
Nyolcvanadik születésnapja(1) alkalmából kívánom Kertész Ákosnak, hogy még nagyon sokáig élvezhesse (kényszerűségből) választott új hazájában az igazi demokráciát, szabadságot, toleranciát, a sokszínűség békés egymás mellett élését.
Jól döntött, amikor ez év februárjában otthagyott egy olyan országot, mely vígan, közmegegyezéssel masírozik egy új fasizmus felé.
Azért Kanadával sincs minden rendben, hiszen e menetelésben cinkosul szegődik, pedig a magyar fasizálódási tendencia ellen érdemben igazán csak az 1947-es párizsi békeszerződést aláíró (elsősorban a nagy, erős országok, közöttük Kanada) léphetnének fel:
1947. évi XVIII. TÖRVÉNY a Párizsban 1947. évi február hó 10. napján kelt békeszerződés(1) becikkelyezése tárgyában
1. § A Magyar Köztársaság által a Szocialista Szovjet Köztársaságok Szövetségével, Nagy-Britannia és Észak-Írország Egyesült Királysággal, az Amerikai Egyesült Államokkal, Ausztráliával, a Fehérorosz Szocialista Szovjet Köztársasággal, Kanadával, Csehszlovákiával, Indiával, Új-Zélanddal, az Ukrán Szocialista Szovjet Köztársasággal, a Dél-afrikai Unióval és a Jugoszláv Szövetséges Népköztársasággal Párizsban, 1947. évi február hó 10. napján kötött békeszerződés a hozzá tartozó mellékletekkel együtt az ország törvényei közé iktattatik.
…
4. Cikk”Magyarország, amely a Fegyverszüneti Egyezmény értelmében intézkedett magyar területen minden fasiszta jellegű politikai, katonai vagy katonai színezetű szervezetnek, valamint minden olyan szervezetnek feloszlatása iránt, amely az Egyesült Nemzetekkel szemben ellenséges propagandát, ideértve a revizionista propagandát fejt ki, a jövőben nem engedi meg olyan effajta szervezeteknek fennállását és működését, amelyeknek célja az, hogy megfossza a népet demokratikus jogaitól.”
Ezért az a minimum, hogy ezek a szemhunyó országok legalább politikai menedékjogot adjanak az újfasizmus elől menekülők magyar állampolgároknak.
Kívánom, hogy Kertész Ákos és felesége találja meg a helyét Kanadában, élhessenek és dolgozhassanak békében, egészségben, és percig se fájjon a szívük egy olyan országért, amelynek (most is, éppúgy mint ~70 éve) állampolgárai nem elhagyói, hanem kitaszítottjai.
(Így hát én is keresem a kivezető utat. Már csak egyetlen vágyam van: hogy megtaláljam.)
__________________________________________________
(1) Kertész Ákos 1932. július 18-én született a Wikipédia és más internetes források szerint: http://hu.wikipedia.org/wiki/Kert%C3%A9sz_%C3%81kos
__________________________________________________
Kapcsolódó postok:
Tetszett a bejegyzés?
Tetszik Betöltés...
Visszajelzés:Menni, vagy nem menni? | eVitae
Visszajelzés:Gerendás Péter | eVitae
Ákos!
Én azért titkon reménykedem, hogy egyszer visszatérsz hozzánk!
Hiányzol!
-:)))))))
Péter, Magyarország minimum még 20-40 évig nem lesz az az ország, ahova vissza lehetne mennie egy “másfajtának”.
Kedves Kertész Ákos!
Sajnos minden szava igaz, és indokolt. Köszönöm, szeretném, ha még nagyon sokáig olvashatnám bölcs véleményét, bár ezen a végtelenül buta népen már semmi sem segít.
NAgyon szeretném, ha Kanadában megtalálná a nyugalmat, a zavartalan, szabad életet. Őszinte szívvel köszöntöm, és nagyon jó egészséget kívánok:
Halászvári Rózsa
Budapest
Kedves Rózsa, helyette is köszönöm. Talán olvas bennünket. Is
Kívánom, hogy Kertész Ákos és felesége találja meg a helyét Kanadában, élhessenek és dolgozhassanak békében, egészségben, és percig se fájjon a szívük egy olyan országért,……melyet moslékzabáló szörnyek lakják…brrrr….s remélem szíves-örömest lemond a magyar állampolgárságáról!
Nem nehezíti azoknak a tisztelt-szeretett magyar – történetesen önmagukat zsidó-magyarnak, magyar-zsidónak valló SZERETETT HONFITÁRSAINK DOLGÁT akik itt élnek, nem provokálnak……-és mélységesen megvetik Kertész Ákos viselkedését!
Nincs mit nehezíteni. A fasiszta tendenciát támogatni, az illegális nácik jóvoltából teljhatalmat élvező illegitim fasiszta fidesz kormánynak lefeküdni nagyon könnyű. Legfeljebb csak egy kis gyomorerősítő, és arcbőr vastagító kell hozzá. Bár “szeretett honfitársainknak” nemigen van erre szüksége, mert genetikusan olyan van nekik. Fajra, nemre való tekintet nélkül. A “provokátorok” meg jobb, ha emigrálnak, mert ezt a népet fölösleges provokálni: reménytelenül vak és süket a valóságra.