eVitae

Nem mondhatom el senkinek

Havi archívumok: június 2012

Hát, az USA is… (vagy se…?)

[E postom publikálása óta kiderült a tévedés: nem szenátorok, hanem képviselők írták a levelet. A mondanivalóm lényegét, a probléma gyökerét azonban ez a legkevésbé sem érinti. Utólag – ahogy időm engedi – majd kicsit átírom a postot ezt a téves információt korrigálandó.]
https://i0.wp.com/tamara-exposito.wikispaces.com/file/view/Symbols-of-USA.jpg/31954803/Symbols-of-USA.jpg

A magyar ballibes-demokrata közbeszéd divatja elindult világhódító útjára – már az amerikai szenátorok is verbálpettingelnek: az Amerikai Népszava arról tudósít, hogy az USA szenátusából(1) ötven szenátor írta alá a(z amúgy illegitim) magyar miniszterelnöknek címzett levelet. Nagyszerű dolog – lehetne. Ha nem vették volna át a magyar közéletben honos verbálpetting divatját: mondok is valamit, meg nem is. Pontosan ugyanúgy kerülgetik a forró kását, mint a magyar “demokratikus erők”. Dehogyis nevezik fasisztáknak a fasisztákat. Még veszélybe kerülne  azok áldozatos munkája, akik “mint az erősödő amerikai-magyar kapcsolatok eltökélt támogatói, régóta munkálkodunk a két ország közti viszonyok építésén.” Kinek kellenek a diplomáciai bonyodalmak, nem igaz, kedves Szenátor Hölgyek és Urak?  Ahogy Hitlert is hagyták annak idején az őrült, népirtó “végső megoldás” projektjén majdnem a teljes sikerig munkálkodni, mert hát bizonyára akkor is fontos volt a két ország közötti jó viszony ápolása, tekintettel a gazdasági szempontokra is(2).

Értem én, hogy nemzetközi kapcsolatokban még fontosabb a finomkodás, még fontosabb a sz@rt selyempapírba csomagolni, mint egy országon belül. De Tisztelt Szenátor Hölgyek és Urak, akkor most hogy is van ez? Az Önök országának, az Amerikai Egyesült Államoknak az  aláírása nemzetközi szerződéseken csak szemfényvesztés? Csak díszítőelem?  Nem kell komolyan venni, tiszteletben tartani,  elhinni? Amikor egy olyan szerződés alatt olvasható az Amerikai Egyesült Államok aláírása, amit egy falatnyi kis semmi ország  hosszú időn át, tartósan, tudatosan, ország-világ előtt nyíltan semmibe vesz, akkor erre az USA még csak finoman, a diplomácia csipkekendőjébe csomagolva még annyit se pöttyint el, hogy ejnye-bejnye? Hm. Azért nekem, mint egy nagy és erős országnak, a demokrácia és szabadság fellegvárának, a világ egyik vezető hatalmának zsenánt lenne, ha egy kis pöttömnyi országocska magas ívben lesz@rja azt a szerződést, amit én is aláírtam.

Hogy a többi aláíró – szintén nem akármilyen jelentéktelen – ország, mint Kanada, Anglia, Ausztrália, stb. sem ad magára? Igaz, igaz. De az Amerikai Egyesült Államok talán, esetleg, mutathatná a jó példát. Hiszen végül, mégis csak döntő segítséget nyújtott ahhoz, hogy Hitler ámokfutása véget érjen. (Khm. Bár nem tudhatom, hogy ha a kommunizmus réme nem indult volna sikeres ellentámadásba a nácik ellen, akkor is jöttek volna? Mert hát akkor is volt egy olyan nézet, mint most Magyarországon: a nácik még mindig jobbak, mint a “komcsik”. /Azzal az eltéréssel, hogy ma már Magyarországon valójában nem léteznek komcsik, csak a fasiszta propagandában. Mert fasiszták viszont nagyon is valóságosan léteznek./)

Tisztelt Szenátor Hölgyek és Urak, az Önök országa is felelős azért, hogy Magyarország most ilyen nyílegyenesen masírozhat egy új fasizmus felé. Egy nemzetközi szerződés betartását elsősorban nemzetközi szinten, az aláíró országok által lehet számon kérni. Hiszen gondoljanak bele: ritka az a bűnelkövető, amelyik nem megúszni akarja a felelősségre vonást, hanem ehelyett feljelenti magát. Ez talán még az Önök felnőtt demokráciájában is így van, nemde? Abban, ahol most Magyarország tart, és ami felé ez vezet, az Önök országa mindenképp cinkos. Hogy a többi aláíró ország is az, az Önök országának felelősségét nem csökkenti.

Azért ha én amerikai adófizető-, szavazópolgár lennék, nekem zsenánt lenne, hogy az én nagy és erős hazám aláírása egy nemzetközi szerződésen sz@rt se ér…

Amúgy pedig 100-ból ötven nem lenne rossz arány (“A szenátusban minden állam két fővel képviselteti magát“). Érdekes lenne lenne tudni, hogy vajon mely tagállamok szenátorai ők. Vajon a többi szenátor miért nem csatlakozott? Nem hívei a slacktivizmusnak?

És ha igaz, hogy “az elnök nem írhat alá nemzetközi egyezményt a szenátus jóváhagyása nélkül (advice and consent).(3) akkor, Önöknek, Drága Szenátor Hölgyek és Urak, munkakörükből kifolyólag is ismerniük kellene azt a nemzetközi szerződést, amiről beszélek:

Magyarországi törvénytárban(4), hatályos magyar törvényként:

1947. évi XVIII. TÖRVÉNY a Párizsban 1947. évi február hó 10. napján kelt békeszerződés becikkelyezése tárgyában

1. § A Magyar Köztársaság által a Szocialista Szovjet Köztársaságok Szövetségével, Nagy-Britannia és Észak-Írország Egyesült Királysággal, az Amerikai Egyesült Államokkal, Ausztráliával, a Fehérorosz Szocialista Szovjet Köztársasággal, Kanadával, Csehszlovákiával, Indiával, Új-Zélanddal, az Ukrán Szocialista Szovjet Köztársasággal, a Dél-afrikai Unióval és a Jugoszláv Szövetséges Népköztársasággal Párizsban, 1947. évi február hó 10. napján kötött békeszerződés a hozzá tartozó mellékletekkel együtt az ország törvényei közé iktattatik.

4. Cikk
Magyarország, amely a Fegyverszüneti Egyezmény értelmében intézkedett magyar területen minden fasiszta jellegű politikai, katonai vagy katonai színezetű szervezetnek, valamint minden olyan szervezetnek feloszlatása iránt, amely az Egyesült Nemzetekkel szemben ellenséges propagandát, ideértve a revizionista propagandát fejt ki, a jövőben nem engedi meg olyan effajta szervezeteknek fennállását és működését, amelyeknek célja az, hogy megfossza a népet demokratikus jogaitól.

Angol nyelven az Amerikai Egyesült Államok hivatalos(nak látszó) szerződéstárában(5):

Treaty of peace with Hungary. Signed at Paris, on 10 February 1947


The Union of Soviet Socialist Republics, the United Kingdom of Great Britain and Northern Ireland, the United States of America, Australia, the Byelorussian Soviet Socialist Republic, Canada, Czechoslovakia, India, New Zealand, the Ukrainian Soviet Socialist Republic, the Union of South Africa, and the People’s Federal Republic of Yugoslavia, as the States which are at war with Hungary and actively waged war against the European enemy States with substantial military forces, hereinafter referred to as “the Allied and Associated Powers”, of the one part,

and Hungary, of the other part;

Whereas Hungary, having become an ally of Hitlerite Germany and having participated on her side in the war against the Union of Soviet Socialist Repub lics, the United Kingdom, the United States of America and other United Nations, bears her share of responsibility for this war;

PART II
POLITICAL CLAUSES
Section I

Article 4

Hungary, which in accordance with the Armistice Agreement has taken measures for dissolving all organisations of a Fascist type on Hungarian territory, whether political, military or para-military, as well as other organisations conducting propaganda, including revisionist propaganda, hostile to the United Nations, shall not permit in future the existence and activities of organisations of that nature which have as their aim denial to the people of their democratic rights.

________________________________
(1)Nevesíti Morvait és a Jobbikot a Szenátus“, Amerikai Népszava, 2012.06.23. http://nepszava.com/2012/06/amerika/nevesiti-morvait-es-a-jobbikot-a-szenatus.html
(2) Wikipedia: IBM and the Holocaust (angolul; magyar fordítás nincs) http://en.wikipedia.org/wiki/IBM_and_the_Holocaust
Angol nyelvű forrást bőven lehet még találni pl. IBM, Hitler keresőszavakkal. Bár magyarországi weboldalakon is találhatók szöveghalmazok ezzel kapcsolatban, de ma már kérdés, hogy magyarországi médiumokban megjelent írásokban mennyi a hiteles információ, pláne ilyen témáról. Egy webkeresés magyar nyelvű találati listájában nem győzhetünk eleget lapozni ahhoz, hogy ne egyértelműen újfasiszta weboldalakat lehessen találni. De a nem egyértelműekben se lehetünk biztosak abban, hogy a fidesz médiatörvény hatálya alatt mennyit és hogyan merészel mondani egy magyarországi médiamunkás.
(3) Wikipédia: Az Egyesült Államok szenátusa, http://hu.wikipedia.org/wiki/Az_Egyes%C3%BClt_%C3%81llamok_szen%C3%A1tusa
Angolul: United States Senate, “Each U.S. state is represented by two senators, regardless of population.http://en.wikipedia.org/wiki/United_States_Senate

The Senate has several exclusive powers not granted to the House, including consenting to treaties as a precondition to their ratification and consenting or confirming appointments of Cabinet secretaries, federal judges, other federal executive officials, military officers, regulatory officials, ambassadors, and other federal uniformed officers,as well as trial of federal officials impeached by the House.

(4) http://www.complex.hu/jr/gen/hjegy_doc.cgi?docid=94700018.TV
(5) http://treaties.un.org/doc/Publication/UNTS/Volume%2041/v41.pdf

(6) E postom címe korrelál egy korábbiéval: Hát, Izrael is…(vagy se…) Talán mert valami közös van bennük: külföldi országok hogyan egyengetik az utat Magyarország előtt a fasizmus felé.

Jól vagyok (?)

Minden rendbenLám, kockázat nélkül nincs győzelem…

Ha esetleg – valami különös véletlen folytán – netán szíveden viselnéd egészségi állapotom alakulását, Kedves Olvasóm, és ( esetleg – valami különös véletlen folytán – netán) aggódnál amiatt, hogy a májkrém(a) gyártójának utasításával bátran, lázadón szembeszállva a csomagolást felbontva a jelzett dátum előtt megettem a májkrémet, nos hát, Kedves Olvasóm tájékoztatlak: jól vagyok. Semmi bajom nem lett. Legalábbis a májkrémtől. Nem, nem, a csomagolóanyagtól sem. Azt ugyanis nem ettem meg. Sem egészben, sem darabokban. Bár lehetséges, hogy a gyártó indirekt módon azt akarta jelezni, hogy – mint sok gyümölcs esetében is – a héjában van a vitamin? De most már mindegy, kidobtam. Ha igazán bevállalós lennék, legközelebb megenném a “héját” is, és ha valami bajom lenne tőle, a gyártót jól beperelném.

Bár az én gyomrom meglehetősen ellenálló, strapabíró. Evés vonatkozásában. Ellenben pszichikailag rendkívül érzékeny. Így hát legalább harmadik éve van permanens hányingerem a magyarországi politikai-társadalmi szereplőktől. Tudtam én(2), hogy egy hánytál beszerzése és üzembe helyezése hosszútávú befektetést jelent.

Gyógyulást csak az hozhatna, ha emigrálhatnék fizikailag is valahogy mégis, lehetőleg a világ legtávolabbi, túlsó felére.

Csak hát még mindig nem tudom(3), én hová menjek “haza”?

____________________________
(a) Előzmény: Csomagolás, https://evitae.wordpress.com/2012/06/19/csomagolas/
____________________________

(1) A kép forrása: http://openclipart.org/detail/28688/thumbs-up-smiley-by-skotan
(2) “A ‘Mit vigyünk magunkkal?‘ kérdésre válaszul: a magyarországi 2010-es parlamenti választásokra készülő magyar állampolgárok nélkülözhetetlen kelléke a hánytál és a gumikesztyű.“, Szavazási útmutató, https://web.archive.org/web/20160120074043/http://evita.nolblog.hu/archives/2010/04/09/Szavazasi_utmutato/
(3) “Ha Magyarországon, magyar állampolgárként nem biztosítják számomra az erre hivatott magyar állami vezetők, intézmények, hogy szabadon, félelem nélkül élhessek törvényekben is rögzített emberi, szabadságjogaimmal a dehogyisnácikkal szemben, … akkor tessenek mondani, mégis merre induljak ‘haza’?2009.09.27.(!), Hazátlanul, https://web.archive.org/web/20160120074043/http://evita.nolblog.hu/archives/2009/09/27/Hazatlanul/

Hétköznapi

Magyarországon bő tíz éve ciki dolog antifasisztának lenni – jeleztem legutóbb a Nem elég! c. postomban. Hogy nem tévedek nagyot, mások véleménye(1) is valószínűsíti (bár hej, be szívesebben tévednék inkább!):

“Manapság azonban nem trendi antifasisztának lenni, a filmnek tehát nincs dvd-kiadása. Úgyhogy nézzük inkább élőben. Előadások: minden nemzeti ünnepen az utcán.”

Ez a gondolat 2010 elején jelent meg az idézett webhelyen. Azóta bátran mondhatjuk (bár figyelmes szemlélő már azelőtt is mondhatta), hogy nem csak nemzeti ünnepen, hanem mindennap, nem csak ünnepnapokon, de hétköznapokon is a gyakorlatban, élőben vizsgálhatjuk (elszenvedhetjük) a múltat (újra). Magyarországon nem kell ahhoz történelmi könyveket, filmeket olvasni, nézni, hogy tudjuk, mi és hogyan történhetett az első fasizmus idején. Hát most mondd, Kedves Olvasóm, nem kurvára praktikus?
_____________________________________________

(1) Nézőzug, 2010.01.04.: Hétköznapi fasizmus  (aka A Night of Thoughts) (Обыкновенный фашизм- 1965), http://nezozug.prae.hu/index.php?bid=201&pid=2340

Hétköznapi fasizmus (Обыкновенный фашизм- 1965)“Már megint egy film, melynek a címe köznapi nyelvelemmé vált. Hát kell ennél nagyobb siker? Pedig a szakma ugyancsak furcsán nézett Mihail Rommra, hogy dokumentumfilmet forgatott le,…

Romm antifasiszta filmet csinált – de itt már rögtön meg kell állnunk, mert a film nem a fasizmusról, hanem a nácizmusról készült. Sok különbség ugyan nem volt közöttük (pláne a háború alatt), de azért mégis tisztában kell lenni azzal, hogy csak a népszerű történelmi ismeretterjesztés vonta össze a két fogalmat a könnyebb érthetőség kedvéért. Szóval Romm filmje inkább antináci, mintsem antifasiszta. Bár végül is – a kettő egykutya.

A Youtube-nak hála az interneten megnézhető, amíg csak szerzői jogi szempontok nem lesznek ismét fontosabbak a fasizmustól való elrettentésnél:

(2) Mihail Iljics Romm:

Csomagolás

Vásárolok. Utálom. De mit tehetek, muszáj. Éhenhalás ellen mindenképp. Mert hát enni is muszáj. Két olyan kényszerű elfoglaltság, ami helyett hasznosabbat is el tudok képzelni. De hát ez van, Kedves Olvasóm, az élet már csak ilyen: nem annyira habos torta, mint inkább kényszerpályák halmaza.

Két dolgot nézek meg legelőször: ár és lejárati idő. Ahogy az utóbbit keresgélem a kis hurkán, meghökkenve olvasom: “Fogyasztható bontatlan csomagolásban: a záróklipszen vagy a műbélen jelzett időpontig (nap, hónap).” Kicsit nagy ahhoz, hogy így, egyben bekaphassam. Meg egyébként is: szemmel láthatóan műanyagba van húzva. Ha feltesszük, hogy méretileg, fizikailag, megvalósítható lenne, és a műanyagba zártan nyelném le az egészet, úgy sejtem, az nem tenne jót az emésztőrendszeremnek. És bár (a süteményféleségektől eltekintve) kényszerűségből eszem, nem élvezetből , Bontatlan csomagolásban fogyasztható májasám mégis csak jobb érezni annak az ízét, amit fogyasztok. Nem tudom, Te hogyan vagy ezzel, Kedves Olvasóm, de ha pl. esetünkben májkrémet akarok enni, akkor én a májkrém ízét óhajtom érezni a számban. E tekintetben ilyen földhözragadt konzervatív vagyok.

Tehát két okból is meg kell bontanom a csomagolást: csak kisebb darabokban tudom fogyasztani, és érezni akarom az ízét. Genetikailag lázadó típus vagyok, és már nem is fogom “kinőni” (erre a kis időre már amúgy is minek?) – pláne, hogy Magyarország jelenkori politikai klímája csak táplálja e hajlamomat. Különösen tud borzolni az olyan kategórikus kinyilatkoztatás, utasítás, parancs, amit nem értek, aminek nem látom értelmét, ami a józan paraszti ésszel nem kompatibilis.

Ezt a májast akarom! Megveszem. Megeszem. Mégpedig úgy, hogy fel fogom bontani a csomagolást a jelzett időpont előtt, oszt jó napot! De ha mégis késlekednék, arra vonatkozóan amúgy sincs útmutatás, hogy az időpont után felbontottan fogyasztható-e vagy sem.

. . . . . . . .

Nos, Kedves Olvasóm, megtörtént: kockáztattam, megettem. A csomagolás nélkül. Lejárati idő előtt. Meglátjuk, mi lesz. Nem félek. A csomagolásra amúgy is rá volt még írva, hogy “Minden izében magyar“. És hát mégis csak más az, ha egy echte magyar terméktől lenne netán valami bajom, mintha egy idegenszívűtől.

Nem igaz, Kedves Olvasóm?

____________________________________________

A karikatúra forráshelye: http://adullamite.blogspot.hu/2010/09/caring-women.html

Nem elég!

[1 2 3 4 5 6]……………………………Következő oldal(next page) →

[Avagy: Hányni mástól is tudok.]

Belső emigrációm erős(nek szándékolt) bástyáján ismét rés keletkezett: egy nettárstól érkezett levél formájában, mely tárgymezője arról tudósít, hogy “Antifasiszta demonstrác június 17-én a Hősök terén(1). És a bástya még mindig nem elég erős: a levelet kinyitottam. Meg is bántam. Csak idegelem magam, én hülye!

Szerencsére a levél tartalmazott minden olyan infót, amely a remény genetikailag kódolt meglódulásának rögtön gátat is szabott. Mondhatni: csírájában elfojtotta. A kedves Nettárs nem nézte meg elég figyelmesen, vagy mert az ő remény-génjei erősebbek, mint az enyéim, ezért a remény rögtön meg is csalta őt: a szöveget saját nyelvére fordítva láttatta. A felhívás szövegében(1.1) ugyanis egyetlen szó sem esik antifasizmusról. Sőt, fasizmusról se. Se fasisztákról, se nácikról, se nyilasokról. Egyedül csak náci propagandát emleget két helyen (“neonáci propagandával bekerült a Jobbik a parlamentbe“, “szó nélkül hallgatnak végig neonáci propagandát a Parlamentben“), a nyilas szót kétszer használja jelzőként: “nyilas ruhában parádéznak a Parlamentben“, “a nyilas képviselőház tagja előtt tiszteleg az Országgyűlés elnöke“. Az utóbbi megfogalmazás pedig még értelemzavaró is, első olvasatra nem mindenkinek ugrik be, hogy ez az első fasizmus magyar szereplőire utal. Hiszen ma nincs nyilas képviselőház. Még. Csak egy illegális nyilas parlamenti párt miatti illegitim képviselőház.shhh

Vagyis a demonstráció kezdeményezői odáig nem merészkednek, hogy a fasisztákat fasisztáknak nevezzék, csak finoman, óvatosan körbejárják a problémát, mint macska a forró kását. És hát természetes, hogy ha fasiszták (nácik, nyilasok) nincsenek (csak propaganda, csak öltözék, csak tisztelgés), akkor a demonstrációt hogyan is lehetne antifasisztának jellemezni. Nem igaz, Kedves Olvasóm?

Pedig nem kéne – még mindig – ennyire félni nevén nevezni a nácikat, hiszen az Amerikai Népszava rendelkezik egy olyan magyar bírósági döntéssel, mely szerint a nácikat lehet náciknak nevezni. És nem kéne mindenféle más, eufemisztikus jelzőkkel körbeírni őket, mint pl. “radikális nemzeti”, meg “antiszemita, rasszista”, meg “szélsőjobb”, meg ilyesmi. Pszichológiában is ismert dolog, hogy amíg nem nevezzük nevén a rémet, addig esélyünk sincs vele szembeszállni.

A demonstráció megnevezése is kellőképpen light-os: “ELÉG VOLT! – Tüntetés a Horthy-kor restaurációja, az elszabadult antiszemita és rasszista indulatok ellen“. Tipikusan ballibesen finomkodó. Nem hiszem, hogy nagyot tévedek, ha azt gondolom, hogy ballibes entellektüelek akciójával van dolgunk. Akiket a húsz év alatt már alaposan, testközelből megismerhettem. Ez idő alatt azt is megtapasztalhattam, hogy a ballibes nép az antifasizmust valamiféle “komcsi” dolognak tartja, ezért ezt a szót ciki használni. Így hát ciki antifasisztának lenni is. A ballibesek szépen magukévá tették azt a nézetet, melyet a rendszerváltástól kezdve a fasiszta tendencián munkálkodó politikusok és volt nyilasok, 2002-től pedig a szélsőjobbossá vált fidesz az illegális náci jobbikkal karöltve sulykolt eredményesen a társadalmi tudatba, hogy a nácik még mindig jobbak, mint a “komcsik”. Talán ezért az sem véletlen, hogy a felhívás első változatában antifasiszta szervezetek említésének nyoma sincs. Nem mintha lennének Magyarországon valódi, mai – labdába rúgni tudó/akaró – antifasiszta szervezetek. Hiszen egyébként megakadályozták volna, hogy Magyarország zavartalanul meneteljen egy új fasizmus felé az illegális fasiszta szervezetek szabad munkálkodásával, a mindenkori megélhetési politikai és társadalmi közszereplők direkt vagy indirekt támogatásával. De azért van (még) egy-két antifasiszta szervezet, legalább hagyományból, legalább névlegesen. Később aztán felkerültek ők is a támogatók listájára, miután külön, közvetítők útján megkeresték a szervezőket, hogy ugyan, az ő nevüket is vegyék már fel. Ezt a kérést talán már mégis ciki lett volna megtagadni, így hát ilyen módon aztán mégis bekerült az antifasiszta szó a Facebook esemény felhívásába. Az időközben felkerült “Tüntetési etikett…”(1.2) meg úgy marhaság, ahogy van, arra talán mégse érdemes pazarolnom az erőforrásaimat.

Kacaj

“Demokratikus erők…?”

ERRE A DEMONSTRÁCIÓRA AZ ÖSSZES DEMOKRATIKUS ELLENZÉKI ERŐT MEGHÍVTUK” – mondják első helyen a szervezők. Ezzel csak annyi a gond, hogy Magyarországon nem léteztek és nem léteznek demokratikus erők. Ugyanis ha lettek volna, ha lennének, akkor azok nem hagyták volna, de legalább most nem hagynák, hogy Magyarország a saját törvényét megszegve, nácikat dédelgetve, zavartalanul masírozzon egy új fasizmus felé. Úgy gondolom, hogy egyetlen – valódi – demokratikus “erő” sem hagyná, hogy az országa folytatólagosan törvénysértést kövessen el azzal, hogy törvény által (is) tiltott fasiszta szervezetek vegyék birtokba egyre gyorsabb ütemben és egyre durvább módon az országot.

___________________________________
E postot hosszúsága miatt több oldalra tördeltem, az oldalak tartalomjegyzéke:

  1. Nem elég!
  2. “Demokratikus ellenzéki” pártok?
  3. Egyéb “demokratikus erők”?
  4. A hagyományos liberálisok?
  5. Megosztás?
  6. Kedves illúziófüggő NetTársam!

Az alul látható sorszámokra (Pages:) való kattintással is lehet lapozni.

%d blogger ezt szereti: