eVitae

Nem mondhatom el senkinek

Kötelékben

Némi kihagyás után, ahogy egyébirányú elfoglaltságom valamelyest engedte, visszatértem legújabb e-otthonomba. Ahogy legsürgősebb postomat  útjára bocsájtottam, meglepődve veszem észre, hogy megtalált (felfedezett?)  néhány kedves új kommentelő.

Ahogy olvasom őket, hát nem egészen értem, miről is beszélnek. De az ember a mai rohanó világban hozzászokik ahhoz, hogy nincs idő mindent és mindenkit megérteni, meg hogy átsuhanjon olyasmin, ami nem világos első olvasatra. És jó esetben később valami szétoszlatja a homályt – tudatalatti, vagy a neten való cikk-cakkozás során felbukkanó információ. (Rossz esetben úgy marad. Meg kell tanulni tovább lépni.)

Különösen a magányon való elmélkedésem ragadta meg a kedves kommentelőim figyelmét, pedig hát korábbi postjaim se kutyák, sőt. De hát ez már csak így van, a Nyájas Olvasó dönti el, hogy mi tetszik neki. Az író ne magának írjon remekműveket, hanem az Olvasót érdeklő szövegeket.

Mindenesetre, első futólagos olvasatban nem értem kiskanalat, mire is utal a huzalozással. Mert eddigi postjaimban több vonatkozásban is használtam e fogalmat, különösen a WP (WordPress) bozótosában folytatott tusakodásaim kapcsán. De különösen Gonoszka kommentjén hökkenek meg, mert azt hiszem, hogy itt, a blogomban történt már megint valami technikai malőr (dátum-mizéria), és ismét nyúlhatok a bozótvágó késemért.

E kommentekre adott válaszaim tükrözik, hogy mily sötétben tapogatóztok. (Utólag igen mulatságosak.)

De mert párhuzamosan dolgozom-ingázok a blogom és az Amerikai Népszava(AN) felülete között, hiszen részemről Amerikai Népszava, Kohányi Társaságaz AN behuzalozása (hivatkozásokkal) a blogomba kezdettől folyamatos, hát a különös jelek szaporodnak. Az AN felületén is főleg a friss kommentek szekcióra, az interaktivitás fokmérőjére fókuszálok, és valami furcsát látok: feltűnök a blogos nevemmel is. (Itt említem meg, Kedves Olvasóm, hogy a WP-n azért nem lehetek e-Vita, mert nem engedi meg a kötőjel használatát. Ezért kompromisszumot  voltam kénytelen kötni.)

Egy rövid időre úgy érzem magam, mint egy futó kocsi, ami alatt kereket cserélnek. Bár még mindig nem igazán értek mindent, de felsejlik, hogy az AN mégis csak erőforrást áldozott ránk, mezítlábas bloggerekre, hogy behuzalozzon bennünket a felületére. Kissé ugyan furcsállom a módját, hogy a kommenteken keresztül, de talán a kerékcsere még folyamatban van, és majd csak a helyére kerül minden.

És mert a netpolgár többféle szálon is a net hálóján csügg, hát egy másik csatornán egy kedves barátom lelkendezik: benne vagyok az újságban! Vagyis a blogom az AN felületére be van kötve. Mondom, igen, látom, kicsit fura, hogy a kommenteken keresztül.

Kötelék - Amerikai NépszavaAztán végre kiderül minden! A siető netpolgár, ugye, nem mindig teker a weboldalon bőszen lefelé, különösen, ha sürgős írni- és huzalozni valója van magának is. De a kedves barátom nógat, hogy tekerjek csak lefelé bátran. Tekerek, tekerek. És a rejtély, mint a haza, fényre derül: a jobb sáv alsó régióiban ott sorakozunk mi, mezítlábas bloggerek. Hát kérem. Nem tagadhatom: jólesik ott magamat látni. Ha szerénytelen lennék, azt mondanám: mert megérdemeltem. Ha netán veszed a fáradtságot, Kedves Olvasóm, és visszalapozgatsz a blog eddigi postjaira, talán érzékelni fogod, hogy meló volt vele. Nem kicsit. Nagyon. A WP alapjait megismerni, a blogot bebútorozni, és postokat nyomatni – mindezt rohamtempóban, még akkor is kemény dolog, ha már jelentős blogger-tapasztalatokat szereztem különféle, más szolgáltatóknál.

Jogos a kérdés: most panaszkodom-e, vagy dicsekszem – hát, kedves Olvasóm, magam se tudom. Talán ezt is egy kicsit,  meg azt is egy kicsit.

.
És visszamenőleg is megkönnyebbülök, most értem meg, miről is beszéltek a kedves kommentelők.

Annyi bizonyos, általában is, hogy semmilyen áldozatért nem kár, ha azok (vér, veríték, könnyek) nem hiábavalók, ha a célt elérjük. Az eredmény képes kárpótolni minden fáradtságért.

Köszönöm az Amerikai Népszavának, hogy a magyarországi sajtószabadság felszámolása idején, nála menedékre, otthonra lelhettem.

One response to “Kötelékben

  1. Bartus László június 28, 2011 12:54

    Kedves e-Vita, welcome, welcome!

Vélemény, hozzászólás?

Adatok megadása vagy bejelentkezés valamelyik ikonnal:

WordPress.com Logo

Hozzászólhat a WordPress.com felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Twitter kép

Hozzászólhat a Twitter felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Facebook kép

Hozzászólhat a Facebook felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Google+ kép

Hozzászólhat a Google+ felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Kapcsolódás: %s

%d blogger ezt kedveli: