “Hálából Peron október 21-én titokban feleségül veszi Evat.” Ez is kérdéses, hogy mennyire igaz. De elképzelhető. Végül is a házasság is csak egy üzlet. Nem igaz, Kedves Olvasóm?

Állítólag a szegényeken és éhezőkön kívánt segíteni a gazdagokat óriási adományokra sarkallva, miközben ő maga hódolt a luxusnak – vajon milyen pénzekből finanszírozta? :

“Halála után négyszáz kosztüm és ruha, hatszáz kalap, 1.250.000 font értékű ékszer, valamint olyan nemes-szőrme bundák és keppek maradtak utána, melyek 3500 munkás egyhavi bérével voltak egyenértékűek.”

Egyetlen dolog kétségtelennek tűnik: politikai marketingben rendkívül tehetséges volt, tudott a tömegekre hatni, maga köré mítoszt teremteni, személye iránt rajongást kelteni. A jelek szerint a jövőre nézvést is maradandóan. Úgy vélem, ezt az adottságát sokkal rosszabb célok szolgálatába is állíthatta volna. Így mégis inkább a pozitív irányba billen a mérleg. Bár ki tudja, mikor jön egy újabb politikai irányvonal, amely “leleplezi” Evita Perón eddig nem ismert sötét oldalát. Az angol nyelvű Wikipedia(1) oldalon találhatunk erre utaló jeleket is.

Meglepő, hogy csak 33 évet élt, de rövid élete annál sűrűbb volt. Ebben  emlékeztet József Attilára. Többet éltek 30 év alatt, mint az emberek többsége háromszor annyi idő során.

A másik forrásból(3) megtudhatjuk, hogy ennek az egész országot átható mítosznak az eredményeként Evita Perón holtteste 20 évig bolyongott a világban. Ez azért nem semmi.

Ezek után egy kis privát: már netéletem elején (valamikor az őskorban) elkezdtem preferálni, majd egyre inkább használni az e-Vita nicknevet. Nagyon elégedett vagyok ezzel az ötletemmel azóta is, mert többfenekű kifejezés. A netes vitákra (fórumok, kommentek) is utal, az online életet is jelezheti, és még a rendes polgári nevem is benne rejlik.  Sajnos egyes helyeken, mint pl. itt a WP-n nem fogadják el a névben a kötőjelet. Az eVita név pedig már szinte mindenütt foglalt, és nem is tartalmazza azt a pluszt, azt az unikumot, amire vágyom, és nem utolsó sorban, ilyen rövid nevet sok szolgáltató nem is enged. Ilyen külső kényszerekből kifolyólag kellett pár egyéb mutánst létrehoznom különféle szolgáltatásokra való regisztráláskor, mint pl. eVitae, e-Vitae. És érdekes, utána tudtam meg, hogy a vitae(b) is ugyanazt jelenti, mint a vita (latinul).

Mindenesetre bármelyik névvariánsra keresel, Kedves Olvasóm, a Google találataiban az nem mind én vagyok 🙂
Bár, ha jól látom, eléggé túltengek 🙂

_____________________________________________
(1)  http://hu.wikipedia.org/wiki/Evita_Per%C3%B3n
Angolul értőknek inkább a sokkal gazdagabb angol változatot ajánlom: http://en.wikipedia.org/wiki/Eva_Per%C3%B3n
(2) http://hessenwinkel.wordpress.com/2012/07/27/a-szent-politikus-evita-60-eve-halt-meg/
(3) http://www.mult-kor.hu/20120727_eva_peron_testenek_20_eves_odusszeiaja

_____________________________________________
(a) Köszönöm a kedves BloggerTársnak hessenwinkelnek, hogy felhívta a figyelmemet egy fogalmazási hibámra, minek következtében két bekezdésem tévesen ok-okozati összefüggésben is értelmezhető.  Az egyik bekezdésem az azt követő másik előzményének fogható fel. Ezért korrigálnom kell magamat: a két bekezdés ok-okozati összefüggésben nem áll egymással, sőt az események időrendiségével sem korrelálnak. Mondhatni: csapongtam egy kicsit az események között. Ugyanis számomra a történeti sorrendiségtől függetlenül meghökkentő kijelentés, hogy egy férfi a politikai (vagy akármilyen) karrierjét segítő nőt hálából vesz feleségül. Nem is tudom… talán kéne egy külön kis postot írnom erről, mintsem itt ragozzam ezt még egy kicsit tovább…
(b) Köszönöm egy Kedves Olvasómnak/Kommentelőmnek, hogy elhelyezte a latin nyelvtudásomhoz vezető út első aprócska alapkövét 🙂 Ezek szerint a vitae a vita birtokos esete (genitive).

Kertész Ákos: nyolcvan

https://i1.wp.com/nepszava.com/files/2012/03/kertesz-Akos1-qpr.jpg

Nyolcvanadik születésnapja(1) alkalmából kívánom Kertész Ákosnak, hogy még nagyon sokáig élvezhesse (kényszerűségből) választott új hazájában az igazi demokráciát, szabadságot, toleranciát, a sokszínűség békés egymás mellett élését.

Jól döntött, amikor ez év februárjában otthagyott egy olyan országot, mely vígan, közmegegyezéssel masírozik egy új fasizmus felé.

Azért Kanadával sincs minden rendben, hiszen e menetelésben cinkosul szegődik, pedig a magyar fasizálódási tendencia ellen érdemben igazán csak az 1947-es párizsi békeszerződést aláíró (elsősorban a nagy, erős országok, közöttük Kanada) léphetnének fel:

1947. évi XVIII. TÖRVÉNY a Párizsban 1947. évi február hó 10. napján kelt békeszerződés(1) becikkelyezése tárgyában
1. § A Magyar Köztársaság által a Szocialista Szovjet Köztársaságok Szövetségével, Nagy-Britannia és Észak-Írország Egyesült Királysággal, az Amerikai Egyesült Államokkal, Ausztráliával, a Fehérorosz Szocialista Szovjet Köztársasággal, Kanadával, Csehszlovákiával, Indiával, Új-Zélanddal, az Ukrán Szocialista Szovjet Köztársasággal, a Dél-afrikai Unióval és a Jugoszláv Szövetséges Népköztársasággal Párizsban, 1947. évi február hó 10. napján kötött békeszerződés a hozzá tartozó mellékletekkel együtt az ország törvényei közé iktattatik.

4. Cikk”Magyarország, amely a Fegyverszüneti Egyezmény értelmében intézkedett magyar területen minden fasiszta jellegű politikai, katonai vagy katonai színezetű szervezetnek, valamint minden olyan szervezetnek feloszlatása iránt, amely az Egyesült Nemzetekkel szemben ellenséges propagandát, ideértve a revizionista propagandát fejt ki, a jövőben nem engedi meg olyan effajta szervezeteknek fennállását és működését, amelyeknek célja az, hogy megfossza a népet demokratikus jogaitól.”

Ezért az a minimum, hogy ezek a szemhunyó országok legalább politikai menedékjogot adjanak az újfasizmus elől menekülők magyar állampolgároknak.

Kívánom, hogy Kertész Ákos és felesége találja meg a helyét Kanadában, élhessenek és dolgozhassanak békében, egészségben, és percig se fájjon a szívük egy olyan országért, amelynek (most is, éppúgy mint ~70 éve) állampolgárai nem elhagyói, hanem kitaszítottjai.

(Így hát én is keresem a kivezető utat. Már csak egyetlen vágyam van: hogy megtaláljam.)

__________________________________________________
(1) Kertész Ákos 1932. július 18-én született a Wikipédia és más internetes források szerint: http://hu.wikipedia.org/wiki/Kert%C3%A9sz_%C3%81kos
__________________________________________________
Kapcsolódó postok:

Hűlt hely

http://www.clipartsfree.net/clipart/5378-tattered-umbrella-in-rain-clipart.htmlVégre esett. Eső is, és vele a hőmérséklet is. Estéről reggelre kb. 10 fokkal.
Előző este még olyan fullasztó volt a közelgő vihart is ígérő felhők által lepréselt forró levegő, hogy épp csak pihegni lehetett. Reggel nagy könnyebbség volt a felfrissült, esőmosta, szélmozgatta levegőből jó nagyokat harapni. Nem semmi volt ilyen több (talán 3?) héten át tartó sivatagi klímát kibírni.

.

https://evitae.files.wordpress.com/2012/07/mad2bmax.jpg?w=214Khttps://i1.wp.com/upload.wikimedia.org/wikipedia/en/5/5f/Waterworld.jpgezdem azt hinni, hogy az evolúció valamilyen újabb szakaszába érkezünk: aki a természet egyre szélsőségesebb változásait kibírja, az lesz a HS V2.0 (Homo Sapiens 2.0 verzió) ősanyja-ősapja, netán már gyermeke. És egyre elképzelhetőbbnek tartom az egyes sci-fi filmekben látott elvadult világot: Mad Max, Waterworld(1),stb.

A meleggel ellentétben, Budapestet sújtó másik csapásnak, Bruce Willisnek nincs hűlt helye, sőt. Valamilyen díszlettel esett tűzeset miatt a tervezettnél tovább kerülgethetjük. A Budapest.hu-n találtam ez egyetlen olyan webhelyet, ahol mintha folyamatosan nyomon lehetne követni, hogy a „A Good Day to Die Hard” című film forgatása miatt mikor, hol voltak/lesznek közlekedési akadályok.

Félfüllel hallottam, hogy 180 millió (más források szerint 150 millió ) forintot kap a (budapesti?) fidesz. Elvileg ez közpénz lenne amúgy, de hát ki tudja, hol landolnak ezek a pénzek? Vannak tippjeim. Ugye, mondtam, hogy milyen olcsó országot találtak az amerikai filmcsinálók. Ugyan hol találhattak volna olyan kormányt a világon, ahol bagóért hónapokra felfordulást okozhatnak az ország fővárosában, annak is fontos közlekedési csomópontjain. Igaz, nagyon is elképzelhető, hogy az amerikai filmcsinálók ennél többet fizetnek (valakiknek), csak hát az nem publikus. Magyarországon. Talán majd egyszer egy Wikileaks -típusú hírből megtudjuk.

Nem szívesen kukkantok bele a magyar média mocsarába, de a “mennyire olcsó Magyarország az amerikai filmeseknek” kérdés pontos összegszerűsége utáni forráskeresgéléskor kidobott egy érdekes hírt a Google: a Munkáspárt most (megint) hű, de jól odamondott… Hogy kinek is? Ez nem igazán derül ki. Hogy a Munkáspárt minek is tarja magát, számomra az se világos, hiszen a honlapján egyelőre nem találok megfelelő rovatot, mint pl. Rólunk, Küldetésünk, Hitvallásunk, vagy ilyesmi. Van viszont szervezeti szabályzat, és közvetlen link az anyagi támogatás mikéntjéhez. Hát, kéremszépen, ilyenek a magyarországi “komcsik”. A valósághoz közelebb áll, hogy ez a morzsapárt is, mint a (fidesz-jobbik kivételével) összes többi , kicsik és nagyok egyaránt, csak a látványra, rosszabb estben a megélhetésre hajt. A fidesz-jobbikot legalább ezen kívül még elvek is vezérlik (nem kicsit, nagyon): a gyűlölet, a bosszú, a vérszomj. Valamirevaló baloldali, pláne kommunista párt már rég látványos tüntetéseket szervezett volna a forgatási helyszínekre, ahol a világ kamerái, mikrofonjai is ott sertepertélnek, és így könnyen tudtára lehetne adni az USA-nak, a világnak, angolul, és egyéb világnyelveken (mert hát sajnos a világ még mindig nem ért magyarul), hogy mi is a probléma Magyarországon.

Viszont érdekes a talált nol.hu hír alatti kommentcsóvát pásztázni (persze a hánytál jó, ha kéznél van), mert pl. egy érdekes momentumot találtam: “Bruce Willis republikanus parti, es gyuloli a feketeket. Tobbszor megvadoltak rasszizmussal. Biztos ezert van most ekkora hatszele nalunk.” Ennek az állításnak a valóságtartalmához ismét egy kis forráskutatásra lenne szükség, de most nincs rá időm.  De nagyon is elképzelhető, hogy van benne valami. Egész mostanáig nem is gondoltam bele, hogy a mai Magyarország olyan sztárok, világhírességek számára kedvelt célország, akiktől a rasszista, fasiszta, náci eszmék nem állnak távol. Az is természetes, hogy egy, nácikat dédelgető fasiszta ország hasonszőrű a embereket hívja, látja szívesen. Bár nem biztos, hogy Bruce Willisnek döntő szava volt a helyszín megválasztásában, de el tudok játszani a gondolattal, hogy a filmcsináló főembereknek kijelentette, hogy ő csakis egy, a rasszizmust, fasizmust hivatalos állami szintre is emelő országban hajlandó forgatni, mert ott képes csak igazán hozni a formáját, az inspirálja csak igazán művészi önkifejezését.

És ilyen ország csak egyetlen van a világon a XXI. században: Magyarország.

Egy kis ízelítő a forgatási hangulatból, és itt még látni lehet, hogy Budapest (Magyarország) a forgatási környezet:

Bruce Willis Die Hard 5 shooting in Hungary
[http://youtu.be/qcVFomZ6iwA]

Legnagyobb sajnálatomra arról még nem tudlak örömmel tájékoztatni, Kedves Olvasóm, hogy már nekem is hűlt helyem van. De dolgozom rajta.
____________________________________________________
(1) Angolul értőknek: egy érdekes lista hasonló témájú filmekből, lehet válogatni belőlük, és találgatni, melyik csapás és mennyire közeli vagy távoli jövőben sújtja az emberiséget: List of apocalyptic and post-apocalyptic fiction: http://en.wikipedia.org/wiki/List_of_apocalyptic_and_post-apocalyptic_fiction

(2) Az esernyős kép forrása: http://www.clipartsfree.net/clipart/5378-tattered-umbrella-in-rain-clipart.html

Hideget, meleget

Egy újabb politikamentes(nek tűnő) téma, de menet közben kiderül, hogy mégse.

Ha esetleg a világ távolabbi, netán túlsó feléről tévedtél hozzám, Kedves Olvasóm, tudatom veled, hogy lakókörnyezetemet momentán két –  remélhetően többé-kevésbé átmeneti – csapás is sújtja. Az egyik a 40 fokos csúcsot ostromló, hosszan tartó sivatagi hőség (Európa közepén!). Én ugyan szeretem a meleget, de ez már nekem is sok egy kicsit. A másik Bruce Willis, akinek filmcsináló stábja Magyarországot találta elég olcsónak ahhoz, hogy a Die Hard újabb fejezetét Budapesten forgassák. Egyúttal az illegitim fidesz-kormány kegyencévé avanzsált Andy Vajna kapcsolati (talán egyéb) tőkéje is bizonyára kamatozik. Bruce Willisnek köszönhetően Budapest közlekedése a fokozott  káosz jeleit mutatja. A forró nyárra időzített különféle útkarbantartó, csatornázási és egyéb munkálatok alapból útlezárásokat, eltereléseket, útszűkületeket okoznak. (Érdekes módon, most nemigen hallom ezért a kormányt szidni úton-útfélen, ellentétben a 2002-2010 közötti szokással, amikor a fidesz mindenért bujtogatta a nácikat, azok meg a népet. Hófúvásért, kánikuláért is az “idegenszívű”, “komcsi”, “hazaáruló” kormányt szidni, ellene puccsot szervezni hazafias kötelesség volt.) Nos, most minderre még rátesz egy lapáttal Bruce Willis, aki miatt a várost hol itt, hol ott zárják le, és nem ám valami félreeső, hanem belvárosi helyeket, közlekedési csomópontokat (is), pl. a Ferenciek terét, Erzsébet híd inkluzíve. (Egyébként Bruce Willist már emlegettem egy másik, szintén a magas erkölcsiségről elmélkedő postomban, a Kuplerájban.)

A forró helyzetek után jöjjenek a hidegek. Meséltem már néked, Kedves Olvasóm, korábbi kalandomat a tamponnal. Ott utaltam arra a reményemre, hogy nem fogok többé előfordulni abban a bankfiókban. Tévedtem, mert némileg pingponglabdának nézve az egyik fióki ügyintéző két bankfiók között pattintgatott ide-oda, valahogyan nem magáévá téve az elektronikus iratkezelés elvét és eszközét. Most gondolj csak bele, Kedves Olvasóm, hogy azt mondja: csak ott tudom az ügyintézés újabb fázisát meglépni, ahol az irat papír mivoltában létezik. Miután efölötti csodálkozásomból kifolyólag megint eldobtam az agyamat, a papír adathordozót állítólag birtokában tartó (a tamponos) fiók ügyintézője együttérzően velem hüledezett. És természetesen a papirosra neki se volt szüksége, ahogy nekem se, és ahogy az ügynek se.

Hát így esett, hogy ismét meglátogatni voltam kénytelen a tamponos bankfiókot. De ezúttal tampont nem láttam. Talán jobban elrejtette a gazdája, vagy a biztonságiak lefülelték.

Mivel e bankkal kizárólag a devizahitelem miatt kerültem kapcsolatba, és elejétől fogva egészen a hitel lezárásáig nem keltették bennem azt a benyomást, hogy az ügyfélbarátságosság kiemelt helyen szerepelne náluk, hát elérkezett a végső búcsú napja: a bankszámla megszüntetése. Én balga, minden korábbi negatív tapasztalatom ellenére azt gondoltam, készültem rá, hogy esetleg a kedves ügyintéző (na nem feltétlen saját érdeklődésből kifolyólag, de főnöki/menedzseri utasításra) legalább most kíváncsi lesz arra, hogy miért is hagyom ott őket. Hiszen a lehető legjobb alkalom: személyesen kontaktálunk, face-to-face, én és a bank. Kiadtam volna a korábban felgyülemlett bosszúságaimnak legalább egy részét. Ugyanis nem szántam rá külön időket, hogy minden egyes alkalommal panaszt tegyek. E bank esetében el tudom képzelni, hogy a panaszt is olyan ügyfélbarátságtalanul kezelik, hogy arra is csak az ügyfél fizet rá – a drága idejéből.

De nem. Nem volt kíváncsi. Pedig próbáltam rá utaló magatartást is tanúsítani: kicsikét pár szóval utalni rá, hogy én haj, be elégedetlen voltam velük. Csak épp elkezdtem, de a kedves ügyintéző leintett, hogy ez őt hidegen hagyja. Elegánsabban szólva: qrvára lesz@rja.

Hát jó, felejtsük el egymást akkor örökre. Azóta ha látom drága óriási plakátjaikat, hirdetéseiket, tévéreklámjaikat, mindig eszembe jut a bank, mint a képmutatás, a hazug marketing egyik iskolapéldája.

De már túlléptem rajtuk, ez a bank olyan számomra, mint Gyurcsány és koalája: múlt idő. No de Kedves Olvasóm, ember tervez, másik ember végez. Ahogy Gyurcsány, úgy a bank is betolakszik az életembe, újra és újra. Képzeld el, csörög a mobil, és hív a bank. Hogy akkor most ők szeretnének egy kérdőívet kitölteni a válaszaimmal, mert hát őket aztán nagyon érdeklik a volt ügyfelek, hogy miért is lettek hűtlenek. Mindezt a munkám, munkaidőm kellős közepén! Kérdem, mégis mennyi időbe telik. Hát úgy 15-20 percbe. Talán mondanom sem kell, Kedves Olvasóm, hogy rögtön felborzolódtam. Hogy ezt miért nem lehetett akkor, ott helyben egy füst alatt letudni, a végső szakítás alkalmával, amikor amúgy is alig lézengett ügyfél, és amikor amúgy is az ügyintézésre szántam az életemből fél-egy órát? Nem, most külön akarnak még tőlem rabolni 20 percet a drága időmből? Amikor már abszolút nem érdekelnek. Még ha kapnék érte valamit, ugye, legalább valami bögrét, kulcstartót, hűtőmágnest, de leginkább az órabérem időarányos részét. Minimum. Esetleg az ő hibájukból, miattuk  elvesztegetett időket is beleszámítva. Akkor azt mondom, nosza. De hogy tök ingyen most dolgozzak még ~20 percet ennek a banknak? Grrrrrr-hrrrrrr.

https://esvalioso.wordpress.com/tag/how-many-cold-calls-should-a-person-make-a-day/Egyébként is módfelett herótom van a telefonspam-től. Bizonyára Te is voltál már szenvedő alanya kéretlen marketinges telefonhívásnak, Kedves Olvasóm.  Nemrégiben tudtam meg, hogy van egy angol szakkifejezés rá: cold-call(1). Vagyis: hideg hívás. Hát kérem, nálam találó a kifejezés, mert én olyan hideg tudok lenni a telefonmarketingessel, hogy szegény még 40 fokban is ledermed. Tudom, hogy csak a munkáját végzi a szerencsétlen, de hát ez a cold call a privát szféra legdurvább megsértése. Gondolj csak bele, Kedves Olvasóm, hogy nyakig vagyok valami munkában, vagy egy habfürdőben, és még esetleg egy fontos hívást is várok, és testi épségemet is veszélyeztetve, csapot papot hagyva rohanok felvenni a csörgő telefont, oszt kiderül, hogy csak egy ügynök. Bizony, bizony, ilyenkor nehezen tudom a kulturáltság némi foszlányát megőrizni. Valahogy sose vagyok olyan ráérős hangulatban, hogy ne jöjjön rosszkor a spamhívás.

Bármennyire is legyen kánikula, hideg hívásra ilyenkor se vágyom. Születésileg tapintatos és finom ember vagyok: a banki hideghívó marketingesre elsőre  nem borítottam rá az asztalt – prolongáltuk a dolgot. De a durvuló politikai-társadalmi környezethez egyre sikeresebben idomulok: vele durvulok én is. A következő alkalmat nem fogja ilyen simán megúszni szegény. De az élet már csak ilyen, és egyre ilyenebb:

“Csapásokat adunk és csapásokat kapunk.
Az élet nem habostorta.(2)

A qrva életbe’!

________________________________________________
(1) Cold call – hideg hívás

  • http://alitera.blogspot.hu/2011/05/hideg-hivas-cold-call-szovegminta.html
    A cég számára nem ismert személy első ízben történő telefonos megszólítását jelenti a cold call kifejezés, de a nyugati régióban az első személyes találkozást is cold callnak hívják. Azaz cold call az, amikor ismeretlen személlyel első ízben lépünk kapcsolatba üzleti célból. Mivel még nincs ismeretség, nem tudunk semmit egymásról jóformán, ezért “hideg” ez a találkozás.”
  • cold call: A telephone call or visit made to someone who is not known or not expecting contact, often in order to sell something.
  • http://en.wikipedia.org/wiki/Cold_calling : “Cold calling is the marketing process of approaching prospective customers or clients, typically via telephone, who were not expecting such an interaction. The word “cold” is used because the person receiving the call is not expecting a call or has not specifically asked to be contacted by a sales person.”
  • A találatok szerint még kártyajátékban (pókerben) is használatos szaxóféleség, de ez még hidegebben hagy: http://hu.pokerstrategy.com/glossary/Cold-Call/

(4) Bacsó Péter: A tanu, http://hu.wikiquote.org/wiki/A_tan%C3%BA
Eltűnt a webről:

Levéltitok

http://otir.files.wordpress.com/2012/01/email-clip-art.jpgMindig van első. Különösen, ha az ember – mint a magamfajta – kellően elégedetlen, nyughatatlan, és mindig valami újat akar. Ez a postom most pl. az első, amely egyik felhőről a másikra utazik, mire hozzád ér, Kedves Olvasóm.

Rég nem indultam új csapásokon a WP titkok dzsungelében. Végül is az eddig felfedezett lehetőségekkel (pontosabban korlátokkal) tűrhetően sikerült kompromisszumokat kötnöm. Ám most utánanéztem, hogy konkrétan mi is az a “post by email” lehetőség. És arra gondoltam, kipróbálom. Hátha lesz olyan eset, amikor kivételesen pár mondatban is el tudom mondani a lényeget. Nekem is gyorsulnom kellene kicsit az idővel együtt az írás tekintetében is, és gyorsan, röviden egy-egy infót, véleményt megosztani Véled, Kedves Olvasóm. Hogy gyakrabban találkozhassunk Ám ahogy az törvényszerű, a gyorsaság a minőség rovására fog menni. De mit lehet tenni, muszáj gyorsulni ezzel az egyre őrültebb világgal. (Ki lehetne még persze szállni is…)

És az adott levelezőrendszer újabb korlátokat jelent. A WP és a levelező eszköztára halmazainak csak egy része közös. Vagy hasonló. Nem beszélve a kompatibilitásról: ahogyan emailben látom, és mire a WP-be ér, ott jó esetben kicsit, rosszabb esetben egészen másképp néz majd ki. Tehát ezen a módon még kevésbé élhetem ki perfekcionista hajlamomat, mint a WP felületén. Pedig hát ott sincs Kánaán.

Pl. itt, ahol írom ezt, még sorkizárás sincs. Pedig az nekem mániám. Ahogy elnézem, a képlinkekkel is probléma lesz. A képet pl. innen szeretném behuzalozni: http://otir.wordpress.com/2012/01/19/do-not-get-on-your-email-before-breakfast/ De attól tartok, jó, ha sima linkként átutazik a felhőkön (ez a felhődolog már régóta csípi a csőrömet, talán tudok majd erről is kicsit verbálpettingelni valamikor).

Vagy ott van (vagy nincs) pl. a végső menedék, a HTML (forrás) szerkesztésének lehetősége, amivel mégis lehet egy kis finomhangolással közelíteni a formát a vágyaim szerintihez.

A megoldás az lesz, Kedves Olvasóm, hogy valószínűleg egy alapformázott, rövid szöveges postot tudok emailben a WP-re küldeni, és legfeljebb később majd helyrepofozom a WP felületen. Ha lesz rá időm.

Kicsit aggódva, kicsit izgulva dobom e levelet a felhők hátára – célba ér-e, és mi lesz belőle?
Meglátjuk.

(Az lenne csak a móka, ha a felhők hátán kicsit eltévedne e levél, és valaki más blogjában landolna a post, hehe.)

________________________________________________

[Frissítés: 2012.07.09.]Valószínűleg előbb láthattad, mint én, Kedves Olvasóm: sikerült. A levelezőrendszerből a internet felhőin át végül a WP  blogomban sikeresen landolt a fenti postom. És ráadásul alapvetően nem is esett át különösebb metamorfózison, igaz, nem is volt benne semmilyen különleges formázás. A képet utólag behuzaloztam, és szemléltetésül a gyorsaság és minőség viszonyát – a felhőkön át érkezett, és az utólag helyben (WP-ben) kicsit helyrepofozott forma:

postedByEmail

Ilyen volt

postedByEmail1

Ilyen lett

Mindazonáltal, valószínűleg alkalmazni fogom a gyorsposztolásnak e felhők között utaztatott formáját. Is.

Mit szólsz, Kedves Olvasóm, most sikerült abszolút politikamentes postot alkotnom. Bizonyítékul, hogy a magyar politika mocsarán kívül is van élet. Még.

Csövi

Íme, máris találtam egy politikamentes témát, feledkezzünk hát meg egy pillanatra a magyar politika mocsaráról. Jól jön egy kis pihenés talán Néked is, Kedves Olvasóm.

Wikipedia: Hydrogen pipeline transportEgyik kedves barátomtól (továbbiakban: KB) hirtelen felindulásból úgy köszöntem el: csövi. Gondoltam: hadd legyünk már mi is egy kicsikét lazák, fiatalosak, trendik, vagy ilyesmi. Évente egyszer-kétszer. Bőven ránk fér(ne) egy kis lazaság, móka, kacagás ebben az orrfacsaró, gyomorháborgató kuplerájban. Így hát megeresztettem egy ilyen kis édi-bédi szlengi-lengit.

És láss csodát, Kedves Olvasóm: KB megkérdezte, mit jelent a csövi. Ismerve KB némileg konzervatívabb habitusát, azt nem mondanám, hogy eldobtam az agyamat, de azért némileg mégis meghökkentem, mert amúgy az ő lelkülete-hevülete is kenterbe veri az életkor szerint jócskán fiatalabbakat.

De hát ő sem tudhat mindent, így aztán felvilágosítottam. Egyidejűleg kíváncsiság ébredt bennem is, hogy vajon mennyire is vagyok én trendi ezzel a csövivel, egyáltalán jókor használom-e jó helyen, stb.

Az eredetét eddig nem tudtam, bár nem is kutattam, sőt még el se töprengtem rajta. Talán azért, mert mindig voltak fontosabb töprengenivalóim. Most is vannak, de hát úgy kell a lazulás, mint egy falat kenyér, és az interneten seperc alatt meg is találtam(1) a szükséges infót, sőt kicsit többet is:

Ugyanerre a srófra jár az olaszul “viszlátot” jelentő ciaóból a hatvanas évek közepén honosított csaó, amit a “szervuszt” előbb “szevaszra”, utóbb már csak “szasz”-szá is formáló szleng előbb “csá”-vá torzított, majd “cső”-re magyarított, később meg “csövi”-vé édesített. Mígnem aztán ebbe is beleunva “csőváz”-zá nemesítette, hogy mára ­ egyes mindig újító poéngyárosok visszanyúlva a “csá”-hoz ­ ránk szabadítsák a “csákányt”.

A magyarázó néhány mondat maga is egy nyelvi remekmű, a “csövi”-vé édesített, “csőváz”-zá nemesítetteránk szabadítsák a “csákányt” szófordulatok egyszerűen fantasztikusak.

Érdekes ellentétet képez viszont a cikk néhány más mondata, melyek olvastán némileg meginog saját anyanyelvem kellő ismeretébe  vetett hitem:

A már idézett a keresett szó: Nádasdy Ádám is úgy véli, hogy “a szleng döntően a szókincset érinti, a nyelvtant szinte soha”. Kis Tamás szlengkutató, a Debreceni Tudományegyetem mely nyelvésze szerint egyébként nem is lehet tisztán tartalomban: “szlengben beszélni”, mivel csak szlenggel megtűzdelt, szilárd struktúrájú beszéd létezik, amelynek fundamentuma a beszélő alapnyelve.

Számomra kissé kusza ez a rész, de hátha Te, Kedves Olvasóm, jobban elboldogulsz vele. Ez esetben kérlek, fordítsd le nekem tudományosról mezítlábas mezeire.

applications internet image @ wpclipart.comLám, mégis csak van haszna annak, hogy az ember hagy némi kommunikációs csatornát, néhány lőrést, szellőzőnyílást belső emigrációjának erős bástyáin. Így aztán most például mindketten – én és KB is – tanultunk valamit. Talán még Te is, Kedves Olvasóm. Pláne, mert látom ám a bolgstatisztikámból, hogy a (valószínűsíthetően magyarul – is – értő) olvasóim a világ különböző tájairól is idetévednek. Így számukra talán nagyobb eséllyel szolgálhatok némi érdekességgel az élő nyelvi közegből. Bár az internet korában nincsenek kommunikációs falak. (Még?)

Bár lehetne ezt még ragozni(2), de most inkább csak lazán elköszönök Tőled, Kedves Olvasóm: Csövi!
__________________________________________
(1) Vajna Tamás: A szlengcsinálás trükkjei; Beszél ön lazául? 2001.01.24., http://mnytud.arts.klte.hu/szleng/egyeb/vajnhvg2.htm
(2) Csácsumicsá és társai: http://www.hogymondom.hu/showslang.php?slang=cs%C5%91kutya

Hogyan tovább?

Ennek a kérdésnek számomra nincs (már) értelme. Hogyan sincs, és tovább sincs.

Where to go

Egy korábbi,  Nem elég(1) postom túl hosszúra sikeredett egy látványdemonstráció kapcsán. Pedig (magamról is) tudom, hogy a gyorsuló világban különösen a netpolgár nem (szívesen)  olvas hosszú szövegeket. Nincs rá idő. Mert bizony ma már könnyen előfordulhat, hogy mire elolvasunk egy hosszabb írást, addigra a benne lévő gondolatok, információk máris okafogyottá, idejétmúlttá, érdektelenné válnak. Még inkább érvényes ez az írásra, ami természetszerűleg – alkotómunka lévén – több időt igényel, mint egy kész szöveg olvasása.

Persze, talán még ma is lehetne olyan örökzöld – politikamentes – témákat találni (szerelem, szex, horoszkóp, ételreceptek), amelyekre a gyors avulás kevésbé jellemző. De nem könnyű a küzdelem – a magyar politikai mocsár  még azt is lehúzza magához, aki nem Magyarországon él.

De akárhogy is van, nem szabad hosszú blogcikket írni. Én magam is belefáradtam, mire végül befejeztem. Nem csoda, ha el se olvastad Kedves Olvasóm. Megértelek.

Annál nagyobb köszönet jár annak a két Kedves Kommentelőmnek, aki mégis. De megértem, ha ők se elég alaposan, hiszen ellenkező esetben talán láthatták volna, hogy a “Hogyan tovább?” kérdés számomra már nem kérdés. Hosszúsága ellenére a post csak töredékét tartalmazza a 2002 óta begyűjtött (elszenvedett) tapasztalataimnak, melyek alapjául szolgáltak a jelenlegi (újabb) negatív véleményemnek és jó ideje megingathatatlanná keményedett pesszimizmusomnak.

Így aztán, nem is értem, hogyan kérdezhetsz ilyet tőlem, egy visszavonult, véglegesen hitet vesztett mezítlábas hobbiforradalmártól, Kedves Olvasóm? Amit tehettem, én megtettem 2002-2010 között. Még többet is, én baromállat. Ha előbb tudtam volna, amit Paul LendvaiEltékozolt ország(2) c. könyvéből megkésve tudtam meg, nem pazaroltam volna nyolc évet arra, hogy a gyűlöletpolitikát meghirdető, az újfasisztákat fegyvertársául hívó fidesz ellenében keressem a “mieinket”, akikről ma már tudom, hogy nincsenek, és sose voltak. De hát, Kedves Olvasóm, az a tuti, ha saját bőrünkön tapasztalunk meg valamit, akkor biztosan elhisszük, megtanuljuk, hogy mi az ábra. A tudásért (is) meg kell fizetni az árat, nem igaz?

Hogyan tovább? Hogy mások számára mi a válasz, azt én honnan tudhatnám?

Ami engem illet, ahogy már többször mondtam itt (is), belső emigrációm falait erősítgetem tovább. Magyarországnak már csak kényszerűségből vagyok lakója, egyébként semmi közöm nem lehet egy törvénysértő országhoz, amelyik egy teljhatalmú illegitim kormánynak és  egy illegális náci parlamenti pártnak meghunyászkodva, közmegegyezéssel, össznépileg masíroz egy új fasizmus felé.

Belső emigrációm falai között pedig nem szűnök meg reménykedni, hogy hátha egyszer talán fizikailag is elvándorolhatok, lehetőleg a földgolyó legmesszebb szögletébe.

De hogy a Kedves Kommentelőimnek is adjak mégis valamilyen egyéb lehetséges válaszokat, tovább adom, amit találtam – a post írója nem Magyarországon élhet, hiszen akkor nem pazarolná idejét olyan ötletek, tanácsok közreadására, amiknek megvalósítására úgyse lesz vállalkozó:

“…nem merültek ki azok a jogi és politikai (nem feltétlenül parlamenten belüli, de feltétlenül törvényes) eszközök, amelyek alkalmasak lehetnek a fasiszta és náci erők visszaszorítására. Pl. elsősorban a jog eszközeivel, a párizsi békeszerződés alapján fel kell lépni az illegális fasiszta pártok és szervezetek, elsősorban a Jobbik betiltásáért. Ehhez már megvannak az első kezdeményezők, őket csak követni, hozzájuk csak csatlakozni kell. E törekvés támogatására, illetve egyéb sajnálatos, rendszeres újfasiszta megnyilvánulások elleni tiltakozásul kell minél nagyobb méretű tüntetéseket szervezni, meggyőzve civileket, „demokratikus erőket” arról, hogy “…nincs fontosabb politikai feladat, mint a fasizmus leleplezése és feltartóztatása; minden más eltörpül ehhez képest, minden mást ennek kell alárendelni.
Rá kell venni – magukat demokratikus ellenzékinek deklaráló – politikusainkat, választott, fizetett képviselőinket, akik a legtöbbet tudnák tenni, hogy minden rendelkezésükre álló eszközükkel támogassák a magyarországi törvénysértés megszüntetésére irányuló civil kezdeményezést, álljanak mellé, de még inkább az élére. Meg kell értetni velük, hogy az a minimum, amit ellenzéki demokratikus képviselő tesz, hogy a parlamentben (is) megszakít minden kapcsolatot a Jobbikkal, és minden ülésről kivonul, valahányszor ott egy jobbikos szót kap. Ezzel is tudtára adva országnak, világnak, hogy Magyarországon fasiszta párt léte törvénybe ütköző és nemkívánatos.”(3)

Kemény hangú, de a kemény valósággal korrelál egy másik netpolgár töprengése e témában:

Mi itt a megoldás?
Ahogyan egy másik nagyság mondta: el lehet menni Magyarországról.
Magyarország ugyanis menthetetlen. Csak saját maga menthetné ki saját magát a mocsárból, amibe szabad akaratából süppedt, ehelyett hallgat. Kiabálni akkor kiabált, amikor háromszáz forintos vizitdíjat akartak vele fizettetni; a magánnyugdíj-pénztárak lerablása, az ország középkori szintre történő visszavetése, a klerikálfasiszta intézkedések ocsmány sorozata nem vált ki különösebb indulatokat.(4)

___________________________________________________
(1) https://evitae.wordpress.com/2012/06/17/nem-eleg/
(2) Paul Lendvai: My Squandered Country Angolul  értők számára a könyv utolsó fejezete angolul (ez se rövid, de ezt érdemes elolvasni): ‘Orbán’s victory a dead end for Hungary’ “The view from the liberal-left: The final chapter from My Squandered Country by journalist, political commentator and Fidesz critic Paul Lendvai“, http://www.budapesttimes.hu/2011/04/26/orbans-victory-a-dead-end-for-hungary/
(3) http://antifa-hungary.blogspot.hu/2012/06/antifa-magyarorszag-magyar-antifa.html
(4) Itt élned nem lehet, halnod nem kell, http://miertcion.blogspot.hu/2011/12/itt-elned-nem-lehet-halnod-nem-kell.html (A cikkben több mindennel nem értek egyet, de kb ugyanannyival igen.)

%d blogger ezt kedveli: